← Magyarország

58/2016. (XI. 24.) HM utasítása a lakáscélú pénzintézeti hiteltörlesztés támogatásával kapcsolatos feladatok ellátásáról.

Röviden

Ez az utasítás a Honvédelmi Minisztérium (HM) és alárendelt szervezetei, valamint a Magyar Honvédség személyi állományának lakáscélú pénzintézeti hiteltörlesztésének támogatásával kapcsolatos feladatokat szabályozza. Célja a lakásvásárlás vagy -építés céljából felvett hitelek anyagi terheinek csökkentése.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

📄 Jogszabály szövege
58/2016. (XI. 24.) HM utasítása a lakáscélú pénzintézeti hiteltörlesztés támogatásával kapcsolatos feladatok ellátásáról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja és a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése alapján, a Magyar Honvédség személyi állományának lakástulajdon szerzése érdekében pénzintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól felvett lakáscélú hitelek, kölcsönök okozta anyagi terhek csökkentése érdekében, a következő utasítást adom ki: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) Ezen utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelemért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédelmi szerv) terjed ki. (2) Ahol ezen utasítás másként nem rendelkezik, az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. 2. § Ezen utasítás alkalmazásában 1. alkalmazott: a honvédelmi szervvel szolgálati, kormányzati szolgálati, közalkalmazotti, munkavállalói jogviszonyban álló személy; 2. HM központi lakásgazdálkodási szerv: HM Vagyonfelügyeleti Főosztály; 3. HM központi pénzügyi és számviteli szerv: HM Védelemgazdasági Hivatal; 4. lakáscélú támogatási szerv: HM Védelemgazdasági Hivatal Lakáscélú Támogatási Osztály; 5. munkahelyi vezető: a) a b)–d) alpontban foglalt kivétellel aa) a honvédelmi szervvel szolgálati jogviszonyban álló tagja esetén az állományilletékes parancsnok, ab) a honvédelmi szervvel kormányzati szolgálati, közalkalmazotti és munkavállalói jogviszonyban álló tagja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója, b) a HM főosztályok alkalmazottai esetében a főosztályvezető, a csoportfőnökségek alkalmazottai esetében a csoportfőnök, c) a főosztályvezetők vonatkozásában a szakterületért felelős helyettes államtitkár, a csoportfőnökök vonatkozásában a Honvéd Vezérkar főnöke, d) a helyettes államtitkár, a Honvéd Vezérkar főnöke vagy magasabb beosztást betöltő alkalmazott esetében a miniszter; 6. pénzintézeti lakáshitel: az NGM rendelet 6. § (2) bekezdésében meghatározott hitel- és kölcsönszerződés. 2. A támogatás feltételei 3. § (1) Pénzintézeti lakáshitel elő- vagy végtörlesztéséhez, továbbá törlesztéséhez támogatás (a továbbiakban: támogatás) akkor nyújtható, ha a) a kérelmező folyamatosan, legalább 1 éve a honvédelmi szerv alkalmazottja, b) a pénzintézeti lakáshitelt a kérelmező adósként vagy adóstársként ba) lakásvásárlási céllal, bb) lakásépítési céllal vagy bc) a ba) vagy bb) alpont szerinti céllal devizaelszámolási alapú pénzintézeti lakáshitel forintelszámolási alapú pénzintézeti hitellel történő kiváltására vette igénybe, c) a kérelmező a pénzintézeti lakáshitellel megszerzett lakásban (a továbbiakban: lakás) az NGM rendeletben meghatározott tulajdoni hányadot szerzett, d) a lakás szobaszáma nem haladja meg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 1. melléklet 9. pont 9.3. pont 9.3.4. alpontja szerint meghatározott méltányolható lakásigényt (a továbbiakban: méltányolható lakásigény), e) a kérelmező ezen utasításban foglalt feltételek szerint vállalja, hogy a honvédelmi szervvel fennálló alkalmazotti jogviszonyát nem szünteti meg (a továbbiakban: alkalmazotti jogviszony fenntartás), f ) a kérelmező honvédelmi szerv alkalmazottjának minősülő házastársa, élettársa vagy vele egy háztartásban élő gyermeke e támogatás iránti kérelemmel nem él, és g) a kérelmező támogatását a munkahelyi vezető javasolja. (2) Ha a kérelmező a lakásvásárlási vagy -építési pénzintézeti lakáshitelét devizaalapú kölcsön igénybevételével egyenlítette ki, ez utóbbi kölcsönt a támogatás szempontjából az eredeti pénzintézeti lakáshitellel azonosnak kell tekinteni. (3) Az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti hitelnek kell tekinteni a külön jogszabály alapján forintosított, az (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti célú pénzintézeti lakáshiteleket is. (4) Nem nyújtható támogatás, ha a kérelmező a) a honvédelmi szervtől a lakásépítéshez, lakásbővítéshez vagy lakásvásárláshoz vissza nem térítendő juttatásban vagy egyszeri pénzbeli támogatásban részesült, b) olyan pénzintézeti lakáshitelre igényli a támogatást, amelynek felhasználásával – a pályázati úton elidegenített lakás kivételével – HM rendelkezésű lakást vásárolt meg, c) lakáslízinghez a honvédelmi szervtől támogatásban részesül, d) büntető-, fegyelmi vagy méltatlansági eljárás vagy alkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére irányuló eljárás alatt áll, vagy e) támogatása az Szja. tv. alapján adókötelesnek minősülne. 3. Az igénylés és az elbírálás rendje 4. § (1) Pénzintézeti lakáshitel támogatására évente egy alkalommal, kérelem alapján kerülhet sor. (2) A kérelem akkor fogadható el, ha az az 1. melléklet szerinti igénylőlapon (a továbbiakban: igénylés) került benyújtásra. (3) Az igényléshez csatoltatni kell: a) a kérelmezőnek a pénzintézeti lakáshitel révén vásárolt vagy épített lakáson a vásárláskor vagy építéskor az NGM rendelet szerinti arányú tulajdonjogának vagy tulajdoni hányadának megszerzését igazoló okiratokat, így különösen az adásvételi vagy építési szerződés, a tulajdonjog bejegyzéséről szóló döntés vagy tulajdoni lap másolatát, b) ha a méltányolható lakásigény megállapítása olyan együttköltöző, együttlakó hozzátartozók lakáshasználatának igazolásától függ, akik a lakásnak nem tulajdonosai, a lakást illetően az ő lakóhelyüket vagy tartózkodási helyüket igazoló okirat (lakcímet igazoló hatósági igazolvány) másolatát, ha a pénzintézeti lakáshitelből vásárolt vagy épített lakásról a jelzálogjog másik lakóingatlanra került átterhelésre, annak igazolását is, hogy az előbbi lakást a kérelmező, illetve az együttköltöző, együttlakó hozzátartozók jogszerűen használták, c) ha az az a) pont szerinti okiratokból az nem állapítható meg, a méltányolható lakásigénynek való megfelelőséget alátámasztó egyéb okiratokat, ideértve a Magyar Államkincstár vagy hitelintézet által kiállított igazolást is, d) a pénzintézeti lakáshitelre – ideértve az azt kiváltó devizaelszámolási alapú, valamint a devizaelszámolási alapú hitelt kiváltó forintelszámolási alapú pénzintézeti kölcsönszerződést is – vonatkozó szerződés másolati példányát, és e) ha az NGM rendelet egyéb, az a)–d) ponton túl egyéb okirat megküldését is elrendeli, ezen okiratokat. (4) Az igénylés, a 12. §-ban foglalt kivétellel, a HM védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár tárgyévben kibocsátott közleményében megjelölt, legfeljebb 2 hónapig tartó időszakban (a továbbiakban: igénylési időszak) fogadható be. (5) A munkahelyi vezető útján benyújtott igénylést a lakáscélú támogatási szerv fogadja be. Az igénylés benyújtása során a 3. § (4) bekezdés d) pontjáról a kérelmező állományilletékes személyügyi szerve az igénylés záradékolásával nyilatkozik. (6) A lakáscélú támogatási szerv az igénylést a beérkezését követő 3 munkanapon belül nyilvántartásba veszi és megvizsgálja. Ha a kérelem hiánytalan, úgy az igénylést a (7) bekezdés szerinti kategóriába sorolja. Az elbírálásra nem alkalmas igénylés esetén a lakáscélú támogatási szerv legfeljebb 10 napos jogvesztő határidővel felszólítja a kérelmezőt a hiánypótlásra. (7) A lakáscélú támogatási szerv a hiánypótlásra nem szoruló igénylést, ha a kérelmező a honvédelmi szerv a) legénységi vagy altiszti állományú tagja, I. kategóriába, b) kormányzati szolgálati, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonyban álló tagja, amennyiben az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a havi nettó 100 000 Ft-ot, II. kategóriába, c) tiszti állományú tagja vagy kormányzati szolgálati, közalkalmazotti vagy munkavállaló jogviszonyban álló tagja, amennyiben az egy főre eső jövedelem meghaladja a b) pontban meghatározott összeget, III. kategóriába sorolja. 5. § (1) A lakáscélú támogatási szerv elutasítja az igénylés teljesítését, ha a) a 3. § (1) bekezdésben foglalt együttes feltételek nem állnak fenn, és azok nem is pótolhatóak, b) a 3. § (4) bekezdés a)–d) pontjában foglalt valamely kizáró ok áll fenn, c) az igénylő a 4. § (6) bekezdés szerinti hiánypótlási határidőt elmulasztja, vagy d) az igénylés a 4. § (4) bekezdésben foglalt határidő előtt, illetve után került benyújtásra. (2) Az (1) bekezdés szerinti döntésről a kérelmezőt és a munkahelyi vezetőjét írásban kell tájékoztatni. 4. A támogatási összeg megállapítása 6. § (1) A lakáscélú támogatási szerv a támogatási keretnek a besorolt igénylések számával való elosztásával támogatási alapösszeget képez. (2) Amennyiben az egy igénylőre eső támogatási alapösszeg nem éri el a 100  000 Ft-ot, azt a III. kategóriába sorolt igénylések figyelmen kívül hagyásával és teljesítésének mellőzésével újra kell számítani. (3) Amennyiben a (2) bekezdés szerint újraszámolt, egy igénylőre eső támogatási alapösszeg sem éri el a 100 000 Ft-ot, a támogatásnyújtás során a II. kategóriába sorolt igényléseket is figyelmen kívül kell hagyni. (4) Az egy igénylő részére nyújtható támogatás összege az (1)–(3) bekezdés szerint számított összeg, amely azonban nem haladhatja meg a lakáscélú támogatás adómentesen nyújtható felső határát. (5) Az egy fő részére nyújtható tárgyévi támogatás összege nem haladhatja meg az 500 000 Ft-ot. 7. § (1) A lakáscélú támogatási szerv a 6. § szerint kiszámított, egy főre jutó támogatás összegére irányuló javaslatát indokolással, a támogatási keret összegének és összetételének megjelölésével, továbbá a besorolt igénylések számának bemutatásával együtt a HM központi pénzügyi és számviteli szerv vezetője útján terjeszti elő a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője részére. (2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatot a HM központi pénzügyi és számviteli szerv, a 12. §-ban foglalt kivétellel, az igénylési időszak záró napját követő hónap utolsó napjáig terjeszti elő. (3) A lakáscélú pénzintézeti hiteltörlesztés támogatására vonatkozó előterjesztést a miniszternek döntésre a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője a (2) bekezdés szerinti javaslat beérkezését követő 3 munkanapon belül terjeszti fel szolgálati úton. Ha a támogatási keret ezen utasítás szerinti támogatás felhasználására irányuló egyéb döntést is igényel, az előterjesztésben a HM központi lakásgazdálkodási szerv e döntés meghozatalát is kezdeményezi. (4) A miniszter a döntését közlemény formájában hozza meg. A miniszteri közlemény tartalmazza: a) a támogatási keret összegét, b) a támogatásra irányuló besorolt igénylések számát, állományviszony szerinti összetételét és kategóriánkénti bontását, c) az egy főre eső támogatás összegét, kiszámításának módját, d) a támogatásban részesíthető, illetve abban nem részesíthető kérelmezők körét, e) intézkedést a támogatás folyósításával kapcsolatos feladatok ellátására és f ) egyéb, a támogatás folyósításával összefüggő lényeges információkat. (5) A (4) bekezdés a) pontjában szereplő összeget a miniszteri közlemény aláírását követően zároltnak, kizárólag a támogatásban részesíthető kérelmezők igénylésének felhasználására fordítható forrásnak kell tekinteni. 5. A támogatás folyósítása 8. § (1) A 7. § (5) bekezdés szerinti közlemény alapján a lakáscélú támogatási szerv haladéktalanul gondoskodik az igénylések adómentességi feltételeknek való megfelelőségi vizsgálatáról. Ha megállapítást nyert, hogy a támogatás folyósítása, ideértve az (5) és (6) bekezdésben foglalt eseteket is, adóköteles lenne, a lakáscélú támogatási szerv az igénylés teljesítését elutasítja. Az adómentesen támogatható igénylések esetében a lakáscélú támogatási szerv megkezdi a támogatás folyósítása iránti pénzintézeti eljárást. (2) A támogatásban részesülőkkel a lakáscélú támogatási szerv a 2. melléklet szerinti támogatási megállapodást köti meg. Ha az elő- vagy végtörlesztéshez szükséges a pénzintézeti lakáshitelt nyújtó hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás hozzájárulása is, akkor a támogatási szerződés csak a hozzájárulás igazolását követően köthető meg. (3) Ha a támogatási szerződés alapján a támogatás közvetlenül a pénzintézeti lakáshitel számlára kerül átutalásra, a felhasználást elegendő a támogatás folyósításáról szóló okirattal igazolni. (4) A támogatás ezen utasítás szerinti felhasználásáról szóló igazolás benyújtására legfeljebb a támogatás folyósításától számított 3 hónapos határidő állapítható meg, amely egy esetben, kérelemre további 1 hónappal meghosszabbítható, de a megállapított hiánypótlási határidő ez esetben sem haladhatja meg az NGM rendeletben foglalt igazolási határidőt. (5) Ha az igénylő a honvédelmi szervtől ezen utasítás célja vagy más munkáltatótól az Szja. tv.-ben meghatározott lakáscélra az igénylésben megjelölt ingatlanra vissza nem térítendő támogatásban részesült, a részére nyújtandó támogatás összegét az adómentesen nyújtható különbözet összegéig kell csökkenteni. Ha a csökkentett támogatási összeg nem érné el az 50 000 Ft-ot, a támogatási szerződés nem köthető meg, és a támogatás nem nyújtható. (6) Ha a tárgyévi egy főre eső támogatás meghaladja a támogatottnak a pénzintézeti lakáshiteléből fennálló tőketartozásának az összegét, a támogatást e tőketartozás összegéig kell csökkenteni. Ha a csökkentett támogatási összeg nem érné el az 50 000 Ft-ot, a támogatási szerződés nem köthető meg, és a támogatás nem nyújtható. (7) A támogatási szerződésben az alkalmazotti jogviszony fenntartást úgy kell meghatározni, hogy amennyiben a támogatás összege nem haladja meg a 300 000 Ft-ot, az 1 évre, amennyiben a támogatás 300 000 Ft-ot meghaladja, 2 évre szól. (8) Ha a támogatott határozott időtartamra szóló alkalmazotti jogviszonya a (7) bekezdés szerinti alkalmazotti jogviszony fenntartás előtt, a határozott időtartam lejártával megszűnne, a támogatási szerződés azzal a feltétellel köthető meg, ha a kérelmező a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 26/2010. (II. 26.) HM utasítás (a továbbiakban: Lut.) 3. § szerinti formában kiállított, legalább a (7) bekezdés szerinti megállapított időtartamig szóló alkalmazotti jogviszony meghosszabbítására irányuló vállalást is benyújtja. (9) Az alkalmazotti jogviszony fenntartás megszegését a támogatási szerződés megszegéseként kell kezelni. Az alkalmazotti jogviszony fenntartás megszegése esetén a visszafizetésre azon támogatások vonatkozásában kell intézkedni, amelyekre a támogatottat a vállalása még kötelezi. A visszafizetési kötelezettséget a támogatási szerződésben a vállalt, de alkalmazotti jogviszonyban el nem töltött idő alapján, le nem töltött hónaponként kell kikötni. (10) A támogatási szerződés megszegése esetén, a (9) bekezdésben foglalt kivétellel, a nyújtott támogatás teljes összegének visszafizetésére kell intézkedni. (11) A támogatási szerződés megsértése esetén a honvédelmi szervet jogszabály alapján megillető késedelmi kamatot, illetve felmerülő költségek – ideértve a honvédelmi szerv részére keletkezett adó- és járulékterheket is – megtérítését is követelni kell. (12) A támogatás lakossági folyószámlára nem folyósítható. (13) A támogatás folyósítására, illetve a visszafizetésével kapcsolatos pénzforgalomra egyebekben a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendeletnek a lakáscélú munkáltatói kölcsön folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók. (14) Ha a támogatás folyósításával kapcsolatban honvédelmi szerv pénzintézettel megállapodást kötött, úgy a folyósításra e megállapodást is alkalmazni kell. (15) A támogatási szerződés egy példányát fel kell fektetni a támogatott személyügyi anyaggyűjtőjébe. 6. A támogatás forrásai 9. § (1) A támogatás forrását a) elsősorban a munkáltatói kölcsönök törlesztéséből befolyó bevételeknek a külön jogszabály szerint benyújtott lakáscélú munkáltatói kölcsön, vissza nem térítendő juttatás és egyszeri pénzbeli támogatás iránti igénylések fedezetét meghaladó bevételrész, b) másodsorban a HM rendelkezésű lakások elidegenítéséből származó bevételeknek e célra felhasználható hányada és c) a tárgyévre előirányzott támogatási előirányzat képezi. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti bevétel felhasználására vonatkozó javaslat és döntés meghozatalára ezen utasításon túl a Lut., valamint a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek elidegenítésével összefüggő feladatok ellátásáról szóló 49/2014. (VII. 28.) HM utasítás vonatkozó szabályait megfelelően kell alkalmazni. (3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl más előirányzat maradványából származó előirányzat is felhasználható a támogatás forrásaként, melyre a HM Védelemgazdasági Hivatal a HM központi lakásgazdálkodási szerv bevonásával tesz javaslatot. 7. Vegyes rendelkezések 10. § (1) A támogatás adóbevallását illetően a külön jogszabály alapján nyújtott lakáscélú vissza nem térítendő juttatás, egyszeri pénzbeli támogatás munkáltatói bevallására irányadó szabályokat kell alkalmazni. (2) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti időtartamot illetően a honvédelmi szervnél eltöltött különböző, egymást közvetlenül követő alkalmazotti jogviszonyokat egybe kell számítani. (3) Ha a kérelmező honvédelmi szervtől korábban már részesült ezen utasítás szerinti támogatásban, és tárgyévben is ugyanazon lakásra fennálló pénzintézeti lakáshitel támogatására nyújtja be az igénylését, a korábban a lakáscélú támogatási szervhez beérkezett okiratok ismételt benyújtása mellőzhető azzal, ha a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy a korábbiakhoz képest változás nem történt. A lakáscélú támogatási szerv ez esetben ellenőrzésképpen is kérheti az igénylésben jelzett tények, körülmények igazolását. Amennyiben a kérelmező ezt határidőre nem teljesíti, az esetben ezen utasítás hiánypótlásra vonatkozó szabályai szerint kell eljárni. (4) Ha a támogatott alkalmazotti jogviszonya az általa támogatási szerződésben foglalt időtartam előtt szűnik meg, úgy  e  tényről az állományilletékes személyügyi szerv a személyügyi okmányok megküldésével egyidejűleg 10 munkanapon belül értesíti a lakáscélú támogatási szervet. (5) Ha a támogatott a támogatásban többször is részesült, a támogatási szerződésekben megállapított egyes alkalmazotti jogviszony fenntartások időtartamát össze kell adni, és a honvédelmi szervvel fennálló alkalmazotti jogviszony fenntartására ekként kell a támogatási szerződésben kötelezni. (6) A 4. § (7) bekezdés b) pontja szerinti egy főre eső jövedelmet a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek együttes jövedelme és száma alapján kell meghatározni, függetlenül attól, hogy az együtt lakó személyt a méltányolható lakásigény szempontjából figyelembe kell-e venni. (7) A kötelezően alkalmazandó nyomtatványokat a HM központi szerv vezetője intézkedésben ideiglenes jelleggel közzéteheti. 11. § (1) A lakáscélú támogatási szerv az ezen utasítás szerinti nyújtott támogatásokról a 3. melléklet szerinti tartalommal vezet elektronikus nyilvántartást. (2) A nyilvántartást a lakáscélú támogatási szerv félévente, a tárgyidőszakot követő hónap 15. napjáig küldi meg a HM központi lakásgazdálkodási szerv részére. 8. Átmeneti rendelkezések 12. § (1) A 2016. évi igénylésekre ezen utasítás rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Ezen utasítás hatálybalépésének napjától a 2016. december 31-ig benyújtott igénylés fogadható be. (3) A 7. § (2) bekezdés szerinti javaslatot 2017. január 31-ig kell előterjeszteni. (4) A 2016. december 6-án rendelkezésre álló, 9. § (1) bekezdés a) pont szerinti bevételrész egészét a (2) bekezdés szerinti benyújtott igénylések teljesítésére kell fordítani. 9. Záró rendelkezés 13. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. Dr. Simicskó István s. k., honvédelmi miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.