45/2019. (III. 12.) Korm. rendelete a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról.

45/2019. (III. 12.) Korm. rendelete a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról. A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, a 15.  § tekintetében a  közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48.  § (3)  bekezdés a)  pont 30.  alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § A gyermekvállalás segítése és a  gyermeknevelés támogatása, valamint a  három- vagy többgyermekes családok megfelelő befogadóképességű személygépkocsihoz jutásának elősegítése érdekében az  e  rendeletben meghatározott feltételekkel vissza nem térítendő személygépkocsi-szerzési támogatás (a továbbiakban: szerzési támogatás) vehető igénybe. 2. § E rendelet hatálya – amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – kiterjed a) a magyar állampolgárra és arra a személyre, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyre, aki a  szabad mozgás és a  három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, vagy c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján hontalanként elismert személyre. 3. § E rendelet alkalmazásában: a) élettárs: a  családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) szerint a  nevelési ellátásra jogosultság szempontjából élettársként figyelembe vehető személy; b) megfelelő befogadóképességű személygépkocsi: a  kérelem benyújtásának időpontjában a  közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendelet értelmében személyszállítás céljára készült és jóváhagyott, M1 járműkategóriába sorolt olyan járműkísérő lappal rendelkező gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legalább hét állandó ülőhely van, továbbá új járműnek minősül, ide nem értve a lakóautó jellegű járművet; c) megfelelő befogadóképességű személygépkocsival rendelkező személy: aki a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti járműnyilvántartásban a  b)  pont szerinti személygépkocsi tulajdonosaként vagy üzemben tartójaként szerepel; d) nagycsaládos: a Cst. szerint da) legalább három gyermek után családi pótlékra jogosult személy, vagy db) legalább két – ikrekkel való várandósság esetén egy – gyermek után családi pótlékra jogosult várandós nő, a  várandósság betöltött 12. hetét követően, vagy a  várandós nő vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa, azzal, hogy a  gyermekek számába nem számít be a  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, továbbá a  tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, az  igénylő saját háztartásában nevelt vagy gondozott személyt életkorától és a családi pótlékra való jogosultságtól függetlenül kell figyelembe venni; e) támogatással érintett személy: a nagycsaládos házastársa vagy élettársa; f ) zártvégű pénzügyi lízingszerződés: olyan, a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott pénzügyi lízingszerződés, amelynél a  lízingbevevő a  szerződésben meghatározott lízingdíj összegének megfizetésével a lízingtárgy tulajdonjogát megszerzi. 2. A szerzési támogatás szabályai 4. § (1) A szerzési támogatás a megfelelő befogadóképességű személygépkocsi megvásárlásához – ideértve a hitelintézeti kölcsön igénybevételével történő szerzés esetét is –, vagy tulajdonjoga zártvégű pénzügyi lízingszerződés útján történő megszerzéséhez (a továbbiakban együtt: megszerzés) vehető igénybe. (2) A  szerzési támogatás mértéke 2 500 000 forint, de legfeljebb a  megszerzés időpontjában érvényes bruttó vételár 50%-a. 3. A szerzési támogatásra való jogosultság 5. § (1) Szerzési támogatásra jogosult a nagycsaládos, ha a) ő, vagy a támogatással érintett személy „B” kategóriára érvényesített vezetői engedéllyel rendelkezik, és nem áll e kategória tekintetében járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt, b) az állami adó- és vámhatóságnál, vagy az önkormányzati adóhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása, c) büntetőjogi felelősségét az  1.  melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt a  bíróság nem állapította meg jogerősen, vagy a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült, d) sem ő, sem a  támogatással érintett személy – a  (3)  bekezdés szerinti kivétellel – nem részesült korábban szerzési támogatásban, és e) Magyarország területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés szerinti körülményeknek a kérelem benyújtásakor kell fennállniuk. (3) Ha a  nagycsaládos és a  támogatással érintett személy házassága vagy élettársi kapcsolata megszűnt, és a  megszűnést követően a  szerzési támogatással megszerzett megfelelő befogadóképességű személygépkocsival rendelkező személy korábbi házas- vagy élettársa a  3.  § d)  pontja szerint továbbra is nagycsaládosnak minősül, a szerzési támogatást ismételten igényelheti. (4) A szerzési támogatás iránti kérelem benyújtására 2019. július 1. és 2022. december 31. között van lehetőség. 4. A szerzési támogatás igénylése és megállapítása 6. § (1) A szerzési támogatás iránti kérelemben fel kell tüntetni a) azt, hogy a  szerzési támogatás iránti kérelmet benyújtó nagycsaládos (a továbbiakban: igénylő) a  szerzési támogatást milyen összegben, valamint hogy adásvételi vagy pénzügyi lízingszerződés megkötéséhez igényli, b) az  igénylő, a  támogatással érintett személy, valamint – a  magzat kivételével – a  szerzési támogatás megállapításánál figyelembe venni kívánt gyermekek adóazonosító jelét, c) azt, hogy az 5. § (3) bekezdése szerinti jogosultsági feltételek fennállnak-e. (2) A szerzési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a) az igénylő büntetőjogi felelősség vállalásával tett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát aa) az 5. § (1) bekezdése szerinti jogosultsági feltételek fennállásáról, ab) arról, hogy a  megfelelő befogadóképességű személygépkocsit a  6. alcím szerinti feltételeknek megfelelően használja, és b) a 3. § d) pont db) alpontja szerinti esetben a várandósság 12. hetének betöltését igazoló várandósgondozási könyv másolatát vagy a  kezelőorvos által kiállított, a  várandósság tényéről és fennállása idejéről szóló igazolást. (3) A személyazonosság igazolása érdekében a személyazonosító igazolványt, útlevelet vagy kártyaformátumú vezetői engedélyt a kérelem benyújtásakor be kell mutatni. (4) A szerzési támogatással kapcsolatos eljárásokban a Magyar Államkincstár központi szerve (a továbbiakban: Kincstár) jár el. (5) A  szerzési támogatás iránti kérelmet a  Kincstár honlapján közzétett formanyomtatványon a  Kincstárnál vagy a kormányablaknál lehet benyújtani. (6) A  szerzési támogatás igénylésekor a  nagycsaládos és a  támogatással érintett személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a  Kincstár a  jogosultság megállapításának és ellenőrzésének céljából és időtartamára az  illetékes hatóságtól a  szükséges adatokat és okiratokat beszerezze, és az azokban foglalt személyes adatokat kezelje. (7) Ha a szerzési támogatást magzatra tekintettel állapítják meg, a határozat tartalmazza a szülés várható időpontját. 5. A szerzési támogatás felhasználása 7. § (1) A megfelelő befogadóképességű személygépkocsi a szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító határozat véglegessé válását követően szerezhető meg. (2) Ha az adásvételi szerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés a határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül nem jön létre, a szerzési támogatás nem folyósítható. (3) Az  adásvételi szerződés vagy a  pénzügyi lízingszerződés egy példányát az  igénylő a  Kincstárnak megküldi. A  Kincstár a  szerzési támogatás összegét a  szerződés beérkezését követő 15 napon belül utalja át a  belföldi kereskedelmi forgalomban személygépkocsik értékesítésével üzletszerűen foglalkozó, adószámmal rendelkező más szervezet vagy személy (a továbbiakban: autókereskedő) részére. A szerződésben a támogatás összegét fel kell tüntetni. (4) A  személygépkocsinak a  határozat véglegessé válása előtti megszerzése esetén a  szerzési támogatás nem folyósítható. 8. § (1) A szerzési támogatás felhasználása az autókereskedővel kötött adásvételi szerződés vagy pénzügyi lízingszerződés keretében történik. (2) A szerzési támogatás felhasználása során az adásvételi vagy pénzügyi lízingszerződést az igénylővel kell megkötni. (3) Az autókereskedő az adásvételi szerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés megkötésekor a megszerzett megfelelő befogadóképességű személygépkocsit az  Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján közzétett „Családbarát Magyarország” logóval ellátja. (4) A (3) bekezdés szerinti „Családbarát Magyarország” logó megfelelő befogadóképességű személygépkocsin történő elhelyezésének költsége az autókereskedőt terheli. (5) Az  igénylő a  (3)  bekezdésben meghatározott „Családbarát Magyarország” logót a  9.  § (1)  bekezdése szerinti időtartamig köteles a személygépkocsin feltüntetni. 6. Használati feltételek 9. § (1) A  szerzési támogatás igénybevételével megszerzett személygépkocsi az  adásvételi szerződés vagy a  pénzügyi lízingszerződés hatálybalépésének napjától számított három éven belül nem idegeníthető el, továbbá a  jármű átalakítása – ide értve a  szállítható személyek száma vagy a  járműkategória megváltoztatását – nem engedélyezhető. Pénzügyi lízingszerződés esetén az elidegenítési tilalom a szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban megjelölt jogosult (a továbbiakban: jogosult) mint lízingbevevő tulajdonjogszerzését nem akadályozza. (2) A  jogosult a  szerzési támogatás igénybevételével megszerzett személygépkocsi üzembentartói jogát a  támogatással érintett személyen kívül az  (1)  bekezdésben meghatározott időtartam lejártáig más személy részére nem engedheti át. Pénzügyi lízingszerződés esetén a  lízingbeadó a  szerzési támogatás igénybevételével megszerzett személygépkocsi üzembentartói jogát – a lízingszerződés megszűnésének esetét kivéve – a jogosulton kívül az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártáig más személy részére nem engedheti át. (3) A  személygépkocsi forgalomba helyezésére, illetve tulajdonjogának átírására a  közlekedési igazgatási hatóságnál indított eljárásban a  jogosult jár el. A  közlekedési igazgatási hatóság a  jogosult által benyújtott adásvételi vagy pénzügyi lízingszerződés alapján az  (1)  bekezdés szerinti elidegenítési tilalmat a  járműnyilvántartásba a  Kincstár javára hivatalból bejegyzi. A  jogosult a  személygépkocsi forgalomba helyezésére irányuló eljárás során köteles nyilatkozni arról, hogy a személygépkocsit szerzési támogatás felhasználásával szerezte meg. (4) Az  elidegenítési tilalom bejegyzéséről és lejártának időpontjáról a  közlekedési igazgatási hatóság a  bejegyzéstől számított öt napon belül értesíti a jogosultat és a Kincstárt. 10. § (1) Ha az  elidegenítési tilalom időtartama letelt, valamint ha a  személygépkocsit műszaki állapota miatt a  közúti forgalomból véglegesen kivonták, a  Kincstár a  jogosultnak, illetve örökösének kérelmére kezdeményezi az elidegenítési tilalomra vonatkozó bejegyzés törlését a  járműnyilvántartásból. Ha a kérelemhez nem mellékelték a  törlésre okot adó körülmények igazolására szolgáló okiratok másolatát, a  Kincstár adatszolgáltatási kérelemmel fordul a közlekedési igazgatási hatósághoz. A jogosultnak vagy örökösének a forgalomból való kivonást tartalmazó határozatot a Kincstár részére is be kell mutatnia. (2) Ha az  elidegenítési tilalom időtartama letelt, és az  (1)  bekezdés szerinti törlésre nem került sor, az  elidegenítési tilalom megszűnik. Az  elidegenítési tilalom megszűnésekor a  törzskönyvet a  jogosult vagy örököse, illetve még fennálló pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingbeadó részére kérelmére ki kell adni. (3) A  jogosult vagy örököse – pénzügyi lízing esetén a  lízingbeadó a  lízingbevevő kivételével – másnak a  Kincstár hozzájárulásával az  elidegenítési tilalom fennállásának ideje alatt a  személygépkocsit csak akkor idegenítheti el, ha a  szerzési támogatás időarányos részét a  Kincstár részére visszafizette, illetve pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingbeadó a szerzési támogatásnak megfelelő összeg időarányos részét a Kincstár részére megfizette. (4) A  Kincstár határozatban rendelkezik a  (3)  bekezdés szerinti összeg időarányos részének 15 napon belül történő visszafizetéséről, illetve megfizetéséről. A  Kincstár az  elidegenítési tilalom járműnyilvántartásból való törlését és a  törzskönyvnek a  jogosult vagy örököse, vagy pénzügyi lízingszerződés esetén a  lízingbeadó részére történő kiadását akkor kezdeményezi a közlekedési igazgatási hatóságnál, ha a visszafizetés, illetve a megfizetés megtörtént. 11. § (1) Amennyiben a  személygépkocsi megszerzésére pénzügyi lízingszerződés keretében került sor, a  Kincstárt a  személygépkocsin a  szerzési támogatást megállapító határozatban meghatározott összeg arányos része erejéig zálogjog illeti meg az elidegenítési tilalom lejártáig. (2) Az  (1)  bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a  személygépkocsi a  pénzügyi lízingszerződésnek –  a  lízingdíj nem fizetése vagy más ok miatt – a  személygépkocsi tulajdonjogának a  lízingbevevő vagy örököse általi megszerzése nélkül, az  elidegenítési tilalom lejártát megelőzően történő megszűnése folytán a  lízingbeadó birtokába visszakerül, a zálogjog megszűnésére csak akkor kerülhet sor, ha a zálogtárgy birtokosa a Kincstár részére a zálogtárgy (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ellenértékét megtéríti. 7. A szerzési támogatás visszafizetése 12. § (1) A  szerzési támogatást – az  a)  pontban foglaltak fennállása esetén az  államháztartásról szóló törvény szerinti késedelmi kamattal növelten – vissza kell fizetni, ha a) megállapítására a 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat valóságnak meg nem felelő tartalma alapján került sor, b) a jogosult az elidegenítési tilalom bejegyeztetésével kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, c) a szerzési támogatással megszerzett megfelelő befogadóképességű személygépkocsival rendelkező személy az  adásvételi vagy pénzügyi lízingszerződés megkötésétől számított három éven belül házasságának felbontása vagy élettársi kapcsolatának – nem az  élettársa halála miatt bekövetkezett – megszűnése miatt már nem minősül a 3. § d) pontja szerinti nagycsaládosnak, vagy d) azt örökbefogadott gyermekre tekintettel állapították meg, és a gyermek vonatkozásában az örökbefogadást a szerzési támogatás igénybevételével megszerzett személygépkocsira vonatkozó adásvételi vagy pénzügyi lízingszerződés megkötésének napjától számított két éven belül felbontják. (2) A jogosult az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti körülményeket a bírósági ítélet jogerőre emelkedését, az élettársi kapcsolat megszűnését, vagy a  gyámhatósági határozat véglegessé válását követő 30 napon belül a  Kincstárnak bejelenti. (3) A Kincstár az (1) bekezdés szerinti körülmények vagy azok valamelyikének fennállását a tudomásszerzéstől számított 90 napon belül határozatban állapítja meg. (4) Ha a  visszafizetésre kötelezett a  visszafizetésre kötelező, (3)  bekezdés szerinti határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a  Kincstár felhívja a  kötelezettet a  tartozás megfizetésére. A  felhívás eredménytelensége esetén a  Kincstár a  követelést a  kötelezett részére folyósított társadalombiztosítási ellátásból történő letiltással érvényesíti a  bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint. A  követelés a  kötelezett keresetéből is levonható. A  keresetből történő levonás érvényesítése során a kincstári számfejtési körbe tartozók esetében a Kincstárt munkáltatónak kell tekinteni. (5) Ha a (4) bekezdés szerinti intézkedések nem vezetnek eredményre, a fennmaradó tartozás végrehajtását az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 134. § (1) bekezdésének megfelelően kell foganatosítani. (6) Ha a  visszafizetésre kötelezett igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egy összegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a  tartásra szoruló hozzátartozójának aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a  Kincstár a  kérelemben megjelölt időtartamú, de legfeljebb a) 12 hónapos fizetési halasztást, vagy b) 36 hónapos időtartamra szóló részletfizetést engedélyezhet. (7) A (6) bekezdés szerinti fizetési kedvezmény érvényét veszti és a tartozás – annak járulékaival együtt – egy összegben esedékessé válik, ha a fizetésre kötelezett a kedvezményes fizetési feltételeknek nem tesz eleget. (8) Az, akivel szemben a  szerzési támogatás visszafizetését rendelték el, az  elrendelésről szóló határozat véglegessé válásától számított három évig nem részesíthető szerzési támogatásban. 8. Adatigénylés 13. § A Kincstár a szerzési támogatásra való jogosultság ellenőrzése céljából adatszolgáltatást igényelhet a) a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából az igénylő vezetői engedélyének száma alapján aa) a természetes személy vezetői engedélyének kategóriájára, valamint ab) a vezetői engedély érvényességének és visszavonásának tényére, b) a közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartásából az igénylő, házastársa vagy élettársa ba) tulajdonjoga és üzembentartói joga kezdetének, valamint megszűnésének időpontjára, bb) a  jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás esetén – a  tulajdonszerző bejelentéséig terjedő időtartam alatt – a  korábbi tulajdonos által teljesített bejelentés alapján a  tulajdonszerző tulajdonjoga kezdetének időpontjára, természetes személyazonosító adatára, lakcímére, bc) bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjoga tényére, továbbá bd) a  tulajdonába tartozó és az  általa a  szerzési támogatás felhasználásával megszerezni kívánt jármű azonosító és műszaki adataira, a  műszaki érvényessége időtartamának végére vagy a  műszaki alkalmatlanságának tényére, valamint motorkódjára, c) a közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartásából az elidegenítési tilalom bejegyzésének ellenőrzése céljából az elidegenítési tilalom jogosultjára, kezdetére és végére vonatkozóan. 9. Záró rendelkezések 14. § Ez a rendelet 2019. július 1-jén lép hatályba. 15. § (1) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a  közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 84. § (5) bekezdése a következő f ) ponttal egészül ki: (A törzskönyv nem adható ki) „f ) a  nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló kormányrendelet 9.  § (1)  bekezdésében meghatározott időpontig, ha a  járművet a  tulajdonos az  állam által nyújtott személygépkocsi-szerzési támogatás felhasználásával szerezte meg.” (2) A  közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a  közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 90. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a  járművet a  tulajdonos a  nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban e  bekezdés vonatkozásában: kormányrendelet) meghatározott, az  állam által nyújtott személygépkocsi-szerzési támogatás felhasználásával szerezte meg, a közlekedési igazgatási hatóság a  kormányrendelet 9.  § (1)  bekezdésében meghatározott időpontig a  járműnyilvántartásba történő bejegyzéssel egyidejűleg a forgalmi engedély „Hivatalos feljegyzések” rovatába bejegyzi a jármű átalakítására vonatkozó tilalmat és a tilalom lejártának időpontját.” Orbán Viktor s. k., miniszterelnök