2007. XCIX. törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról.

2007. XCIX. törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról. Az Országgyűlés a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítése érdekében, és a határokon átnyúló, transznacionális, illetve régiók közötti együttműködés előmozdítása érdekében – összhangban az Európai Közösség jogszabályaival – a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Hatály 1. § (1) A magyarországi székhelyű európai területi együttműködési csoportosulás (a továbbiakban: csoportosulás) alapítására, szervezetére, működésére és megszűnésére az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendeletét (a továbbiakban: Rendelet) és az e törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (2) E törvény szabályait kell alkalmazni a külföldi székhelyű csoportosulásban magyar jog szerinti tag részvételének jóváhagyására irányuló eljárásban. (3) A Rendelet 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában Magyarország tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. § (1) bekezdésének a)–j) pontja szerinti szervezeteket kell érteni (magyar jog szerinti tagok). A csoportosulásban a Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti helyi önkormányzat társulása akkor vehet részt, ha jogi személyiséggel rendelkezik. Tevékenység 2. § (1) Csoportosulás elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható, közhatalmi tevékenységet nem végezhet. (2) A helyi önkormányzat a) költségvetési szerve csoportosulásban való részvéte léhez történő hozzájárulás a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre, b) csoportosulásban való részvételéről szóló képviselőtestületi döntés a jogi személyiséggel rendelkező társulásra ruházható át. (3) A csoportosulásban a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása és a helyi önkormányzat költségvetési szerve felelőssége A törvényt az Országgyűlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el. nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét (korlátolt felelősség). II. Fejezet A CSOPORTOSULÁS ALAPÍTÁSA Alapítás 3. § A csoportosulás neve az „európai területi együttműködési csoportosulás” elnevezést tartalmazza. A Rendelet 12. cikkének (2) bekezdése ötödik albekezdése szerinti esetben a csoportosulás neve a „korlátolt felelősségű európai területi együttműködési csoportosulás” elnevezést tartalmazza. Jóváhagyás 4. § (1) A Rendelet 4. cikkének (3) és (6) bekezdésében meghatározott jóváhagyásról nemperes eljárás keretében a Fővárosi Bíróság dönt. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a (6) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott adatokat. A jóváhagyás iránti kérelemhez a Rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében foglaltakon kívül csatolni kell: a) a Kbt. 22. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti tagok esetében – az állam kivételével – azok felettes szervének hozzájárulását arra vonatkozóan, hogy az egyezmény- és az alapszabály-javaslat szerinti csoportosulásban tagként részt vehetnek, b) az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv tag esetében a képviselő-testület (közgyűlés) hozzájárulását arra vonatkozóan, hogy az egyezmény- és az alapszabályjavaslat szerinti csoportosulásban tagként részt vehet, c) helyi önkormányzat esetében a csoportosulásban való részvételről szóló képviselő-testületi döntést tartalmazó jegyzőkönyv kivonatot, d) ha azok nem magyar nyelven készültek, az egyezmény- és az alapszabály-javaslatot magyar fordításban. (3) A jóváhagyásra irányuló kérelem hiányos benyújtása esetén a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül postára adott vagy a kérelmezőnek átadott végzésben a bíróság hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A hiánypótlásra megfelelő – legfeljebb tizenöt napos – határidőt kell biztosítani, amely kérelemre, indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. (4) A jóváhagyás iránti kérelem az ügy érdeméről döntő végzés meghozataláig visszavonható. Ebben az esetben a bíróság az eljárást megszünteti. (5) A jóváhagyás iránti kérelemnek a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül a bíróság a kérelmet megvizsgálja, és ha a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő, a kérelmezőnek a csoportosulásban való részvétele törvénybe ütközne, a hiánypótlási határidőt elmulasztották, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztették elő, a bíróság a kérelmet végzéssel elutasítja, egyébként a jóváhagyást végzéssel megadja. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. (6) A Fővárosi Bíróság az (1) bekezdés szerinti jóváhagyással rendelkező szervezetek adatairól számítógépes nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban az alábbi adatok szerepelnek: a) a kérelmező neve, székhelye, b) a csoportosulás neve, székhelye, c) a csoportosulás célkitűzése és feladatai, d) a jóváhagyás megadásáról rendelkező végzés jog erőre emelkedésének időpontja. (7) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint az alapszabály- és az egyezményjavaslat nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet. Nyilvántartásba vétel 5. § (1) A csoportosulás bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi eljárás nemperes eljárás, melyre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. Az eljárásban a jogi képviselet kötelező. (2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez az egyezmény és az alapszabály eredeti példányát, amennyiben az nem magyar nyelven készült, annak magyar nyelvű hiteles fordítását, valamint a Rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti jóváhagyások eredeti példányát és magyar nyelvű hiteles fordítását kell csatolni. (3) A kérelemnek tartalmaznia kell a 6. § (2) bekezdés a)–f) pontjaiban meghatározott adatokat. (4) A csoportosulás nyilvántartásba vételére irányuló hiányos kérelem benyújtása esetén a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül postára adott, vagy a kérelmezőnek átadott végzésben a bíróság megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A hiánypótlásra megfelelő – legfeljebb harminc napos – határidőt kell biztosítani, amely kérelemre, indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. Ha a hiánypótlási határidőt elmulasztották, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztették elő, a bíróság a kérelmet végzéssel elutasítja. (5) A bíróság az eljárást megszünteti, ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az ügy érdeméről döntő végzés meghozataláig a kérelmező visszavonja. (6) A bíróság a kérelem érkezésétől számított harminc napon belül dönt a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. (7) A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az egyezmény és az alapszabály a Rendeletben és az e törvényben foglaltaknak megfelel, valamint valamennyi tag rendelkezik a Rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti jóváhagyással. (8) Ha a bíróság a (6) bekezdés szerinti döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetőjének a határidő lejártát követő nyolc napon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében. (9) Ha a kérelem elbírálására a (8) bekezdésben foglaltak alapján nem került sor, a nyilvántartásba vétel a (6) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő kilencedik napon a kérelem szerinti tartalommal létrejön. (10) A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyésznek is kézbesíti. (11) A csoportosulás tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése után kezdheti meg. (12) A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását – a változástól számított harminc napon belül – a bíróságnak be kell jelenteni, a bejelentésre és a változásnak a nyilvántartásban történő átvezetésére az (1)–(11) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Nyilvántartás 6. § (1) A Fővárosi Bíróság a csoportosulás adatairól számítógépes nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartásban a csoportosulás alábbi adatai szerepelnek: a) a csoportosulás neve, székhelye, b) a csoportosulásban tagként részt vevők neve, szék helye, c) a csoportosulás célkitűzése és feladatai, d) a csoportosulás működésének időtartama, e) a csoportosulás igazgatójának neve, lakóhelye, a kép viseleti jog gyakorlásának módja (önálló vagy együttes), f) az alapszabály, egyezmény kelte, g) a csoportosulás nyilvántartásba vételének időpontja, h) a csoportosulás nyilvántartási száma, i) ha a csoportosulás csőd, felszámolási, végelszámo lási, adósságrendezési eljárás, valamint a Rendelet 14. cikke szerinti megszüntetés hatálya alatt áll, akkor erre a tényre utalás, és az eljárás kezdő időpontja, j) a csoportosulás megszűnésének időpontja. (3) A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint az alapszabály és az egyezmény nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet. III. Fejezet A CSOPORTOSULÁS GAZDÁLKODÁSA Gazdálkodás, számvitel 7. § (1) A csoportosulás az egyezményben meghatározott cél megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik. (2) A csoportosulás az alapszabályban meghatározottak szerint vállalkozási tevékenységet végezhet, amennyiben az a csoportosulás célját nem veszélyezteti. 8. § (1) A csoportosulás – mint külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet – beszámolókészítési, könyvvezetési és számviteli kötelezettségeire a számvitelről szóló törvény, és a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírtak vonatkoznak. (2) A csoportosulás beszámolóját a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül közzéteszi. IV. Fejezet JOGORVOSLAT, FELÜGYELET ÉS ELLENŐRZÉS 9. § A csoportosulás vagy annak szervezeti egysége által hozott határozatot az a tag, amelynek jogát vagy jogos érdekét a határozat sérti, annak meghozatalától számított harminc napos jogvesztő határidőn belül a Fővárosi Bíróságnál megtámadhatja. A perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait kell alkalmazni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti. 10. § (1) A csoportosulás működése felett az ügyész a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a csoportosulás működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a Fővárosi Bírósághoz fordulhat. (2) A Fővárosi Bíróság az ügyész keresete alapján: a) megsemmisítheti a csoportosulás vagy annak szer vezeti egysége törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el, b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a csoportosulás közgyűlését. (3) Amennyiben a csoportosulás az ítélet jogerőre emelkedését követő három hónapon belül nem tesz eleget az ítéletben foglaltaknak, és nem állítja helyre a működés törvényességét, az ügyész pert indíthat a Fővárosi Bíróság előtt a csoportosulás megszüntetése iránt. 11. § (1) A Rendelet 6. cikke alkalmazásában illetékes hatóság – amennyiben törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az Állami Számvevőszék. (2) A csoportosulás gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult. 12. § Az Állami Számvevőszék ellenőrzések lefolytatása céljából megkeresheti a létrehozás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát, amennyiben külföldi székhelyű csoportosulásban magyar jog szerinti tag vesz részt. 13. § Ha az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy a csoportosulás gazdálkodása körében jogellenesen jár el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha a csoportosulás nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnökének megkeresésére az ügyész a csoportosulás megszüntetése iránt pert indíthat a Fővárosi Bíróság előtt. V. Fejezet A CSOPORTOSULÁS MEGSZŰNÉSE 14. § (1) A csoportosulás csak jogutód nélkül szűnhet meg. (2) A csoportosulás megszűnése esetén – a felszámolási eljárást kivéve – végelszámolásnak van helye. (3) A (2) bekezdés szerinti eljárást kell kezdeményezni, ha a) az egyezményben meghatározott időtartam eltelt, vagy más, az egyezményben meghatározott megszűnési feltétel bekövetkezett, ideértve azt is, ha a csoportosulás a jogutód nélküli megszűnésről dönt, b) a bíróság a csoportosulásnak a Rendelet 14. cikke szerinti megszüntetéséről határoz, c) a bíróság az erre irányuló perben a csoportosulás megszüntetéséről határoz. (4) A végelszámolás lefolytatására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII. fejezetének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A csopor tosulás végelszámolása esetén a Ctv. szerinti változásbejegyzési (törlési) eljárás alatt e törvény 5. §-ának (12) bekezdése szerinti bejelentést kell érteni. A cégbíróság feladatait a Fővárosi Bíróság látja el, és az eljárással összefüggő valamennyi közzétételi kötelezettség a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben teljesítendő. (5) A csoportosulás fizetésképtelensége esetén a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 15. § (1) A Rendelet 13. cikk alkalmazásában a csoportosulás tevékenységének megtiltására az adott tevékenység hatósági ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv jogosult. (2) Amennyiben a 4. § szerinti jóváhagyás feltételei már nem állnak fenn, a Fővárosi Bíróság – hivatalból, vagy az ügyész, illetve a 4. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti hozzájárulást megadó szerv kérelmére – nemperes eljárásban elrendeli a magyar jog szerinti tag kilépését a csoportosulásból. (3) A Fővárosi Bíróság által nyilvántartott csoportosulás esetén a bíróság (2) bekezdés szerinti határozatának jogerőre emelkedésével a tag tagsági jogviszonya megszűnik. (4) Amennyiben a csoportosulást nem a Fővárosi Bíróság vette nyilvántartásba, a bíróság a (2) bekezdés szerinti határozatának megküldésével a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül értesíti a nyilvántartásba vételre jogosult szervet. 16. § A Rendelet 14. cikke szerinti megszüntetést a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban rendeli el. A bíróság a megszüntetés elrendelése előtt a csoportosulás részére a helyzet kiigazításához szükséges intézkedések megtételére legfeljebb három hónapos határidőt szabhat. 17. § A csoportosulás a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. VI. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Értelmező rendelkezések 18. § E törvény alkalmazásában: helyi önkormányzat: a község, a város, a megyei jogú város, a főváros, a fővárosi kerület, a megyei önkormányzat. 19. § (1) Az e törvény II. és V. fejezetében szabályozott, a Fővárosi Bíróság által lefolytatott eljárásban – ha e törvény másként nem rendelkezik – a Pp. általános szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az e törvényben szabályozott peres és nemperes eljárásokban felülvizsgálatnak nincs helye. Hatálybalépés 20. § E törvény 2007. augusztus 1-jén lép hatályba. 21. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó.” (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: [2. § (1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett] „i) európai területi együttműködési csoportosulás.” (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Cstv. 3. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a végrehajtói iroda, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;” (4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Illetékmentes a polgári ügyekben:] „e) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a közhasznú társaság, a köztestület, az európai területi együttműködési csoportosulás, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrehozott MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás, valamint az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás;” (5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Taotv.) 2. §-ának (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: „i) európai területi együttműködési csoportosulás.” (6) A Taotv. 9. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Az európai területi együttműködési csoportosulás az adóalapot az (1)–(7) bekezdések megfelelő alkalmazásával állapítja meg.” (7) A Taotv. 6. számú melléklete a következő F) fejezettel egészül ki: „F) Európai területi együttműködési csoportosulás által végzett kedvezményezett tevékenységek Az európai területi együttműködési csoportosulás 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek: 1. az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is; 2. a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele; 3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.” 22. § Ez a törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendelete végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Sólyom László s. k., Dr. Szili Katalin s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke