- XCIX. törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról. Az Országgyűlés a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítése érdekében, és a határokon átnyúló, transznacionális, illetve régiók közötti együttműködés előmozdítása érdekében – összhangban az Európai Közösség jogszabályaival – a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Hatály
- §
(1)A magyarországi székhelyű európai területi együttműködési csoportosulás (a továbbiakban: csoportosulás) alapítására, szervezetére, működésére és megszűnésére az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendeletét (a továbbiakban: Rendelet) és az e törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(2)E törvény szabályait kell alkalmazni a külföldi székhelyű csoportosulásban magyar jog szerinti tag részvételének jóváhagyására irányuló eljárásban.
(3)A Rendelet 3. cikke
(1)bekezdésének alkalmazásában Magyarország tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. §
(1)bekezdésének a)–j) pontja szerinti szervezeteket kell érteni (magyar jog szerinti tagok). A csoportosulásban a Kbt. 22. §
(1)bekezdésének d) pontja szerinti helyi önkormányzat társulása akkor vehet részt, ha jogi személyiséggel rendelkezik. Tevékenység 2. §
(1)Csoportosulás elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható, közhatalmi tevékenységet nem végezhet.
(2)A helyi önkormányzat
- a)költségvetési szerve csoportosulásban való részvéte léhez történő hozzájárulás a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre,
- b)csoportosulásban való részvételéről szóló képviselőtestületi döntés a jogi személyiséggel rendelkező társulásra ruházható át.
(3)A csoportosulásban a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása és a helyi önkormányzat költségvetési szerve felelőssége A törvényt az Országgyűlés a
- június 25-i ülésnapján fogadta el. nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét (korlátolt felelősség). II. Fejezet A CSOPORTOSULÁS ALAPÍTÁSA Alapítás
- § A csoportosulás neve az „európai területi együttműködési csoportosulás” elnevezést tartalmazza. A Rendelet
- cikkének
(2)bekezdése ötödik albekezdése szerinti esetben a csoportosulás neve a „korlátolt felelősségű európai területi együttműködési csoportosulás” elnevezést tartalmazza. Jóváhagyás 4. §
(1)A Rendelet 4. cikkének
(3)és
(6)bekezdésében meghatározott jóváhagyásról nemperes eljárás keretében a Fővárosi Bíróság dönt.
(2)A kérelemnek tartalmaznia kell a
(6)bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott adatokat. A jóváhagyás iránti kérelemhez a Rendelet 4. cikkének
(2)bekezdésében foglaltakon kívül csatolni kell: a) a Kbt. 22. §
(1)bekezdésének
- a)és
- b)pontja szerinti tagok esetében – az állam kivételével – azok felettes szervének hozzájárulását arra vonatkozóan, hogy az egyezmény- és az alapszabály-javaslat szerinti csoportosulásban tagként részt vehetnek,
- b)az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv tag esetében a képviselő-testület (közgyűlés) hozzájárulását arra vonatkozóan, hogy az egyezmény- és az alapszabályjavaslat szerinti csoportosulásban tagként részt vehet,
- c)helyi önkormányzat esetében a csoportosulásban való részvételről szóló képviselő-testületi döntést tartalmazó jegyzőkönyv kivonatot,
- d)ha azok nem magyar nyelven készültek, az egyezmény- és az alapszabály-javaslatot magyar fordításban.
(3)A jóváhagyásra irányuló kérelem hiányos benyújtása esetén a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül postára adott vagy a kérelmezőnek átadott végzésben a bíróság hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A hiánypótlásra megfelelő – legfeljebb tizenöt napos – határidőt kell biztosítani, amely kérelemre, indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye.
(4)A jóváhagyás iránti kérelem az ügy érdeméről döntő végzés meghozataláig visszavonható. Ebben az esetben a bíróság az eljárást megszünteti.
(5)A jóváhagyás iránti kérelemnek a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül a bíróság a kérelmet megvizsgálja, és ha a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő, a kérelmezőnek a csoportosulásban való részvétele törvénybe ütközne, a hiánypótlási határidőt elmulasztották, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztették elő, a bíróság a kérelmet végzéssel elutasítja, egyébként a jóváhagyást végzéssel megadja. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe.
(6)A Fővárosi Bíróság az
(1)bekezdés szerinti jóváhagyással rendelkező szervezetek adatairól számítógépes nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban az alábbi adatok szerepelnek:
- a)a kérelmező neve, székhelye,
- b)a csoportosulás neve, székhelye,
- c)a csoportosulás célkitűzése és feladatai,
- d)a jóváhagyás megadásáról rendelkező végzés jog erőre emelkedésének időpontja.
(7)A
(6)bekezdés szerinti nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint az alapszabály- és az egyezményjavaslat nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet. Nyilvántartásba vétel 5. §
(1)A csoportosulás bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi eljárás nemperes eljárás, melyre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. Az eljárásban a jogi képviselet kötelező.
(2)A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez az egyezmény és az alapszabály eredeti példányát, amennyiben az nem magyar nyelven készült, annak magyar nyelvű hiteles fordítását, valamint a Rendelet 4. cikkének
(3)bekezdése szerinti jóváhagyások eredeti példányát és magyar nyelvű hiteles fordítását kell csatolni.
(3)A kérelemnek tartalmaznia kell a 6. §
(2)bekezdés a)–f) pontjaiban meghatározott adatokat.
(4)A csoportosulás nyilvántartásba vételére irányuló hiányos kérelem benyújtása esetén a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül postára adott, vagy a kérelmezőnek átadott végzésben a bíróság megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A hiánypótlásra megfelelő – legfeljebb harminc napos – határidőt kell biztosítani, amely kérelemre, indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. Ha a hiánypótlási határidőt elmulasztották, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztették elő, a bíróság a kérelmet végzéssel elutasítja.
(5)A bíróság az eljárást megszünteti, ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az ügy érdeméről döntő végzés meghozataláig a kérelmező visszavonja.
(6)A bíróság a kérelem érkezésétől számított harminc napon belül dönt a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe.
(7)A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az egyezmény és az alapszabály a Rendeletben és az e törvényben foglaltaknak megfelel, valamint valamennyi tag rendelkezik a Rendelet 4. cikkének
(3)bekezdése szerinti jóváhagyással.
(8)Ha a bíróság a
(6)bekezdés szerinti döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetőjének a határidő lejártát követő nyolc napon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében.
(9)Ha a kérelem elbírálására a
(8)bekezdésben foglaltak alapján nem került sor, a nyilvántartásba vétel a
(6)bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő kilencedik napon a kérelem szerinti tartalommal létrejön.
(10)A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyésznek is kézbesíti.
(11)A csoportosulás tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése után kezdheti meg.
(12)A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását – a változástól számított harminc napon belül – a bíróságnak be kell jelenteni, a bejelentésre és a változásnak a nyilvántartásban történő átvezetésére az
(1)–
(11)bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Nyilvántartás 6. §
(1)A Fővárosi Bíróság a csoportosulás adatairól számítógépes nyilvántartást vezet.
(2)A nyilvántartásban a csoportosulás alábbi adatai szerepelnek:
- a)a csoportosulás neve, székhelye,
- b)a csoportosulásban tagként részt vevők neve, szék helye,
- c)a csoportosulás célkitűzése és feladatai,
- d)a csoportosulás működésének időtartama,
- e)a csoportosulás igazgatójának neve, lakóhelye, a kép viseleti jog gyakorlásának módja (önálló vagy együttes),
- f)az alapszabály, egyezmény kelte,
- g)a csoportosulás nyilvántartásba vételének időpontja,
- h)a csoportosulás nyilvántartási száma,
- i)ha a csoportosulás csőd, felszámolási, végelszámo lási, adósságrendezési eljárás, valamint a Rendelet 14. cikke szerinti megszüntetés hatálya alatt áll, akkor erre a tényre utalás, és az eljárás kezdő időpontja,
- j)a csoportosulás megszűnésének időpontja.
(3)A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint az alapszabály és az egyezmény nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet. III. Fejezet A CSOPORTOSULÁS GAZDÁLKODÁSA Gazdálkodás, számvitel 7. §
(1)A csoportosulás az egyezményben meghatározott cél megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik.
(2)A csoportosulás az alapszabályban meghatározottak szerint vállalkozási tevékenységet végezhet, amennyiben az a csoportosulás célját nem veszélyezteti. 8. §
(1)A csoportosulás – mint külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet – beszámolókészítési, könyvvezetési és számviteli kötelezettségeire a számvitelről szóló törvény, és a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírtak vonatkoznak.
(2)A csoportosulás beszámolóját a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül közzéteszi. IV. Fejezet JOGORVOSLAT, FELÜGYELET ÉS ELLENŐRZÉS
- § A csoportosulás vagy annak szervezeti egysége által hozott határozatot az a tag, amelynek jogát vagy jogos érdekét a határozat sérti, annak meghozatalától számított harminc napos jogvesztő határidőn belül a Fővárosi Bíróságnál megtámadhatja. A perre a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait kell alkalmazni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
- §
(1)A csoportosulás működése felett az ügyész a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a csoportosulás működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a Fővárosi Bírósághoz fordulhat.
(2)A Fővárosi Bíróság az ügyész keresete alapján:
- a)megsemmisítheti a csoportosulás vagy annak szer vezeti egysége törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el,
- b)a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a csoportosulás közgyűlését.
(3)Amennyiben a csoportosulás az ítélet jogerőre emelkedését követő három hónapon belül nem tesz eleget az ítéletben foglaltaknak, és nem állítja helyre a működés törvényességét, az ügyész pert indíthat a Fővárosi Bíróság előtt a csoportosulás megszüntetése iránt. 11. §
(1)A Rendelet 6. cikke alkalmazásában illetékes hatóság – amennyiben törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az Állami Számvevőszék.
(2)A csoportosulás gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult.
- § Az Állami Számvevőszék ellenőrzések lefolytatása céljából megkeresheti a létrehozás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát, amennyiben külföldi székhelyű csoportosulásban magyar jog szerinti tag vesz részt.
- § Ha az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy a csoportosulás gazdálkodása körében jogellenesen jár el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha a csoportosulás nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnökének megkeresésére az ügyész a csoportosulás megszüntetése iránt pert indíthat a Fővárosi Bíróság előtt. V. Fejezet A CSOPORTOSULÁS MEGSZŰNÉSE
- §
(1)A csoportosulás csak jogutód nélkül szűnhet meg.
(2)A csoportosulás megszűnése esetén – a felszámolási eljárást kivéve – végelszámolásnak van helye.
(3)A
(2)bekezdés szerinti eljárást kell kezdeményezni, ha
- a)az egyezményben meghatározott időtartam eltelt, vagy más, az egyezményben meghatározott megszűnési feltétel bekövetkezett, ideértve azt is, ha a csoportosulás a jogutód nélküli megszűnésről dönt,
- b)a bíróság a csoportosulásnak a Rendelet 14. cikke szerinti megszüntetéséről határoz,
- c)a bíróság az erre irányuló perben a csoportosulás megszüntetéséről határoz.
(4)A végelszámolás lefolytatására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII. fejezetének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A csopor tosulás végelszámolása esetén a Ctv. szerinti változásbejegyzési (törlési) eljárás alatt e törvény
- §-ának
(12)bekezdése szerinti bejelentést kell érteni. A cégbíróság feladatait a Fővárosi Bíróság látja el, és az eljárással összefüggő valamennyi közzétételi kötelezettség a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben teljesítendő.
(5)A csoportosulás fizetésképtelensége esetén a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
- §
(1)A Rendelet 13. cikk alkalmazásában a csoportosulás tevékenységének megtiltására az adott tevékenység hatósági ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv jogosult.
(2)Amennyiben a
- § szerinti jóváhagyás feltételei már nem állnak fenn, a Fővárosi Bíróság – hivatalból, vagy az ügyész, illetve a
- §
(2)bekezdésének
- a)és
- b)pontja szerinti hozzájárulást megadó szerv kérelmére – nemperes eljárásban elrendeli a magyar jog szerinti tag kilépését a csoportosulásból.
(3)A Fővárosi Bíróság által nyilvántartott csoportosulás esetén a bíróság
(2)bekezdés szerinti határozatának jogerőre emelkedésével a tag tagsági jogviszonya megszűnik.
(4)Amennyiben a csoportosulást nem a Fővárosi Bíróság vette nyilvántartásba, a bíróság a
(2)bekezdés szerinti határozatának megküldésével a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül értesíti a nyilvántartásba vételre jogosult szervet.
- § A Rendelet
- cikke szerinti megszüntetést a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban rendeli el. A bíróság a megszüntetés elrendelése előtt a csoportosulás részére a helyzet kiigazításához szükséges intézkedések megtételére legfeljebb három hónapos határidőt szabhat.
- § A csoportosulás a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. VI. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Értelmező rendelkezések
- § E törvény alkalmazásában: helyi önkormányzat: a község, a város, a megyei jogú város, a főváros, a fővárosi kerület, a megyei önkormányzat.
- §
(1)Az e törvény II. és V. fejezetében szabályozott, a Fővárosi Bíróság által lefolytatott eljárásban – ha e törvény másként nem rendelkezik – a Pp. általános szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)Az e törvényben szabályozott peres és nemperes eljárásokban felülvizsgálatnak nincs helye. Hatálybalépés 20. § E törvény 2007. augusztus 1-jén lép hatályba. 21. §
(1)E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §
- c)pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „
- c)gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó.”
(2)E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. §-ának
(1)bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: [2. §
(1)Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett] „i) európai területi együttműködési csoportosulás.”
(3)E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Cstv. 3. §
(1)bekezdésének
- a)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „
- a)gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a végrehajtói iroda, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;”
(4)E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdésének
- e)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Illetékmentes a polgári ügyekben:] „
- e)az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a közhasznú társaság, a köztestület, az európai területi együttműködési csoportosulás, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrehozott MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás, valamint az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás;”
(5)E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társasági adóról és osztalékadóról szóló
- évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Taotv.)
- §-ának
(2)bekezdése a következő
- i)ponttal egészül ki: „
- i)európai területi együttműködési csoportosulás.”
(6)A Taotv. 9. §-a a következő
(10)bekezdéssel egészül ki: „
(10)Az európai területi együttműködési csoportosulás az adóalapot az
(1)–
(7)bekezdések megfelelő alkalmazásával állapítja meg.”
(7)A Taotv.
- számú melléklete a következő F) fejezettel egészül ki: „F) Európai területi együttműködési csoportosulás által végzett kedvezményezett tevékenységek Az európai területi együttműködési csoportosulás
- §
(1)bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:
- az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is;
- a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;
- a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.”
- § Ez a törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, az Európai Parlament és a Tanács
- július 5-i 1082/2006/EK rendelete végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Sólyom László s. k., Dr. Szili Katalin s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke