← Magyarország

28/2006. (XI. 9.) IRM–ÖTM együttes rendelete az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve az önkormányzati és területfejlesztési miniszter irányítá

Röviden

Ez a rendelet a rendvédelmi szervek és a tűzoltóság hivatásos állományú tagjainak, valamint hozzátartozóiknak nyugellátásával, hozzátartozói nyugellátásával és baleseti járadékával kapcsolatos eljárási rendet szabályozza.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
28/2006. (XI. 9.) IRM–ÖTM együttes rendelete az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve az önkormányzati és területfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjainak nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása, valamint baleseti járadéka megállapításának eljárási rendjéről. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya – a büntetés-végrehajtási szervezet kivételével – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatali szervezeteire, ezen minisztériumok hivatali tevékenységét segítő szervezetekre, az érintett miniszterek irányítása alá tartozó önálló szervezetekre, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekre és az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságokra és a velük szolgálati viszonyban lévő hivatásos állomány tagjaira, valamint hozzátartozói nyugellátásra jogosult hozzátartozóikra terjed ki. (2) E rendeletben foglaltakat az (1) bekezdésben meghatározott szervek szerződéses állományú tagjaira és hozzátartozóira is alkalmazni kell a Hszt. rájuk vonatkozó előírásai szerint. SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁSOK Szolgálati nyugdíj (A Hszt. 182. §-ához) 2. § (1) A szolgálati viszony nyugállományba helyezéssel történő megszüntetését írásban, parancs, határozat (a továbbiakban együtt: parancs) formájában kell elrendelni, amelynek tartalmaznia kell a) a szolgálati viszony megszűnésének jogcímét, b) a szolgálati viszony megszűnésének időpontját, c) a nyugállományba helyezett szolgálati helyét, rend fokozatát és beosztását, d) a ténylegesen hivatásos szolgálati viszonyban eltöl tött időt, e) a társadalombiztosítási szabályok szerinti szolgálati időt. (2) A nyugállományba helyezésről szóló parancshoz mellékelni kell az (1) bekezdés e) pontja szerinti időtartamokról készült részletes kimutatást. 3. § A – folyósítás nélküli – rögzített szolgálati nyugdíj megállapításánál a szolgálati időt a Hszt. 182. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szolgálati idő elérésének napjával kell lezártnak tekinteni. A rögzítés időpontja az ezt követő naptári nap. 4. § (1) A Hszt. 182. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti egészségi, pszichikai, illetve fizikai alkalmatlanság tényét az illetékes orvosi felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÜV) határozatban, a b) pontja szerinti munkaképesség-csökkenés mértékét pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OEP OOSZI) illetékes orvosi bizottsága szakvéleményben állapítja meg. (2) A Hszt. 182. §-ának (5) bekezdése szerinti teljes összegű szolgálati nyugdíjat az 50. életév betöltése, illetőleg az 50%-os munkaképesség-csökkenés bekövetkezésének napjától kell megállapítani és folyósítani. (3) A munkaképesség-csökkenés bekövetkezésének napjáról az OEP OOSZI illetékes orvosi bizottsága szakvéleményben nyilatkozik. Ha az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenés bekövetkezésének napjáról nem nyilatkozott, az általa kiadott orvosi szakvélemény kelte az irányadó. A szolgálati nyugdíj megállapítása (A Hszt. 183. §-ához) 5. § (1) A szolgálati nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál a Hszt. 183. §-a alapján a nyugdíjazás kezdő napját megelőző 12 hónap – 365 nap (szökőév esetében 366 nap) – alatt, a szolgálati jogviszony keretében elért és a nyugdíj alapjául szolgáló, a számított személyi jövedelemadóval csökkentett illetményt és illetmény jellegű juttatást kell figyelembe venni. (2) Amennyiben a nyugdíjalap számításának időszaka – az (1) bekezdés szerinti 12 hónapon belül – két naptári év hónapjait (napjait) érinti, úgy az ún. tört évekre eső illetmény és illetmény jellegű juttatás összegét naptári évenként külön-külön kell megállapítani, és ezek együttes összegének 1/12-ed része képezi a nyugdíjalapot. (3) A nyugdíj alapjául szolgáló illetmények közé az első hónapra csak teljes naptári hónapra kifizetett illetményt lehet felvenni. (4) Ha a szolgálati jogviszony megszűnése előtt a jogosult más szervnél is teljesített szolgálatot, akkor a nyugellátás megállapításánál – erre az időszakra – a vezénylés, berendelés helyén elért, nyugdíjalapba beszámítható juttatásokat kell figyelembe venni. (5) A Hszt. 182. § (8) bekezdése szerinti szolgálati nyugdíj megállapításakor a szolgálati nyugdíj rögzítésének időpontját megelőző 12 hónapra – 365 napra (szökőév esetében 366 napra) – elért illetményt és illetmény jellegű juttatást kell figyelembe venni az (1) bekezdésben foglaltak szerint. 6. § (1) A Hszt. 183. §-ának (2) bekezdése szerinti korlátozásoknak megfelelően, a nyugdíjalap megállapításánál az e rendelet 5. §-a szerinti illetmény és illetmény jellegű juttatások közül csak azokat lehet figyelembe venni, amelyekből a járulékfizetés – törvényben szabályozott – felső határának figyelembevételével nyugdíjjárulékot vontak, és azokat is csak a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti degresszív (sávosan csökkenő) mértékben. (2) A szolgálati nyugdíj megállapítására és annak részbeni vagy teljes összegű folyósítására jogosult személy az ellátásra a szolgálati viszony megszüntetését követő naptól, a Hszt. 192. §-ának (1) bekezdése szerinti kéthavi ellátás figyelembevételével jogosult. Rokkantsági nyugdíj (A Hszt. 185. §-ához) 7. § (1) A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megállapításához a munkaképesség-csökkenés mértéke tekintetében az OEP OOSZI orvosi bizottságának véleménye szükséges. (2) Az állomány azon hivatásos vagy szerződéses tagja, akinek munkaképesség-csökkenését az OEP OOSZI illetékes orvosi bizottsága 67%-ban vagy azt meghaladó mértékben állapította meg és szolgálati viszonyát a Hszt. 56. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján felmentéssel megszüntették, a rokkantsági nyugdíj folyósítására a szolgálati viszony megszüntetését követő naptól, a Hszt. 192. §-ának (1) bekezdése szerinti kéthavi ellátás figyelembevételével jogosult. (3) A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi illetményátlag megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (4) Az ideiglenesen rokkanttá nyilvánítottak esetében, ha az OEP OOSZI által elvégzett ismételt (soros) felülvizsgálat során a munkaképesség-csökkenés mértéke nem éri el a 67%-ot, a rokkantsági nyugdíj folyósítását az arról szóló határozat keltét követő második hónap első napjától határozattal kell megszüntetni. (5) A megszüntetett rokkantsági nyugdíj helyett, ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 185. § (3) bekezdése szerinti szolgálati nyugdíjra való jogosultságot megszerezte, olyan összegű szolgálati nyugdíjat kell számára megállapítani a rokkantság ideje alatti nyugdíjemelések összegével megemelve, mint amilyen a megszüntetés időpontjában a jogosultat a rokkantság harmadik csoportjában megillette, vagy megillette volna. (6) A megszüntetett rokkantsági nyugdíj helyett határozattal megállapított szolgálati nyugdíjat a jogosult részére a rokkantsági nyugdíj megszüntetése napját követő naptól teljes összegben kell folyósítani. 8. § (1) Ha az ismételt (soros) orvosi felülvizsgálat során a rokkantság fennállása mellett annak csoportja megváltozik – az állapotváltozásnak megfelelően – a rokkantsági nyugdíj összegét is módosítani kell. (2) Az állapotváltozás időpontja az állapotváltozásnak a jogszabályban meghatározott orvosszakértői szervek által megállapított napja, ennek hiányában az orvosi vizsgálat – állapotrosszabbodás esetén azonban legkorábban az állapotrosszabbodás bejelentésének – napja. (3) Az emelt összegű rokkantsági nyugdíjat – állapotrosszabbodás esetén – az ismételt (soros) felülvizsgálat hónapját követő hónap első napjától, a csökkentett összegű rokkantsági nyugdíjat – állapotjavulás esetén – pedig a felülvizsgálat időpontját követő második hónap első napjától kell folyósítani. (4) A hivatásos szolgálat felső korhatárának betöltése után a rokkantsági nyugdíj összegét állapotváltozás miatt módosítani nem lehet. BALESETI ELLÁTÁSOK (A Hszt. 186. §-ához) Baleseti rokkantsági nyugdíj 9. § (1) A hivatásos állomány tagja baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultságának megállapításához a) az állományilletékes parancsnok által kijelölt szervnek a baleset (megbetegedés) szolgálati kötelmekkel való összefüggését minősítenie kell, valamint b) az OEP OOSZI illetékes orvosi bizottsága a munkaképesség-csökkenés mértékét orvosszakértői véleményben állapítja meg, továbbá kimondja, hogy a munkaképesség-csökkenés a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetből ered. (2) A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset (betegség) minősítésének szabályait külön rendelet tartalmazza. 10. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíjat a szolgálati viszony megszüntetését követő naptól, a Hszt. 192. § (1) bekezdése szerinti kéthavi ellátás figyelembevételével kell folyósítani. (2) A baleseti rokkantsági nyugdíj alapját képező havi illetményátlag megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (3) Amennyiben a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő egészségi állapotának változása miatt más rokkantsági csoportba kerül, a baleseti rokkantsági nyugdíjat a 8. § (2)–(3) bekezdésében foglaltak szerint kell módosítani. (4) Az ideiglenesen baleseti rokkanttá nyilvánítottak esetében, ha az OEP OOSZI által elvégzett ismételt (soros) felülvizsgálat során a munkaképesség-csökkenés mértéke nem éri el a 67%-ot, a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítását a 7. § (4)–(6) bekezdése szerint kell megszüntetni. (5) Szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy szolgálati eredetű betegség alapján folyósított baleseti rokkantsági nyugdíj megszüntetése esetén vizsgálni kell a baleseti járadékra való jogosultságot. Baleseti járadék 11. § (1) A baleseti járadék megállapítására igénybejelentés alapján, a jogosult kérelmére kerül sor. A baleseti járadék iránti igényt a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetve a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni. (2) A baleseti járadékra vonatkozó igényt az állományilletékes parancsnok – a pénzügyi és egészségügyi szerv adatszolgáltatási kötelezettsége mellett – a személyügyi szerv útján köteles felterjeszteni a nyugdíjmegállapító szervhez, ha az orvosszakértői vélemény szerint a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetből (megbetegedésből) eredő munkaképesség-csökkenés mértéke a 16%-ot eléri vagy meghaladja. (3) Az igénybejelentéshez mellékelni kell az eredeti a) baleseti jegyzőkönyvet, b) a munkaképesség-csökkenés mértékét megállapító, az OEP OOSZI által kiadott orvosszakértői véleményt, c) szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetet minősí tő határozatot, a baleset részletes körülményeinek leírását tartalmazó indokolással, d) a baleseti ellátás megállapításához szükséges illetményigazolásokat és a nyugdíjjárulék levonását igazoló járulék-elszámolási nyilvántartó lapot. 12. § (1) A baleseti járadékra való jogosultság a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset napjától, a szolgálatból eredő betegség következtében megállapított baleseti járadék esetén az ebből származó munkaképesség-csökkenés megállapítása hónapjának első napjától kezdődik. (2) A baleseti járadék alapját – az 5. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével – a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset időpontját, megbetegedés okozta munkaképesség-csökkenés esetén annak orvosi szakvéleményben megállapított időpontját megelőzően elért illetmény, kereset alapján kell megállapítani. (3) A szolgálati kötelmekkel összefüggő újabb baleset (betegség) esetén a következményeket együttesen kell figyelembe venni. Az együttes következmények alapján a baleseti járadék összegét újból meg kell állapítani, ha a járadékos az újabb baleset (betegség) következtében magasabb baleseti fokozatba kerül. 13. § (1) Amennyiben az ismételt orvosi felülvizsgálat során a munkaképesség-csökkenés mértéke a 16%-ot nem éri el, az erre vonatkozó orvosi szakvéleményben megállapított időpontot követő második hónap első napjától kell a baleseti járadék folyósítását határozattal megszüntetni. (2) Ha a munkaképesség-csökkenés két éven belül újból eléri a 16%-ot, a baleseti járadékra való igény újból megnyílik. (3) A (2) bekezdésben meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől az I. fokozatba tartozó baleseti járadékot megállapították. HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁS Özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj (A Hszt. 187–188. §-aihoz) 14. § A hivatásos állomány elhunyt tagjának az elhalálozásakor vele nem közös háztartásban élő, nyugellátásra jogosult hozzátartozói részére megállapított ellátást az elhunyt halála napjától, a jogosultság későbbi bekövetkezése esetén pedig a bekövetkezés napjától kell folyósítani. 15. § Akinek szolgálati nyugdíját a felső korhatár elérése előtt nem, vagy csökkentett mértékben folyósították, elhalálozása esetén a hozzátartozók ellátását a teljes összegű szolgálati nyugdíj alapján kell megállapítani. A NYUGELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE (A Hszt. 191. §-ához) 16. § (1) A Hszt. 191. § (1) bekezdése alapján járó nyugellátásokat az Országos Rendőr-főkapitányság nyugdíjmegállapító szervezeti egysége (a továbbiakban: nyugdíjmegállapító szerv) határozattal állapítja meg. A megállapított nyugellátást az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja. (2) A nyugdíjmegállapító szerv a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a 17. § (2) bekezdése szerint megküldött okmányok alapján hivatalból hoz határozatot a) a szolgálati nyugdíjról, b) a rokkantsági nyugdíjról, c) a szolgálati nyugdíj Hszt. 182. § (8) bekezdése sze rinti megállapításáról és rögzítéséről. (3) A nyugdíjmegállapító szerv kérelemre bírálja el és hoz határozatot a) a baleseti járadékról; b) minden egyéb nyugdíjigény tárgyában, így külö nösen ba) a szülői nyugdíjigények elbírálásáról, bb) a hivatásos és szerződéses állomány elhunyt tagjának özvegye (élettársa) és árvái nyugellátásáról, bc) az elvált vagy különélő házastárs özvegyi nyugdíjigénye elbírálásáról, bd) az OEP OOSZI illetékes orvosi bizottsága által kiadott szakvélemény alapján a rokkantsági nyugdíj és a baleseti járadék összegének módosításáról, illetve azok folyósításának megszüntetéséről, továbbá a családtagok rokkantság alapján folyósítható ellátásáról, be) a nem folyósított vagy csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj teljes összegben való folyósítására irányuló igényről, bf) a feltételek hiányában megszüntetett rokkantsági nyugdíj, illetve baleseti járadék ismételt megállapítására irányuló igényekről, bg) a munkaképesség-csökkenés megállapított mértékével kapcsolatban benyújtott kérelem elbírálásáról, bh) a Hszt. hatálybalépése után nyugállományba helyezettek esetében az 50. életév betöltésekor a teljes összegű nyugdíj folyósításáról. (4) A nyugellátásra vonatkozó határozatot meg kell küldeni a nyugellátásra jogosultnak, illetve az igénylőnek, valamint az állományilletékes parancsnoknak. A nyugellátásra (baleseti ellátásra) vonatkozó végrehajtható határozatot meg kell küldeni az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának. 17. § (1) A 16. § (2) és (3) bekezdésében felsorolt nyugdíjigényeket – a nyugdíjrögzítés kivételével – az erre a célra rendszeresített, az igénylő aláírásával, továbbá az állományilletékes parancsnok aláírásával és bélyegzőjével ellátott adatlapon kell bejelenteni, és az igény elbírálásához szükséges eredeti dokumentumokkal együtt a nyugdíjmegállapító szervhez kell felterjeszteni. A hivatásos állomány tagja magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén az igénylő adatlaphoz csatolni kell a magán-nyugdíjpénztári belépési nyilatkozat, illetve visszalépés esetén a visszalépést igazoló dokumentum eredeti vagy hitelesített másolati példányát. (2) Az állományilletékes parancsnok a szolgálati viszony megszűnését, illetve a 3. § szerinti jogviszonyban töltött idő elérését követő 15 napon belül köteles gondoskodni a nyugdíjjogosultságot elértek, a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek, illetőleg elhunytak hozzátartozói nyugellátásának elbírálásához előírt okmányoknak – a személyügyi és a pénzügyi szervek adatszolgáltatási kötelezettsége mellett – a nyugdíjmegállapító szervhez történő megküldéséről. (3) A – folyósítás nélküli – rögzített szolgálati nyugdíj megállapítása határozattal történik, amelynek egy példányát – számfejtési melléklettel – az érintett részére kell megküldeni. A határozat egy-egy példányát a jogosult személyi anyagába, illetve a nyugdíjmegállapító szervnél kell irattárba helyezni. (4) Ha mulasztás miatt az ellátás megállapítására – és folyósítására – késedelmesen kerül sor, úgy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. §-ában meghatározott késedelmi kamatot a mulasztást elkövető szerv köteles megfizetni. (5) A megállapított és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megelőlegezett késedelmi kamatot a mulasztásért felelős szerv gazdasági vezetője az erről szóló értesítés megérkezésétől számított 60 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szolgáltatási számlájára köteles átutalni. 18. § A nyugdíjmegállapító szerv által hozott határozat ellen a Hszt. 191. §-ának (2) bekezdése szerinti fellebbezést a Hszt. 2. § g) pontjában megjelölt miniszterhez címezve, a nyugdíjmegállapító szervhez kell benyújtani. A nyugdíjmegállapító szerv a fellebbezést – előkészítő irattal együtt – 8 napon belül köteles felterjeszteni. A másodfokon meghozott határozatot az érintett részére az első fokú nyugdíjmegállapító szerv küldi meg. A NYUGDÍJJOGOSULTSÁGRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK Átmeneti ellátás (A Hszt. 192. §-ához) 19. § (1) A Hszt. 192. §-a szerinti kéthavi illetmény nyugellátásnak minősül. Amennyiben a kéthavi nyugdíjat helyettesítő illetmény egy hónapra eső része kevesebb a megállapított nyugellátás összegénél, úgy annak kéthavi különbözetét a munkáltató utólag köteles a jogosultnak kifizetni. (2) Ha a hivatásos vagy a szerződéses állomány tagja meghalt, a kéthavi illetményt az elhalttal annak haláláig együtt élő, nyugellátásra jogosult hozzátartozóknak – házastárs, élettárs, gyermek, szülő sorrendben – kell kifizetni. Ebben az esetben a kéthavi illetmény az özvegyi nyugdíj első kéthavi összegét helyettesíti. (3) A kéthavi illetményt a hivatásos állomány tagjának a hivatásos szolgálati jogviszony utolsó napján, a (2) bekezdés szerinti hozzátartozóknak pedig tizenöt napon belül kell kifizetni. (4) A szolgálati nyugdíj rögzítéséről szóló határozatban a magán-nyugdíjpénztári tagságtól függetlenül kerül megállapításra a szolgálati nyugdíj összege. Csak a tényleges nyugállományba vonulásról szóló határozat veszi figyelembe a szolgálati nyugdíj összegének megállapításakor a magán-nyugdíjpénztári tagság tényét. (5) A szolgálati nyugdíj rögzítéséről szóló határozatban a nyugdíjat terhelő tartozások elbírálására is ugyanez vonatkozik. Záró rendelkezések 20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépés előtt indult eljárásokban a határozatot a 16. § (1) bekezdésében megjelölt nyugdíjmegállapító szerv hozza meg. (2) A nyugdíjmegállapító szerv az 1. §-ban megállapított személyi hatály alá tartozó ügyek tekintetében az 58/2005. (XII. 9.) BM rendelettel kijelölt, a Belügyminisztérium nyugdíjmegállapító szervének jogutódja. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjainak nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása, valamint baleseti járadéka megállapításának eljárási rendjéről szóló 58/2005. (XII. 9.) BM rendelet hatályát veszti. Dr. Petrétei József s. k., Dr. Lamperth Mónika s. k., igazságügyi és rendészeti önkormányzati és területfejlesztési

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.