2/2013. (II. 12.) Miniszterelnökségi utasítása a Miniszterelnökség Cafetéria Szabályzatának kiadásáról.

2/2013. (II. 12.) Miniszterelnökségi utasítása a Miniszterelnökség Cafetéria Szabályzatának kiadásáról. A cafetéria-juttatások rendszerének célja a Miniszterelnökségen dolgozó munkatársak részére egységes elvek alapján szabályozott, az egyéni igényekhez igazodó béren kívüli juttatások biztosítása. A Miniszterelnökség Cafetéria Szabályzatát (a továbbiakban: szabályzat) a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontja alapján, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 151. § (3) bekezdése, valamint a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 9. §-a, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) rendelkezéseire figyelemmel a következők szerint állapítom meg. I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya 1. § (1) A szabályzat hatálya kiterjed a) a Miniszterelnökség állományába tartozó állami vezetőkre; b) a Miniszterelnökség állományába tartozó kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre; c) a Miniszterelnökségen munkaviszonyban álló munkavállalókra; d) azokra a személyekre, akik számára a cafetéria-jogosultságot a Miniszterelnökség megállapodás vagy egyedi munkáltatói intézkedés alapján biztosítja (a továbbiakban együtt: munkatárs). (2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő, illetve az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet ellátó, továbbá a nemzeti szakértőként foglalkoztatott kormánytisztviselő. (3) A cafetéria-juttatások éves keretösszegének (a továbbiakban: cafetéria keret) 30%-a illeti meg a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban foglalkoztatott, valamint a különleges foglalkoztatási állományba helyezett munkatársakat. (4) A cafetéria-juttatások rendszere a következő, a munkatársak által választható béren kívüli juttatásokat tartalmazza: a) helyi utazási bérlet, b) Széchenyi Pihenőkártya ba) szálláshely alszámlájára, bb) vendéglátás alszámlájára, bc) szabadidő alszámlájára utalt juttatás, c) Erzsébet-utalvány, d) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás, e) önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás, f) iskolakezdési támogatás. Általános szabályok 2. § (1) Az egyes munkatársakat megillető éves cafetéria keret – ezer forintra kerekítve – egységesen, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár normatív utasításában kerül meghatározásra. (2) A cafetéria keret egy naptári évben, a szabályzatban meghatározott juttatási formákra vehető igénybe, az Szja. törvény 71. §-ában meghatározott mértékben, a munkatárs nyilatkozata alapján. A nyilatkozat év közben nem módosítható. Az éves cafetéria-keretről, a választható juttatások maximális mértékéről, a minimálbér összegéről, a cafetéria-keretet terhelő, de a munkáltató által megfizetendő közterhek mértékéről az (5) bekezdés szerinti elektronikus levél tartalmaz tájékoztatást. (3) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a munkatárs azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre, munkabérre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot. Az érintett munkatársak cafetéria-jogosultsága tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 29. § (2) bekezdése esetén, valamint a 70. § (3) bekezdése, 78. § (3) bekezdése, valamint 79. § (2) bekezdése szerinti felmondás esetén járó távolléti díj, továbbá a 146. § szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá. (4) A cafetéria-keret ezer forintra kerekített időarányos részére jogosult a) a határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel rendelkező munkatárs, illetve b) azon munkatárs, akinek a Miniszterelnökségen fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg. (5) A választható elemeket tartalmazó, nyilatkozattételt lehetővé tevő programot az Igazgatási Főosztály az éves keretet meghatározó Miniszterelnökségi utasítás kiadását követően teszi elérhetővé – elektronikus úton – a munkatársak részére. A program elérhetőségéről az Igazgatási Főosztály elektronikus levélben tájékoztatja a munkatársakat. A cafetéria-keret és a választható juttatások ismeretében a munkatárs igény szerint választ, figyelemmel az egyes juttatásoknál ismertetett jogszabályi korlátozásokra. A választás során az egyes cafetéria elemeket úgy kell figyelembe venni, hogy a nyilatkozattételt követően 1000 forint feletti maradványösszeg ne képződjön. A választás során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámlájára utalandó juttatást, az Erzsébet-utalványt, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulást, az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulást a munkatárs csak teljes évre, havi egyenlő összegben igényelheti. (6) Amennyiben a munkatárs a nyilatkozattételt követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül juttatásban, az Szja. törvény 71. §-ában megjelölt juttatásoknál előírt nyilatkozattételi kötelezettsége – másik kifizetőtől igénybe vett, további juttatások tekintetében – a másik juttató felé áll fenn a Miniszterelnökségtől igénybe vett juttatás tekintetében. (7) A munkatárs a nyilatkozatát elektronikus úton tölti ki. A kitöltött és kinyomtatott nyilatkozat egy példányát a 2. § (5) bekezdésben megjelölt elektronikus levél kézhezvételét követő 10 munkanapon belül kell az Igazgatási Főosztályra aláírva eljuttatni, melyhez csatolni kell a választott juttatási formákhoz tartozó dokumentumokat az egyes juttatásoknál meghatározottak szerint. Amennyiben a munkatárs a nyilatkozattételt önhibájából elmulasztja, úgy Erzsébet-utalványra jogosult a cafetéria keretének mértékéig. (8) Hiányosan előterjesztett nyilatkozat esetén a munkatársat az Igazgatási Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget, nyilatkozatát a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Amennyiben a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a nyilatkozattételt elmulasztotta volna. (9) A cafetéria-keretből megmaradt, ezer forint alatti összeget a munkatárs nem veheti igénybe. (10) A munkatárs köteles az Igazgatási Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenteni, ha a cafetéria-juttatásokra való jogosultsága év közben bármilyen okból módosul. (11) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a munkatársat az Igazgatási Főosztály tájékoztatja cafetéria-juttatásra való jogosultságáról és a nyilatkozattételt lehetővé tevő programot elérhetővé teszi számára. A munkatárs a nyilatkozattételi kötelezettségét a tájékoztatást követő 10 munkanapon belül köteles teljesíteni, és aláírt nyilatkozatát eljuttatni az Igazgatási Főosztályra. (12) Ha a munkatárs jogviszonya, illetve cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy a (7), illetve a (11) bekezdés szerint nyilatkozat tételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást – az Igazgatási Főosztály felhívása alapján – külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni azzal, hogy ha a munkatárs e nyilatkozattételi kötelezettségét önhibájából elmulasztja, részére az őt időarányosan megillető cafetéria-keret erejéig a (7) bekezdés szerinti juttatást kell kiadni. (13) Ha a munkatárs jogviszonya, illetve jogosultsága év közben megszűnik, köteles az időarányos cafetéria-keretet meghaladóan igénybe vett juttatások összegét a Miniszterelnökségnek visszafizetni, illetve – a munkatárs választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – visszaadni. Az éves cafetéria-keret terhére tárgyévben igénybe vett juttatások összegéről és annak elszámolásáról az Igazgatási Főosztály tájékoztatja a munkatársat. Amennyiben a munkatársat év közben áthelyezik, a cafetéria-juttatásokra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Igénybe vett juttatásnak kell tekinteni a megrendelt névre szóló utalványokat, a Széchenyi Pihenőkártya valamelyik alszámlájára átutalt juttatást, valamint az egyes önkéntes kölcsönös pénztári hozzájárulások átutalt tárgyhavi összegét. (14) A (13) bekezdésben meghatározott visszafizetés módja elsősorban a munkatársat megillető járandóságokból történő levonás. Amennyiben ez nem lehetséges, a visszafizetés a munkatárs részéről átutalással, illetve készpénz-átutalási megbízás útján történik. (15) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni. (16) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a cafetéria-juttatások igénybevételét az igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár az Szja. törvény rendelkezései szerint és a nyilatkozattételt lehetővé tevő program keretei között, a jelen szabályzat rendelkezéseitől eltérő feltételekkel is engedélyezheti. Az engedély iránti kérelmet a munkatárs az Igazgatási Főosztályon keresztül terjeszti a helyettes államtitkár elé. (17) A jelen szabályzatban foglalt határidőktől az Igazgatási Főosztály vezetőjének engedélye alapján el lehet térni. (18) A szabályzat vonatkozásában közeli hozzátartozónak minősül a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja értelmében: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és neveltgyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. II. fejezet A CAFETÉRIA RENDSZERBE TARTOZÓ EGYES JUTTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI Helyi utazási bérlet 3. § (1) A Miniszterelnökség a helyi utazási bérletet a tárgyévre érvényes éves BKV bérlet formájában biztosítja, melyet nyilatkozata alapján a munkatárs kizárólag saját használatára vehet igénybe. (2) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén a Miniszterelnökség a helyi utazási bérletet a tárgyévet megelőző évben juttatott bérleten megjelölt érvényességi idő lejárta előtt biztosítja. A bérlet igénylésére vonatkozó nyilatkozatát a munkatárs – a 2. § (7) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az Igazgatási Főosztály által meghatározott eljárásrendben teszi meg. Amennyiben a munkatárs az érvényességi idő lejárta előtt biztosított bérletet eltérő választása, vagy a jogosultsági idő későbbi időpontban történő megnyílása miatt nem veszi igénybe, helyi utazási bérlet igénylésére a 2. § (7) bekezdésben meghatározott éves nyilatkozattételi eljárás során van lehetőség. (3) A bérletszelvények beszerzését és átadását minden esetben az Igazgatási Főosztály végzi. Amennyiben a munkatárs cafetéria-jogosultsága év közben megszűnik, az igényelt bérlet típusától függően van lehetőség a bérlet visszaadására. A visszaadás szándékát minden esetben a munkatárs köteles jelezni, legkésőbb az utolsó munkában töltött napon. Az Igazgatási Főosztály a bérletszelvényeket az utolsó munkában töltött napot követő napig veszi vissza. (4) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a munkatársak részére a helyi utazási bérletet az Igazgatási Főosztály a cafetéria nyilatkozat megérkezését követő hónap első napjától érvényes, kizárólag az Igazgatási Főosztály által kiadott bérletszelvény formájában biztosítja. (5) A helyi utazási bérletre a munkatárs folyamatos igénybevétel esetén jogosult. Nincs lehetőség a bérletet kizárólag egyes hónapokra kérni, vagy megszakítással igénybe venni. Amennyiben a munkatárs a nyilatkozattétel időpontjáig betölti a 65. életévét, helyi utazási bérletre nem jogosult. Széchenyi Pihenőkártya 4. § (1) A Széchenyi Pihenőkártya juttatás keretében a munkatárs a (3) bekezdésben felsorolt alszámlákra – egy-egy alszámlára vagy mindegyikre – igényelhet támogatást, az Szja. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontjában az egyes alszámlákra meghatározott mértékig. (2) Az egyes juttatások igénylése során a munkatárs – az éves cafetéria kerete és a törvényben előírt mérték mellett – alszámlánként figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben az adott alszámlára biztosított juttatás összegét is. A munkatárs a más juttatótól származó támogatás összegéről a vonatkozó alszámla tekintetében nyilatkozatot tesz. (3) A munkatárs a Széchenyi Pihenőkártya juttatást a) szálláshely alszámlájára egy összegben igényli, amit a Miniszterelnökség április 30. napjáig átutalja az alszámlára; b) vendéglátás alszámlájára havi bontású összeget igényel, amelyeket a Miniszterelnökség negyedévente utólag, a negyedévet követő hónap 15 napjáig átutalja az alszámlára, kivéve az első negyedévet, amely esetében április 30-ig, továbbá az utolsó negyedévet, amely esetében december 20-ig teljesíti az átutalást az alszámlára; c) szabadidő alszámlájára egy összegben igényli, amit a Miniszterelnökség április 30. napjáig átutalja az alszámlára. (4) A Miniszterelnökség a juttatást az OTP Szép Kártya kártyakibocsátó intézménytől megrendelt kártyán keresztül biztosítja a munkatárs számára. A kártya használatával a kiválasztott alszámláknak megfelelően belföldi szolgáltatások vehetők igénybe a munkáltatói juttatás terhére. A kártya megrendelésével, használatával, a juttatás igénybevételével kapcsolatban a munkatársat semmilyen költség nem terheli. (5) A közeli hozzátartozó és az élettárs részére a társkártyát – ha az igénylésre a cafetéria-nyilatkozat megtételekor kerül sor – a Miniszterelnökség rendeli meg, ekkor a munkatárs az élettársi kapcsolat fennállásáról a Miniszterelnökség felé nyilatkozik. Egyéb esetekben a társkártyát és szükség szerint a pótkártyát a munkatárs közvetlenül a kártyakibocsátó intézménytől rendeli meg, melynek előállítási és kézbesítési költsége – a rendelő személyétől függetlenül, pót-, illetve társkártyánként – a munkatársat terheli, az a cafetéria-keretösszeg terhére nem érvényesíthető. (6) Kártya-, társkártya igénylése során a munkatárs gondoskodik a rendelkezésére bocsátott „kártyaigénylő és adatkezelési hozzájáruló nyilatkozat” nyomtatvány kártyánként két példányban történő kitöltéséről, aláír(at)ásáról, majd a nyomtatványoknak az Igazgatási Főosztály részére eredetben történő megküldéséről. (7) A munkatárs és a társkártya birtokos hozzájáruló nyilatkozatot ad személyes adataiknak a juttatás biztosítása céljából a Miniszterelnökség által történő kezeléséhez, továbbá az OTP Szép Kártya kártyakibocsátó intézmény részére való továbbításához. Élettárs részére igényelt társkártya esetén a munkatárs az élettársi kapcsolat fennállásáról a munkáltató felé nyilatkozik. (8) A tárgyévben kártya útján adott, az érvényességi időn belül fel nem használt juttatás munkatárs részére történő visszatérítésére, illetve az egyes alszámlákra igényelt összegek módosítására nincs lehetőség. Erzsébet-utalvány 5. § (1) A Miniszterelnökség az étkezési hozzájárulást papír alapú Erzsébet-utalvány formájában biztosítja, legfeljebb az Szja. törvény 71. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában előírt havi mértékig. Az igényelt összeget havi bontásban kell megadni. A legkisebb igényelhető összeg nettó 300 forint/hó, az igényelt összegnek 100 forinttal oszthatónak kell lennie. (2) Az utalványok rendelkezésre bocsátása negyedévente utólag, egyenlő összegben történik, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, kivéve az utolsó negyedévet, amikor az utalványok legkésőbb december 20-ig kerülnek átadásra. A cafetéria-jogosultság év végi megnyílása esetén a Miniszterelnökség november, illetve december hónapban is kiadja az utalványokat. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás 6. § (1) Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás annak fizethető, aki a) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja, b) az Igazgatási Főosztályon – amennyiben ez még nem történt meg – a cafetéria-nyilatkozatával egyidejűleg a tagsági jogviszonyának fennállását igazoló okirat másolatát leadja. (2) Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulást a Miniszterelnökség az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdése értelmében valamennyi munkatárs részére azonos feltételekkel biztosítja, éves cafetéria keretén belül, a munkatárs választása szerinti összegben, figyelemmel az Szja. törvény 71. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott értékhatárra. Amennyiben a munkatárs éves keretét nem kizárólag a jelen §-ban meghatározott juttatásra kívánja fordítani, vagy az adott juttatást a cafetéria rendszerében nem választja, az így igénybe nem vett összegnek a munkáltatói hozzájárulás címén történő felhasználásáról a cafetéria-nyilatkozatában le kell mondania. (3) A nyilatkozatban választott hozzájárulás mértékének el kell érnie az adott pénztár által meghatározott tagdíjminimumot, de nem haladhatja meg az Szja. törvény 71. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott mértéket. A juttatás igénybevétele esetén a munkatársnak nyilatkoznia kell arról, hogy azonos időszakra az adott jogcímen más juttatótól nem szerez bevételt. Önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás 7. § (1) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás annak a munkatársnak fizethető, aki a) önkéntes kölcsönös egészségpénztár, vagy b) önsegélyező pénztár tagja és c) az Igazgatási Főosztályon – amennyiben ez még nem történt meg – a cafetéria-nyilatkozatával egyidejűleg a tagsági jogviszonyának fennállását igazoló okirat másolatát leadja. (2) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulást a Miniszterelnökség az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdése értelmében valamennyi munkatárs részére azonos feltételekkel biztosítja, éves cafetéria keretén belül, a munkatárs választása szerinti összegben, figyelemmel az Szja. törvény 71. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatárra. Amennyiben a munkatárs éves keretét nem kizárólag a jelen §-ban meghatározott juttatásra kívánja fordítani, vagy az adott juttatást a cafetéria rendszerében nem választja, az így igénybe nem vett összegnek a munkáltatói hozzájárulás címén történő felhasználásáról a cafetéria-nyilatkozatában le kell mondania. (3) A nyilatkozatban választott hozzájárulás mértékének el kell érnie az adott pénztár által meghatározott tagdíjminimumot, de nem haladhatja meg az Szja. törvény (3) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket. A juttatás igénybevétele esetén a munkatársnak nyilatkoznia kell arról, hogy azonos időszakra az adott jogcímen más juttatótól nem szerez bevételt. Iskolakezdési támogatás 8. § (1) Iskolakezdési támogatást az a munkatárs vehet igénybe, akinek gyermeke a közoktatásban, vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban részt vevő tanuló, feltéve, hogy a munkatárs a gyermeknek – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult – szülője, gyámja vagy e szülőnek, gyámnak vele közös háztartásban élő házastársa. (2) Az iskolakezdési támogatást a Miniszterelnökség a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig érvényes, kizárólag tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosító utalvány formájában biztosítja. (3) Az iskolakezdési támogatás igénylése során a munkatárs nyilatkozik a) arról, hogy a gyermeke a közoktatásban, vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban vesz részt és őt saját háztartásában tartja el, b) ő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa jogosult-e családi pótlékra, c) a támogatásban részesített gyermek adóazonosító jeléről, ennek hiányában TAJ-számáról. (4) A juttatás mértéke nem haladhatja meg az Szja. törvény 71. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott mértéket. III. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 9. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2013. január 1-jét követően kiadott cafetéria-juttatásokra kell alkalmazni. Dr. Lázár János s. k., Miniszterelnökséget vezető államtitkár