📄 Jogszabály szövege
30/2012. (V. 8.) HM utasítása a Magyar Honvédség készenléte fenntartásának és fokozásának rendjéről.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint
a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. §
(2) bekezdés g) pontja, valamint az (5) bekezdés a) pont
aa) alpontja alapján a Magyar Honvédség készenléte fenntartásának és fokozásának rendjéről a következő
utasítást adom ki: 1. Az utasítás hatálya 1. §
(1) Az utasítás hatálya kiterjed a honvédelemért felelős
miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztériumra, a miniszter irányítása alatt álló központi hivatalra, a miniszter közvetlen alárendeltségébe, továbbá
közvetlen irányítása alá tartozó, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) hadrendje szerinti szervezetekre (a továbbiakban: katonai szervezet) (a továbbiakban
együtt: Honvédség).
(2) A Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer feladatainak irányítására az utasítást nem kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések 2. § Az utasítás alkalmazásában:
a) alaphelyzet: a tervszerű napi és a váratlanul jelentke
ző békeidőszaki feladatok végrehajtását biztosító készenléti szint, a Honvédség alapállapota,
b) békeidőszak: az Alaptörvényen, a hatályos jogszabályokon alapuló, különleges jogrendnek nem minősülő időszak,
c) feltöltés: a katonai szervezet személyi szükséglete fogadásának, beosztásba helyezésének, technikai szükséglete fogadásának, valamint az utánuk számvetett anyagi
készletek megalakításának folyamata,
d) hadfelszerelés: a katonai szervezet feladatainak végrehajtásához szükséges anyagi készletek és technikai eszközök összessége,
e) hadkiegészítés: a katonai szervezetek hadi szervezeti
erőre való kiegészítése,
f) az MH hadrendje: a katonai szervezetek készenlét fokozása tervezésének alapokmánya, amely tartalmazza alárendeltség szerint a vezető szerveket, katonai szervezeteket, valamint az azonosításukat, besorolásukat, a készenléti kategóriájukat meghatározó adatokat, a készenlét fokozásával kapcsolatos feladataikat és rendeltetésüket.
g) keretátadás: a katonai szervezet feltöltése érdekében
más szervezetnél szolgálatot teljesítő személyek, továbbá
a hadfelszerelések előre egyeztetett rend szerinti átadása,
h) készenlét fenntartásának és fokozásának rendszere: a
Honvédség feladatai végrehajtása érdekében megkövetelt
készenléti szint fenntartását, fokozását és a végrehajtásra való
képesség elérését biztosító szabályozott működési rend,
i) készenlét fokozása: meghatározott feladat végrehajtására való kezdeti vagy teljes műveleti készenlét elérése érdekében a Honvédség egésze, illetve részei készenléti
szintjének növelése, jogszabályban feljogosított személy
intézkedésére bevezetett rendszabályokkal,
j) kezdeti műveleti készenlét: a Honvédség kijelölt szervezetei készenlétének fokozásával elért azon állapota,
amelyben azok képesek az alaprendeltetés szerinti feladat
végrehajtásának megkezdésére,
k) kiegészítés: békeidőszakban a katonai szervezetek
békeszervezeti erőre való feltöltése, a meglévő békehiányok megszüntetése,
l) megalakítás: új katonai szervezet létrehozása hadrendbővítéssel, vagy békeidőszakban nem élő hadrendi
szervezet hadi szervezeti ereje létrehozásának folyamata,
m) megalakítást előkészítő részleg: a hadrendbővítéssel
létrejövő katonai szervezet, vagy békeidőszakban nem élő
hadrendi szervezet megalakításának előkészítése és végrehajtása érdekében létrehozott szervezet,
n) rendszabály: a készenlét fokozásának rendszerében a
tevékenységek végrehajtását vagy működés korlátozását
elrendelő feladatok összessége, amelyek elrendelhetőek
előzetes intézkedés, műveletterv, kiegészítő intézkedés,
vagy TÁROGATÓ parancs kiadásával,
o) teljes műveleti készenlét a Honvédség egészére vonatkozóan: a Honvédség valamennyi szervezetének azon
állapota, amelyben képes a különleges jogrend szerinti feladatok végrehajtásának megkezdésére,
p) teljes műveleti készenlét a kijelölt szervezetre vonatkozóan: a katonai szervezet azon állapota, melyben előre megtervezett rendszabályok bevezetésével a személyi feltöltöttség, a hadfelszerelési eszközökkel való ellátottság és a kiképzettségi mutatók alapján elérte a teljes műveleti képességét és
képes a részére meghatározott feladatok végrehajtására.
3. A készenlét fokozásának szintjei 3. § A készenlét fokozásának szintjei a következők:
a) alaphelyzet,
b) kezdeti műveleti készenlét,
c) teljes műveleti készenlét.
4. A készenlét fenntartásának és fokozásának elvei 4. §
(1) A készenlét fenntartásának és fokozásának rendszere biztosítja:
a) a Honvédség részére az Alaptörvényben, illetve a
honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló
2011. évi CXIII. törvényben meghatározott feladatai végrehajtásához szükséges katonai képességek készenlétének
elérését,
b) az ország fegyveres védelmére – a Honvédség részeivel vagy egészével – az alaphelyzetből a teljes műveleti
készenlét elérését, illetve az alaphelyzetbe történő visszaállítást,
c) a készenléti szolgálatba vezényelt erők fokozatos
rendelkezésre állását, a feladatok végrehajtásának megkezdését,
d) az MH Műveleti Vezetési Rendszere, vagy elemei
aktivizálását,
e) nemzetközi szerződésekben foglalt katonai kötelezettségekből adódó feladatok megkezdését,
f) a Nemzeti Intézkedési Rendszer (a továbbiakban:
NIR) nemzeti és ágazati feladatainak végrehajtását.
(2) A készenlét fenntartásának és fokozásának rendszere megteremti a feltételeket:
a) a Honvédség valamennyi szervezete részére egyidejűleg történő készenlétfokozás elrendeléséhez,
b) a Honvédség kijelölt szervezetei részére a készenlét
fokozásának fokozatos elrendeléséhez.
(3) A készenlét fenntartása biztosítja az alaphelyzetben
meglévő erőkkel a készenlét fokozása megkezdéséhez
szükséges feltételeket.
(4) A készenlét fokozása biztosítja a szükséges szervezet megalakítását, feltöltését, kiegészítését és feladata végrehajtására való képesség elérését.
(5) A készenlét fenntartásának és fokozásának feltételeit békeidőszakban és a készenlét fokozása során szükséges
biztosítani.
(6) A katonai szervezetek a teljes műveleti készenlét eléréséhez szükséges időtartam alapján – a szükséges és
meglévő képességek arányában – készenléti tartományokba, azon belül készenléti kategóriákba kerülnek besorolásra az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban:
NATO) szabályozóinak figyelembevételével.
(7) Az alaphelyzetben lévő katonai szervezet készenlétének fokozása olyan rendszabályok bevezetésével kezdődik, amelyek biztosítják a békeidőszakban hiányzó feltételek megteremtése után a készenlét további fokozását, a
meghatározott készenléti szint elérését.
(8) A Honvédség, illetve az egyes szervezetei készenlétének fokozása, illetve csökkentése a veszélyeztetettséggel arányos mértékben kerül elrendelésre.
(9) A békeidőszakban meglévő szervezet és az általa
megalakítandó szervezet készenléti szintjének fenntartá
sáért, a készenlét fokozásának tervezéséért, szervezéséért,
a feladatok begyakorlásáért és végrehajtásáért a békeidőszakban meglévő szervezet vezetője, a feltételek biztosításáért és a készenlét fokozása vezetéséért a békevezetési
rend szerinti szolgálati elöljáró felelős.
5. A készenlét fenntartásának
és fokozásának irányítása, vezetése
5. § A készenlét fenntartása és fokozása szakirányítási feladatait a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF)
végzi.
6. § (1) A Honvédség készenléte fokozása, illetve a teljes
műveleti készenlét elérése érdekében meghatározott feladatok tervszerű végrehajtásának vezetése érdekében, valamint a tárca szintű szakmai feladatok koordinációjára a
készenlét fokozásának elrendelését követően csoportok
kerülnek megalakításra a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) állományából.
(2) A HM csoportok végzik:
a) a feladat- és hatáskörükbe tartozó feladatok koordi
nációját, illetve az állami vezetői döntések előkészítését,
b) a honvédelmi igazgatási szakfeladatokat, így külö
nösen:
ba) a készenlét fokozásának végrehajtásában érintett minisztériumok védelmi igazgatási szerveivel, a katonai
igazgatási szervekkel, a területi és helyi védelmi igazgatási szervekkel való együttműködést,
bb) a Honvédség különleges jogrendi igényei kielégítésének tárcaközi koordinációját,
bc) a gazdaság mozgósításával, ezen belül a Befogadó
Nemzeti Támogatással kapcsolatos honvédelmi igazgatási
feladatok összehangolását,
c) a NATO Válságreagálási Rendszer intézkedéseivel
összhangban álló nemzeti intézkedések bevezetésével és
azok kezdeményezésével kapcsolatos feladatokat,
d) a katonai szervezetek hadfelszereléssel történő feltöltéséhez, a központi készletek megalakításához, valamint
az előírt készletszint fenntartásához szükséges anyagok,
technikai eszközök és szolgáltatások biztosításának tárca
szintű tervezését és koordinálását,
e) a feladattal összefüggő tájékoztatási feladatokat,
f) a NATO, továbbá az Európai Unió politikai dön
tés-előkészítő és politikai döntéshozó testületekkel és
nemzeti képviseletekkel való kapcsolattartást,
g) a beérkező szövetséges összekötőcsoportokkal történő együttműködést. 7. §
A katonai szervezetek készenléte fokozásának vezetése
az MH Műveleti Vezetési Rendszer elemeinek aktiválásáig az MH ügyeleti szolgálati rendszerében valósul meg.
6. A készenlét fokozásának tervezése 8. § Az MH hadrendjét a Honvéd Vezérkar (a továbbiakban:
HVK) tervezi és a miniszter jóváhagyását követően a
HVKF adja ki.
9. § (1) Szervezetenként tervet kell készíteni a Honvédség
szervezetei készenlétének fokozására az alaphelyzettől a
teljes műveleti készenlét eléréséig terjedő időszakra.
(2) A katonai szervezetek készenlét fokozásának tervezését a készenléti kategória alapján kell végrehajtani.
7. A Honvédség feltöltése 10. § (1) A Honvédség egészének feltöltése fokozatosan, a
tervezett feladatok figyelembevételével kerül végrehajtásra.
(2) A Honvédség készenléte fokozását, az alaphelyzetben hiányzó feltételeinek megteremtését, feltöltését a
nemzetgazdaság mozgósításával összhangban kell végrehajtani.
(3) A hadkiegészítés biztosítására tervezett, szükségleten felül képzett tartalék a Honvédség hadi rendszeresített
létszámának 60%-a, a nemzetgazdaságból lebiztosításra
tervezett technikai eszközök vonatkozásában a lebiztosított mennyiség 30%-a lehet.
(4) A békeidőszakban nem élő katonai szervezet megalakítást előkészítő részlegének felállítását a megalakításáért felelős szervezet végzi.
(5) Az alaphelyzetben feltöltés nélkül is alkalmazásra
tervezett katonai szervezet részére megalakítási kötelezettség nem rendelhető el.
11. § A hadiszervezeti erőre való feltöltés végrehajtásában
közreműködő honvédelmi igazgatási, valamint a honvédelemben közreműködő szervek honvédelmi felkészítését a
HM Védelmi Hivatal, az illetékes minisztériumokkal
együttműködve, az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság bevonásával szervezi.
8. Személyi biztosítás 12. § (1) Rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet idején a katonai szervezetek hadi rendszeresített létszámra
történő feltöltése keretátadással, önkéntes tartalékos állomány, illetve – a hadkötelezettség bevezetését követően –
hadkötelesek behívásával is végrehajtható. Rendkívüli állapot idején a katonai szervezetek veszteségpótlása hadkötelesek behívásával kerül végrehajtásra. Az Alaptörvény
szerinti váratlan támadás időszakában az – a köztársasági
elnök által jóváhagyott – fegyveres védelmi terv alapján
kijelölt és felkészített erők a részükre meghatározott létszámmal látják el szolgálatukat.
(2) A felajánlott katonai, vagy ideiglenes katonai szervezetek hadi rendszeresített létszámra való feltöltése rendkívüli állapot, illetve megelőző védelmi helyzet bevezetése nélkül csak a Honvédség béke rendszeresített létszáma
terhére és az önkéntes tartalékos állomány behívásával
hajtható végre.
(3) Személyi keretként tervezhető és igénybe vehető – a
miniszteri rendelkezéssel felmentettek kivételével – a hivatásos és szerződéses állomány.
(4) A HVK Személyzeti Csoportfőnökség (a továbbiakban: HVK SZCSF) a honvéd tisztjelölt állomány beosztásba helyezését, a készenlétfokozás elrendelését követően
– amennyiben az eredeti képzési időből több van hátra –
a 90. naptól hajtja végre.
(5) A HVK SZCSF a honvéd altisztjelölt-állomány beosztásba helyezését, a készenlétfokozás elrendelését követően – amennyiben az eredeti képzési időből több van hátra – a 60. naptól hajtja végre.
(6) A felső vezetői képzésben részt vevő állomány esetében a készenlét fokozása elrendelését követően azonnal
meg kell szüntetni a képzésre történő vezénylést.
(7) A nappali MSc képzésre beiskolázott hivatásoskatona-állomány rövidített idejű képzése teljes egészében az
adott szaknak megfelelő törzsben végzett tevékenység elsajátítására terjed ki. Az állomány képzésre történő vezénylésének megszüntetése a HVK SZCSF tervei alapján
kerül végrehajtásra.
9. Kiképzés, felkészítés 13. § (1) A Honvédség szervezetei kiképzésének megszervezéséért és végrehajtásáért a szervezet vezetője a felelős.
(2) A honvéd tisztjelöltek és honvéd altisztjelöltek képzése a Honvédelmi Tanács, vagy a Kormány által kiadott
rendelet alapján meghatározott rövidített képzés szerint
történik. (3) A honvédtiszti és honvéd altisztjelölti képzésre békeidőszakban beiskolázott állomány gyorsított felkészítését, kibocsátását és beosztásba helyezését az alábbiak figyelembevételével tervezik és hajtják végre:
a) honvédtiszti alapképzésen részt vevő 3., illetve 4. évfolyamos honvéd tisztjelölt állomány rövidített idejű képzése a szakaszparancsnoki ismeretekre, illetve a szakiránynak megfelelő szakmai képzés elsajátítására koncentrál. Az állomány a betöltetlen tiszti beosztások feltöltésére
kerül kinevezésre az alkalmazási prioritások figyelembevételével,
b) honvédtiszti alapképzésen részt vevő 1., illetve 2. évfolyamos honvéd tisztjelölt állomány rövidített idejű képzése a szakaszparancsnoki ismeretekre, illetve a szakiránynak megfelelő szakmai képzés elsajátítására koncentrál. A rövidített idejű képzés a c) pontban leírtaktól a képzés idejében és tartalmában is eltérhet. Az állomány a betöltetlen altiszti beosztások feltöltésére kerül kinevezésre
az alkalmazási prioritások figyelembevételével,
c) honvéd altisztjelölti képzésen részt vevő 2. évfolyamos honvéd altisztjelölt-állomány rövidített idejű képzése
a szakiránynak megfelelő szakmai képzés elsajátítására
koncentrál. Az állomány a betöltetlen altiszti beosztások
feltöltésére kerül kinevezésre az alkalmazási prioritások
figyelembevételével,
d) honvéd altisztjelölti képzésen részt vevő 1. évfolyamos honvéd altisztjelölt-állomány rövidített idejű képzése
a szakiránynak megfelelő szakmai képzés elsajátítására
koncentrál. Az állomány a betöltetlen altiszti beosztások
feltöltésére kerül kinevezésre az alkalmazási prioritások
figyelembevételével.
10. Logisztikai támogatás 14. § (1) Az előírt készenléti szint fenntartásának és fokozásának logisztikai alapját a logisztikai és támogató szervezetek, a Honvédségnél lévő hadrafogható technikai eszközök, hadi használható anyagi készletek, valamint a nemzetgazdaságból felhasználásra tervezett, a gazdaság által
előállított és import beszerzésből biztosított hadfelszerelés, kapacitások és szolgáltatások képezik.
(2) A Honvédségnek az alaphelyzeti feladatai végrehajtásához szükséges hadfelszereléssel folyamatosan rendelkeznie kell.
(3) A Honvédség feladatainak végrehajtására 30 közepes intenzitású műveleti napra számvetett, illetve ennek
folyamatos utánpótlására 15 napos anyagi készletet kell
biztosítani.
(4) A Honvédség teljes hadfelszerelési készlete a különleges jogrend kihirdetését követően kerül megalakításra.
(5) A hadfelszerelés előírt szintre való kiegészítése a
központi államigazgatási szervekkel együttműködve az
alaphelyzetben elkészített és pontosított tervek alapján történik.
(6) A HM személyi állománya felszerelésének kiegészítését és hadinorma szerinti hadfelszereléssel történő ellátását az utaltsági rend szerinti ellátó szervezetek úgy tervezik, hogy a vezetési rendszer aktivált elemei műveleti készenlétének eléréséig végrehajtásra kerüljön.
11. A készenlét fokozásának elrendelése 15. § (1) A készenlét fokozására vonatkozó feladat a végrehajtás feltételével rendelkező szervezet részére rendelhető el.
(2) A Kormány döntése alapján, a miniszter utasítására,
a készenlét fokozása, vagy csökkentése végrehajtását elrendelő parancs kiadására jogosult:
a) a HVKF,
b) a HVKF akadályoztatása esetén a Honvéd Vezérkar
főnökhelyettese. 12. A készenlét fokozása 16. § (1) A Honvédség készenléte fokozásának időszakában:
a) végre kell hajtani a szervezet hiányzó személyi, lo
gisztikai és egyéb feltételeinek kiegészítését,
b) aktivizálni kell a vezetési rendszer kijelölt elemeit,
c) növelni kell az állomány kiképzésének, felkészítésé
nek intenzitását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti időszakban a szervezetek a
készenléti szintjüket az egyes rendszabályokkal elrendelt
feladatok végrehajtásával növelik.
13. Az ellenőrzés, begyakorlás rendje 17. § (1) A készenlét fenntartása és fokozása ellenőrzését a
HVK tervezi.
(2) A készenlét fenntartása és fokozása ellenőrzésének
éves tervét, illetve a jóváhagyott tervben nem szereplő ellenőrzés levezetési tervét a HVKF hagyja jóvá.
(3) A készenlét fenntartásának és fokozásának ellenőrzését, a jóváhagyott (2) bekezdés szerinti tervek alapján elrendelheti:
a) a HVKF,
b) a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese,
c) a HVK Hadműveleti Csoportfőnökség csoportfőnöke. (4) A jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján, a Honvédség egyes szervezetei készenléte fenntartása és fokozása ellenőrzését elrendelheti a szolgálati elöljáró, vagy ezen
feladatok tervezéséért, szervezéséért felelős helyettese
– a saját vezető szerve kivételével – a szolgálati alárendeltségébe tartozó szervezet részére.
18. § A Honvédség szervezeteinél évente egyszer szervezet
szintű készenlét fokozása feladatbegyakorlást kell végrehajtani. A begyakorlás elrendelésére a szervezet vezetője,
parancsnoka, illetve a készenlét fokozása feladatainak tervezéséért, szervezéséért felelős helyettese jogosult.
19. § Az ellenőrzések tapasztalatai, valamint az éves jelentések alapján a HVK összefoglaló jelentést készít a Honvédség előírt készenléti szintje fenntartása és készenléte fokozásának helyzetéről. A HVKF az összefoglaló jelentést a
készenlét fenntartásának és fokozásának éves ellenőrzési
tervével, valamint a hadrendre és a készenlét fenntartásának és fokozásának rendszerére vonatkozó szabályzó rendelkezések módosítására vonatkozó okmányokkal együtt
a miniszter részére jóváhagyásra tárgyév március 31-ig
előterjeszti.
14. Záró rendelkezések 20. § (1) Ez az utasítás 2012. június 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti
a) a Magyar Honvédség készenléte fenntartásának és fo
kozásának rendjéről szóló 001/2009. (HK 10.) HM utasítás,
b) a Magyar Honvédség készenléte fenntartásának és
fokozásának rendjéről szóló 001/2009. (HK 10.) HM utasítás módosításáról szóló 002/2009 (HK 15) HM utasítás,
c) a Miniszteri Tanácsadó Testület és a Miniszteri Döntés-előkészítő Csoport működéséről szóló 01/2010 HM utasítás.
(3) A Honvédség az új készenléti rendszerre történő átállást olyan számvetéssel hajtja végre, hogy az 2012. június 1. 00.00 órától az ezen utasításban meghatározottak
szerint működjön.
(4) Az utasítás alapján a HM közigazgatási államtitkár
(a továbbiakban: HM KÁT) és a HVKF együttes intézkedést ad ki a készenlét fenntartásának és fokozásának részletes követelményeiről, feladatairól.
(5) A HM KÁT és a HVKF együttes intézkedésben szabályozza a készenlét fenntartása és fokozása logisztikai támogatási feladatait.
(6) A HM KÁT és a HVKF együttes intézkedésben szabályozza a készenlét fenntartása és fokozása pénzügyi és
számviteli biztosításának feladatait.
Dr. Hende Csaba s. k.,
honvédelmi miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.