← Magyarország

30/2012. (V. 8.) HM utasítása a Magyar Honvédség készenléte fenntartásának és fokozásának rendjéről.

Röviden

Ez az utasítás a Magyar Honvédség készenlétének fenntartásáról és fokozásáról szól, meghatározva a működési rendet és a kapcsolódó feladatokat békeidőszakban és különleges jogrend esetén. Célja, hogy a Honvédség képes legyen feladatai végrehajtására.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
30/2012. (V. 8.) HM utasítása a Magyar Honvédség készenléte fenntartásának és fokozásának rendjéről. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés g) pontja, valamint az (5) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Magyar Honvédség készenléte fenntartásának és fokozásának rendjéről a következő utasítást adom ki: 1. Az utasítás hatálya 1. § (1) Az utasítás hatálya kiterjed a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztériumra, a miniszter irányítása alatt álló központi hivatalra, a miniszter közvetlen alárendeltségébe, továbbá közvetlen irányítása alá tartozó, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) hadrendje szerinti szervezetekre (a továbbiakban: katonai szervezet) (a továbbiakban együtt: Honvédség). (2) A Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer feladatainak irányítására az utasítást nem kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 2. § Az utasítás alkalmazásában: a) alaphelyzet: a tervszerű napi és a váratlanul jelentke ző békeidőszaki feladatok végrehajtását biztosító készenléti szint, a Honvédség alapállapota, b) békeidőszak: az Alaptörvényen, a hatályos jogszabályokon alapuló, különleges jogrendnek nem minősülő időszak, c) feltöltés: a katonai szervezet személyi szükséglete fogadásának, beosztásba helyezésének, technikai szükséglete fogadásának, valamint az utánuk számvetett anyagi készletek megalakításának folyamata, d) hadfelszerelés: a katonai szervezet feladatainak végrehajtásához szükséges anyagi készletek és technikai eszközök összessége, e) hadkiegészítés: a katonai szervezetek hadi szervezeti erőre való kiegészítése, f) az MH hadrendje: a katonai szervezetek készenlét fokozása tervezésének alapokmánya, amely tartalmazza alárendeltség szerint a vezető szerveket, katonai szervezeteket, valamint az azonosításukat, besorolásukat, a készenléti kategóriájukat meghatározó adatokat, a készenlét fokozásával kapcsolatos feladataikat és rendeltetésüket. g) keretátadás: a katonai szervezet feltöltése érdekében más szervezetnél szolgálatot teljesítő személyek, továbbá a hadfelszerelések előre egyeztetett rend szerinti átadása, h) készenlét fenntartásának és fokozásának rendszere: a Honvédség feladatai végrehajtása érdekében megkövetelt készenléti szint fenntartását, fokozását és a végrehajtásra való képesség elérését biztosító szabályozott működési rend, i) készenlét fokozása: meghatározott feladat végrehajtására való kezdeti vagy teljes műveleti készenlét elérése érdekében a Honvédség egésze, illetve részei készenléti szintjének növelése, jogszabályban feljogosított személy intézkedésére bevezetett rendszabályokkal, j) kezdeti műveleti készenlét: a Honvédség kijelölt szervezetei készenlétének fokozásával elért azon állapota, amelyben azok képesek az alaprendeltetés szerinti feladat végrehajtásának megkezdésére, k) kiegészítés: békeidőszakban a katonai szervezetek békeszervezeti erőre való feltöltése, a meglévő békehiányok megszüntetése, l) megalakítás: új katonai szervezet létrehozása hadrendbővítéssel, vagy békeidőszakban nem élő hadrendi szervezet hadi szervezeti ereje létrehozásának folyamata, m) megalakítást előkészítő részleg: a hadrendbővítéssel létrejövő katonai szervezet, vagy békeidőszakban nem élő hadrendi szervezet megalakításának előkészítése és végrehajtása érdekében létrehozott szervezet, n) rendszabály: a készenlét fokozásának rendszerében a tevékenységek végrehajtását vagy működés korlátozását elrendelő feladatok összessége, amelyek elrendelhetőek előzetes intézkedés, műveletterv, kiegészítő intézkedés, vagy TÁROGATÓ parancs kiadásával, o) teljes műveleti készenlét a Honvédség egészére vonatkozóan: a Honvédség valamennyi szervezetének azon állapota, amelyben képes a különleges jogrend szerinti feladatok végrehajtásának megkezdésére, p) teljes műveleti készenlét a kijelölt szervezetre vonatkozóan: a katonai szervezet azon állapota, melyben előre megtervezett rendszabályok bevezetésével a személyi feltöltöttség, a hadfelszerelési eszközökkel való ellátottság és a kiképzettségi mutatók alapján elérte a teljes műveleti képességét és képes a részére meghatározott feladatok végrehajtására. 3. A készenlét fokozásának szintjei 3. § A készenlét fokozásának szintjei a következők: a) alaphelyzet, b) kezdeti műveleti készenlét, c) teljes műveleti készenlét. 4. A készenlét fenntartásának és fokozásának elvei 4. § (1) A készenlét fenntartásának és fokozásának rendszere biztosítja: a) a Honvédség részére az Alaptörvényben, illetve a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben meghatározott feladatai végrehajtásához szükséges katonai képességek készenlétének elérését, b) az ország fegyveres védelmére – a Honvédség részeivel vagy egészével – az alaphelyzetből a teljes műveleti készenlét elérését, illetve az alaphelyzetbe történő visszaállítást, c) a készenléti szolgálatba vezényelt erők fokozatos rendelkezésre állását, a feladatok végrehajtásának megkezdését, d) az MH Műveleti Vezetési Rendszere, vagy elemei aktivizálását, e) nemzetközi szerződésekben foglalt katonai kötelezettségekből adódó feladatok megkezdését, f) a Nemzeti Intézkedési Rendszer (a továbbiakban: NIR) nemzeti és ágazati feladatainak végrehajtását. (2) A készenlét fenntartásának és fokozásának rendszere megteremti a feltételeket: a) a Honvédség valamennyi szervezete részére egyidejűleg történő készenlétfokozás elrendeléséhez, b) a Honvédség kijelölt szervezetei részére a készenlét fokozásának fokozatos elrendeléséhez. (3) A készenlét fenntartása biztosítja az alaphelyzetben meglévő erőkkel a készenlét fokozása megkezdéséhez szükséges feltételeket. (4) A készenlét fokozása biztosítja a szükséges szervezet megalakítását, feltöltését, kiegészítését és feladata végrehajtására való képesség elérését. (5) A készenlét fenntartásának és fokozásának feltételeit békeidőszakban és a készenlét fokozása során szükséges biztosítani. (6) A katonai szervezetek a teljes műveleti készenlét eléréséhez szükséges időtartam alapján – a szükséges és meglévő képességek arányában – készenléti tartományokba, azon belül készenléti kategóriákba kerülnek besorolásra az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) szabályozóinak figyelembevételével. (7) Az alaphelyzetben lévő katonai szervezet készenlétének fokozása olyan rendszabályok bevezetésével kezdődik, amelyek biztosítják a békeidőszakban hiányzó feltételek megteremtése után a készenlét további fokozását, a meghatározott készenléti szint elérését. (8) A Honvédség, illetve az egyes szervezetei készenlétének fokozása, illetve csökkentése a veszélyeztetettséggel arányos mértékben kerül elrendelésre. (9) A békeidőszakban meglévő szervezet és az általa megalakítandó szervezet készenléti szintjének fenntartá sáért, a készenlét fokozásának tervezéséért, szervezéséért, a feladatok begyakorlásáért és végrehajtásáért a békeidőszakban meglévő szervezet vezetője, a feltételek biztosításáért és a készenlét fokozása vezetéséért a békevezetési rend szerinti szolgálati elöljáró felelős. 5. A készenlét fenntartásának és fokozásának irányítása, vezetése 5. § A készenlét fenntartása és fokozása szakirányítási feladatait a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) végzi. 6. § (1) A Honvédség készenléte fokozása, illetve a teljes műveleti készenlét elérése érdekében meghatározott feladatok tervszerű végrehajtásának vezetése érdekében, valamint a tárca szintű szakmai feladatok koordinációjára a készenlét fokozásának elrendelését követően csoportok kerülnek megalakításra a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) állományából. (2) A HM csoportok végzik: a) a feladat- és hatáskörükbe tartozó feladatok koordi nációját, illetve az állami vezetői döntések előkészítését, b) a honvédelmi igazgatási szakfeladatokat, így külö nösen: ba) a készenlét fokozásának végrehajtásában érintett minisztériumok védelmi igazgatási szerveivel, a katonai igazgatási szervekkel, a területi és helyi védelmi igazgatási szervekkel való együttműködést, bb) a Honvédség különleges jogrendi igényei kielégítésének tárcaközi koordinációját, bc) a gazdaság mozgósításával, ezen belül a Befogadó Nemzeti Támogatással kapcsolatos honvédelmi igazgatási feladatok összehangolását, c) a NATO Válságreagálási Rendszer intézkedéseivel összhangban álló nemzeti intézkedések bevezetésével és azok kezdeményezésével kapcsolatos feladatokat, d) a katonai szervezetek hadfelszereléssel történő feltöltéséhez, a központi készletek megalakításához, valamint az előírt készletszint fenntartásához szükséges anyagok, technikai eszközök és szolgáltatások biztosításának tárca szintű tervezését és koordinálását, e) a feladattal összefüggő tájékoztatási feladatokat, f) a NATO, továbbá az Európai Unió politikai dön tés-előkészítő és politikai döntéshozó testületekkel és nemzeti képviseletekkel való kapcsolattartást, g) a beérkező szövetséges összekötőcsoportokkal történő együttműködést. 7. § A katonai szervezetek készenléte fokozásának vezetése az MH Műveleti Vezetési Rendszer elemeinek aktiválásáig az MH ügyeleti szolgálati rendszerében valósul meg. 6. A készenlét fokozásának tervezése 8. § Az MH hadrendjét a Honvéd Vezérkar (a továbbiakban: HVK) tervezi és a miniszter jóváhagyását követően a HVKF adja ki. 9. § (1) Szervezetenként tervet kell készíteni a Honvédség szervezetei készenlétének fokozására az alaphelyzettől a teljes műveleti készenlét eléréséig terjedő időszakra. (2) A katonai szervezetek készenlét fokozásának tervezését a készenléti kategória alapján kell végrehajtani. 7. A Honvédség feltöltése 10. § (1) A Honvédség egészének feltöltése fokozatosan, a tervezett feladatok figyelembevételével kerül végrehajtásra. (2) A Honvédség készenléte fokozását, az alaphelyzetben hiányzó feltételeinek megteremtését, feltöltését a nemzetgazdaság mozgósításával összhangban kell végrehajtani. (3) A hadkiegészítés biztosítására tervezett, szükségleten felül képzett tartalék a Honvédség hadi rendszeresített létszámának 60%-a, a nemzetgazdaságból lebiztosításra tervezett technikai eszközök vonatkozásában a lebiztosított mennyiség 30%-a lehet. (4) A békeidőszakban nem élő katonai szervezet megalakítást előkészítő részlegének felállítását a megalakításáért felelős szervezet végzi. (5) Az alaphelyzetben feltöltés nélkül is alkalmazásra tervezett katonai szervezet részére megalakítási kötelezettség nem rendelhető el. 11. § A hadiszervezeti erőre való feltöltés végrehajtásában közreműködő honvédelmi igazgatási, valamint a honvédelemben közreműködő szervek honvédelmi felkészítését a HM Védelmi Hivatal, az illetékes minisztériumokkal együttműködve, az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság bevonásával szervezi. 8. Személyi biztosítás 12. § (1) Rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet idején a katonai szervezetek hadi rendszeresített létszámra történő feltöltése keretátadással, önkéntes tartalékos állomány, illetve – a hadkötelezettség bevezetését követően – hadkötelesek behívásával is végrehajtható. Rendkívüli állapot idején a katonai szervezetek veszteségpótlása hadkötelesek behívásával kerül végrehajtásra. Az Alaptörvény szerinti váratlan támadás időszakában az – a köztársasági elnök által jóváhagyott – fegyveres védelmi terv alapján kijelölt és felkészített erők a részükre meghatározott létszámmal látják el szolgálatukat. (2) A felajánlott katonai, vagy ideiglenes katonai szervezetek hadi rendszeresített létszámra való feltöltése rendkívüli állapot, illetve megelőző védelmi helyzet bevezetése nélkül csak a Honvédség béke rendszeresített létszáma terhére és az önkéntes tartalékos állomány behívásával hajtható végre. (3) Személyi keretként tervezhető és igénybe vehető – a miniszteri rendelkezéssel felmentettek kivételével – a hivatásos és szerződéses állomány. (4) A HVK Személyzeti Csoportfőnökség (a továbbiakban: HVK SZCSF) a honvéd tisztjelölt állomány beosztásba helyezését, a készenlétfokozás elrendelését követően – amennyiben az eredeti képzési időből több van hátra – a 90. naptól hajtja végre. (5) A HVK SZCSF a honvéd altisztjelölt-állomány beosztásba helyezését, a készenlétfokozás elrendelését követően – amennyiben az eredeti képzési időből több van hátra – a 60. naptól hajtja végre. (6) A felső vezetői képzésben részt vevő állomány esetében a készenlét fokozása elrendelését követően azonnal meg kell szüntetni a képzésre történő vezénylést. (7) A nappali MSc képzésre beiskolázott hivatásoskatona-állomány rövidített idejű képzése teljes egészében az adott szaknak megfelelő törzsben végzett tevékenység elsajátítására terjed ki. Az állomány képzésre történő vezénylésének megszüntetése a HVK SZCSF tervei alapján kerül végrehajtásra. 9. Kiképzés, felkészítés 13. § (1) A Honvédség szervezetei kiképzésének megszervezéséért és végrehajtásáért a szervezet vezetője a felelős. (2) A honvéd tisztjelöltek és honvéd altisztjelöltek képzése a Honvédelmi Tanács, vagy a Kormány által kiadott rendelet alapján meghatározott rövidített képzés szerint történik. (3) A honvédtiszti és honvéd altisztjelölti képzésre békeidőszakban beiskolázott állomány gyorsított felkészítését, kibocsátását és beosztásba helyezését az alábbiak figyelembevételével tervezik és hajtják végre: a) honvédtiszti alapképzésen részt vevő 3., illetve 4. évfolyamos honvéd tisztjelölt állomány rövidített idejű képzése a szakaszparancsnoki ismeretekre, illetve a szakiránynak megfelelő szakmai képzés elsajátítására koncentrál. Az állomány a betöltetlen tiszti beosztások feltöltésére kerül kinevezésre az alkalmazási prioritások figyelembevételével, b) honvédtiszti alapképzésen részt vevő 1., illetve 2. évfolyamos honvéd tisztjelölt állomány rövidített idejű képzése a szakaszparancsnoki ismeretekre, illetve a szakiránynak megfelelő szakmai képzés elsajátítására koncentrál. A rövidített idejű képzés a c) pontban leírtaktól a képzés idejében és tartalmában is eltérhet. Az állomány a betöltetlen altiszti beosztások feltöltésére kerül kinevezésre az alkalmazási prioritások figyelembevételével, c) honvéd altisztjelölti képzésen részt vevő 2. évfolyamos honvéd altisztjelölt-állomány rövidített idejű képzése a szakiránynak megfelelő szakmai képzés elsajátítására koncentrál. Az állomány a betöltetlen altiszti beosztások feltöltésére kerül kinevezésre az alkalmazási prioritások figyelembevételével, d) honvéd altisztjelölti képzésen részt vevő 1. évfolyamos honvéd altisztjelölt-állomány rövidített idejű képzése a szakiránynak megfelelő szakmai képzés elsajátítására koncentrál. Az állomány a betöltetlen altiszti beosztások feltöltésére kerül kinevezésre az alkalmazási prioritások figyelembevételével. 10. Logisztikai támogatás 14. § (1) Az előírt készenléti szint fenntartásának és fokozásának logisztikai alapját a logisztikai és támogató szervezetek, a Honvédségnél lévő hadrafogható technikai eszközök, hadi használható anyagi készletek, valamint a nemzetgazdaságból felhasználásra tervezett, a gazdaság által előállított és import beszerzésből biztosított hadfelszerelés, kapacitások és szolgáltatások képezik. (2) A Honvédségnek az alaphelyzeti feladatai végrehajtásához szükséges hadfelszereléssel folyamatosan rendelkeznie kell. (3) A Honvédség feladatainak végrehajtására 30 közepes intenzitású műveleti napra számvetett, illetve ennek folyamatos utánpótlására 15 napos anyagi készletet kell biztosítani. (4) A Honvédség teljes hadfelszerelési készlete a különleges jogrend kihirdetését követően kerül megalakításra. (5) A hadfelszerelés előírt szintre való kiegészítése a központi államigazgatási szervekkel együttműködve az alaphelyzetben elkészített és pontosított tervek alapján történik. (6) A HM személyi állománya felszerelésének kiegészítését és hadinorma szerinti hadfelszereléssel történő ellátását az utaltsági rend szerinti ellátó szervezetek úgy tervezik, hogy a vezetési rendszer aktivált elemei műveleti készenlétének eléréséig végrehajtásra kerüljön. 11. A készenlét fokozásának elrendelése 15. § (1) A készenlét fokozására vonatkozó feladat a végrehajtás feltételével rendelkező szervezet részére rendelhető el. (2) A Kormány döntése alapján, a miniszter utasítására, a készenlét fokozása, vagy csökkentése végrehajtását elrendelő parancs kiadására jogosult: a) a HVKF, b) a HVKF akadályoztatása esetén a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese. 12. A készenlét fokozása 16. § (1) A Honvédség készenléte fokozásának időszakában: a) végre kell hajtani a szervezet hiányzó személyi, lo gisztikai és egyéb feltételeinek kiegészítését, b) aktivizálni kell a vezetési rendszer kijelölt elemeit, c) növelni kell az állomány kiképzésének, felkészítésé nek intenzitását. (2) Az (1) bekezdés szerinti időszakban a szervezetek a készenléti szintjüket az egyes rendszabályokkal elrendelt feladatok végrehajtásával növelik. 13. Az ellenőrzés, begyakorlás rendje 17. § (1) A készenlét fenntartása és fokozása ellenőrzését a HVK tervezi. (2) A készenlét fenntartása és fokozása ellenőrzésének éves tervét, illetve a jóváhagyott tervben nem szereplő ellenőrzés levezetési tervét a HVKF hagyja jóvá. (3) A készenlét fenntartásának és fokozásának ellenőrzését, a jóváhagyott (2) bekezdés szerinti tervek alapján elrendelheti: a) a HVKF, b) a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese, c) a HVK Hadműveleti Csoportfőnökség csoportfőnöke. (4) A jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján, a Honvédség egyes szervezetei készenléte fenntartása és fokozása ellenőrzését elrendelheti a szolgálati elöljáró, vagy ezen feladatok tervezéséért, szervezéséért felelős helyettese – a saját vezető szerve kivételével – a szolgálati alárendeltségébe tartozó szervezet részére. 18. § A Honvédség szervezeteinél évente egyszer szervezet szintű készenlét fokozása feladatbegyakorlást kell végrehajtani. A begyakorlás elrendelésére a szervezet vezetője, parancsnoka, illetve a készenlét fokozása feladatainak tervezéséért, szervezéséért felelős helyettese jogosult. 19. § Az ellenőrzések tapasztalatai, valamint az éves jelentések alapján a HVK összefoglaló jelentést készít a Honvédség előírt készenléti szintje fenntartása és készenléte fokozásának helyzetéről. A HVKF az összefoglaló jelentést a készenlét fenntartásának és fokozásának éves ellenőrzési tervével, valamint a hadrendre és a készenlét fenntartásának és fokozásának rendszerére vonatkozó szabályzó rendelkezések módosítására vonatkozó okmányokkal együtt a miniszter részére jóváhagyásra tárgyév március 31-ig előterjeszti. 14. Záró rendelkezések 20. § (1) Ez az utasítás 2012. június 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a) a Magyar Honvédség készenléte fenntartásának és fo kozásának rendjéről szóló 001/2009. (HK 10.) HM utasítás, b) a Magyar Honvédség készenléte fenntartásának és fokozásának rendjéről szóló 001/2009. (HK 10.) HM utasítás módosításáról szóló 002/2009 (HK 15) HM utasítás, c) a Miniszteri Tanácsadó Testület és a Miniszteri Döntés-előkészítő Csoport működéséről szóló 01/2010 HM utasítás. (3) A Honvédség az új készenléti rendszerre történő átállást olyan számvetéssel hajtja végre, hogy az 2012. június 1. 00.00 órától az ezen utasításban meghatározottak szerint működjön. (4) Az utasítás alapján a HM közigazgatási államtitkár (a továbbiakban: HM KÁT) és a HVKF együttes intézkedést ad ki a készenlét fenntartásának és fokozásának részletes követelményeiről, feladatairól. (5) A HM KÁT és a HVKF együttes intézkedésben szabályozza a készenlét fenntartása és fokozása logisztikai támogatási feladatait. (6) A HM KÁT és a HVKF együttes intézkedésben szabályozza a készenlét fenntartása és fokozása pénzügyi és számviteli biztosításának feladatait. Dr. Hende Csaba s. k., honvédelmi miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.