📄 Jogszabály szövege
160/2003. (X. 7.) Korm. rendelete a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. L. törvény végrehajtásáról.
A Kormány a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló
2003. évi L. törvény (a továbbiakban: Tv.) 15. §-ának
(3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a civil
jelöltállítási rendszer működéséről, az Alapprogram kezelésének és felhasználásának szabályairól, az Alapprogram
kezelőjének kijelöléséről, továbbá az ellenőrzés és beszámolás rendjéről a következő rendeletet alkotja:
A civil jelöltállítási rendszer 1. § (1) A civil jelöltállítási rendszerben való részvétel bejelentkezés (a továbbiakban: bejelentkezés) alapján történik. A bejelentkezéshez a civil szervezeteknek be kell nyújtaniuk a hatályos létesítő okiratuknak, valamint a nyilvántartásba vételükről rendelkező jogerős bírósági végzésüknek a másolatát. A fenti iratokat egyszerű másolatban kell
benyújtani, a szervezet képviselőjének arra irányuló nyilat
kozatával (rávezetett záradékával) együtt, hogy a másolati
iratok az eredetivel mindenben megegyeznek. A bejelentkezéshez be kell nyújtani továbbá a civil szervezet székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróság által a szervezet
hatályos adatairól kiállított, 30 napnál nem régebbi kivonatot és az e rendelet melléklete szerinti nyilatkozatot
(a továbbiakban: nyilatkozat) is.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokat a Kormány e feladattal megbízott tagja (a továbbiakban: miniszter) felhívásában megjelölt címre postai úton
kell eljuttatni. A felhívásban megjelölt határidő utolsó
napján postára adott küldemény határidőben érkezettnek
minősül. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
2. § (1) A bejelentkezésekkel kapcsolatos eljárást az Alapprogram Miniszteri Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) folytatja le.
(2) A Titkárság az 1. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő módon bejelentkezett civil szervezetek részére a bejelentkezésről igazolást ad ki, egyben írásban értesítést ad az
elektori gyűlés helyéről és időpontjáról. A Titkárság az
igazolást és az értesítést a civil szervezet nyilatkozatában
székhelyként megjelölt címre postai úton juttatja el. Az
1. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő módon bejelentkezett civil szervezetek nyilatkozatait a miniszter az Alapprogram internetes honlapján, a nyilatkozatokban megjelölt szakmai területek, illetve régiók szerinti bontásban
közzéteszi.
(3) Amennyiben a civil szervezet bejelentkezése az
1. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg, a Titkárság a
civil szervezetet — a hiánypótlásra történő felhívás kézhezvételétől számított 5 napos határidő kitűzésével, a hiányok
megjelölése mellett — hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a civil szervezet bejelentkezése hiánypótlást követően
az 1. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, a Titkárság a
bejelentkezésről igazolást ad ki, egyben írásban értesítést
ad az elektori gyűlés helyéről és időpontjáról. A Titkárság
az igazolást és az értesítést a civil szervezet nyilatkozatában
székhelyként megjelölt címre postai úton juttatja el.
A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén,
továbbá, ha a bejelentkezés arra nem jogosulttól származik, a Titkárság a civil szervezet bejelentkezését elutasítja,
s arról a bejelentkezőt írásban értesíti. A Titkárság az
értesítést a civil szervezet nyilatkozatában székhelyként
megjelölt címre postai úton juttatja el.
(4) Az elutasítással szemben a civil szervezet a miniszternél az értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül
kifogással élhet. A kifogáshoz csatolni kell a hiánypótlási
felhívásban megjelölt tartalmú iratokat. A miniszter a kifogás tárgyában 8 napon belül dönt, és a felülvizsgálat
eredményének megfelelően a bejelentkezésről kiadja az
igazolást, vagy a bejelentkezést elutasítja. A miniszter el
utasító döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Az elutasított bejelentkezés iránti kérelemmel érintett
civil szervezetek nyilatkozatait a miniszter az Alapprogram
internetes honlapján közzéteszi.
(5) A civil szervezet nyilatkozatában megjelölt működési területtel vagy országos, illetve regionális hatókörrel
kapcsolatosan az Alapprogram internetes honlapján történő közzétételtől számított 3 napon belül bármely civil
szervezet bírósági nyilvántartás szerinti képviselője kifogással élhet. A miniszter a kifogásról értesíti az érintett
civil szervezetet, amelynek bírósági nyilvántartás szerinti
képviselője a kifogás tartalmával kapcsolatban 3 napon
belül nyilatkozatot tehet.
(6) A miniszter az (5) bekezdés szerinti kifogás tárgyában, a rendelkezésre álló iratok alapján 8 napon belül dönt,
és a felülvizsgálat eredményének megfelelően a kifogást
elutasítja, vagy annak helyt ad és a civil szervezet nyilatkozatát törli az Alapprogram internetes honlapján közzétett,
igazolt bejelentkezések közül. A miniszter a döntését az
érintettekkel írásban közli. A miniszter e döntése ellen
további jogorvoslatnak helye nincs. A miniszter a kifogást
és a kifogás tárgyában hozott döntését az Alapprogram
internetes honlapján közzéteszi.
3. § (1) A Tanács és a Kollégiumok civil jelöltállítási rendszeren keresztül megválasztandó tagjait és póttagjait az
országos és a regionális elektori gyűléseken kell megválasztani.
(2) Az elektori gyűlések helyére, időpontjára és a mandátumvizsgálat módjára vonatkozó hirdetményt a miniszter legalább két országos napilapban, a civil szakmai sajtóban, valamint az Alapprogram internetes honlapján közzéteszi. Az országos elektori gyűléseket a miniszter Budapestre, a regionális elektori gyűléseket pedig egy, a régióban lévő megyei jogú városba — a közép-magyarországi
régióban Budapestre — hívja össze.
(3) Az elektori gyűlések ügyrendjét a miniszter határozza meg, és az Alapprogram internetes honlapján az elektori gyűléseket megelőzően legalább 15 nappal közzéteszi
azt. Az elektori gyűléseket a miniszter által megbízott
személy vezeti.
4. § (1) Az elektori gyűlésen elektorként a bejelentkezett
civil szervezet nyilatkozatában elektorként megjelölt személy vehet részt. Minden civil szervezet csak a nyilatkozatában megjelölt, működésével érintett szakmai terület vagy
régió elektori gyűlésére küldhet szavazati joggal rendelkező elektort.
(2) Az elektorok mandátuma a következő Tanács megválasztására összehívott elektori gyűlések összehívását
megelőző napig tart. Ezen időtartam alatt az elektori gyűlések a megüresedett tanácsi és kollégiumi helyek vagy a
Tv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint újonnan létrehozott
kollégiumi helyek betöltése érdekében többször is összehívhatóak.
(3) Az elektor mandátuma a mandátumáról történő
lemondással vagy az elektor halálával szűnik meg. Az elektor a mandátumáról a miniszterhez benyújtott írásbeli nyilatkozattal mondhat le. Az ily módon megüresedett elektori hely betöltésére a civil szervezetnek a miniszterhez
intézett írásbeli nyilatkozattal van lehetősége.
5. § (1) Ha a civil jelöltállítási rendszerben megválasztott
tanácsi vagy kollégiumi tag megbízatása a Tv. 8. §-a (1) bekezdésének b)—f) pontjaiban meghatározott okból megszűnik, helyébe a póttag lép.
(2) A póttagokat az egyes országos és regionális elektori
gyűlések az általuk megválasztott tagok mellé választják
meg ugyanabban az eljárásban, mint a tanácsi, illetve a
kollégiumi tagokat. Póttag a tag utáni legtöbb szavazatot
elnyert személy.
(3) Póttag hiányában a hiányzó tanácsi, illetve kollégiumi tagok megválasztására elektori gyűlést kell összehívni a
Tv.-ben, valamint e rendeletben meghatározott szabályok
szerint.
A támogatási rendszer 6. § (1) A pályázati felhívásokat, valamint az egységes támogatási elvek alapján igényelhető támogatásokról szóló tájékoztatást a pályázati dokumentáció benyújtásának, illetve
a támogatás igénylésének a határideje előtt legalább
30 nappal közzé kell tenni a Tv. 9. §-ának (3) bekezdésében meghatározott módon.
(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell legalább a
pályázat célját, a támogatásban részesítés feltételeit, az
odaítélhető támogatás összegére vagy kereteire vonatkozó
rendelkezést, a támogatás felhasználásának és a beszámolás rendjének alapvető szabályait, a pályázati dokumentáció benyújtásának határidejét, helyét és módját, az elbírálás rendjét, határidejét és az eredményről történő értesítés
módját.
(3) Az Alapprogramból nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek neve, a támogatás típusa, célja, valamint
a támogatási összeg az Alapprogram internetes honlapján
közzétételre kerül.
7. § (1) A benyújtott pályázati dokumentációnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, székhelyét, adószámát, bírósági nyilvántartásba vételi sorszámát és a végzés számát, valamint
közhasznú jogállás esetén az erről rendelkező végzés számát;
b) a pályázó számlavezető pénzintézetének megnevezését és a pályázó számlaszámának megjelölését, ahová a
támogatás összege átutalható;
c) az igényelt támogatás célját, a támogatás felhasználásának tervezett módját és az igényelt támogatási összeget;
d) a támogatás felhasználására vonatkozó bevételi és
költségkalkulációt, megjelölve a pályázati cél megvalósításához rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét;
e) a pályázati cél megvalósításához szükséges és már
rendelkezésre álló szerződések, nyilatkozatok, valamint
jogerős hatósági engedélyek és hatósági nyilvántartásba
bejegyző jogerős határozatok másolatát;
f) a pályázati cél megvalósításának kezdő és befejező
időpontját;
g) működési támogatás esetén a (megelőző évről szóló)
közhasznúsági jelentést, illetve ennek hiányában azzal azonos adattartalmú dokumentációt;
h) a civil szervezet képviselője által tett nyilatkozatot,
hogy a szervezettel szemben a Tv. 3. §-ának (3) és (4) bekezdésében, valamint az e rendelet 8. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, az Alapprogram támogatásának
igénybevételét kizáró okok nem állnak fenn;
i) a Kollégiumok által a pályázati felhívásban előírt
esetleges egyéb adatokat és információkat.
(2) Az Alapprogramhoz benyújtott pályázati dokumentációban vagy egységes elvek alapján igényelhető támogatás iránti kérelemben foglalt adatok kezeléséhez és az
Alapprogram internetes honlapján történő közzétételéhez
történő írásbeli hozzájárulást a pályázati dokumentációnak tartalmaznia kell.
(3) Az Alapprogramhoz benyújtott első pályázati dokumentációhoz vagy az egységes elvek alapján nyújtott támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a civil szervezet
létesítő okiratának, bírósági nyilvántartásba vételét elrendelő jogerős bírósági végzésének, valamint — ha a szervezet rendelkezik ilyennel — a közhasznúsági nyilvántartásba vételét elrendelő jogerős bírósági végzésének a másolatát. Az iratokat egyszerű másolatban kell benyújtani, a
szervezet képviselőjének arra irányuló nyilatkozatával (rávezetett záradékával) együtt, hogy a másolati iratok az
eredetivel mindenben megegyeznek. Az Alapprogramhoz
benyújtott első pályázati dokumentációhoz vagy az egységes elvek alapján nyújtott támogatás iránti kérelemhez
mellékelni kell továbbá a civil szervezet képviselője aláírási
címpéldányának eredeti példányát, vagy banki aláírási kartonjának a bank által hitelesített másolatát is. A második
és további pályázati dokumentációknak vagy az egységes
elvek alapján nyújtott támogatás iránti kérelmeknek a
fenti iratokat csak abban az esetben kell tartalmazniuk,
amennyiben azok adattartalmában változás történt. Minden benyújtott pályázati dokumentációhoz vagy az egységes elvek alapján nyújtott támogatás iránti kérelemhez
mellékelni kell a civil szervezet székhelye szerinti megyei
(fővárosi) bíróság által a szervezet hatályos adatairól kiállított 30 napnál nem régebbi kivonatot.
8. § (1) A pályázati kiírásnak nem megfelelő pályázati dokumentációk érvénytelenek. Az érvénytelenségről a pályázatok elbírálását követően az Alapprogram kezelő szerve a
pályázót az érvénytelenség okának megjelölésével írásban
értesíti.
(2) A Kollégiumok nem jogosultak támogatást nyújtani
olyan pályázati dokumentáció alapján, amelynek megvalósítása, illetve a megvalósítás módja vagy eredménye
a) bűncselekménynek vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívásnak minősül;
b) alapvető emberi vagy alkotmányos jogokat sért;
c) a nemzet, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbsé
gek, valamint más nemzetek méltóságának és a társadalom
más alapvető érdekeinek sérelmével jár, így különösen a
közrendbe, a közerkölcsbe, a család és a kiskorúak védelmének követelményébe ütközik.
(3) Nem részesülhet támogatásban az a civil szervezet,
amely
a) a civil jelöltállítási rendszerben megtévesztő vagy
valótlan adatot szolgáltatott;
b) az Alapprogramhoz benyújtott korábbi pályázati
dokumentációjában megtévesztő vagy valótlan adatot szolgáltatott;
c) a korábban az Alapprogramtól kapott támogatást a
vonatkozó támogatási szerződésben megjelölt céltól részben vagy egészében eltérően használta fel;
d) a korábbi szerződésben foglalt feltételeket megszegte, vagy az Alapprogrammal szemben fennálló szerződéses
kötelezettségét határidőn belül nem teljesítette;
e) lejárt esedékességű köztartozása áll fenn. (4) A (3) bekezdés a)—d) pontjai szerinti okok az adatszolgáltatás napjától, a szerződésellenes felhasználás napjától, illetőleg az elmulasztott határidőt követő hiánypótlástól számított két évig támogatási akadályt jelentenek.
A köztartozás megfizetésének igazolása a (3) bekezdés
e) pontjában foglalt támogatási akadályt megszünteti.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott kizáró feltételek
fennállását a Kollégium állapítja meg. A kizárással érintett
civil szervezetekről az Alapprogram kezelő szerve nyilvántartást vezet.
A támogatási szerződés 9. § (1) A Kollégium támogatási döntése alapján az Alapprogram kezelő szerve a miniszter nevében a pályázóval
támogatási szerződést köt.
(2) A támogatási szerződésnek minden esetben tartalmaznia kell:
a) a támogatás konkrét célját;
b) a támogatás folyósításának feltételeit és ütemezését;
c) a támogatás felhasználásának és elszámolásának
határidejét, módját;
d) a kedvezményezett nyilatkozatát arra vonatkozóan,
hogy a támogatás felhasználása során érvényesíti a vonatkozó számviteli, adóügyi és társadalombiztosítási jogszabályok előírásait;
e) a kedvezményezett nyilatkozatát arra vonatkozóan,
hogy a támogatás felhasználása során a közbeszerzésekről
szóló 1995. évi XL. törvény rendelkezéseire figyelemmel
jár el;
f) a kedvezményezett nyilatkozatát a támogatás felhasználásával kapcsolatos beszámolási kötelezettség tudomásulvételéről;
g) a kedvezményezett nyilatkozatát arra vonatkozóan,
hogy hozzájárul a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Állami Számvevőszék, a külön jogszabály által ellenőrzésre feljogosított egyéb szervezetek, valamint a Miniszterelnöki Hivatal
által ellenőrzéssel megbízott személyek és szervezetek
általi ellenőrzéséhez;
h) a szerződésszegés eseteit és szankcióit;
i) a szerződéstől való elállásra vonatkozó rendelkezé
seket. (3) A támogatási szerződéshez mellékletként csatolni
kell:
a) a támogatás felhasználására vonatkozó költségvetési
tervet; b) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy nincs
lejárt esedékességű köztartozása;
c) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy nem áll
csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, illetve az ügyészség a
bírósági nyilvántartásból való törlését nem kezdeményezte;
d) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy a támogatásból vásárolt termékek, az igénybe vett szolgáltatások
általános forgalmi adójának visszaigénylésére jogosult-e,
és él-e az adólevonási joggal;
e) a kedvezményezettnek a számlavezető pénzintézete
által is ellenjegyzett hozzájáruló nyilatkozatát, hogy
amennyiben a támogató — a támogatási szerződésben rögzítettek szerint — él az elállási jogával, vagy a visszafizetési
kötelezettség alá tartozó támogatást a kedvezményezett
határidőben nem fizeti vissza, úgy azonnali beszedési megbízás útján a szervezet bankszámláját vezető pénzintézetnél követelését a támogató érvényesítheti.
(4) A támogatások folyósítására egy összegben vagy a
Kollégiumok által meghatározott részletekben kerül sor,
utólagos elszámolási kötelezettség mellett. A támogatások
ütemezéséről a Kollégiumok a támogatási cél és az Alapprogram feltöltésére vonatkozó szabályok figyelembevételével döntenek.
(5) A Tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerinti visszatérítendő támogatás kamatmentes.
(6) A kedvezményezettek a támogatás felhasználásáról
az Alapprogrammal kötött szerződés és a gazdálkodásukra
vonatkozó előírások szerint kötelesek számot adni. Az
elszámolási határidőt úgy kell megállapítani, hogy az elszámolásra a tárgyévet követő év június 30-áig sor kerüljön.
(7) A támogatott civil szervezet a szerződés teljesítéséről szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást köteles a
szerződésben megjelölt határidőben és módon benyújtani.
A szerződés teljesítését a Tanács által meghatározott szempontok alapján, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre
figyelemmel az Alapprogram kezelő szerve ellenőrzi.
Az Alapprogram Miniszteri Titkársága 10. § A minisztert az Alapprogrammal kapcsolatos feladatainak ellátásában az Alapprogram Titkársága segíti.
Az Alapprogram kezelő szerve 11. § Az Alapprogram kezelő szervét nyílt közbeszerzési eljárás útján kell kiválasztani.
12. § (1) Az Alapprogram kezelő szervének tevékenységét,
feladatait — a Tv. és e rendelet keretei között — a kezelő
szervvel kötött szerződésben a miniszter határozza meg.
(2) Az Alapprogram kezelő szervének feladata:
a) az Alapprogram éves költségvetési tervének és költ
ségvetési beszámolójának elkészítése;
b) a pénzeszközök felhasználására, a pályázatok meg
hirdetésére vonatkozó döntések előkészítése;
c) a pályázati felhívások közzétételével és a pályázati
adatlapok érintetteknek történő eljuttatásával kapcsolatos
feladatok ellátása; d) a pályázatok fogadása, a támogatási igények nyilvántartásba vétele, valamint döntéshozatalra történő előkészítése;
e) szerződéskötés a kedvezményezettekkel;
f) a támogatások kedvezményezettek részére történő
átutalása; g) a támogatások felhasználása jogszerűségének és
szakszerűségének ellenőrzése, a Tanács által meghatározott szempontok alapján, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel;
h) az Alapprogram működésével összefüggő pénzügyi
és számviteli feladatok ellátása;
i) az Alapprogram ellenőrzését végző szervezetek
ellenőrzési tevékenységének elősegítése;
j) a pályázó szervezetek pályázataival kapcsolatos információk gyűjtése és információszolgáltatás a Tanács és a
Kollégiumok számára a hatályos adatvédelmi jogszabályok
figyelembevételével;
k) nyilvántartás vezetése az Alapprogram pályázataiból
kizárt szervezetekről;
l) a Tanács és a Kollégiumok tevékenységével, működésével kapcsolatos szervezési, ügyviteli, adminisztrációs
és technikai feladatok ellátása;
m) az (1) bekezdés szerinti szerződésben meghatározott egyéb feladatok.
(3) Az Alapprogram működésével és kezelésével kapcsolatos összes költség — egy naptári évben — nem haladhatja meg a Tv. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott forrás 10%-át.
Az Alapprogram működése ellenőrzésének
és beszámolásának rendje 13. §
(1) Az Alapprogram tevékenységének, működésének és
pénzfelhasználásának ellenőrzésére a külön jogszabályban
ellenőrzésre feljogosított szervezetek a tevékenységükre
irányadó jogszabályok keretei között jogosultak.
(2) A Kollégiumok és az Alapprogram kezelő szerve
minden év március 31. napjáig beszámolnak a Tanácsnak
az előző évi tevékenységükről és az Alapprogram működését meghatározó szabályok érvényesüléséről.
(3) A (2) bekezdés alapján a Kollégiumok és az Alapprogram kezelő szerve által a Tanácsnak készített beszámolót, valamint a Tv. 9. §-ának (4) bekezdése alapján a
Tanács elnöke által a miniszternek nyújtott tájékoztatást
nyilvánosságra kell hozni a Tv. 9. §-ának (2) bekezdésben
írt módon.
Záró rendelkezés 14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.