14/2014. (III. 31.) NGM rendelete a felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól.

14/2014. (III. 31.) NGM rendelete a felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői szakterületek 1. § (1) A felnőttképzési szakértői szakterületek: a) felnőttképzési igazgatás, b) nyelvi szakterület. (2) Az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti szakterület rész-szakterületekből áll, melyek megnevezése azonos a  nyelv megnevezésével. (3) A felnőttképzési programszakértői szakterületek azonosak a) az  Országos Képzési Jegyzékről és az  Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló kormányrendeletben foglalt Országos Képzési Jegyzék szerinti képzés szakmacsoportjának, b) a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló kormányrendelet ba) 1. számú melléklete szerinti képzési ágak, bb) 2. számú melléklete szerinti teljes alapképzési szak beszámításával induló mesterképzési szakok, vagy egységes, osztatlan képzések, vagy bc) 3. számú melléklete szerinti tanári szakképzettségek, vagy c) a  tanárképzés rendszeréről, a  szakosodás rendjéről és a  tanárszakok jegyzékéről szóló kormányrendelet 1. melléklete szerinti tanárszakok megnevezésével. 2. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának feltételei 2. § (1) Felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatása – a  felnőttképzésről szóló 2013.  évi LXXVII.  törvényben (a  továbbiakban: Fktv.) meghatározott feltételeken túl – annak engedélyezhető, aki rendelkezik a kérelmében szereplő szakterülethez a) felnőttképzési szakértői tevékenység esetén a (2) vagy (3) bekezdésben, b) felnőttképzési programszakértői tevékenység esetén a (4) bekezdésben előírt szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal. (2) Az  1.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti felnőttképzési szakértői szakterülethez előírt szakmai képesítés és szakmai gyakorlat: a) szakmai képesítés, amely lehet aa) felsőfokú végzettségi szint és pedagógus szakképzettség, ab) felsőfokú végzettségi szint és pedagógiai jellegű – így különösen szociálpedagógus, pedagógiai szakos előadó, pedagógiai szakos tanár, nevelőtanár, pedagógia alapszakos bölcsész, neveléstudomány szakos bölcsész, pszichológus, viselkedéselemző – szakképzettség, ac) andragógus vagy jogász vagy a  felsőoktatásban a  közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület közigazgatási képzési ágában szerzett szakképzettség, vagy ad) felsőfokú végzettségi szint, és b) szakmai gyakorlat, amely ba) az  a)  pont aa)–ac)  alpontja szerinti szakmai képesítés esetén legalább négyéves, a  kérelemben megjelölt felnőttképzési szakértői szakterületen, bb) az a) pont ad) alpontja szerinti szakmai képesítés esetén legalább hatéves felnőttképzési irányítási, oktatási, minőségbiztosítási, oktatásszervezési vagy mérési-értékelési területen megszerzett gyakorlat lehet. (3) Az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felnőttképzési szakértői szakterülethez előírt a) szakmai képesítés aa) a  kérelemben megjelölt felnőttképzési szakterület rész-szakterületével azonos nyelvből szerzett nyelvtanári végzettség, ab) nyelvtanári végzettség és a  kérelemben megjelölt felnőttképzési szakterület rész-szakterületével azonos nyelvből „KER-C1” szintű, okirattal igazolt nyelvismeret, vagy ac) pedagógus szakképzettség és – ha a  kérelemben megjelölt rész-szakterület nyelvéből nincs felsőfokú végzettségi szintű nyelvtanári vagy nyelv és irodalom tanári képzés – a  felnőttképzési szakterület rész-szakterületével azonos nyelvből „KER-C1” szintű, okirattal igazolt nyelvismeret, és b) legalább négyéves nyelvoktatási, nyelvi programkészítési, nyelvi mérés-értékelési vagy nyelvi lektorálási területen szerzett szakmai gyakorlat. (4) Az 1. § (3) bekezdés szerinti felnőttképzési programszakértői szakterületekhez előírt szakmai képesítés és szakmai gyakorlat: a) pedagógiai felsőfokú végzettségi szint vagy andragógiai – így különösen andragógus, emberi erőforrás tanácsadó, művelődésszervező, személyügyi szervező, humán szervező közművelődési szakember – felsőfokú végzettségi szint, vagy két éves felnőttképzési oktatási gyakorlat, b) a  kérelemben megjelölt felnőttképzési programszakértői szakterülethez igazodó szakirányú felsőfokú végzettség, és c) felnőttképzési programkészítési, oktatási, gyakorlatvezetési, oktatásszervezési, tananyag fejlesztési, mérési-értékelési, kutatási vagy lektorálási területen szerzett legalább két éves szakmai gyakorlat. (5) E  rendelet alkalmazásában szakmai gyakorlatnak minősül a  felnőttképzés területén munkavégzésre irányuló bármely jogviszony keretében, vagy egyéni vállalkozóként folytatott, a  (2)  bekezdés b)  pontjában, a  (3)  bekezdés b) pontjában vagy a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység. (6) A  (4)  bekezdés a)  pontjának alkalmazásában felnőttképzési oktatási gyakorlatnak minősül a  köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési területen munkaviszony, vagy közalkalmazotti jogviszony keretében folytatott oktatási tevékenység, vagy a  felsorolt területeken munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében két éven belül legalább kétszáz igazolt órában folytatott oktatási tevékenység. 3. § (1) A  felnőttképzési szakértő és a  felnőttképzési programszakértő (a  továbbiakban együtt: szakértő) első alkalommal az  engedély megadásától számított fél éven belül, ezt követően kétévenként továbbképzésen köteles részt venni és eredményes vizsgát tenni. A felnőttképzési szakértő továbbképzési kötelezettségének az engedélyében szereplő valamennyi szakterület vonatkozásában – szakterületenként külön-külön – köteles eleget tenni, míg a felnőttképzési programszakértő továbbképzési kötelezettsége az engedélyezett szakterületek számától független. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti továbbképzést és vizsgát a  Nemzeti Munkaügyi Hivatal (a  továbbiakban: NMH) szervezi az Fktv. 9. §-a szerinti Felnőttképzési Szakértői Bizottság (a továbbiakban: FSZB) javaslatainak figyelembe vételével. (3) A továbbképzés és vizsgáztatás felügyeletét a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter látja el. 4. § (1) A szakértő továbbképzéséhez szükséges, húsz óra időtartamú továbbképzési programra a  rendelet mellékletében foglalt témakörök alapján az FSZB tesz javaslatot évente, melyet az NMH hagy jóvá. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti továbbképzési programot úgy kell összeállítani, hogy az  tartalmazzon legalább nyolc, legfeljebb tíz óra időtartamú komplex szakértői gyakorlatot. (3) A  továbbképzést záró vizsga tematikáját, időpontját és a  vizsgaszabályzatot az  NMH állapítja meg, és honlapján évente közzéteszi. (4) A  továbbképzést egymást követő napokon kell megszervezni, melynek az  (1)  bekezdésben meghatározott időtartamába nem számít be a vizsga – egy órás – időtartama. (5) A  továbbképzést záró vizsgára való jelentkezéshez a  továbbképzés (1)  bekezdésben meghatározott óraszámának legalább nyolcvan százalékán való részvétel szükséges. A  továbbképzést záró vizsga eredményes teljesítéséről tanúsítványt kell kiállítani. (6) A 3. § (1) bekezdés szerinti továbbképzésen és vizsgán kizárólag szakértő vehet részt. 3. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának engedélyezése 5. § (1) A  felnőttképzési szakértői tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása iránti kérelmet az  NMH-hoz, felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása iránti kérelmet a  Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához (a  továbbiakban: Kamara) kell benyújtani (a  továbbiakban együtt: engedélyező hatóság). (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza a) a kérelmező aa) nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, ab) lakcímét, ac) a  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett és nyilvántartott értesítési címét, ad) elérhetőségét, valamint a szakértői tevékenységével összefüggő és közzétenni kívánt egyéb adatát, ae) iskolai végzettségét az oktatási intézmény megjelölésével és af ) iskolai végzettségét igazoló dokumentum számát és keltét és b) a  választott szakterület megnevezését, valamint az  1.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti szakterület megnevezése esetén az 1. § (2) bekezdés szerinti rész-szakterület megnevezését. (3) A kérelemhez mellékelni kell: a) a  szakmai képesítést igazoló okirat hiteles másolatát, honosított okirat esetében a  magyar nyelvű fordítás hiteles másolatát, b) a szakmai gyakorlat igazolásáról szóló okiratot vagy annak hiteles másolatát, mely tartalmazza ba) az igazolást kérő (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában foglalt adatait, bb) az igazolást kérő által betöltött munkakör vagy végzett tevékenység megnevezését, bc) a 2. § (5) vagy (6) bekezdés szerinti jogviszony megnevezését és a jogviszonyban töltött időtartamot és bd) a  munkáltató, foglalkoztató vagy a  bb)  alpont szerinti tevékenység teljesítését igazoló szerv vagy személy megnevezését, címét és cégszerű aláírását, c) a kérelmező hatósági erkölcsi bizonyítványát, vagy az Fktv. 6. § (3) bekezdése szerinti, a bűnügyi nyilvántartó szervnek címzett kérelmét, és d) az  illetékekről szóló törvény szerinti általános tételű eljárási illeték (a  továbbiakban: eljárási illeték) –  a  benyújtott kérelmen – illetékbélyeggel történő lerovását, vagy elektronikus úton benyújtott kérelem esetén az eljárási illeték banki átutalással történő megfizetését bizonyító, bank által kiadott igazolás eredeti példányát vagy az átutalást igazoló bizonylat másolatát. (4) Ha a  kérelemhez a  szakmai gyakorlat (3)  bekezdés b)  pontjában foglalt tartalmú igazolása a  munkáltató, foglalkoztató vagy a  (3) bekezdés b) pontja bb) alpontjában foglalt tevékenység teljesítését igazoló szerv jogutód nélküli megszűnése, vagy egyéb ok miatt nem mellékelhető, a  szakmai gyakorlat az  igazolást kérő (2)  bekezdés a)  pont aa) és ab)  alpontjában szereplő adatait tartalmazó munkaszerződés vagy a  munkavégzés igazolására alkalmas más dokumentum – (3) bekezdés a) pontjában foglalt módon történő – benyújtásával is igazolható. (5) A  (3)  bekezdés c)  pontjában foglaltaktól eltérően, ha a  kérelem benyújtásának időpontjában a  kérelmező olyan munkakört tölt be, amelynek feltétele a  büntetlen előélet igazolása, a  (3)  bekezdés c)  pontjában foglaltak helyett a kérelmező a munkáltató ilyen tartalmú igazolását is mellékelheti kérelméhez. (6) Az  (1)  bekezdés szerinti kérelem több – az  1.  § (1)–(3)  bekezdése szerinti – szakterületre és rész-szakterületre is benyújtható. 6. § (1) A  felnőttképzési szakértői tevékenység és a  felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatására irányuló engedélyt (a továbbiakban: szakértői engedély) az engedélyező hatóság határozatlan időre adja ki. (2) A  szakértői engedély – a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl – tartalmazza annak az  1.  § (1)–(3)  bekezdésében foglalt szakterületnek és rész-szakterületnek a megnevezését, amelyre az engedély kiterjed. 4. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői nyilvántartás 7. § (1) A felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők közhiteles hatósági nyilvántartása (a továbbiakban: nyilvántartás) – az  Fktv.-ben, valamint a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl – tartalmazza a szakértő a) 1. § (2) bekezdése szerinti rész-szakterületének megnevezését, b) továbbképzése teljesítésének tényét a  teljesítést igazoló tanúsítvány számának és a  teljesítés időpontjának feltüntetésével, vagy a továbbképzés teljesítésének hiányát, c) tevékenysége felfüggesztésének vagy szünetelésének tényét, és annak kezdő és befejező időpontját. (2) A  szakértő a  névjegyzékben szereplő adataiban bekövetkezett változást, valamint a  tevékenysége végzéséhez az Fktv.-ben és e rendeletben meghatározott feltételek hiányát az adatváltozás keletkezésétől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a  nyilvántartást vezető NMH-hoz vagy a  Kamarához, amely a  bejelentéstől számított öt munkanapon belül intézkedik a) a nyilvántartás adatainak bejelentés szerinti módosításáról, vagy b) ha a bejelentés érinti a szakértői tevékenységre való jogosultságot ba) a szakértői engedély módosításáról, bb) a szakértői engedély visszavonásáról és a szakértő névjegyzékből való törléséről. (3) A  felnőttképzési programszakértő – a  (2)  bekezdésben foglaltakon túlmenően – a  3.  § (1)  bekezdésben előírt továbbképzési kötelezettsége teljesítését a  továbbképzést záró vizsga időpontjától számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a Kamarának. 5. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység szünetelése 8. § (1) A szakértő tevékenysége szünetel, ha a szakértő az engedélyező hatóságtól – legfeljebb két év időtartamra – kéri tevékenységének szüneteltetését a kezdőnap és az időtartam megjelölésével. (2) A szünetelés idejére a szakértő Fktv. 7. § (1) bekezdés szerinti adatainak feltüntetetését mellőzni kell a nyilvántartás Fktv. 7. § (3) bekezdésében foglalt közzététele során. (3) A szünetelés időtartama a szakértő 3. § (1) bekezdés szerinti továbbképzési kötelezettségét nem érinti. 6. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység ellenőrzése és a szakértő nyilvántartásból történő törlése 9. § (1) Az engedélyező hatóság a szakértőt figyelmeztetésben részesíti, ha a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a tevékenysége végzésére vonatkozó jogszabályban vagy hatósági határozatban szereplő előírásokat megsértette. (2) Az  engedélyező hatóság – legfeljebb egy évi időtartamra – határozatban rendeli el a  szakértői tevékenység felfüggesztését, ha a  szakértő a  3.  § (1)  bekezdésben előírt továbbképzési kötelezettségét az  ott meghatározott időtartamon belül nem teljesíti. (3) Az engedélyező hatóság a szakértői engedélyt visszavonja és ezzel egyidejűleg a szakértőt törli a nyilvántartásból, ha a  szakértő az  engedélyező hatóság figyelmeztetése ellenére az  (1)  bekezdésben foglalt előírásokat ismételten megszegte. (4) Ha az  engedélyező hatóság az  engedélyt a  (3)  bekezdés szerint visszavonja, és a  szakértőt ezzel egyidejűleg törli a nyilvántartásból, a visszavonó határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított öt évig engedély kiadása iránti kérelem nem nyújtható be. (5) Az engedélyező hatóság – a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően – az engedélyt visszavonja és ezzel egyidejűleg a szakértőt törli a nyilvántartásból, ha a) a szakértői engedély feltételei annak kiadásakor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek, b) a  szakértő a  3.  § (1)  bekezdésében előírt továbbképzési kötelezettségét a  9.  § (2)  bekezdés szerinti időtartamon belül sem teljesíti, c) a szakértő bejelenti, hogy szakértői tevékenységét nem kívánja tovább folytatni, vagy d) a szakértő elhalálozott. 7. Záró rendelkezések 10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 13. § a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. 11. § (1) Aki e  rendelet hatálybalépésének napján „felnőttképzéssel kapcsolatos igazgatás, irányítás” vagy „felnőttképzési intézményi akkreditáció” szakterület megnevezéssel szerepel a  felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól szóló 10/2010. (IV. 15.) SZMM rendelet (a  továbbiakban: R.) szerinti felnőttképzési szakértői nyilvántartásban, azt olyannak kell tekinteni, mint aki megfelel a  felnőttképzési szakértői tevékenység 1.  § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületen történő folytatásának engedélyezéséhez előírt feltételeknek. Az NMH e  felnőttképzési szakértőket haladéktalanul felveszi a  felnőttképzési szakértői nyilvántartásba, ha a  rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül a  szakértő nyilatkozik a  felnőttképzési szakértői tevékenység 1.  § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületen történő folytatásának szándékáról. (2) Aki e  rendelet hatálybalépésének napján „felnőttképzési programakkreditáció” szakterület megnevezéssel szerepel az  R. szerinti felnőttképzési szakértői nyilvántartásban, annak a  felnőttképzési szakértői tevékenység 1.  § (1) bekezdés b) pont szerinti szakterületen történő folytatására vonatkozó engedélyezési eljárás során kérelméhez nem kell mellékelnie a 2. § (3) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat igazolását. (3) Aki e  rendelet hatálybalépésének napján a „felnőttképzési programakkreditáció” vagy a „felnőttképzési szakmai, módszertani terület” szakterület megnevezéssel szerepel az  R. szerinti felnőttképzési szakértői nyilvántartásban, azt olyannak kell tekinteni, mint aki megfelel a  felnőttképzési programszakértői tevékenység 1.  § (3)  bekezdés a)–c)  pontja szerinti szakterületen történő folytatásának engedélyezéséhez előírt feltételeknek. A  Kamara e  felnőttképzési programszakértőt haladéktalanul felveszi a  felnőttképzési programszakértői nyilvántartásba, ha a  rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül a  szakértő nyilatkozik szakterületének az  1.  § (3)  bekezdés a)–c) pontja szerinti megnevezéséről. (4) Aki az  (1)–(3)  bekezdés alapján nyilvántartásba kerül, az  a  3.  § (1)  bekezdésben meghatározott, első alkalommal előírt továbbképzési kötelezettségét teljesíti azzal, ha a  Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből támogatott, az  Fktv. szerinti felnőttképzési engedélyezési és ellenőrzési rendszer szakértői feladataira felkészítő, 2014. szeptember 30-ig befejezésre kerülő képzésen részt vesz, és sikeres vizsgát tesz. 12. § (1) E  rendelet a  belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. és 13. cikkeinek való megfelelést szolgálja. (2) A rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént. 13. § A felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezési eljárása során fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről, befizetésének és felhasználásának szabályairól, valamint a  felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjéről szóló 56/2013. (XII. 4.) NGM rendelet 2. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: [A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja (a továbbiakban: jogorvoslati díj)] „c) az  Fktv. szerinti felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során meghozott döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelem esetén 33 600 forint.” 14. § A felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a  Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól szóló 58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet 2.  § (1)  bekezdés nyitó szövegrészének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszer (a  továbbiakban: keretrendszer) alapján a  felnőttképzést folytató intézmény létrehozza saját minőségbiztosítási rendszerét, melynek során” 15. § Hatályát veszti a  felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól szóló 10/2010. (IV. 15.) SZMM rendelet. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter