15/2014. (XII. 17.) IM rendelete a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak letétjének kezeléséről és

15/2014. (XII. 17.) IM rendelete a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak letétjének kezeléséről és a birtokukban lévő külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárásról. A büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) Ez a rendelet a büntetés-végrehajtási intézetben (a továbbiakban: bv. intézet) fogvatartott a) szabadságvesztésre ítélt, b) elzárásra ítélt, c) közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést töltő, d) pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő, e) kényszergyógykezelt, f ) előzetesen letartóztatott, g) ideiglenes kényszergyógykezelt, h) rendbírság helyébe lépő elzárást töltő és i) szabálysértési elzárást töltő (a továbbiakban együtt: fogvatartott) letétjének kezelését és a fogvatartott birtokában lévő külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárást szabályozza. (2) E rendelet alkalmazásában 1. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, 2. konvertibilis pénznem: a  devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvényben meghatározott fogalom, 3. külföldi fizetőeszköz: a valuta és a deviza. 2. A letétbe helyezhető tárgyak köre 2. § (1) A büntetés-végrehajtási intézetben (a továbbiakban: bv. intézet) letétbe kell helyezni a) a fogvatartottnál lévő vagy utóbb a birtokába kerülő hatósági igazolványt, hatósági bizonyítványt és egyéb okiratot, b) a  fogvatartottnál lévő vagy utóbb a  birtokába kerülő pénzeszközt – ide értve a  fogvatartott munkadíját, a munkaterápiás foglalkoztatás vagy a  tanulmányok folytatása után járó pénzbeli térítését (a  továbbiakban együtt: pénzbeli térítés) és a  bv. intézetbe folyósított rendszeres pénzellátását –, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt és a külföldi fizetőeszközt, c) a  nyomdai úton előállított értékpapírt, a  takarékbetétkönyvet és a  b)  pont alá nem vonható egyéb értéktárgyat, d) a szabadságvesztésre ítélt ruházatát és lábbelijét, e) azokat a tárgyakat, amelyeket a fogvatartott magánál tarthat, de azok letétbe helyezését kéri, f ) azokat a  tárgyakat, amelyeket a  fogvatartott nem tarthat magánál, de letétbe helyezhetők és azok letétbe helyezését a fogvatartott kéri. (2) Nem helyezhető letétbe olyan tárgy, a) amelyet a fogvatartott a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 129. § (3) bekezdés a) pontja alapján nem tarthat a bv. intézetben, b) amelynek tárolása a Bv. 129. § (3) bekezdés b) pontja esetében a végrehajtás biztonságára veszélyt jelenthet, c) amely a tárolásra közegészségügyi okból vagy más veszélyeztető jellege miatt nem alkalmas, így különösen a gyógyszer, a romlandó élelmiszer, az üvegcsomagolású termék, valamint az elem és az akkumulátor. (3) A  (2)  bekezdésben meghatározott esetben a  letétbe helyezést meg kell tagadni és – a  (4)–(5)  bekezdésben meghatározott kivétellel – ezzel egyidejűleg fel kell hívni a  fogvatartottat arra, hogy harminc napon belül gondoskodjék a tárgy bv. intézeten kívüli megőrzéséről. Ha a  fogvatartott ennek a megadott határidőre nem tesz eleget, az adott tárgyat – jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett – meg kell semmisíteni. (4) Az átvett gyógyszerről jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt a gyógyszerrel együtt az egészségügyi szakdolgozónak, hivatali időn túl történt befogadás esetén a  biztonsági tisztnek kell megőrzésre átadni. Ha a  fogvatartott nyilatkozata szerint a gyógyszer rendszeres szedése szükséges, haladéktalanul értesíteni kell a készenléti szolgálatot teljesítő büntetés-végrehajtási orvost, ennek hiányában a  területileg illetékes orvost. A  továbbiakban az  orvos rendelkezése szerint kell eljárni. (5) Ha a  fogvatartottnál lőfegyver, lőszer, robbanó- vagy sugárzó anyag, kábítószer vagy olyan tárgy van, amelyről szemrevételezés alapján feltételezhető, hogy bűncselekmény útján jött létre, így pl. hamis közokirat, hamis pénz vagy hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, akkor az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet kell értesíteni. (6) A letétbe helyezhető tárgyak mennyiségét – a tárolási lehetőségek figyelembevételével – a bv. intézet parancsnoka határozza meg. 3. A letétkezelés szabályai 3. § (1) A befogadási eljárás során a bv. intézet igazolás ellenében átveszi a fogvatartottnál nem tartható tárgyakat, valamint azokat a tárgyakat, amelyeknek a letétbe helyezését fogvatartott kéri, a fogvatartott letétjébe helyezi. (2) A letéti tárgyakat letétezéskor olyan részletességgel kell leírni, hogy azok a későbbiekben azonosíthatók legyenek. A  letéti tárgyak elhelyezésére szolgáló borítékot, tasakot, zsákot a  fogvatartott jelenlétében kell lezárni. A  zsákot plombával, a  borítékot, tasakot a  fogvatartott által is aláírt papírszalaggal kell lezárni, átragasztani, olyan módon, hogy ahhoz az ólomzár feltörése, a papírszalag megsértése nélkül senki ne férhessen hozzá. (3) A letétkezelésért költség nem számítható fel, a letét után kamat nem fizethető. (4) A letétbe helyezett tárgyakat még a fogvatartott beleegyezésével sem szabad hasznosítani, használni vagy zálogba adni. (5) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a fogvatartott a letétjével szabadon rendelkezik. A fogvatartott rendelkező nyilatkozatát írásban teheti meg. 4. Az értékletét 4. § (1) A  fogvatartott nyilatkozata szerint vagy a  bv. intézet által értéktárgyként megjelölt tárgyakat értékletétként kell kezelni, e  tárgyak vizsgálatát és értékbecslését a  fogvatartott költségére a  bv. intézet elvégeztetheti. Vizsgálat és értékbecslés hiányában az értéktárgy jelleget kizárólag a ,,feltételezett” megjelöléssel lehet feltüntetni. (2) Értékletétbe kell helyezni az  értéktárgyat, továbbá – azonosító szám feltüntetésével – a  készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, az  értékpapírt, a  takarékbetétkönyvet, a  nyereményszelvényt, a  törvényes fizetési eszköznek nem minősülő bankjegyet vagy érmét, a  kulcsot, a  mobiltelefont és annak tartozékait, valamint az  egyedi azonosító számmal ellátott kisméretű műszaki cikkeket, valamint a megőrzésre átvett külföldi fizetőeszközt. (3) A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, az értékpapír és a takarékbetétkönyv lejárati idejét a bv. intézet nem kíséri figyelemmel. Erről a fogvatartottat tájékoztatni kell, és kérelmére lehetővé kell tenni, hogy azok lejárati időpontját ellenőrizze és a szükséges intézkedés megtételére képviselőt hatalmazzon meg. (4) A  fogvatartottnál talált pénzeszközt a  fogvatartottól jegyzőkönyv egyidejű felvételével értékletétbe kell helyezni. Az elvett pénzeszköz a fogvatartott tulajdona a másodletét szabályai szerint, ha pedig megszerzésével kapcsolatban bűncselekmény, illetve szabálysértés elkövetésének gyanúja merül fel, intézkedni kell a feljelentés megtételéről. 5. A letéti pénz 5. § (1) A befogadási eljárás során a fogvatartott birtokában lévő törvényes fizetőeszközt a bv. intézet letétezi, majd kezeli és nyilvántartja a fogvatartott egyéni letéti számlalapján. (2) Letéti pénzként kell kezelni a  fogvatartott javára beérkező pénzküldeményt vagy befizetést, a  fogvatartott munkadíját, rendszeres pénzbeli térítését és a bv. intézetbe folyósított rendszeres pénzellátását. (3) A fogvatartott részére postai úton érkező pénzküldemények esetében az átvett postautalványokat és azok értékét a bv. intézet erre kijelölt személyi állományi tagja a  letét pénztárba bevételezi és arról bevételi pénztárbizonylatot állít ki. (4) A  fogvatartott részére postai vagy banki úton beérkezett pénz csak abban az  esetben könyvelhető egyéni számlalapjára, ha a  küldő vagy az  átutalási megbízást adó a  fogvatartott kapcsolattartója, vele hivatalos minőségben kapcsolattartó vagy a  fogvatartott nyilatkozata szerint pénzküldemény küldésére jogosult. Egyéb esetben a pénzösszeget a feladó részére vissza kell küldeni. (5) A  bv. intézet házipénztárában a  fogvatartott kapcsolattartója és a  vele hivatalos minőségben kapcsolattartó – hivatali munkaidőben a fogvatartott részére letéti számláján pénzt helyezhet el. 6. § (1) A bv. intézet a befogadástól a szabadulásig végzi a fogvatartott letéti pénzét érintő könyvelési, előjegyzési, zárolási feladatokat, a  munkáltatásban résztvevő fogvatartottak bérkönyvelését, a  pénzbeli térítés, jutalom, továbbá a  kártérítések és letiltások nyilvántartását és kezelését, a  levonások átutalását és a  szabadulással összefüggő pénzügyi feladatokat. (2) A  letéti pénzek között elkülönítetten kell kezelni a  fogvatartott részére telefonálásra, személyes szükségletre fordítható pénzösszegeket, valamint az  ilyen jogcímen a  fogvatartott javára beérkezett pénzküldeményt vagy befizetést. 7. § (1) A  véglegesen másik bv. intézetbe szállított fogvatartott letéti pénzét a  Magyar Államkincstár útján három munkanapon belül a fogadó bv. intézet letéti számlájára kell utalni. (2) A fogvatartott szabadulásakor a letéti pénzének átvételét a bizonylaton aláírásával igazolja. (3) Elhalálozott fogvatartott letéti pénzét – a  tartozások levonása után – a  hagyatéki eljárás befejezéséig a  letéti számlán kell nyilvántartani. A  letéti pénzt az  átvételre való jogosultságot igazoló személyeknek lehet kiadni. Az öröklési jogosultságot igazoló okiratot a kiadási bizonylat mellékleteként meg kell őrizni. 6. Az okmányletét 8. § (1) Okmányletétként kell nyilvántartani és az  értékletéttől elkülönítetten, külön borítékban kell kezelni a  hatósági igazolványt, hatósági bizonyítványt és az egyéb okiratokat. (2) Az  okmányletétben elhelyezett személyazonosító igazolványt, a  személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében meghatározott okból lehet kiadni. 7. A tárgyletét 9. § (1) Tárgyletétbe kell helyezni a fogvatartott 4. §, 5. § és 8. § körébe nem tartozó egyéb letéti tárgyait. (2) A fogvatartott kérelmére a letéti raktárban elhelyezett tárgyai közül azokat, amelyeket magánál tarthat, ki kell adni, kivéve azt az évszaknak megfelelő ruházatot és lábbelit, amelyeknek a szabaduláskor rendelkezésre kell állniuk. 8. A külföldi fizetőeszköz kezelésével kapcsolatos rendelkezések 10. § Ha a  bv. intézetbe történő befogadáskor a  fogvatartottnál külföldi fizetőeszköz van, vagy az  később kerül a birtokába, a bv. intézet köteles tájékoztatást adni a külföldi fizetőeszköz kezeléséről szóló szabályokról. 11. § (1) A  fogvatartottat – ha a  külföldi fizetőeszköz tekintetében a  devizajogszabály és a  bv. intézetben elhelyezett fogvatartottakra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy a  konvertibilis pénznemű külföldi fizetőeszközének a  megőrzését a  bv. intézetre bízza, vagy meghatalmazza a bv. intézetet, hogy azt a nevére nyitott devizaszámlán a devizaműveletek végzésére felhatalmazott hitelintézetnél helyezze el. (2) A  bv. intézet a  fogvatartott nyilatkozatának megfelelően jár el. A  nyilatkozatot a  fogvatartott értékszelvénye mellett kell megőrizni. A  fogvatartott később a  nyilatkozatát módosíthatja. A  módosító nyilatkozatot az  eredeti nyilatkozathoz kell csatolni. (3) A fogvatartott birtokában lévő nem konvertibilis pénznemű, de forgalomban lévő külföldi fizetőeszközt a bv. intézet megőrzésre veszi át. A  fogvatartott az  (1)  bekezdés keretei között írásban ettől eltérően rendelkezhet. Ebben az esetben a (2) bekezdés szerint kell eljárni. (4) A külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos egyéb ügyek intézésével a fogvatartott képviselőt hatalmazhat meg. 12. § (1) A  fogvatartott a  bv. intézetet is meghatalmazhatja, hogy a  megőrzésre átadott konvertibilis pénznemű külföldi fizetőeszközt, a  devizaszámláján fennálló követelést, valamint – ha a  forintra történő átváltás lehetséges – a  nem konvertibilis pénznemű külföldi fizetőeszközt forintra átváltsa. Az  átváltással járó, okmányokkal igazolt költséget a fogvatartott viseli és köteles azt a bv. intézet részére megtéríteni. (2) A  devizaszámlán elhelyezett vagy a  megőrzésre átvett külföldi fizetőeszköz forintra történő átváltását a fogvatartottnak írásban kell kérelmeznie. Az átváltást követően, annak bizonylatát a fogvatartottal alá kell íratni. (3) A devizaszámla nyitásáról és a számlával való rendelkezésről szóló, illetve a külföldi fizetőeszköz átváltásakor kapott – a pénzváltási tevékenységről szóló a 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet 20. §-a szerinti –, továbbá a bv. intézet által a  megőrzésről kiállított bizonylatokat a  fogvatartottnak be kell mutatni, aki ezek tudomásulvételét az  aláírásával igazolja. 13. § (1) A  bv. intézet megőrzésében lévő külföldi fizetőeszközt, továbbá a  12.  § (3)  bekezdése szerinti bizonylatokat –  a  fogvatartott jelenlétében – zárt borítékban kell elhelyezni. A  borítékon fel kell tüntetni a  külföldi fizetőeszköz pénznemét, névértékét, címletét, azok sorszámát, illetve a  bizonylatok azonosítására vonatkozó adatokat. A  borítékon feltüntetett adatok valódiságát és a  boríték lezárásának a  megtörténtét a  bv. intézet képviselője és a fogvatartott együttes aláírása igazolja. (2) A megőrzésre átvett külföldi fizetőeszközben történt változást az értékszelvényen át kell vezetni, és azt a letétezési eljárás szabályai szerint új borítékba kell helyezni, melyre az elhelyezés időpontját is fel kell vezetni. Az új borítékban a régi borítékot el kell helyezni. (3) A megőrzésre átvett külföldi fizetőeszközből – a fogvatartott írásbeli kérelmére – az általa megjelölt személy részére a kiadást teljesíteni kell. A kiadást az értékszelvényen át kell vezetni. 14. § (1) A megőrzésre átvett külföldi fizetőeszközre egyebekben az értékletét szabályai az irányadók. (2) A devizaszámlán fennálló követelés vagy a bv. intézet megőrzésében lévő külföldi fizetőeszköz átváltásakor kapott forintösszeget a bv. intézet letéti pénzként kezeli. 9. Levonások, költségek és egyéb tartozások 15. § (1) A  fogvatartott munkadíjából és a  letétjéből levonásnak vagy végrehajtásnak csak az  adó- és illeték jogszabályok, valamint a  bírósági végrehajtásról szóló törvény, valamint a  büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a  szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a  továbbiakban: Bv. tv.) 134. § és 144. § (3) bekezdés előírásai szerint van helye. (2) A fogvatartott letéti pénzéből a bv. intézet az alábbi sorrendben levonja a) a tartásra fordított költséghez való hozzájárulás napi összegét, b) a szabadulás idejére kötelezően tartalékolandó összeget, c) a végrehajtás alá vont követelések, a kártérítési eljárás szerint megállapított kár összegét, d) a gyógyszer, illetve az egészségügyi ellátások költségét, e) a szükségleti cikkek vásárlására fordított összeget, f ) a  kimaradás, az  eltávozás, a  látogató bv. intézeten kívüli fogadása, valamint a  rendkívüli eltávozás idejére fogvatartott részére kiutalandó összeget, g) a többletszolgáltatások díját. (3) Szabadulás idejére a  Bv. tv. 133.  § (4)  bekezdés szerinti megfelelő összeget kell tartalékolni, melyet a  bv. intézet a  fogvatartott befogadásától kezdve havonta egyenlő részletekben von le a  fogvatartott letéti pénzéből. Az alapmunkadíj változása esetén a szabadulásra tartalékolt összeget ki kell egészíteni. (4) A szabadulás idejére kötelezően tartalékolt összegből levonás vagy a fogvatartott részére kiadás nem teljesíthető. (5) A  jegyzék vagy elismervény ellenében visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel személyes használat céljából átvett felszerelési tárgyak hiánya esetén, ha a  fogvatartott a  felelősségét írásban elismerte és hozzájárul annak letéti számláján kezelt pénzéből történő megtérítéséhez, akkor a  hiány összege – kártérítési eljárás mellőzésével – a szabaduláskor levonható. 10. A szabadulással összefüggő rendelkezések 16. § (1) A fogvatartott szabadulásával az intézeti letét megszűnik. (2) A szabaduló fogvatartott letétjét aláírása ellenében kell kiadni. (3) Ha a  kiadás azért nem teljesíthető, mert a  fogvatartott szabadítása nem a  bv. intézetből történt és a  fogvatartott harminc napon belül nem jelentkezik a bv. intézetben, a letéti pénzt és a letében lévő egyéb tárgyakat – az át nem vett letéti pénz terhére – a bv. intézet postai úton megküldi a szabaduló fogvatartott bv. intézet által nyilvántartott lakcímére. (4) Ha a  szabaduló fogvatartott által át nem vett letéti pénznek vagy egyéb letéti tárgyaknak (3)  bekezdés szerinti átadására nem kerül sor, úgy a  bv. intézet legalább három hónapos határidő tűzésével írásban felszólítja a fogvatartottat, az át nem vett tárgyainak elszállítására. (5) Ha a  szabaduló fogvatartott a  letéti tárgy átvételét megtagadja, írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy lemond-e a  tárgy tulajdonjogáról. Ha a  szabaduló fogvatartott lemond a  tulajdonjogról, akkor a  bv. intézet a  tárgyat értékesítheti, a  szabaduló fogvatartottak segélyezésére használhatja fel, vagy ha az  értéktelen – jegyzőkönyv felvétele mellett – megsemmisítheti. 17. § (1) Ha a  szabaduló fogvatartott a  letéti tárgy átvételét megtagadja és az  okmányletét, vagy az  át nem vett tárgyak elszállításáról a 16. § (4) bekezdésében megjelölt határidő lejártáig nem gondoskodik, a bv. intézet a) az  okmányletétként tárolt át nem vett hatósági igazolványt, hatósági bizonyítványt a  bv. intézet székhelye szerinti jegyzőnek küldi meg, b) az a) ponttól eltérő tárgy esetén azt egy évig tovább őrzi a Polgári Törvénykönyv megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint. (2) Az  (1)  bekezdés b)  pontja esetén, ha az  egy év eltelt, a  tárgyat – az  okirat és a  letéti pénz kivétel – a  lefoglalás és a  büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az  elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet szabályai szerint értékesíteni kell. (3) A fogvatartott az (1) bekezdés b) pontja szerinti megőrzési kötelezettség ideje alatt és annak megszűnését követő öt éven belül a letéti pénzt, a tárgy értékesítése esetén annak ellenértékét, okirat esetén, továbbá, ha az értékesítés sikertelen volt, a tárgy kiadását követelheti. A kiadásra irányuló jog a megőrzési kötelezettség megszűnését követő öt év elteltével elévül. A  bv. intézet az  elévülés bekövetkeztéig a  Polgári Törvénykönyv megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint jár el. Ez idő alatt a bv. intézet a fogvatartott felé elszámolási kötelezettséggel tartozik. (4) Ha a (3) bekezdés szerinti elévülési idő eltelt a) a bv. intézet az okiratokat a bv. intézet székhelye szerinti jegyzőnek küldi meg, b) a  letéti pénzt és a  tárgy értékesítéséből befolyt ellenértéket a  bv. intézet előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell utalni. 11. Záró rendelkezések 18. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba. 19. § Hatályát veszti a  büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak birtokában lévő külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárásról szóló 4/1997. (II. 12.) IM rendelet. Dr. Trócsányi László s. k., igazságügyi miniszter