2013. XXV. törvény a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajd

2013. XXV. törvény a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről. Az Országgyűlés az egészségügyi ellátás folyamatos és biztonságos ellátásának biztosítása, a feladatellátás átlátható és hatékony működésének feltételei megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja: 1. § Az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) által ellátott feladat központi költségvetési szerv általi átvételére és a társaság megszüntetésére e törvény alapján kerül sor. 2. § (1) A feladatot átvevő központi költségvetési szervet (a továbbiakban: befogadó intézmény) az 1. melléklet határozza meg. (2) A feladat átvételének időpontja 2013. április 1. 3. § (1) A feladat átvételének időpontjában – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a társaságnak valamennyi joga és kötelezettsége tekintetében jogutódja a befogadó intézmény. A költségvetési szerv általi jogutódlás a követeléseket nem teszi lejárttá. A törvényt az Országgyűlés a 2013. március 18-ai ülésnapján fogadta el. (2) A társaságnak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 41. § (4) bekezdése szerinti ügyleteiből és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből származó valamennyi joga és kötelezettsége a feladat átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva az államra száll. (3) A feladat átvételének időpontjától az államot a (2) bekezdés szerinti ügyletek tekintetében a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI) képviseli. 4. § (1) A feladat átvételének időpontjában a társaság tulajdonában álló vagyon e törvény erejénél fogva ingyenesen az államra száll. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában vagyonon a társaság 6. § (6) bekezdése szerint elkészített beszámolójában szereplő eszközöket kell érteni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. §-a szerinti vagyonelemek kivételével. (3) Az állami tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, társaság könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel. (4) Az (1) bekezdésben meghatározottakat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában olyan jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 18. § (1) bekezdésében leírt feltételeknek megfelel. (5) A feladat átvételének időpontjától az állam tulajdonába kerülő vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat a GYEMSZI gyakorolja. (6) A társaság által kezelt nyilvántartások a feladat átvételének időpontjában a befogadó intézmény kezelésébe kerülnek. (7) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 30. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a társaság által kezelt valamennyi egészségügyi dokumentációt a befogadó intézmény veszi át. 5. § (1) A társaság legkésőbb a feladat átvételének időpontjáig átutalja valamennyi bankszámláján lévő pénzeszközét a befogadó intézmény kincstárnál vezetett fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja a befogadó intézmény részére. A pénzeszközök átadását a társaság saját tőkéjével (ezen belül az eredménytartalékával) szemben kell elszámolni. (2) A feladat ellátásával összefüggő hatósági engedélyek, valamint a feladathoz kapcsolódó – az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartásában szereplő – szakellátási kapacitások és az ahhoz tartozó ellátási területek jogosultjának a feladat átvételének időpontjától a befogadó intézményt kell érteni. A hatósági engedély ennek megfelelő módosítását – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a befogadó intézmény a feladat átvételét követően haladéktalanul kezdeményezi. (3) Az egészségügyi államigazgatási szerv a feladat átvételével egyidejűleg hivatalból rendelkezik a szakellátási kapacitások és ellátási területek nyilvántartásának a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő módosításáról. (4) Az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból módosítja a befogadó intézmény működési engedélyét, illetve új működési engedélyt ad ki (a továbbiakban: működési engedélyezési eljárás), és hivatalból módosítja a jogszabály alapján vezetett működési engedélyt tartalmazó nyilvántartást azzal, hogy a) a működési engedélyezési eljárás során a személyi és tárgyi feltételek tekintetében a társaságtól a befogadó intézményhez e törvény alapján átkerülő munkavállalókat, közreműködőket és vagyonelemeket kell figyelembe venni, a személyi és tárgyi feltételekről a befogadó intézménynek a működési engedélyezési eljárás során nyilatkoznia nem kell, b) a működési engedélyezési eljárás során a társaság működési engedélyében szereplő telephelyeket és szakmai struktúrát figyelembe kell venni, c) a működési engedély végrehajtásának kezdő időpontja 2013. április 1., d) a működési engedélyezési eljárás során hozott döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, e) a működési engedélyezési eljárás során hozott határozat a bírósági felülvizsgálatra tekintet nélkül végrehajtható, f) a működési engedélyezési eljárás során hozott határozat végrehajtása felfüggesztésének nincs helye, és g) a befogadó intézmény az egészségügyi államigazgatási szerv részére bejelenti az e törvény alapján számára kiadott működési engedély alapjául szolgáló személyi és tárgyi feltételekben az e törvény végrehajtása következtében bekövetkező változást az azt követő 30 napon belül. (5) Az egészségbiztosítási szerv a működési engedély kézhezvételétől számított 5 napon belül kezdeményezi a befogadó intézmény finanszírozási szerződésének 2013. április 1-jei hatállyal történő módosítását, illetve új finanszírozási szerződés 2013. április 1-jei hatállyal történő megkötését a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. A társaság 2013. februári korrigált és még ki nem fizetett, valamint az azt követő teljesítménye után járó finanszírozási díjat az egészségbiztosító a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 34. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a befogadó intézmény részére utalja. (6) A folyamatos ellátás biztosítása érdekében a befogadó intézmény a társaságtól átvett feladatot a feladat átvételének időpontjától a működési engedély (4) bekezdés szerinti eljárásban történő kiadásáig is köteles – a (2) bekezdés alapján – ellátni azzal, hogy ha a működési engedély 2013. április 1-jét követően emelkedik jogerőre, akkor a (4) bekezdés c) pontja szerinti időpont helyett a működési engedély végrehajtásának kezdő időpontja az engedély jogerőre emelkedésének időpontja. (7) A (6) bekezdés alapján végzett ellátások után járó finanszírozási díjra a befogadó intézmény jogosult. (8) Az egészségügyi államigazgatási szerv – az e törvény alapján bekövetkező változásokra tekintettel – a befogadó intézmény (4) bekezdés szerinti működési engedélyének jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül hivatalból módosítja a vele szerződésben álló közreműködők működési engedélyét azzal, hogy a) a működési engedély módosítása tekintetében a (4) bekezdés d)–f) pontjában foglaltakat alkalmazni kell, és b) a közreműködő a működési engedélye módosításáig az e törvény hatálybalépésekor érvényes működési engedélye alapján végezheti a működési engedélye szerinti tevékenységet. (9) A feladat átvételének időpontjában folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint polgári peres és nemperes eljárásokban a társaság helyébe a befogadó intézmény lép, és ezen eljárásokban hozott határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság a befogadó intézményt terheli, illetve illeti meg. A befogadó intézmény a feladat átvételének időpontját követően haladéktalanul gondoskodik arról, hogy a fél személyében történő változás a feladat átvételének időpontjában folyamatban lévő valamennyi eljárásban bejelentésre kerüljön. (10) Az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a feladat átvételének időpontjában a kedvezményezett társaság helyébe a befogadó intézmény lép. A jogutódlás miatti szerződésmódosítást a befogadó intézmény a feladat átvételének időpontjától számított 10 napon belül kezdeményezi. A támogató, illetve a közreműködő szervezet a szerződésmódosításokat a kezdeményezéstől számított 20 napon belül végrehajtja. (11) Az európai uniós társfinanszírozású pályázati konstrukciók tekintetében a feladat átvételének időpontjában a pályázó társaság helyébe a befogadó intézmény lép. (12) A feladat átvételének időpontjában folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban a feladat átvételének időpontjában a társaság helyébe a befogadó intézmény lép. 6. § (1) A társaság 2013. április 1-jén e törvény erejénél fogva megszűnik. (2) A társaság e törvény alapján történő megszűnésére a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) végelszámolásra vonatkozó szabályait, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Csődtv.) felszámolási eljárásra vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni. E törvény hatálybalépését követően a társasággal szemben felszámolási, illetve csődeljárás nem indítható. (3) A GYEMSZI e törvény hatálybalépését követő 5 napon belül egy alkalommal a Cégközlönyben felhívást tesz közzé. A felhívás közzététele közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül történik. A felhívásban tájékoztatást kell adni arról, hogy a társaság megszűnésére e törvény rendelkezései alapján kerül sor, továbbá meg kell jelölni a 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogutódot és az állam képviseletét a 3. § (3) bekezdés alapján ellátó szervet. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy a még le nem járt követelések megtérítését a hitelező nem követelheti, az e törvény szerinti feladatátvételre hivatkozással a szerződést nem mondhatja fel. (4) A cégbíróság a társaságot a feladat átvételének időpontját követő 5 munkanapon belül jogutód feltüntetése nélkül hivatalból törli a cégjegyzékből. (5) A (4) bekezdés szerinti eljárásban a cégbíróság a társaság cégjegyzékből történő törlése során a Ctv.-ben, illetve a Csődtv.-ben előírt feltételek fennállását nem vizsgálja, és a törléshez nincs szükség az állami adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, a cégbíróság részére a társaság megszűnésével összefüggően nyújtott tájékoztatására. (6) A társaság 2012. évre vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti éves beszámolójának elkészítéséről, könyvvizsgálatáról, közzétételéről a befogadó intézmény gondoskodik. A befogadó intézmény a társaság megszűnésének időpontjától számított 60 napon belül gondoskodik a társaság megszűnésének napjára, mint mérleg fordulónapra vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti, tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítéséről, könyvvizsgálatáról, letétbe helyezéséről és közzétételéről, a záró adóbevallások elkészítéséről és azok illetékes adóhatóságnak történő benyújtásáról. 7. § (1) A társaság munkavállalóját a feladat átvételének időpontjától e törvény erejénél fogva a befogadó intézmény foglalkoztatja tovább. A társaságnál a feladat átvételének időpontjáig fennállt munkaviszony a (2)–(13) bekezdésben foglaltak szerint e törvény erejénél fogva közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át, vagy – ha a munkavállaló a továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá – megszűnik, vagy – ha a munkavállalóval közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető – megszüntetésre kerül. (2) A befogadó intézmény a feladat átvételének időpontját követő 14 napon belül közalkalmazotti kinevezési okmányt ad át a munkavállalónak, egyidejűleg tájékoztatja a munkavállalót arról, hogy a) munkaviszonya e törvény erejénél fogva, a kinevezési okmány átvételét követő hónap első napjával közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át, b) a munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő 15 napon belül nyilatkozhat arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, ebben az esetben munkaviszonya átalakulás nélkül e törvény alapján megszűnik. (3) A munkavállaló besorolásakor a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 87/A. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkavállalónak a társaságnál, valamint közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál, 1992. június 30-át követően munkaviszonyban töltött idejét közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni. (4) A kinevezési okmányban megállapított illetmény összege nem lehet alacsonyabb mértékű, mint a Kjt., vagy – az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott esetén – az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény alapján járó illetmény. Az alapilletmény, az illetménykiegészítés és a rendszeres illetménypótlékok együttes összege nem lehet alacsonyabb a társaságnál 2013. január 1-jén érvényes, jogszabály, kollektív szerződés és munkaszerződés alapján járó alapbér és rendszeres bérpótlékok együttes összegénél. (5) A munkavállalónak a társaságnál az átadást megelőzően megszakítás nélkül munkaviszonyban töltött idejét – ideértve a megszakítás nélkül a társaság jogelődeinél munkaviszonyban töltött időt, valamint a Kjt. 25/A. §-a szerinti átadást megelőzően fennállt közalkalmazotti jogviszony tartamát is – úgy kell tekinteni, mintha azt a befogadó intézménynél töltötte volna el; ezek együttes figyelembevételével kell a jubileumi jutalmat, valamint a kinevezéssel létesített közalkalmazotti jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkavállalót megillető felmentési időt és végkielégítést megállapítani. A munkavállaló részére ki nem adott szabadságot a befogadó intézmény adja ki azzal, hogy a 2013. évi szabadság mértékét a közalkalmazotti jogviszony létrejöttéig a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), majd az ezt követő időszakra a Kjt. rendelkezései szerint időarányosan kell megállapítani. (6) Ha a munkavállaló a befogadó intézménynél történő továbbfoglalkoztatásához a (2) bekezdés b) pontja alapján nem járul hozzá, akkor a munkaviszonya nem alakul át közalkalmazotti jogviszonnyá, hanem a (2) bekezdés szerinti kinevezési okmány kézhezvétele hónapjának utolsó napjával megszűnik. A munkaviszony megszűnésének jogcíme az Mt. 63. § (1) bekezdés e) pontja. (7) A Kjt. 21. § (1) bekezdésének alkalmazásában a kinevezés elfogadásának minősül, ha a munkavállaló a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot az ott meghatározott – jogvesztő – határidőn belül nem teszi meg. (8) Ha a munkavállalóval közalkalmazotti jogviszony azért nem létesíthető, mert annak törvényi feltételei nem állnak fenn, a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkavállalót a feladat átvételének időpontját követő 15 napon belül erről kell tájékoztatni, és a tájékoztatással egyidejűleg munkaviszonyát a munkáltatói felmondás szabályai szerint meg kell szüntetni. (9) A társaságnál működő üzemi tanács közalkalmazotti tanácsként működik tovább. A feladat átvételének időpontjában hatályos kollektív szerződés hatályát veszti. (10) E törvény hatálybalépése nem érinti a munkavállalóra irányadó próbaidő mértékét. Ha a foglalkoztatott a (2) bekezdés a) pontja szerinti időpontban a társaságnál és a befogadó intézménynél együttesen három hónapot elérő jogviszonnyal nem rendelkezik, számára a Kjt. 21/A. §-ának alkalmazásával – a társaságnál történt jogviszony létesítésétől számítandó – próbaidő kikötése kötelező. (11) A befogadó intézményben a társaságnál megkezdett munkaidő-keret irányadó. (12) A munkaviszony e törvény erejénél fogva történő közalkalmazotti jogviszonnyá alakulására tekintettel a Kjt. 20. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni. (13) A Kjt. 1. §-ában foglaltaktól eltérően az átvett munkavállalók munkaviszonyának közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulásáig, a munkaviszony (6) bekezdés szerinti megszűnéséig, vagy (8) bekezdés szerinti megszüntetéséig a befogadó intézmény munkaviszonyban álló személyt is foglalkoztathat. (14) Az Áht. 44. § (2) bekezdésétől eltérően 2013. április 30-áig a befogadó intézmény számfejti a vele munkaviszonyban álló foglalkoztatottak részére a munkabért, egyéb juttatást és az ehhez kapcsolódó adó-, társadalombiztosítási és egyéb, a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségeket. 8. § (1) A társaság vezető állású munkavállalói közül az intézményvezetőnek (vezérigazgatónak, ügyvezetőnek, főigazgatónak), az orvos igazgatónak (orvos vezetőnek), az ápolási igazgatónak és a gazdasági vezetőnek – az 1. melléklet 22., 23., 25–29. sorában szereplő társaság kivételével – a vezetői munkakörét, megbízatását a feladat átvétele nem érinti, részükre a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója – társaságnál vezetőként eltöltött idő figyelembevételével – határozott idejű, de legfeljebb 5 évre szóló magasabb vezetői megbízást ad, vagy – ha jogszabály azt előírja –, a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával munkaviszonyt létesít. Az 1. melléklet 22., 23., 25–29. sorában szereplő társaság vezető állású munkavállalói részére a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója magasabb vezetői megbízást adhat. (2) A feladat átadásáról-átvételéről jegyzőkönyv készül, amelyet a társaságnak az átadással járó feladatok ellátására kijelölt vezető tisztségviselője (a továbbiakban: kijelölt vezető tisztségviselő), valamint a GYEMSZI képviselője ír alá. A kijelölt vezető tisztségviselő a jegyzőkönyv aláírásával teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért és érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért. (3) A kijelölt vezető tisztségviselő felel azért a kárért, amely abból keletkezik, hogy a vagyonátadással, az iratátadással összefüggő kötelezettségeit nem vagy nem teljeskörűen teljesítette, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tett. (4) A társaság megszűnése után a kijelölt vezető tisztségviselővel szembeni, a (3) bekezdés szerinti kártérítési igényt – a jogerős cégbírósági törléstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül – a befogadó intézmény érvényesítheti. 9. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1. melléklet 2013. augusztus 31-én hatályát veszti. 10. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 68. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a gazdasági társaság megszűnésére a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló törvény alapján kerül sor, az (1)–(4) bekezdés helyett a jogutód nélküli megszűnés feltételeire, az eljárás lefolytatására, a társaságot terhelő kötelezettségek rendezésére a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló törvényt kell alkalmazni.” Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke