📄 Jogszabály szövege
2/2018. (I. 25.) ORFK utasítása a hozzátartozók közötti erőszak kezelésével összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásáról.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a hozzátartozók közötti erőszakkal összefüggő rendőri tevékenység,
valamint a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvényben meghatározott
rendőrségi feladatok egységes végrehajtása érdekében kiadom az alábbi utasítást:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás hatálya kiterjed:
a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) központi szervére
(a továbbiakban: ORFK);
b) a Készenléti Rendőrségre;
c) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra (a továbbiakban: RRI);
d) a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központra (a továbbiakban: ROKK);
e) a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra;
f ) a rendőrkapitányságokra, valamint
g) a határrendészeti kirendeltségekre.
2. Az utasítás alkalmazásában:
a) bántalmazott: a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról 2009. évi LXXII. törvény
(a továbbiakban: Hketv.) 1. § (2) bekezdése szerinti bántalmazott;
b) bántalmazó: a Hketv. 1. § (3) bekezdése szerinti bántalmazó;
c) hozzátartozók közötti erőszak: a Hketv. 1. § (1) bekezdése szerinti hozzátartozók közötti erőszak;
d) gyámhatóság: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban:
Gyvt.) 5. § k) pontja szerinti hatóság;
e) kiadmányozásra jogosult: az a legalább négyéves bűnügyi és/vagy közrendvédelmi szakmai tapasztalattal
rendelkező rendőr, aki a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartás
elrendelésével kapcsolatos szakmai képzésen, évenkénti továbbképzésen dokumentált módon részt vett,
és a rendőrkapitányság vezetője a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző
távoltartásról szóló határozat kiadmányozására ügyrendben vagy szervezeti és működési szabályzatban
kijelölte;
f ) kiskorú veszélyeztetettsége: a kiskorú Gyvt. 5. § n) pontja szerinti veszélyeztetettsége;
g) kiskorú súlyos veszélyeztetettsége: a kiskorú Gyvt. 72. § (2) bekezdése szerinti veszélyeztetettsége;
h) mentor: az 1. pont b)–c) és e)–g) pontjában megjelölt szerv azon hivatásos állományú tagja, akit e szerv vezetője
a feladat ellátására kijelölt;
i) szolgáltató: a Gyvt. 5. § w) pontja szerinti szolgáltató.
II. FEJEZET
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK 3. A rendőr az eljárása során a helyszínen észlelt, hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelek esetén köteles vizsgálni az
ideiglenes megelőző távoltartásról szóló, az 1. melléklet szerinti határozat meghozatalának szükségességét.
Amennyiben a határrendészeti kirendeltség, a KR vagy az RRI állományába tartozó rendőr a szolgálata során észlel
ilyen cselekményt, az elsődleges intézkedés megtételével egyidejűleg ezt jelenti a tevékenységének irányítását ellátó
ügyeletnek, amely erről haladéktalanul értesíti a tevékenység-irányítási központot (a továbbiakban: TIK).
4. Ha a beérkezett segélyhívásból vagy bejelentésből kitűnően hozzátartozók közötti erőszak miatti rendőri intézkedésre
van szükség, a TIK – amennyiben szükséges, haladéktalanul – intézkedő rendőrt irányít a helyszínre. Amennyiben
az utasítás hatálya alá tartozó cselekményre vonatkozó bejelentést közvetlenül a határrendészeti kirendeltségen
teszik meg, azt a határrendészeti kirendeltség ügyeletese az intézkedő rendőr helyszínre irányítását követően
haladéktalanul jelenti a TIK-nek, amely intézkedik az illetékes rendőrkapitányság kiadmányozásra jogosult rendőrének
a helyszínre küldésére. Amennyiben az utasítás hatálya alá tartozó cselekményre vonatkozó bejelentést közvetlenül
a KR vagy az RRI felé teszik meg, azt a KR vagy az RRI ügyeletese haladéktalanul jelenti a TIK-nek.
5. A helyszínen az intézkedő rendőr
a) intézkedik a jogellenes állapot megszakítása, a további jogsértések megelőzése és a törvényes rend
helyreállítása érdekében;
b) az ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalának részletes szabályairól szóló 471/2017. (XII. 28.)
Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint megállapítja, hogy
ba) a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan lehet-e következtetni a hozzátartozók közötti
erőszak elkövetésére,
bb) indokolt-e az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelése,
bc) indokolt-e szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása;
c) meggyőződik arról, hogy a bántalmazott biztonságban van-e, amennyiben nem, a bántalmazottat – kérésére –
biztonsági intézkedés keretében elkíséri az illetékességi területén lévő legközelebbi szállást nyújtó
krízismenhelyre;
d) tájékoztatja az érintetteket a Hketv. 5. § (6) bekezdésében és a 11. §-ában foglaltakról, illetve a rendelkezésükre
álló jogérvényesítési lehetőségekről, a segítő és információs szolgáltatásokról, illetve szervezetekről,
menedékházak, anyaotthonok igénybevételének lehetőségeiről;
e) ha kiadmányozásra jogosult és annak feltételei fennállnak, meghozza az ideiglenes megelőző távoltartás
elrendeléséről szóló határozatot, és annak a Hketv.-ben meghatározott feltételei fennállása esetén kiállítja
a 2. melléklet szerinti védelmi tanúsítványt.
6. Amennyiben a megállapított tényállásból hozzátartozók közötti erőszak megvalósulására megalapozottan lehet
következtetni, az intézkedő rendőr köteles mérlegelni, hogy a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 33. §
(2) bekezdés g) pontja alapján helye van-e a bántalmazó előállításának. Amennyiben a bántalmazó előállítására nem
kerül sor, úgy az intézkedő rendőr köteles a TIK-et és a szolgálatparancsnokot erről értesíteni.
7. Amennyiben a megállapított tényállásból hozzátartozók közötti erőszak megvalósulására megalapozottan lehet
következtetni, azonban a bántalmazó előállítása nem indokolt, és az intézkedő rendőr az ideiglenes megelőző
távoltartásról szóló határozat kiadmányozására nem jogosult, a TIK a szolgálatparancsnok egyidejű tájékoztatása
mellett köteles a további intézkedések megtétele érdekében a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható
ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozat kiadmányozására jogosult személy helyszínre irányításáról
gondoskodni. Az intézkedő rendőr a kiadmányozásra jogosult személy utasítása alapján köteles az ideiglenes
megelőző távoltartásról szóló határozat meghozataláig a helyszínen tartózkodni.
8. Az ideiglenes megelőző távoltartás elrendeléséről szóló döntés előkészítése során az általános közigazgatási
rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései alapján a kiadmányozásra jogosult rendőr a tényállás tisztázása
érdekében bizonyítási eljárást folytat le, ennek keretében
a) a bántalmazottat és a bántalmazót vagy ezek törvényes képviselőjét, valamint a helyszínen tartózkodó más
személyeket a Korm. rendeletben meghatározottak szerint meghallgatja;
b) az előállított bántalmazót az előállítás ideje alatt meghallgatja;
c) beszerzi az adatot arra vonatkozóan, hogy a bántalmazó a bántalmazott sérelmére korábban követett-e el
erőszakos cselekményt, ha igen mikor, hány esetben;
d) tájékoztatja a bántalmazottat a feljelentés joghatásairól, továbbá az ideiglenes megelőző és megelőző
távoltartásról;
e) a helyszínen – a Korm. rendeletben foglaltakra figyelemmel – adatgyűjtést, tanúkutatást végez;
f ) a helyszínről, ha a lehetőségek adottak, videofelvételt vagy fénykép-dokumentációt készít.
9. Amennyiben olyan bűncselekmény gyanúja merül fel, amely magánindítványra büntetendő, az intézkedő rendőr
tájékoztatja a bántalmazottat a magánindítvány előterjesztésének lehetőségéről, a magánindítvány joghatásairól,
valamint a büntetőeljárás menetéről.
10. Az intézkedések végrehajtása során tartózkodni kell a személyes véleménynyilvánítástól.
11. A bántalmazó személyi szabadságát korlátozó kényszerintézkedés megszüntetéséről a bántalmazottat – amennyiben
arról a hatóságnak tudomása van – a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés megszüntetését megelőző
lehető legkorábbi időpontban, rövid úton értesíteni kell. Tájékoztatni kell továbbá arról is, hogy milyen lehetőségei
vannak, amennyiben biztonságát veszélyben érzi. Az értesítésről feljegyzést kell készíteni, amely tartalmazza
az értesítés
a) időpontját (óra, perc);
b) formáját (személyesen, telefonon);
c) tartalmát.
12. Ha az előállítás ideje alatt ideiglenes megelőző távoltartás elrendeléséről határoztak, a bántalmazottat erről
az előállítás megszüntetésével egy időben a határozatot kiadmányozó rövid úton értesíti azzal a kitétellel, hogy
a távoltartott személyes dolgainak elvitelét biztosítania kell. A bántalmazottat tájékoztatni kell arról, hogy ezen
időtartamra rendőri jelenlét biztosítását kérheti.
13. A 11. és 12. pontban foglalt esetekben, ha a családban kiskorú személy is érintett, ennek tényéről a határozatot
kiadmányozó az intézkedéstől számított 72 órán belül a bántalmazás helye szerint illetékes szolgáltatót, valamint
a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési feladatot ellátó szervezeti elemét írásban értesíti
a 3. melléklet szerinti adatlap (a továbbiakban: adatlap) megküldésével.
14. Ha a rendőri intézkedés, illetőleg a büntető-, a szabálysértési vagy a közigazgatási hatósági eljárás során kiskorú
veszélyeztetettsége állapítható meg, az eljáró rendőri szerv az adatlap megküldésével a veszélyeztetettség
megállapítását követő 72 órán belül jelzést ad
a) a bántalmazás helye szerint illetékes szolgáltatónak a Gyvt. 17. § (2) bekezdés a) pontja alapján;
b) a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési feladatot ellátó szervezeti elemének.
15. Ha a hozzátartozók között erőszakkal kapcsolatos eljárás során megállapítható, hogy a kiskorú az eljárásban valótlan
tényt állított, a Gyvt. 17. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti jelzés keretében a nyomozó hatóság vezetője
az adatlap megküldésével haladéktalanul hatósági eljárást kezdeményez a gyámhatóságnál és erről a megyei
(budapesti) rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési feladatát ellátó szervezeti elemét tájékoztatja.
16. A kiskorú súlyos veszélyeztetettsége esetén haladéktalanul, a 4. mellékletben szereplő minta szerint meghozott
határozattal intézkedni kell a kiskorú ideiglenes hatályú elhelyezéséről.
17. A helyszínen intézkedő rendőr az intézkedésről részletes jelentést készít, amelyet a szolgálat befejezését követően
átad a beszámoltató parancsnokának. A jelentésben ki kell térni a megtett rendőri, gyermek- és áldozatvédelmi
intézkedésekre. Amennyiben nem kerül sor ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalára, akkor
a 18. pontban foglaltakra figyelemmel kell a jelentést elkészíteni, különös tekintettel a határozat meghozatalának
mellőzését alátámasztó indokokra.
18. A helyszínen intézkedő rendőr jelentését felhasználva a kiadmányozásra jogosult rendőr összefoglaló jelentést készít,
amelyben szerepeltetni kell különösen az alábbiakat:
a) az intézkedés alapjául szolgáló, hozzátartozók közötti erőszakkal kapcsolatos esemény részletes leírását;
b) a foganatosított rendőri intézkedések leírását, különös tekintettel az alkalmazott kényszerintézkedésekre;
c) a helyszín részletes leírását;
d) a helyszínen tartózkodók fizikai és érzelmi állapotának részletes leírását;
e) a bántalmazó, a bántalmazott és a tanúk által elmondottakat;
f ) a végrehajtott gyermekvédelmi intézkedéseket;
g) az alkalmazott áldozatvédelmi intézkedéseket (pl. figyelemfelhívás, tájékoztatás, menedékhelyre kísérés);
h) ha a helyszínen video- vagy fényképfelvétel készült, azok mellékletként csatolására való utalást.
19. Be kell szerezni azokat a bizonyítékokat, amelyek elkerülhetővé teszik a tizennegyedik életévét be nem töltött személy
(a továbbiakban: gyermekkorú) kihallgatását.
20. A hozzátartozók közötti erőszak gyermekkorú bántalmazottait a különleges meghallgató szoba alkalmazásával
összefüggő oktatásban részesült rendőr (a továbbiakban: oktatásban részesült rendőr) hallgatja ki.
21. Gyermekkorú tanúkénti kihallgatása során az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) ha elengedhetetlen a gyermekkorú kihallgatása, azt a nyomozó hatóság olyan tagja végzi, aki lehetőleg azonos
nemű a kihallgatandó személlyel;
b) a kihallgatást hivatali időben, a gyermekkorú életkori sajátosságainak figyelembevételével kell elvégezni;
c) a kihallgatást kép- és hangfelvevővel vagy egyéb technikai eszközzel rögzíteni kell.
22. Ha az eljáró szerv illetékességi területén van alkalmasságot megállapító tanúsítvánnyal rendelkező
gyermekmeghallgató vagy különleges meghallgató szoba, az oktatásban részesült rendőr
a) a gyermekkorú személy, valamint – ha az különleges bánásmódot igénylő sértettnek minősül – a bántalmazott
tanúvallomását itt veszi fel;
b) a bántalmazott tanúvallomását, ha ehhez hozzájárul, kép- és hangfelvételen rögzíti.
23. Ha az eset összes körülménye indokolja, a hozzátartozók közötti erőszak miatt eljárt szerv vezetője a gyermekvédelmi
együttműködés során esetmegbeszélést kezdeményez, melynek keretében felveszi a kapcsolatot a Gyvt. 17. §
(1) bekezdésében meghatározott, jelzésre, illetve hatósági eljárás kezdeményezésére köteles érintett intézménnyel
vagy személlyel.
24. A hozzátartozók közötti erőszakkal kapcsolatos ügyekben folytatott rendőri eljárást, intézkedést, az intézkedés
elmaradását, szakszerűtlenségét vagy törvénytelenségét kifogásoló, a bántalmazott, a bántalmazó, civil szervezet
vagy bármely más személy, illetve szerv részéről érkező panaszról vagy bejelentésről, valamint a kivizsgálást követően
annak eredményéről a kivizsgálásra jogosult vezető a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési
szervezeti elemének vezetőjét tájékoztatja.
25. Az 1. pont b)–c) és e)–g) alpontban felsorolt szervek vezetői
a) meghatározzák a Hketv.-ből az általuk vezetett szervre háruló feladatok ellátásának folyamatosságát biztosító
mentorok számát, a helyettesítés rendjét, valamint gondoskodnak a mentorpótlásról;
b) a mentorok útján gondoskodnak az érintett szolgálati ágak és szolgálatok hivatásos személyi állományának
alapszintű oktatásáról;
c) egyes eseteket követően javasolják az eljáró rendőr számára mentális segítségnyújtás igénybevételét;
d) a Hketv. 5. § (6) bekezdésében, valamint a 11. §-ában foglalt szervezetek, intézmények elérhetőségét tartalmazó
tájékoztatót közzéteszik és aktualizálják, valamint megküldik az ORFK Kommunikációs Szolgálat részére
a Rendőrség internetes honlapján és intranethálózatán történő hozzáférés biztosítása érdekében;
e) gondoskodnak a mentorok bevonásával az érintett szolgálati ágak és szolgálatok hivatásos személyi állománya
évi egyszeri vagy szükség szerinti oktatásról, ennek dokumentációjáról.
26. A rendőrkapitányságok vezetői a helyi sajátosságoknak megfelelő számban kijelölik a kiadmányozásra jogosult
rendőröket, és gondoskodnak arról, hogy kiadmányozásra jogosult rendőr mindig legyen szolgálatban.
27. A ROKK igazgatója – a rendészeti és a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettessel együttműködve – minden
évben két alkalommal – február 10-ig, illetve november 10-ig – intézkedik a mentorok továbbképzésének
megszervezésére, valamint évente legalább egy alkalommal a hozzátartozók közötti erőszak miatti intézkedéseket
végrehajtó állomány részére speciális konfliktuskezelői tréninget szervez.
28. A Rendőrség bűnmegelőzési tevékenységéről szóló 20/2010. (OT 10.) ORFK utasításban meghatározottakon túl
a bűnmegelőzési előadó és a mentor
a) képzésekkel, oktatásokkal felkészíti az állományt és szinten tartja ismereteit a hozzátartozók közötti erőszak
jogi, hatalmi, viktimológiai jellemzőiről;
b) felkérésre részt vesz a társszervek munkatársainak képzésében.
29. A Rendőrség bűnmegelőzési szervezeti elemeinek munkatársai figyelemmel kísérik illetékességi területükön
a hozzátartozók közötti erőszakhoz kapcsolódó bűnelkövetési formákat, tanulmányozzák a bűncselekmények
morfológiai sajátosságait, amelynek eredményeit az ifjúságvédelmi és áldozatvédelmi munkájukban hasznosítják.
III. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 30. Ez az utasítás a közzétételét követő harmadik napon lép hatályba.
31. A Készenléti Rendőrség parancsnoka, illetve a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság igazgatója a hozzátartozók közötti
erőszak rendőrségi feladatainak végrehajtásával kapcsolatos szakmai tapasztalatokról jelentést készít, melyet minden
év február 20. napjáig megküld a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes részére.
32. A rendőrkapitányság vezetője és a határrendészeti kirendeltség vezető a hozzátartozók közötti erőszak rendőrségi
feladatainak végrehajtásával kapcsolatos szakmai tapasztalatokról – a 34. pont szerinti szempontrendszer alapján
kidolgozott – jelentést minden év február 1-jéig felterjeszti az illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság
bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettesének, aki az általa ugyanezen szempontok alapján elkészíttetett összefoglaló
jelentését minden év február 20. napjáig felterjeszti a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes részére.
33. Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnmegelőzési Osztály vezetője az összefoglaló jelentések
alapján minden év március 15-ig elkészítteti az országos értékelő jelentést, melyet szolgálati úton az országos
rendőrfőkapitánynak terjeszt fel. Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnmegelőzési Osztály vezetője
az országos rendőrfőkapitány által jóváhagyott jelentést a jóváhagyást követő 5 napon belül az ORFK Rendészeti
Főigazgatóságnak megküldi.
34. A 32. pontban meghatározott jelentés tartalmazza az adott tárgyidőszak (előző év január 1. és december 31. között)
hozzátartozók közötti erőszak tekintetében releváns bűnügyi helyzetének bemutatását, valamint
a) a hozzátartozók között elkövetett cselekmények során a bántalmazottak, bántalmazók számát, nemét, korát,
valamint a főbb kriminalisztikai jellemzőit;
b) az utasításban meghatározott feladatok végrehajtásának tapasztalatait;
c) a gyámhatóságnak és a szolgálatnak küldött jelzések számát;
d) az ideiglenes megelőző távoltartásokról meghozott határozatok számát;
e) hány esetben és milyen okok alapján nem került sor ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalára;
f ) a 24. pontban meghatározott panasz, bejelentés hány esetben fordult elő, mire irányult, hogyan zárult;
g) az évi egyszeri kötelező képzés időpontját és a résztvevők számát;
h) civil szervezetekkel és a szolgálatokkal történő együttműködés tapasztalatait;
i) a 29. pontban meghatározottak során szerzett tapasztalatokat;
j) mellékletként legfeljebb 3 esetet tartalmazó részletes, a rendőri intézkedésre is kiterjedő példatárat.
35. A gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettessel együttműködve
az utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül gondoskodik a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és
elektronikus iratkezelő rendszer megfelelő átalakításáról, valamint a mellékletekben szereplő iratminták elhelyezéséről.
36. Hatályát veszti
a) a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására
kiadott 32/2007. (OT 26.) ORFK utasítás, valamint
b) a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartás rendőrségi feladatainak
végrehajtásáról szóló 37/2009. (OT 22.) ORFK utasítás. 37. Hatályát veszti az utasítás hatálybalépését követő 31. napon az utasítás 35–37. pontja.
Papp Károly r. altábornagy s. k.,
országos rendőrfőkapitány
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.