18/2003. (V. 7.) HM rendelete a honvédelmi ágazatban bekövetkezett balesetek bejelentéséről, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról.

18/2003. (V. 7.) HM rendelete a honvédelmi ágazatban bekövetkezett balesetek bejelentéséről, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 9. § (3) bekezdésében, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. § h) pontjában kapott felhatalmazás alapján — figyelemmel a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) rendelkezéseire — a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM), a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek és a Magyar Honvédség a) hivatásos és szerződéses állományának, b) köztisztviselői és közalkalmazotti állományának (a továbbiakban: polgári állományának), c) megjelenési és szolgálati kötelezettségét teljesítő hadköteles, valamint önkéntes tartalékos állományának, d) hallgatói állományának személyi sérüléssel járó baleseteire (a továbbiakban: baleset). Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: (1) Állományilletékes parancsnok: a) a hivatásos és szerződéses állomány tekintetében a Hjt. 2. § (3) bekezdésében meghatározott személy, b) a polgári állomány tekintetében a munkáltatói jog kör gyakorlója, c) a hadköteles és önkéntes tartalékos állomány tekin tetében a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 2. § a) pontjában meghatározott személy, d) a hallgatói állomány tekintetében az oktatási intézmény vezetője. (2) Szervezett tevékenység: az Mvt. 87. § 9. pontjában meghatározottakon túlmenően a szolgálati kötelezettségek teljesítésével és a jogok gyakorlásával összefüggésben végzett tevékenység. (3) Honvédelmi baleset: a tényleges katonai állomány esetében a szolgálati kötelesség teljesítése és a szolgálati jog gyakorlása során bekövetkezet baleset, a közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban állók, valamint a szolgálati viszonyban nem álló hallgatói állomány esetében pedig az a baleset, amelyet a jogszabályok munkabalesetnek, illetve a munkabalesetek fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetnek minősítenek. (4) Üzemi baleset: az a baleset, amely a személyi állományt a szervezett tevékenység során végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben, illetőleg közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. (5) Baleset minősítése: olyan államigazgatási, illetve társadalombiztosítási üggyel összefüggő eljárás, amelyben az arra illetékes és hatáskörrel rendelkező személy, illetve szerv a baleset kivizsgálását követően határozatban nyilatkozik arról, hogy az üzemi balesetnek minősül-e vagy sem (kötelmekkel összefüggőnek vagy nem összefüggőnek). (6) Baleseti Napló: alegységszintű baleseti nyilvántartás, amely tartalmazza a személyi állomány által elszenvedett balesetek alapadatait. (7) Baleseti Nyilvántartó Könyv: egységszintű baleseti nyilvántartás, amely a szervezetnél bekövetkezett, szolgálat- vagy munkaidő-kieséssel járó honvédelmi balesetek összesített nyilvántartására szolgál. (8) Baleseti vizsgálati jegyzőkönyv: a baleset részletes kivizsgálása során keletkezett iratok, dokumentáció rendszerezett összessége. (9) Baleseti jegyzőkönyv: a vizsgálati jegyzőkönyv alapján kitöltött formanyomtatvány. (10) Szolgálatképesség csökkenés: a Magyar Köztársaság Fegyveres Erőinek Szolgálati Szabályzata 251. pontja szerinti egészségügyi szolgálatmentesség, illetve az egyes szolgálati kötelezettségek alóli részleges felmentés. (11) Tényleges katonai állomány: a Hvt. 44. § (1) bekezdésében meghatározott személyi kör. A baleset bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása 3. § Az 1. §-ban meghatározott állomány minden balesetét be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. A baleset bejelentése 4. § A sérült vagy a balesetet észlelő személy haladéktalanul köteles bejelenteni a balesetet a szervezett tevékenységet irányító személynek (munkahelyi vezető), vagy a szolgálati elöljárójának (a továbbiakban: elöljáró), egyúttal tájékoztatni a még esetlegesen fennálló veszélyeztetésről. 5. § (1) Az elöljáró intézkedik a fennálló veszély azonnali megszüntetéséről, a sérült mentéséről, elsősegélyben ré szesítéséről és további ellátásáról, súlyos balesetnél a baleseti helyszín biztosításáról. (2) Az elöljáró azonnal jelentést tesz az állományilletékes parancsnoknak a bekövetkezett balesetről a Szervezeti Munkavédelmi Szabályzatban (a továbbiakban: SzMvSz) meghatározottak szerint. 6. § (1) A balesettel kapcsolatos adatokat rögzíteni kell az SzMvSz-ben meghatározott szervezeti egységenként (alegységenként) rendszeresített Baleseti Naplóban. (2) A Baleseti Napló tartalmazza: a) a sérült nevét, rendfokozatát (állomány csoportját), születési idejét, anyja nevét; b) a baleset időpontját, helyszínét; c) a sérülés megnevezését; d) azt, hogy várható-e szolgálat- vagy munkaképtelen ség; e) a bejegyzést tevő nevét, beosztását és aláírását. (3) A Baleseti Napló mintáját e rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. (4) A szervezet egészségügyi alapellátását végző orvos által vezetett ambuláns naplóban a baleseti sérülésekre vonatkozó bejegyzéseket megkülönböztető jelzéssel (,,B’’ betű) kell ellátni. 7. § Az SzMvSz-ben kijelölt ügyeleti szolgálat a rendelkezésére álló adatok közlésével azonnal jelenti a Honvédelmi Minisztérium Költségvetési és Munkabiztonsági Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: HM KMEH) Baleseti Készenléti Szolgálatának az Mvt. 87. § 3. pontjában meghatározottak szerinti súlyos, valamint a kettőnél több személy sérülését okozó, továbbá lövés és robbanás okozta balesetet. A baleset kivizsgálása 8. § Az állományilletékes parancsnok a bejelentett, illetve tudomására jutott minden balesetet azonnal kivizsgálja. 9. § (1) Ha a kivizsgálás folyamán bebizonyosodik, hogy nem honvédelmi baleset történt, illetve a baleset nem szervezett tevékenységgel összefüggésben következett be, akkor a vizsgálatot be kell fejezni, és a sérültet a balesettel kapcso latos megállapításról és a jogorvoslat lehetőségéről határozatban kell értesíteni. A határozat mintáját a 2. számú melléklet állapítja meg. (2) A szolgálat- vagy munkaképesség-csökkenést nem okozó balesetek nyilvántartásának és vizsgálatának rendjét a szervezet SzMvSz-ében kell meghatározni. 10. § (1) Az 1—3 nap időtartamú szolgálat- vagy munkaképtelenséget, illetve szolgálatképesség csökkenést okozó balesetek vizsgálatát a munkavédelmi tevékenységet ellátó személy (munkavédelmi tiszt) végzi. (2) A 3 napot meghaladó szolgálat- vagy munkaképtelenséget, illetve szolgálatképesség csökkenést okozó balesetet bizottság vizsgálja ki, melyet az állományilletékes parancsnok jelöl ki. A bizottság munkájába be kell vonni a szervezetnél munkavédelmi tevékenységet ellátó személyt (munkavédelmi tisztet), és lehetővé kell tenni a munkavédelmi érdekképviselet részvételét. A bizottság lehet állandó vagy eseti, összetételét és munkarendjét az SzMvSz szabályozza. (3) A súlyos, valamint az olyan — haditechnikai vagy munkaeszköz, illetve technológia által okozott — baleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyidejű sérülését okozta, munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, ezért az ilyen balesetek kivizsgálását legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy vezeti. 11. § (1) A 7. § szerinti, bejelentett honvédelmi baleseteket, kivéve a közúti és légiközlekedéssel kapcsolatosakat — az állományilletékes parancsnokot nem mentesítve jelentési, vizsgálati és nyilvántartásba vételi kötelezettsége alól — a HM KMEH állományából kijelölt bizottság is kivizsgálja. (2) A közúti és a légiközlekedéssel kapcsolatos balesetek kivizsgálási rendjéről külön jogszabályok rendelkeznek. 12. § (1) A kivizsgálás során meg kell állapítani a baleset bekövetkezésének tárgyi, szervezési és személyi okait, okozati összefüggéseit, és meg kell határozni a hasonló balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedéseket. A munkabaleset kivizsgálási szempontjait a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (2) A 3 napot meghaladó szolgálat- vagy munkaképtelenséget, illetve szolgálatképesség-csökkenést okozó baleset kivizsgálásának megállapításait baleseti vizsgálati jegyzőkönyvben olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy alkalmas legyen a baleset okainak megállapítására, vita esetén a tényállás tisztázására. 13. § (1) Az állományilletékes parancsnok nem köteles azt a balesetet kivizsgálni, minősíteni és nyilvántartásba venni, amelynek a bekövetkezésétől számított 3 év már eltelt. (2) A vizsgálat megtagadásáról szóló értesítés mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza. 14. § (1) A más szervezethez vezényelt személyi állomány honvédelmi baleseteivel kapcsolatos kivizsgálási, bejelentési és nyilvántartási kötelezettség teljesítéséért — a vezénylő szervezet értesítése mellett — a fogadó szervezet állományilletékes parancsnoka a felelős. (2) A személyi állományból a honvédelmi ágazaton kívüli szervezethez vagy külföldre vezényelt személyek baleseteinek kivizsgálására, bejelentésére a fogadó szerv, szervezet vezetője, amennyiben ez nem lehetséges, úgy a kiküldő szerv állományilletékes parancsnoka intézkedik. (3) A külföldre vezényelt alegységet, kontingenst a kiküldőnek el kell látnia a balesetek kivizsgálásához és nyilvántartásához szükséges okmányokkal. A baleseti jegyzőkönyv felvétele 15. § (1) Az 1 napot meghaladó szolgálat- vagy munkaképtelenséget, illetve szolgálatképesség-csökkenést okozó honvédelmi balesetről a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. A baleseti jegyzőkönyv megfelelő kitöltéséért az SzMvSz-ben megnevezett személy a felelős. (2) A közúti és a légiközlekedéssel kapcsolatos balesetek sérültjeiről a baleseti jegyzőkönyvet az állományilletékes parancsnok a saját megállapításai, illetve az illetékes szervek vizsgálati jegyzőkönyvei alapján állíttatja ki. (3) Baleseti jegyzőkönyvnek minősül: a) a Munkabaleseti jegyzőkönyv és a Statisztikai adat lap a honvédségi balesetek jelentéséhez együtt; b) az Üzemi baleseti jegyzőkönyv és a Statisztikai adat lap a honvédségi balesetek jelentéséhez együtt; c) és a Tanulói baleseti jegyzőkönyv kitöltött nyomtatványok. (4) A Munkabaleseti jegyzőkönyv mintáját e rendelet 4. számú melléklete, a Statisztikai adatlap a honvédségi balesetek jelentéséhez nyomtatvány mintáját e rendelet 5. számú melléklete, az Üzemi baleseti jegyzőkönyv mintáját e rendelet 6. számú melléklete a Tanulói baleseti jegyzőkönyv mintáját pedig e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. (5) Munkabaleseti jegyzőkönyvet és Statisztikai adatlapot kell felvenni a tényleges katonai állomány, a megjelenési kötelezettségét teljesítő hadköteles állomány, a polgári állomány munkavégzéssel (szolgálati tevékenységgel) összefüggésben, valamint a hallgatók (növendékek) gyakorlati foglalkozás során bekövetkezett honvédelmi baleseteiről. A Statisztikai adatlapot a Munkabaleseti jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni. (6) Üzemi baleseti jegyzőkönyvet és Statisztikai adatlapot kell felvenni a tényleges katonai állomány és a polgári állomány munkába, vagy onnan lakására menet közben, közcélú munkavégzés közben, vagy társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során történt balesetéről. A Statisztikai adatlapot az Üzemi baleseti jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni. (7) Tanulói baleseti jegyzőkönyvet (Baleseti jegyzőkönyv tanuló- vagy gyermekbalesetről) kell felvenni a kizárólag tanulói/hallgatói jogviszonyban lévők balesetéről. A jegyzőkönyv kitöltéséért és elosztásáért az oktatási intézmény vezetője a felelős. (A kitöltési útmutató szerinti fenntartói példányt a HM KMEH-nak kell megküldeni.) (8) A baleseti jegyzőkönyvek kitöltése a megfelelő kitöltési útmutató szerint történik. (9) Ha a balesetnek több sérültje van, akkor minden sérültről külön jegyzőkönyvet kell kiállítani. A baleseti jegyzőkönyvek elosztása (megküldése) 16. § (1) A baleseti jegyzőkönyveket az állományilletékes parancsnok a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a baleset bekövetkezését követő hónap 8. napjáig átadja, illetve megküldi: a) az 1. számú példányt a sérültnek (halála esetén közvetlen hozzátartozójának); b) a 2. számú példányt közvetlenül a HM KMEH-nek; c) a 3. számú példányt: ca) hivatásos (kettős jogállású hallgató), szerződéses és polgári állomány esetében a HM KMEH-nek, amely azt — állásfoglalásával együtt — megküldi a Honvédelmi Minisztérium Pénzügyi Számító és Nyugdíjmegállapító Igazgatóságnak (a továbbiakban: HM PSZNYI), cb) hadköteles állomány (honvédségi ösztöndíjas hallgató) esetében az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak; d) a 4. számú példányt a Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalhoz; e) az 5. számú példányt az elöljáró katonai szervezet parancsnokságára; f) az 6. számú példányt az irattárnak (a munkabiztonsági tevékenységet ellátó személynek). (2) Baleseti jegyzőkönyv másolatot a HM KMEH ad ki az arra illetékeseknek. (3) Vezényelt katona és más katonai szervezethez munkavégzésre kirendelt polgári állomány balesete esetén a fogadó szervezet állományilletékes parancsnoka a balesetről, a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével, azonnal tájékoztatja a balesetet szenvedett személy állományilletékes parancsnokát. (4) Statisztikai adatlapot a jegyzőkönyvek 2. és 6. számú (irattári) példányához kell csatolni. (5) A balesetről készült kivizsgálási jegyzőkönyvet, a baleseti jegyzőkönyvet és a Minősítő határozatot, illetve az Értesítő határozatot Baleseti Gyűjtőben kell iktatni. Balesetek nyilvántartása 17. § (1) A katonai szervezeteknél bekövetkezett, szolgálatkieséssel járó honvédelmi balesetek nyilvántartására Baleseti Nyilvántartó Könyvet kell vezetni. (2) A Baleseti Nyilvántartó Könyvet a baleseti jegyzőkönyvek, illetve az egészségügyi szolgálat által vezetett ambuláns napló adatai alapján kell kitölteni, és naprakészen vezetni. (3) A Baleseti Nyilvántartó Könyv a Baleseti Napló adatait, továbbá az alábbiakat tartalmazza: a) a honvédelmi baleset — minden évben 1-es számmal kezdődő — sorszámát; b) a baleseti jegyzőkönyv nyilvántartási számát; c) a sérülés súlyosságát és a kiesett napok számát; d) a baleseti tevékenységet és a baleset jellemzőit (jel legét, eszközét stb.); e) a tanúk nevét; f) a sérült ellátására tett intézkedést. (4) A Baleseti Nyilvántartó Könyv mintáját a 8. számú melléklet állapítja meg. (5) A Baleseti Nyilvántartó Könyvet a szervezet székhelyén összesítve, területileg elkülönült szervezeti egységeinél külön-külön is vezetni kell. 18. § (1) A munkabiztonsági tevékenységet végző személy a nyilvántartást és az alapjául szolgáló okmányokat havonta egyezteti, az esetleges eltérések okát tisztázza és a szükséges intézkedést az állományilletékes parancsnoknál kezdeményezi. (2) A honvédelmi balesetekkel kapcsolatos dokumentációt a katonai szervezet öt évig megőrizi. (3) A baleseti jegyzőkönyv példányait a HM KMEH 5 évig, a Központi Irattár pedig a HM KMEH által átadott 2. számú példányokat 30 évig köteles megőrizni. A HM KMEH az átadott iratok lajstromjegyzékét 30 évig őrzi meg. A baleset minősítése 19. § (1) Az e rendelet 1. § a) pontjában meghatározott személyi (hivatásos és szerződéses) állomány balesetét a HM PSZNYI a HM KMEH szakmai állásfoglalása alapján, — a Hjt. 201. § (3) bekezdése szerint — indokolt határozatban (minősítő határozat) Szolgálati kötelmekkel összefüggőnek vagy Szolgálati kötelmekkel nem összefüggőnek minősíti. a) Szolgálati kötelmekkel összefüggő az a baleset vagy baleset miatt bekövetkezett halál, amely a katonai szolgálat teljesítése vagy a szolgálati jog gyakorlása során keletkezett, illetve a szolgálati helyre vagy onnan a lakásra (szállásra) menet közben következett be. b) Szolgálati kötelmekkel nem összefüggő az a baleset vagy baleset miatt bekövetkezett halál, ba) amelyet a katonai szolgálatot teljesítő személy szándékosan vagy a tiltó rendelkezések súlyos megszegésével idézett elő, bb) ha azt kizárólag a sérült önhibájából eredő ittassága vagy bódult állapota okozta, bc) ha a lakásról (szállásról) a szolgálati helyre, vagy a szolgálati helyről a lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. (2) Az e rendelet 1. § b) pontjában meghatározott polgári állomány balesetét a HM PSZNYI indokolt határozatban Üzemi vagy Nem üzemi balesetnek minősíti. (3) Az 1. § c) pontjában meghatározott állomány és a d) pontban meghatározott állományból a honvédségi ösztöndíjas hallgatók balesetét az állományilletékes parancsnok, illetve a megjelenési kötelezettséget elrendelő személy, minősítő határozatban, a Hvt. 171. §-a szerint Honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggőnek vagy Honvédelmi kötelezettség teljesítésével nem összefüggőnek minősíti. A minősítő határozat mintáját a 9. számú melléklet tartalmazza. A parancsnok minősítő határozatát a baleseti jegyzőkönyv minden példányához csatolni kell. (4) Az 1. § d) pontjában meghatározott állományból a kizárólag növendéki/hallgatói jogviszonyban állók részére a társadalombiztosítási ellátást megalapozó indokolt határozatot a HM PSZNYI hozza meg. 20. § (1) Ha a baleset szolgálati, illetve honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggőnek, valamint üzemi balesetnek minősül, a sérültet — halála esetén hozzátartozóját — a minősítő határozat átadásával egyidejűleg tájékoztatni kell arról, hogy kártérítés iránti igényt terjeszthet elő. (2) A Tájékoztatás baleseti kártérítés lehetőségéről szóló nyomtatvány mintáját a 10. számú melléklet tartalmazza. Jogorvoslatok 21. § Ha a sérült — halála esetén hozzátartozója — az állományilletékes parancsnoknak a baleset bejelentésével, nyilvántartásával, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, akkor panasszal fordulhat a HM KMEH-hez. A HM KMEH elsőfokú hatósági jogkörében eljárva intézkedik a panasz kivizsgálásáról. 22. § (1) Az 1. § c) és d) pontjában meghatározott állomány — kivéve a kizárólag növendéki/hallgatói jogviszonyban lévő állományt — az állományilletékes parancsnok minő sítő határozata ellen a honvédelmi miniszterhez címzett, de a minősítő parancsnokhoz benyújtott fellebbezéssel élhet. (2) A hivatásos és szerződéses állomány esetében a minősítő határozat ellen a honvédelmi miniszterhez címzett, de a HM PSZNYI-hez benyújtott fellebbezésnek van helye. (3) A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a minősítőhöz kell benyújtani, aki azt a kézhezvételtől számított 8 napon belül az ügyben keletkezett iratokkal együtt felterjeszti a honvédelmi miniszterhez. A honvédelmi miniszter a fellebbezést 30 napon belül határozattal bírálja el. Indokolt esetben a határidő 30 nappal meghosszabbítható. (4) A polgári állomány, illetve a kizárólag növendéki/hallgatói jogviszonyban állók esetében a minősítő határozat elleni fellebbezést a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Vezetőjének kell címezni, de a HM PSZNYI-hez kell benyújtani. Záró rendelkezések 23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a személyi sérüléssel járó szolgálati és foglalkozási balesetek kivizsgálásáról, jelentéséről és nyilvántartásáról szóló 27/1988. (HK. 14) HM utasítás a hatályát veszti. Juhász Ferenc s. k., honvédelmi miniszter