143/2011. (XII. 23.) VM rendelete a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről.

143/2011. (XII. 23.) VM rendelete a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár: a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk tv.) 2. § 18. pontja szerinti mezőgazdasági árvízkár, amennyiben azt ugyanezen törvény 2. § 7. pont szerinti – a belvízkár kivételével – az elemi károk valamelyike okozta; 2. homokverés: vihar következtében megvalósuló természeti esemény, amelynek eredményeképpen a kockázatviselés helyén a levegő által szállított szemcsék vagy részecskék a szántóföldi növények állományában mechanikai sérüléseket okoznak; 3. homokverés kár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a homokverés miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű kipusztulását okozza; 4. kárakta: a biztosító belső szabályzatában előírt, a szolgáltatás összegének megállapításához szükséges iratokat tartalmazó nyilvántartás; 5. mezőgazdasági káresemény: az Mkk tv. 2. § 21. pontja szerinti káresemények; 6. tűz: természeti esemény, így többek között villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében; 7. tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely természeti jelenség következtében (pl. villámcsapás) a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza. Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás 2. § Az Mkk tv. 2. § 23. pontja szerinti mezőgazdasági termelő (a továbbiakban: mezőgazdasági termelő) az Mkk tv. 2. § 11. pontja szerinti használatban lévő termőföldje vonatkozásában megkötött, az Mkk tv-ben és az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő a) a 4. § szerinti csomagbiztosítás keretében kötött „A” típusú, b) az 5. § szerinti „B” típusú, c) a 6. § szerinti „C” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához támogatást vehet igénybe. A díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítási szerződés általános feltételei 3. § (1) Mezőgazdasági biztosítás díjához támogatás csak olyan mezőgazdasági biztosítási szerződéshez vehető igénybe a) amely tartalmazza aa) a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: eljárási tv.) szerinti regisztrációs számát, ab) a kockázatviselés helyét, ac) a mezőgazdasági káreseményeket, az elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkárt, a homokverés kárt és a tűzkárt (a továbbiakban együtt: biztosítási esemény), ad) a biztosítási szerződéssel fedezett gazdasági veszteségeket, ae) az egyes kárnemek vonatkozásában az általános biztosítási feltételeket, af) a biztosítás adó nélkül számított (nettó) díját, ag) azon szerződési kitételt, amely szerint a kár mértéke az Mkk tv., valamint e rendelet alapján kerül megállapításra, ah) a biztosítás 4–6. §-ban meghatározott típusára való hivatkozást, ai) a biztosító arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által közleményben megjelentetett nyomtatvány szerinti díjfizetési igazolást állít ki, aj) a mezőgazdasági termelő nyilatkozatát a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlagáról; b) amely a szerződésen egyértelműen feltüntetett, legfeljebb egy éves időszak termelésére vonatkozik a naptári év megjelölésével; c) amelyben az „A”, „B” és „C” típusú mezőgazdasági biztosítás keretébe tartozó feltételek mind egymástól, mind pedig más kockázatoktól elkülönítve kerülnek megállapításra; d) amelyben a biztosító vállalja, hogy az „A”, „B” és „C” típusú biztosítások díja a számlán vagy annak mellékletén (számlarészletező) elkülönítésre kerül; e) amelyben a biztosítási szerződéssel lefedett terület vonatkozásában a kárküszöb ea) egyetlen biztosítás típus esetében sem alacsonyabb a károsodott területre eső biztosítási összeg 30%-nál, eb) az elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár, a téli fagykár és a felhőszakadáskár kockázatoknál a károsodott növénytábla biztosítási összegének 50%-a, ec) aszálykár és tavaszi fagykár kockázatok esetében pedig üzemenként és növénykultúránként nem haladja meg az 50%-ot; f) amely szövegszerűen tartalmazza, hogy a biztosító a szerződéskötés során annak tudatában jár el, hogy az ügyfél a szerződés tárgyát képező mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatást kíván igénybe venni; g) amely rögzíti, hogy a szerződés hatálya alá tartozó biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosító káraktát készít, amely tartalmazza: ga) a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, regisztrációs számát, gb) a károsodott növénykultúra nevét, gc) a károsodott kultúra üzemi szintű területének nagyságát, gd) a károsodott kultúra biztosítási értékét hektáronként, ge) a kárt vagy károkat okozó kárnemet vagy kárnemeket, gf) a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét, gg) a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR) szerinti helyét (MePAR azonosító), gh) a károsodott terület nagyságát, és gi) a kifizetett kártérítés összegét; h) amely kizárólag a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és a legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves átlagában a mezőgazdasági termelő szokásos éves termésének több mint 30%-át elpusztító jégesőkár, aszálykár, az elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadás-kár, tűzkár, illetve homokveréskár miatti gazdasági veszteségeket fedezi; i) amely szerint a biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a biztosítási eseményt kiváltó időjárási jelenség bekövetkeztét ia) tűz esetén a tűzeset keletkezésének helye szerint illetékes hatóság igazolja, ib) elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár, homokverés kár és mezőgazdasági káresemény vonatkozásában pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelkezésére álló adatok alapján, az Mkk tv. 14. § (4) bekezdése szerint, vagy külön eljárásban igazolja, indokolt esetben a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal bevonásával; j) amely megfelel a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendelet 47. cikkében foglalt követelményeknek; k) amely tartalmazza a mezőgazdasági termelő hozzájárulását, amely alapján a biztosító a biztosított terület azonosítására vonatkozó adatokat átadhatja az MVH részére; és l) amely alapján a biztosító a tényleges veszteséget meghaladó kártérítést nem fizet. (2) Amennyiben a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötésekor nem rendelkezik az eljárási törvény szerinti regisztrációs számmal, úgy a mezőgazdasági termelő a regisztrációs szám megállapítása iránt benyújtott kérelmének elbírálásáról szóló döntés kézhezvételét követően köteles kezdeményezni a vele szerződő biztosítónál a mezőgazdasági biztosítási szerződés regisztrációs számmal történő kiegészítését. (3) Amennyiben a biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján az (1) bekezdés h) pontjában rögzített határértéknél kisebb mértékű biztosítási események vagy az ugyanezen pontban felsorolt biztosítási eseményeken kívül más események után is fizet kártérítést, úgy támogatás kizárólag a mezőgazdasági biztosítási szerződés és az ennek alapján kiállított díjfizetési számla egyértelműen elkülönült, (1) bekezdésnek megfelelő feltételeket tartalmazó része után vehető igénybe. (4) Az (1) bekezdés h) pontjában hivatkozott hozamcsökkenést a biztosító saját helyszíni ellenőrzése és nyilvántartása alapján, biztosítói termésadatok hiányában a mezőgazdasági termelő által átadott adatok, tények felhasználásával vagy más, a mezőgazdasági biztosítási szerződésben rögzített módon kell megállapítani. (5) A támogatási kérelmet el kell utasítani, amennyiben ugyanarra a növénykultúrára több biztosítóval kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján igényelnek támogatást. (6) Az (1) bekezdés szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához csak abban a naptári évben igényelhető támogatás, amely naptári év termelésére a szerződés vonatkozik. (7) Amennyiben a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik az (1) bekezdés aj) pontjában meghatározott adatokkal, úgy a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves megyei termésátlagot kell figyelembe venni. Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás díjának támogatása 4. § (1) Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében az alábbi növényi kultúrákra köthető mezőgazdasági biztosítási szerződés: a) őszi búza, b) tavaszi búza, c) őszi árpa, d) tavaszi árpa, e) őszi káposztarepce, f) triticale, g) rozs, h) ipari napraforgó, i) takarmánykukorica, j) borszőlő, k) alma. (2) Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében a biztosított növényi kultúrához a következő kárnemek mindegyikére együttesen kötendő mezőgazdasági biztosítás: a) jégesőkár, c) aszálykár, d) elemi kár okozta mezőgazdasági árvízkár, e) téli fagykár, f) tavaszi fagykár, g) felhőszakadás kár, h) viharkár, i) tűzkár. (3) A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződésben rögzített kárnemek által okozott biztosítási események bekövetkeztét és az (1) bekezdésben felsorolt valamely érintett növényi kultúra károsodását a káraktával igazolja. A „B” típusú mezőgazdasági biztosítás díjának támogatása 5. § (1) A „B” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében az alábbi növényi kultúrákra köthető mezőgazdasági biztosítási szerződés: 1. csemegeszőlő, 2. zab, 3. szója, 4. lencse, 5. borsó, 6. lóbab, 7. csemegekukorica, 8. cukorrépa, 9. zöldborsó, 10. zöldbab, 11. uborka, 12. sárgadinnye, 13. görögdinnye, 14. paprika, 15. fűszerpaprika, 16. paradicsom, 17. káposzta, 18. kelkáposzta, 19. karfiol, 20. brokkoli, 21. sárgarépa, 22. sütőtök, 23. spárga, 24. mák, 25. szárazbab, 26. burgonya, 27. vöröshagyma, 28. őszibarack, 29. kajszi, 30. körte, 31. szilva, 32. meggy, 33. cseresznye, 34. málna, 35. ribizli, 36. köszméte, 37. szamóca, 38. dió. (2) A „B” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében a következő kárnemekre köthető mezőgazdasági biztosítás: a) jégesőkár, b) téli fagykár, c) viharkár, beleértve a homokveréskárt is, d) tűzkár. (3) A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződésben rögzített kárnemek által okozott biztosítási események bekövetkeztét és az (1) bekezdésben felsorolt valamely érintett növényi kultúra károsodását a káraktával igazolja. A „C” típusú mezőgazdasági biztosítás díjának támogatása 6. § (1) A „C” típusú mezőgazdasági biztosítás a 4–5. §-ban nem szereplő biztosítási konstrukciókat tartalmazza. (2) A „C” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében az (1) bekezdés figyelembevételével bármely növényi kultúrára köthető biztosítás. (3) A „C” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében az (1) bekezdés figyelembevételével a következő kárnemekre köthető mezőgazdasági biztosítás: a) jégesőkár, b) aszálykár, c) árvízkár, d) téli fagykár, e) tavaszi fagykár, f) felhőszakadás kár, g) viharkár, h) tűzkár. (4) A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződésben rögzített kárnemek által okozott biztosítási események bekövetkeztét és az érintett növénykultúra károsodását káraktával igazolja. A támogatási kérelem benyújtása, elbírálása, a támogatás kifizetése 7. § (1) A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatást az egységes kérelmében igényli, és egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a) a 3. §-ban foglaltak szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződést kíván kötni, b) tudatában van a támogatás igénybevételének feltételeivel, valamint c) hozzájárul ahhoz, hogy az egységes kérelmében a használatában lévő terület vonatkozásában feltüntetett adatokat az MVH továbbítsa a vele szerződő biztosítónak. (2) A 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet 18. cikkében foglaltakra figyelemmel a mezőgazdasági termelőnek a megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződés másolatát, valamint az ahhoz kapcsolódó biztosítási kötvény sorszámáról szóló nyilatkozatát legkésőbb a tárgyév július 30-áig, a biztosítási díj megfizetéséről szóló, MVH közleményben rendszeresített nyomtatvány szerinti igazolást pedig november 15-éig kell benyújtania az MVH részére. Ezen határidők jogvesztők, amelyeket követően módosításra nincs lehetőség. (3) Amennyiben a 3. § szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződésben a szerződő fél nem a mezőgazdasági termelő, úgy a mezőgazdasági biztosítási szerződés után e rendelet szerinti támogatás csak abban az esetben vehető igénybe, ha a biztosított mezőgazdasági termelő az MVH által közleményben rendszeresített nyomtatványon meghatalmazza a szerződő felet az általa kiválasztott biztosítási konstrukció megkötésére, ezt a meghatalmazást tárgyév július 30-áig megküldi az MVH részére, és a) közvetlenül a biztosítónak fizeti meg a biztosítási díjat, vagy b) a szerződő félnek fizeti meg a biztosítási díjat, és a szerződő fél a biztosítási díj megfizetését az MVH által közleményben rendszeresített nyomtatványon igazolja. (4) A (2) bekezdésben, illetve a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumokat a biztosított mezőgazdasági termelő és a biztosító között létrejött megállapodás alapján a biztosító, a biztosított mezőgazdasági termelő és a szerződő fél között létrejött megállapodás esetén pedig a szerződő fél is benyújthatja az MVH részére. (5) A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás iránti kérelmet az (1)–(3) bekezdésben meghatározott dokumentumok alapján – figyelemmel az Mkk tv. 16. § (4) bekezdésére – az MVH bírálja el. (6) A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás kifizetésére a közvetlen támogatások igénylésére és kifizetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A támogatás forrása, mértéke 8. § A támogatás forrása a) a központi költségvetésben a tárgyévben XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetben Folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzaton meghatározott összeg, valamint b) a 73/2009/EK tanácsi rendelet 69. cikke alapján elkülönített összeg. 9. § (1) A 4–6. §-ban meghatározott mezőgazdasági biztosítások díjához a nettó biztosítási díj legfeljebb 65%-ának megfelelő mértékű támogatás vehető igénybe. A rendelkezésre álló keret kimerülése esetén a támogatási intenzitás arányosan csökken minden igénylő esetében. (2) A rendelkezésre álló pénzügyi források felosztása a következő sorrendben, az (1) bekezdés szerinti mértékig történik: a) „A” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződések, b) „B” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződések, c) „C” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződések. (3) A (2) bekezdésben foglalt mezőgazdasági biztosítási szerződésekhez 2012-ben legfeljebb 9,33 millió eurónak, 2013-ban legfeljebb 10,67 millió eurónak megfelelő forintösszeg használható fel. Előzetes jóváhagyás 10. § (1) Az Mkk tv. 16. § (2) bekezdése szerinti jóváhagyás megadását az „A” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződések esetében tárgyév május 1-jéig lehet kérelmezni. (2) Amennyiben a szerződéses feltételek megfelelnek az Mkk tv.-ben, valamint a 3–4. §-ban foglaltaknak, úgy arról a miniszter – tárgyév május 31-ig – közleményt ad ki, amely közlemény az Mkk tv. 16. § (2) bekezdésében meghatározott miniszteri jóváhagyásnak minősül. (3) Az MVH a (2) bekezdés szerinti miniszteri jóváhagyással rendelkező szerződések Mkk tv.-nyel, továbbá a jelen rendelettel való összhangját, a kötelező tartalmi elemek, valamint a 4. § szerinti feltételek teljesítése tekintetében nem vizsgálja. Adatszolgáltatási kötelezettség 11. § (1) A biztosító az Mkk tv. 17. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítve az egyes, mezőgazdasági biztosítási díjtámogatást igénybe vevő mezőgazdasági termelőkről elektronikus úton – az MVH-val kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint – az alábbi adatokat szolgáltatja az MVH részére: a) a biztosított neve, lakcíme, székhelye, regisztrációs száma, b) a biztosított növények neve, területe, hozama, adó- és járulékmentes egységára, c) a b) pont szerinti növényekhez tartozó éves díjelőírás. (2) Az (1) bekezdésben nem szereplő adatok átadása az MVH és a biztosító együttműködési megállapodásában rögzítettek szerint történik. (3) Az Mkk tv. alkalmazásában a gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény az Agrárgazdasági Kutató Intézet. Ellenőrzések, jogkövetkezmények 12. § (1) A díjtámogatás ellenőrzését az 1122/2009/EK bizottsági rendelet 29., 46 és 50–54 cikkeire is figyelemmel kell elvégezni. (2) A jogkövetkezmények vonatkozásában az 1122/2009/EK bizottsági rendelet 69. cikkében foglaltakat és a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályokat együttesen kell alkalmazni. Záró rendelkezések 13. § Ez a rendelet a) a közös agrárpolitika keretébe tartozó mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint a 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet 68–70. cikke, b) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendelet, végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmaz. 14. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter