67/2015. (XI. 18.) NFM rendelete a tengeri hajók hajózásra alkalmasságának a Tengerészeti Munkaügyi Egyezményen alapuló feltételeiről
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a rendelet a magyar lobogójú tengeri hajók hajózásra alkalmasságának feltételeit szabályozza a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény alapján. Célja a tengerészek munkakörülményeinek, biztonságának és egészségének védelme.
Kire vonatkozik: Hajótulajdonosok, akik magyar lobogójú tengeri hajókat üzemeltetnek; Tengerészek, akik magyar lobogójú tengeri hajókon dolgoznak.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Szakaszok
- 25
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A tengerészeti munkaügyi bizonyítvány és megfelelőségi nyilatkozat meglétét magyar lobogójú hajókon.
- A fiatalkorú tengerészek által végezhető tevékenységek korlátozását.
- A tengerészek repatriálásának feltételeit és költségeit.
- A hajótulajdonosok felelősségét a tengerészek egészségéért, biztonságáért és jólétéért.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Hajótulajdonosok, akik magyar lobogójú tengeri hajókat üzemeltetnek.
- Tengerészek, akik magyar lobogójú tengeri hajókon dolgoznak.
Melyek a főbb pontok?
- A hajótulajdonosnak biztosítania kell a tengerészeti munkaügyi bizonyítványt és megfelelőségi nyilatkozatot.
- Fiatalkorú tengerészek nem végezhetnek nehéz terhek emelését, éjszakai őrszolgálatot, vagy veszélyes gépek kezelését.
- A tengerész négy hónap szolgálat után jogosult repatriálásra, melynek költségeit a hajótulajdonos viseli, beleértve a bérét is a repatriálás ideje alatt.
- A hajótulajdonosnak tengerészenként 1,5 millió forint vagyoni biztosítékot kell letétbe helyeznie a repatriálás biztosítására.
- A hajótulajdonosnak élet-, baleset- és egészségbiztosítást kell kötnie a tengerészekre.
- A hajókon legalább a hajóbizonyítványban előírt minimális személyzeti létszámot és szakképzettséget biztosítani kell.
- Tíz főnél több személyzettel üzemelő hajókon hajószakácsot kell foglalkoztatni.
- A hajótulajdonosnak munkavédelmi célú fedélzeti programokat és eljárásokat kell kidolgoznia, és kockázatértékelést kell végeznie.
- Öt vagy annál több tengerésszel közlekedő hajókon munkavédelmi bizottságot kell létrehozni.
Egyéb jogszabályok
8
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (25)
- 2. § A hajótulajdonosnak biztosítania kell, hogy a magyar lobogójú tengeri
- 3. § A tengerészeti munkaügyi bizonyítványt a Tengerészeti Munkaügyi Egyez
- 4. § A hajótulajdonos a Tengerészeti Munkaügyi Egyezményben és az e rend
- 5. § A hajótulajdonosnak biztosítania kell, hogy a tengeri hajón a fiatalko
- 6. § (1) A tengerész négy hónap szolgálatban töltött időszak után repatriál
- 7. § (1) A hajótulajdonos köteles a tengerészek repatriálásának biztosítása
- 8. § A tengerész a repatriálás költségeit a hajótulajdonos számára köteles
- 9. § (1) Ha a hosszújáratú útja során négy hónapot szolgált fiatalkorú teng
- 10. § A hajótulajdonos a repatriálás részletes szabályait köteles a hajón a
- 11. § A hajótulajdonos a hajó elpusztulása, vagy elsüllyedése esetén a munka
- 12. § A hajótulajdonos a maláriát terjesztő és az egyéb vérszívó szúnyogok
- 13. § A tengeri hajók lakótereinek követelményeit az 1. melléklet tartalmazz
- 14. § A hajótulajdonosnak a tengeri hajón biztosítania kell a hajózási hatós
- 15. § (1) A tíz főnél több előírt személyzettel üzemelő tengeri hajók eseté
- 16. § A hajótulajdonosnak biztosítania kell a hajón a megfelelő minőségű,
- 17. § (1) A hajótulajdonos viseli a hajón munkát végző tengerészeknek a Te
- 18. § A hajótulajdonos az egészség- és biztonságvédelem, továbbá a baleset-m
- 19. § (1) A munkavédelmi célú fedélzeti programokat és eljárásokat tartalmaz
- 20. § (1) A hajóparancsnok köteles a tengerészek közül az egészséget nem v
- 21. § (1) A tengerészeket rendszeres és megfelelő oktatásban kell részesíten
- 22. § (1) A tengeren előforduló minden olyan rendkívüli hajózási eseményről,
- 23. § (1) A hajótulajdonosnak a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény, e rendel
- 24. § (1) A tengerésznek panaszával – a (3)–(5) bekezdés kivételével – elősz
- 25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba
- 26. § Ez a rendelet
67/2015. (XI. 18.) NFM rendelete a tengeri hajók hajózásra alkalmasságának a Tengerészeti Munkaügyi Egyezményen alapuló feltételeiről.
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1.§ E rendelet alkalmazásában:
a)éjszaka: a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény A1.1 Előírás – A foglalkoztatás alsó korhatára 2. pont szerinti időszak;
b)hajótulajdonos: a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény II. cikk 1. pont (j) alpontja szerinti hajótulajdonos;
c)repatriálás: a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény szerinti jogosultság, amely a tengerész hazatérését a költségek meghatározott mértékű átvállalásával biztosítja; d) tengerész: a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény II. cikk 1. pont (f ) alpontjában meghatározott személy;
e)Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény: a 2013. évi IV. törvénnyel kihirdetett, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 94. ülésszakán elfogadott 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény.
2. §A hajótulajdonosnak biztosítania kell, hogy a magyar lobogójú tengeri hajón rendelkezésre álljon a tengerészeti
munkaügyi bizonyítvány és a tengerészeti munkaügyi megfelelőségi nyilatkozat.
3. §A tengerészeti munkaügyi bizonyítványt a Tengerészeti Munkaügyi Egyezményben és az e rendeletben foglalt
követelményeknek való megfelelést követően a hajózási hatóság a tengeri hajó részére a hajótulajdonos kérelmére adja ki.
4. §A hajótulajdonos a Tengerészeti Munkaügyi Egyezményben és az e rendeletben foglalt követelményeknek való
megfelelés érdekében a hajó hatósági ellenőrzése közötti időszakban intézkedéseket köteles megfogalmazni, amelyeket a tengerészeti munkaügyi megfelelési nyilatkozat I. részében rögzít.
5. §A hajótulajdonosnak biztosítania kell, hogy a tengeri hajón a fiatalkorú tengerész a következő tevékenységeket ne
végezhesse:
a)nehéz terhek vagy tárgyak emelése, mozgatása, szállítása;
b)kazánokba, tartályokba és vízgátakba való belépés;
c)káros szintű zaj- és rezgésterhelésnek való kitettség;
d)emelőgépek és más erőgépek, szerszámok működtetése, valamint az ilyen berendezések kezelői mellett jelzőként való közreműködés;
e)kikötő- vagy vontatókötelek, valamint kikötő-horgonyberendezések kezelése; f ) kötélmunkák;
g)magasban vagy fedélzeten viharos időben végzett munka;
h)éjszakai őrszolgálat;
i)villamos berendezések kezelése;
j)potenciálisan káros anyagoknak, káros fizikai hatásoknak, veszélyes vagy toxikus anyagoknak és ionizáló sugárzásoknak való kitettség;
k)étkeztetéshez kapcsolódó gépi berendezések tisztítása;
l)a hajók csónakjainak kezelése vagy irányítása;
m)a hajószakács tevékenység.
6. §(1) A tengerész négy hónap szolgálatban töltött időszak után repatriálásra jogosult
a)ha a tengerész munkaviszonya a hajó külföldi tartózkodása közben jár le, a tengerész munkaszerződése rendelkezéseinek megfelelően megadott felmondási időszak lejártával;
b)a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény A2.5 Előírás – Repatriálás 1. pont (b) és (c) bekezdése szerint:
ba)a repatriálást szükségessé tevő betegség, sérülés vagy egyéb egészségi állapot miatt úgy, hogy a repatriálással járó utazás megtételére még egészségileg alkalmasnak nyilvánítják a tengerészt;
bb)hajótörés esetén;
bc)abban az esetben, ha a hajótulajdonos – mint a tengerész munkáltatója – fizetésképtelenségéből, a hajó eladásából, a hajó lajstromozásának megváltozásából, vagy bármely más hasonló okból kifolyólag nem képes a továbbiakban teljesíteni jogszabály szerinti vagy szerződésben vállalt kötelezettségeit;
bd)abban az esetben, ha a hajó háborús övezetbe tart, és emiatt a tengerész a hajózási szolgálatot nem folytatja; valamint
be)abban az esetben, ha a tengerész munkaviszonya valamely bírósági ítéletnek vagy kollektív szerződésnek megfelelően megszűnik vagy szünetel, vagy ha a tengerész munkaviszonya bármely más hasonló okból kifolyólag megszűnik.
(2)A repatriálásnak a hajótulajdonos által a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény A2.5 Előírás – Repatriálás szerint viselt költségei magukban foglalják
a)a repatriálás célállomásaként kiválasztott helyre való eljutás költségeit;
b)a szállás és élelmezés költségeit a hajó elhagyásától a repatriálás célállomására érkezésig;
c)a munkabért a hajó elhagyásától a repatriálás célállomására érkezéséig;
d)a tengerész személyes poggyászának a repatriálás célállomásáig való elszállításával járó költségeit 30 kilogrammig terjedően; valamint
e)szükség szerint az orvosi kezelés költségeit mindaddig, amíg a tengerész egészségileg alkalmas nem lesz arra, hogy elutazhasson repatriálásának célállomására.
(3)A hajótulajdonos mindaddig köteles fedezni a repatriálás költségeit, amíg az érintett tengerész a (7) bekezdés szerinti célállomáson partra nem száll, vagy megfelelő alkalmazásba nem áll valamely olyan hajón, amely ezen célállomás felé tart. A hajótulajdonos a repatriálás költségeit a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény A2.5. Előírás
–Repatriálás 3. pontja szerint a tengerésztől nem követelheti meg.
(4)A repatriálás megkezdéséig eltelt, valamint a repatriáláshoz kapcsolódó utazással töltött idő a tengerészeknek járó fizetett szabadság idejéből nem vonható le.
(5)A repatriálás ideje alatt a tengerészt a munkaszerződésében meghatározott bér illeti meg, kivéve, ha a hajótulajdonos a tengerész munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással szüntette meg.
(6)A hajótulajdonosnak felelősséget kell vállalni a repatriálás megfelelő és gyors megszervezéséért. A tengerészek repatriálásakor az utazás módja elsősorban a légiközlekedés.
(7)A tengerészek repatriálásának célállomása a tengerész munkaszerződésében meghatározott hely, ennek hiányában a tengerész döntése szerint
a)a tengerész munkaszerződése megkötésének helye;
b)a kollektív szerződésben meghatározott hely; vagy
c)a tengerész tartózkodási helye szerinti ország.
7. §(1) A hajótulajdonos köteles a tengerészek repatriálásának biztosítása érdekében tengerészenként másfél millió forint
vagyoni biztosíték letétbe helyezésére.
(2)A vagyoni biztosíték a hajótulajdonos által hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli letét.
(3)Vagyoni biztosítékként csak olyan letéti szerződés vehető figyelembe, amely tartalmazza, hogy a letét kizárólag a tengerészek repatriálásának biztosítására használható fel.
8. §A tengerész a repatriálás költségeit a hajótulajdonos számára köteles megtéríteni, ha a hajótulajdonos a tengerész
munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással szüntette meg.
9. §(1) Ha a hosszújáratú útja során négy hónapot szolgált fiatalkorú tengerészről a hajózási szolgálat alatt nyilvánvalóan
bebizonyosodik, hogy nem alkalmas a tengeri hajón való munkavégzésre, a hajótulajdonos a tengerész térítésmentes repatriálására köteles az első olyan alkalmas érintett kikötőből, amelyben a lobogó szerinti államnak, vagy az adott fiatalkorú tengerész állampolgárság szerinti vagy tartózkodási hely szerinti államának konzuli szolgálata működik.
(2)A hajótulajdonos a repatriálásról – annak okait is megadva – értesíti azt a hatóságot, amely az érintett fiatalkorú tengerész számára kibocsátotta a tengeri hajózási szolgálathoz szükséges okiratokat.
10. §A hajótulajdonos a repatriálás részletes szabályait köteles a hajón a tengerészek számára magyar és angol nyelven
hozzáférhetővé tenni.
11. §A hajótulajdonos a hajó elpusztulása, vagy elsüllyedése esetén a munkanélküli tengerésznek a munkaviszonyából
eredő legalább kéthavi munkabérének megfelelő összegű kártalanítást köteles fizetni. A jogosultság nem korlátozza a tengerész munkanélküliséggel össze nem függő, a hajó megsemmisüléséből vagy elsüllyedéséből eredő egyéb kárigényét.
12. §A hajótulajdonos a maláriát terjesztő és az egyéb vérszívó szúnyogok által érintett területeken közlekedő hajókat
szúnyoghálóval, valamint szúnyogriasztó szerekkel és eszközökkel, a tengerészeket profilaktikus szerekkel köteles ellátni.
13. §A tengeri hajók lakótereinek követelményeit az 1. melléklet tartalmazza
14. §A hajótulajdonosnak a tengeri hajón biztosítania kell a hajózási hatóság által a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény
A2.7. Előírás – A személyzet létszámának szintje szerint megállapított és a hajóbizonyítványba bejegyzett, a hajó hajózásra alkalmasságához szükséges legkisebb személyzeti létszámot, és e létszám szakképzettség szerinti összetételét.
15. §(1) A tíz főnél több előírt személyzettel üzemelő tengeri hajók esetében a hajózási képesítésekről szóló miniszteri
rendeletben meghatározott hajószakácsot kell foglalkoztatni.
(2)A tíz főnél kevesebb előírt személyzettel üzemelő tengeri hajók esetében a hajótulajdonos eltekinthet a hajószakács alkalmazásától abban az esetben, ha a hajókonyhán olyan személy foglalkozik élelmiszer-feldolgozással, aki igazolja, hogy az élelmiszer- és személyi higiénia, élelmiszerkezelés és -tárolás hajókon érvényes szabályait a hajózási hatóság által elismert és a hajózási hatóság honlapján közzétett képzésen elsajátította.
(3)Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alól a hajózási hatóság a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény A3.2. Előírása alapján adhat felmentést.
16. §A hajótulajdonosnak biztosítania kell a hajón a megfelelő minőségű, tápértékű és mennyiségű élelmiszert és
ivóvizet a 2. mellékletben foglalt minimumkövetelményeknek megfelelően.
17. §(1) A hajótulajdonos viseli a hajón munkát végző tengerészeknek a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény A4.2 Előírás
–A hajótulajdonosok felelőssége 1. és 3. pontjában felmerült költségeit.
(2)A hajótulajdonos betegség és sérülés esetén a sérülés bekövetkeztétől és a betegség kezdetének időpontjától számított tizenhat hétig a tengerész felmerült költségeit és az elmaradt munkabérét köteles megfizetni.
(3)A hajótulajdonos felelősségvállalási kötelezettsége nem áll fenn a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény A4.2. Előírás
–A hajótulajdonosok felelőssége 5. pontjában rögzített esetekben.
(4)A hajótulajdonosoknak intézkedéseket kell hozni abból a célból, hogy a beteg, sérült, valamint elhalálozott tengerészek által a hajófedélzeten hátrahagyott vagyontárgyakat megőrizzék, majd visszajuttassák nekik vagy a legközelebbi hozzátartozóiknak.
(5)A hajótulajdonos köteles a tulajdonában lévő hajón dolgozó tengerészekre vonatkozóan élet-, baleset- és egészségbiztosítást kötni, és azt a tengerész munkahelyi sérülése, betegsége, veszély következtében beálló halála vagy tartós rokkantsága esetén az érintett tengerész részére kártalanítás biztosítása érdekében díjfizetéssel hatályban tartani.
18. §A hajótulajdonos az egészség- és biztonságvédelem, továbbá a baleset-megelőzés érdekében köteles
a)az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról szóló 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet 4. számú mellékletében lévő „Hajózási Munkák Biztonsági Szabályzatában”,
b)a hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet [a továbbiakban: 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet] 3. számú mellékletének I. fejezetében részletezett vészhelyzettel, a munkavédelemmel, az elsősegélynyújtással és a túléléssel kapcsolatos feladatokra vonatkozó követelmények és képesítési előírásokban, valamint
c)a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló 21/2002. (XI. 8.) GKM–ESZCSM együttes rendeletben foglalt követelmények érvényre juttatása érdekében munkabiztonsági és munkaegészségügyi előírásokat tartalmazó munkavédelmi célú fedélzeti programokat és eljárásokat kidolgozni, és azokat a technológiai fejlődésben és a tudományos kutatásban bekövetkezett fejleményeknek megfelelően rendszeresen felülvizsgálni és megújítani.
19. §(1) A munkavédelmi célú fedélzeti programokat és eljárásokat tartalmazó munkavédelmi követelmények szabályzatát
(a továbbiakban: Munkavédelmi Követelmények Szabályzata) a hajózási hatóság hagyja jóvá.
(2)A hajótulajdonos köteles a Munkavédelmi Követelmények Szabályzatát a tengeri hajón a tengerészek számára hozzáférhetővé tenni.
(3)A hajótulajdonos vagy a megbízottja köteles rendszeresen ellenőrizni, hogy a hajó kielégíti-e a biztonsági és egészségvédelmi követelményeket, és mindent meg kell tennie azok folyamatos biztosítása érdekében.
(4)A hajótulajdonosnak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg és szükség esetén mennyiségileg értékelni a tengerészek egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a tengerészeket érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a hajótulajdonosnak azonosítania kell a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, fel kell becsülnie a veszély jellegét (baleset, egészségkárosodás) és a veszélyeztetettség mértékét.
20. §(1) A hajóparancsnok köteles a tengerészek közül az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel
összefüggő munkavállalói jogok és érdekek képviseletére képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) kijelölni.
(2)A munkavédelmi képviselő és a hajóparancsnok felel a hajó munkavédelmi politikájának és programjának megvalósításáért és betartásáért.
(3)Az öt vagy annál több tengerésszel közlekedő hajókon munkavédelmi bizottságot kell létrehozni, amelynek tagjai közt van a hajóparancsnok és a munkavédelmi képviselő.
21. §(1) A tengerészeket rendszeres és megfelelő oktatásban kell részesíteni a hajó fedélzetén betartandó biztonsági
és egészségvédelmi szabályokról, az elvégzendő speciális feladatokról, a munkavédelemről szóló törvényben meghatározottak szerint. A tengerésznek az adott hajóra történő behajózását követő 48 órán belül hajóismereti oktatásban kell részesülnie a 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet 3. számú melléklet I. fejezet 4. pontjában részletezett ismeretek szerint.
(2)Az (1) bekezdésben említett oktatásnak ki kell térnie különösen a tűz elleni védekezésre, az életmentő és túlélőeszközök használatára, valamint a különféle – a hajón fellelhető – jelekre, vészjelzésekre különös tekintettel a jelzésadásra és ennek megértésére. A fedélzeti tevékenység változásainak megfelelően az oktatást ki kell egészíteni vagy meg kell ismételni.
22. §(1) A tengeren előforduló minden olyan rendkívüli hajózási eseményről, amely érinti a tengerészek egészségét
vagy biztonságát, a hajózási hatóságnak, a bekövetkezett munkabalesetekről, valószínűsíthetően foglalkozási megbetegedésnek minősülő esetekről a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak megfelelően az illetékes hatóságoknak részletes jelentést kell küldeni. Az eseményt pontosan és részletesen be kell jegyezni a hajónaplóba, továbbá a munkabaleseti nyilvántartásba.
(2)A hajótulajdonosnak megfelelő utasításokat tartalmazó hivatalos figyelmeztetések elhelyezésével a tengerészeket tájékoztatnia kell a hajó fedélzetén felmerülő egyes veszélyekről.
(3)A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvény alapján a közlekedésbiztonsági szerv a víziközlekedési balesetek és az egyéb víziközlekedési események megelőzése érdekében biztonsági ajánlást készít. A szakmai vizsgálatot a közlekedésbiztonsági szerv zárójelentéssel fejezi be, és azt honlapján közzéteszi. A közlekedésbiztonsági szerv a honlapján közzéteszi továbbá az előző évben végzett vizsgálatokról, a kiadott biztonsági ajánlásokról és a korábban kiadott biztonsági ajánlásokkal összhangban végrehajtott intézkedésekről készített beszámolóját, és azt az Európai Bizottság részére megküldi.
(4)A munkavédelem kérdésének kezelésével kapcsolatban kockázatértékelést végző hajótulajdonosoknak e tevékenység végzése során figyelembe kell venniük a saját hajóikról a közlekedésbiztonsági szerv által készített biztonsági ajánlásokat és a közlekedésbiztonsági szerv honlapján lévő beszámolók adatait.
23. §(1) A hajótulajdonosnak a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény, e rendelet, valamint az állam, a hajótulajdonosok és
a tengerészek érdekképviseleti szervei között létrejött megállapodásban foglalt, a tengerészeket megillető jogok sérelmének megszüntetése érdekében a hajón alkalmazandó panaszkezelési eljárási szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) kell kidolgoznia.
(2)A panaszkezelési szabályzat egy példányát valamennyi tengerész számára át kell adni.
(3)A panaszkezelési szabályzatnak tartalmaznia kell a lobogó szerinti állam és – ha az előbbitől eltér – a tengerész tartózkodási hely szerinti országa illetékes hatóságának elérhetőségeit, valamint a Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény 5.1.5. Szabályában foglaltakat.
(4)A hajótulajdonos intézkedni köteles annak érdekében, hogy a hajóparancsnok egy fedélzeti vagy géptisztet bízzon meg a panasztételi eljárással kapcsolatos tanácsadói feladatok ellátására.
24. §(1) A tengerésznek panaszával – a (3)–(5) bekezdés kivételével – először közvetlen elöljárójához kell fordulnia
(2)Ha a panasz elbírálása két héten belül nem történik meg, a tengerész jogosult panaszával a hajóparancsnokhoz fordulni. (3) Ha a panasz elbírálása a tengeri hajón nem lehetséges, vagy arra a panasz előterjesztését követő három héten belül nem került sor, a panaszt a hajóparancsnok továbbítani köteles a hajótulajdonosnak. A hajótulajdonosnak a panaszt a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálnia.
(4)Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost
–az elintézés várható időpontjának és az eljárás meghosszabbodása indokainak egyidejű közlésével – tájékoztatni kell.
(5)A tengerész – az (1)–(3) bekezdéstől eltérően, választása szerint – közvetlenül is fordulhat a hajóparancsnokhoz, a hajó tulajdonosához, a hajózási hatósághoz, valamint a sérelem kivizsgálásban eljárni jogosult más hatósághoz, vagy a bírósághoz.
(6)A panaszt tevő tengerészt a panasz megtétele miatt hátrány nem érheti, ha a panasz megtétele nem zaklatás céljából vagy nem rosszhiszeműen történt.
(7)A panasztételi eljárásban a tengerész képviselővel vagy képviselő útján is eljárhat, aki egy másik tengerész vagy bármely más megbízott személy, vagy jogi képviselő is lehet.
(8)A hajóparancsnok a panaszkezelési eljárást rögzíti a hajónaplóba. A panaszosnak a hajónaplóba rögzítettekről egy másolatot kell átadni.
25. §Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba
26. §Ez a rendelet
a)az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezmény alapján kötött megállapodás végrehajtásáról, valamint az 1999/63/EK irányelv módosításáról szóló 2009. február 16-i 2009/13/EK tanácsi irányelvnek,
b)a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezménynek való megfelelés és annak végrehajtása vonatkozásában a lobogó szerinti államokra háruló egyes kötelezettségekről szóló, 2013. november 20-i 2013/54/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Seszták Miklós s. k., nemzeti fejlesztési miniszter