2015. XXXIII. törvény a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményf

2015. XXXIII. törvény a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről. Az Országgyűlés a  gazdaság és a  turizmus élénkítése, a  sport- és szabadidős szolgáltatások színvonalának emelése, valamint a  hosszú távú városrehabilitáció megvalósítása érdekében, továbbá a  Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezéséhez szükséges nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes uszodakomplexum létrehozásának elősegítése céljából a következő törvényt alkotja. 1. § (1) E törvény hatálya az 1. mellékletben felsorolt ingatlanokra, az ezekből az ingatlanokból telekalakítási eljárások során kialakított ingatlanokra, valamint azokon a  Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság (a továbbiakban: világbajnokság) megrendezéséhez szükséges, illetve azzal összefüggő, azt A törvényt az Országgyűlés a 2015. március 31-i ülésnapján fogadta el. kiszolgáló beruházásokra és felújítási tevékenységre – ideértve a közterületi, közmű és árvízvédelmi beruházásokat is – (a  továbbiakban együtt: beruházás), továbbá a  beruházással összefüggő beszerzésekre és a  beruházással összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokra terjed ki. (2) A  beruházás megvalósítása kiemelkedően fontos közérdek, a  beruházás megvalósítása érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződésnek tekintendőek, és a beruházás megvalósítása érdekében kötött szerződések teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik. 2. § A beruházás építtetője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 3. § (1) A  beruházással összefüggésben lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében az  ajánlatkérő minden esetben jogosult a  közbeszerzésekről szóló 2011.  évi CVIII.  törvény (a  továbbiakban: Kbt.) 94.  § (2)  bekezdés d) pontja szerinti, rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A Kbt. 94. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eljárás esetén a) az ajánlatkérő minden esetben köteles legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni, és b) az ajánlatok értékelési szempontja kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás lehet. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti közbeszerzési eljárások megindításához, az  azzal összefüggő szerződések megkötéséhez és azok módosításához a  közbeszerzésekért felelős miniszter engedélye nem szükséges, és azok szabályosságát a közbeszerzésekért felelős miniszter nem ellenőrzi. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti közbeszerzési eljárások tekintetében keletkezett ajánlattételi felhívás, az  ajánlatok azon része, amely az adott közbeszerzési eljárásban az értékelési szempont alapján értékelésre került, továbbá a bírálati bizottsági jegyzőkönyv, az  összegzés és a  megkötött szerződés – a  személyes adatok kivételével – közérdekű adatnak, illetve közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, és a  közérdekű adatra vonatkozó szabályok szerint megismerhetők, illetve hozzáférhetők. 4. § A  beruházás kapcsán indított közbeszerzési eljárások során a  közbeszerzési hirdetményekkel kapcsolatos ügyintézési határidő egy munkanap. 5. § (1) A  beruházás területére vonatkozó sajátos településrendezési követelmények, illetve és az  építési övezetre előírt határértékek a Budapest XIII. kerület 25879 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: létesítményfejlesztési ingatlan) tekintetében a következők: a) a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 35 százalék, b) a terepszint alatti megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 30 százalék, c) a legkisebb zöldfelület mértéke 40 százalék, d) a megengedett legnagyobb építménymagasság 50 méter, és e) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató 1,00. (2) A  beruházás keretében a  létesítményfejlesztési ingatlanon megvalósítandó beruházás egészére vonatkozóan a rendeltetésszerű használatához 150 személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani, azzal, hogy a) a  8.  § (1)  bekezdése szerinti ideiglenes lelátó létesítése kapcsán, az  ideiglenes lelátó fennállásának időtartamára további 250, összesen 400 személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani, és b) az  elhelyezés a  létesítményfejlesztési ingatlan határvonalától számított 2000 méteren belül bárhol biztosítható. A beruházás tekintetében további gépjármű elhelyezési kötelezettséget feltételként nem lehet előírni. A  személygépkocsik megfelelő elhelyezése tekintetében forgalomtechnikai terv elkészítésének kötelezettsége terheli a beruházás építtetőjét. (3) A  beruházás keretében a  létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épület nem minősül magasépítménynek (magasháznak), ha az épület 30 métert meghaladó legfelső építményszintjének alapterülete nem éri el a 300 m2-t, azzal, hogy a 9. § szerinti ideiglenes lelátókat ennek meghatározásakor nem kell figyelembe venni. (4) A beruházás keretében a létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épület, illetve ideiglenes lelátók tekintetében a mindenkori hatályos fővárosi és kerületi településrendezési eszközöknek, valamint a vonatkozó fővárosi és kerületi önkormányzati rendeleteknek a parkolás rendjére, az építtetők személygépkocsi-elhelyezési kötelezettségére, a fás szárú növények védelmére, kivágására és pótlására vonatkozó, valamint az árvízvédelemmel összefüggő előírásait nem kell figyelembe venni. Az építtető a területileg illetékes Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzattal a fás szárú növények pótlásáról külön megállapodást köt, amely a létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épületre vonatkozó használatbavételi engedély kiadásának feltételét képezi. (5) A  létesítményfejlesztési ingatlan telke rendezettnek minősül, ha a  helyi építési szabályzatnak megfelelő telekalakítási eljárásban a telekalakítási engedély rendelkezésre áll, és a változási vázrajzot a földhivatal záradékolta. A  telekalakítási engedély alapján az  ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó változásátvezetési eljárást a használatbavételi engedély kiadásáig kell kérelmezni. (6) A  beruházással összefüggésben a  kulturális örökség védelmére és az  azzal összefüggő közigazgatási hatósági eljárásra jogszabály további eltéréseket állapíthat meg. (7) A  létesítményfejlesztési ingatlanon a  bontás, a  létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épület tekintetében a földmunka és a mélyalapozás építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység. (8) A  beruházás keretében a  létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épület tekintetében oltóvízként abban az esetben kell figyelembe venni az épület részeként elkészülő medencékben a rendeltetésszerű működtetés során rendelkezésre álló vízmennyiséget, ha a medencék tekintetében a tűzoltói beavatkozás lehetősége biztosított. 6. § (1) A  beruházás keretében a  Budapest XIII. kerület 25666/2 helyrajzi számú, természetben az  Újpest rakpartot magában foglaló ingatlanon az  építtető elsőrendű árvízvédelmi művet létesít. Az  árvízvédelmi mű megvalósítása a létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épületre vonatkozó használatbavételi engedély kiadásának feltételét képezi. Az  árvízvédelmi mű elkészültét követően Budapest Főváros Önkormányzata intézkedik az  önkormányzati árvízvédelmi vonalnak a  Budapest XIII. kerület 25666/2 helyrajzi számú ingatlanra történő áthelyezéséről, és ennek érdekében az  elkészült árvízvédelmi művet Budapest Főváros Önkormányzatának határozatlan időre a vagyonkezelésébe kell adni. Az árvízvédelmi mű árvízvédelmi fal vagy mobil árvízvédelmi rendszer formájában is létesíthető. (2) Az (1) bekezdés szerinti árvízvédelmi mű elkészültéig és az önkormányzati árvízvédelmi vonal (1) bekezdés szerinti áthelyezéséig árvíz esetén Budapest Főváros Önkormányzata az  Újpest-rakpart vonalán védekezik. Az  árvízi védekezés és helyreállítás összes költségét – az árhullám levonulását követő 90 napon belül – védekezési költség címén Budapest Főváros Önkormányzata részére meg kell téríteni. A  beruházás tekintetében a  folyók nagyvízi medrének használatára és hasznosítására vonatkozó jogszabályi előírások és korlátozások nem alkalmazandók. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti árvízvédelmi mű létesítése a  létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épület tekintetében nem képezi az  épületre vonatkozó építési és használatbavételi engedély kiadásának feltételét. A  létesítményfejlesztési ingatlanon létesítendő épületre vonatkozó építési és használatbavételi engedély kiadása során árvízvédelmi szempontokat nem kell figyelembe venni, és az  építési, illetve a  használatbavételi engedély kiadása árvízvédelemmel összefüggő ok miatt nem tagadható meg. 7. § (1) A beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban az ügyintézési határidő öt nap. (2) A  beruházás megvalósításához szükséges közigazgatási hatósági eljárásokban a  szakhatósági eljárás ügyintézési határideje öt nap, amely nem hosszabbítható meg. (3) A  beruházással érintett közmű- és energiaszolgáltató az  ahhoz az  építtető által benyújtott tervek jóváhagyása tekintetében a tervek benyújtásától számított öt napon belül érdemben nyilatkozik. 8. § (1) A  beruházás keretében legfeljebb 14 000 személy elhelyezésére szolgáló ideiglenes lelátók létesíthetők. Az  ideiglenes lelátók létesítéséhez építésügyi hatósági engedély nem szükséges, azokra, illetve azok létesítése kapcsán az  országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet és az  országos tűzvédelmi szabályzatról szóló miniszteri rendelet szabályai nem alkalmazhatók. Az ideiglenes lelátók létesítéséhez kizárólag a  Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság engedélye szükséges, azzal, hogy az ideiglenes lelátók létesítésének feltételeit az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály állapítja meg. (2) Az  ideiglenes lelátókat az  adott világbajnokság befejezését követő 90 napon belül meg kell szüntetetni. Az  ideiglenes lelátók létesítése kapcsán a  fővárosi és kerületi településrendezési eszközök előírásait nem kell alkalmazni. 9. § (1) A  toronyugrás céljából létesítendő óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei – ideiglenes építményként  – a  Duna bármelyik oldalán az  Erzsébet híd és az  Árpád híd között a  rakparton bárhol elhelyezhető, ideértve az Országház és a Duna között húzódó Id. Antall József rakpartot is, és az építmény egyes részei a Duna medrében is elhelyezhetőek. A toronyugrás céljából létesítendő óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei közterületen is elhelyezhetők, azok létesítéséhez a  közterület tulajdonosától közterület-használati hozzájárulást nem kell kérni és közterület-használati hozzájárulást tartalmazó szerződést nem kell kötni. A  toronyugrás céljából létesítendő óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei közterületen történő elhelyezése esetén a  közterület tulajdonosa részére a  közterület használatára és annak részletes körülményeire vonatkozóan a  közterület használatának megkezdését megelőző 60 nappal bejelentést kell tenni. (2) A  toronyugrás céljából létesítendő óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei mint ideiglenes építmény létesítése során a  kulturális örökség védelméről szóló törvény, a  világörökségről szóló törvény, valamint az  e  törvények végrehajtására kiadott rendeletek előírásai nem alkalmazhatók, továbbá a  természet védelméről szóló törvény előírásait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az óriás ugrótornyot és kapcsolódó létesítményeit az adott világbajnokság befejezését követő 90 napon belül meg kell szüntetetni és az építtető köteles a közterület eredeti állapotát visszaállítani. Az óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei létesítése kapcsán a fővárosi és kerületi településrendezési eszközök előírásait nem kell alkalmazni. (4) Az  óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményei létesítése kapcsán valamint az  e  létesítmény használatával lebonyolítandó verseny megrendezésével összefüggésben a  Dunán hajózási korlátozás, illetve hajózási zárlat rendelhető el. A beruházással összefüggésben a víziközlekedésről szóló törvény valamint a víziközlekedés rendjéről szóló miniszteri rendelet előírásait e  törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. 10. § A beruházás érdekében települési önkormányzat a tulajdonában lévő önkormányzati vagyon tulajdonjogát az állam javára versenyeztetés mellőzésével átruházhatja, vagy a  tulajdonjog állam javára történő ingyenes átruházására vonatkozó megállapodást köthet. 11. § A  beruházás tekintetében a  beruházás megvalósításáért felelős kormánybiztos bármely hatóságtól, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaságtól, az  építtetőtől, egyéb állami tulajdonban álló társaságtól, továbbá Budapest Főváros Önkormányzatától, valamint Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzatától a  beruházással összefüggő ügyben tájékoztatást kérhet, illetve intézkedés megtételét javasolhatja. Ha a  közigazgatási hatóság, a  közműszolgáltató, a  közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaság, az építtető, az egyéb állami tulajdonban álló társaság, Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros XIII.  Kerületi Önkormányzata a  kormánybiztos intézkedési javaslatával nem ért egyet, akkor az  érintett szerv első számú vezetője – önkormányzat esetén a  főpolgármester, illetve a  polgármester – részletes indoklással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját a  kormánybiztossal az  intézkedési javaslat kézhezvételétől számított öt napon belül. Ha az  érintett szerv irányítását valamely miniszter látja el, akkor az  érintett szerv vezetője és a  felügyeletet ellátó miniszter együttes, részletes indoklással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját a  kormánybiztossal az intézkedési javaslat kézhezvételétől számított öt napon belül. 12. § Az e törvény hatálya alá tartozó ingatlanokra vonatkozó jogok, az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése, illetve a  beruházás során a  Magyarország 2015.  évi központi költségvetéséről szóló törvény 2014.  évi C.  törvény 20.  § (2) bekezdése szerinti szabályokat nem kell alkalmazni. 13. § (1) A beruházás megvalósításához és működéséhez szükséges – az 1. §-ban, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben megjelölt – ingatlanra vonatkozó szükséges földhasználati, illetve egyéb jogot elsősorban megállapodás útján kell megszerezni. (2) Ha az  ingatlanra vonatkozó jog az  (1)  bekezdésben foglaltak szerint nem szerezhető meg, az  ingatlant ki kell sajátítani. A  beruházás megvalósításához és működéséhez szükséges ingatlan megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál. (3) Az  e  törvény hatálya alá tartozó ingatlanokon megvalósuló beruházás, felújítási- és létesítményfejlesztési tevékenység a sportról szóló 2004. évi I.  törvény 49. § h) pontjában meghatározott, a sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítását szolgáló közfeladatnak minősül. 14. § Az  építési, szerelési munkával kapcsolatos vagy hulladék összegyűjtésére szolgáló konténerek elhelyezéséhez, fennmaradásához szükséges közterület-használati hozzájárulásra vonatkozó kérelem esetén a  tulajdonos önkormányzat a  közterület-használati hozzájárulást az  arra vonatkozó kérelem benyújtásától számított öt napon belül megadja, és a  felek a  közterület-használati hozzájárulást tartalmazó szerződést a  közterület-használati hozzájárulásról szóló döntés meghozatalát követő öt napon belül megkötik. 15. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) a beruházás megvalósításához és működéséhez szükséges, a 13. § (1) bekezdése szerinti – az 1. mellékletben nem szereplő, a 9. § (1) bekezdése szerinti óriás ugrótorony létesítését szolgáló – ingatlanok körét, b) a beruházás tekintetében alkalmazandó sajátos kulturális örökségvédelmi szabályokat, c) a 9. § (1) bekezdésében meghatározott óriás ugrótorony és a kapcsolódó létesítmények ca) lehetséges helyszíneit, cb) létesítése tekintetében alkalmazandó sajátos természetvédelmi szabályokat, cc) létesítésének, elbontásának szabályait, cd) használatával lebonyolítandó verseny megrendezésével összefüggésben a  dunai hajózás korlátozásának, illetve hajózási zárlat elrendelésének, továbbá a vízi rendezvény engedélyezésének szabályait, d) a  beruházással kapcsolatos további beépítési szabályokat, és a  beruházással kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárások további sajátos szabályait, e) a létesítményfejlesztési ingatlannal kapcsolatos további építési követelményeket rendelettel állapítsa meg. (2) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy a 8. § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes lelátók létesítésének és bontásának feltételeit rendeletben szabályozza. 16. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 17. § (1) E törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Az e törvény hatálybalépésekor a beruházással összefüggő folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint a  polgári peres és nem peres eljárásokban a  Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot a  Nemzeti Sportközpontok jogutódjának kell tekinteni. A  jogutódlás tényét az  érintett eljárásokban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság bejelenti. 18. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 4. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:) „n) sportinfrastruktúra fejlesztése keretében sport- és ehhez kapcsolódó kiegészítő létesítmény létesítése, bővítése, fejlesztése érdekében, ha na) a  sportlétesítmény a  nemzeti vagyonról szóló 2011.  évi CXCVI.  törvényben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanként olimpiai központnak minősül, nb) a  sportlétesítmény létesítése olimpia vagy valamely sportágban Európa-bajnokság vagy világbajnokság megrendezése céljából történik;” 19. § (1) A  központi államigazgatási szervekről, valamint a  Kormány tagjai és az  államtitkárok jogállásáról szóló 2010.  évi XLIII. törvény (a továbbiakban Ksztv.) 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök, illetve a Kormány által határozatban kijelölt miniszter irányítja. Az irányító személye a kormánybiztos által ellátandó egyes feladatok tekintetében eltérő lehet.” (2) A Ksztv. 31. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8a) A  (8)  bekezdéstől eltérően a  kormánybiztost tevékenységének ellátásában a  (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott esetben a kinevezése szerinti minisztériumban, miniszter irányítása alatt, illetve ha a kormánybiztos tevékenységét – a  feladattól függően – a  miniszterelnök és a  miniszter is irányítja, az  irányítást ellátó miniszter irányítása alatt álló minisztériumban működő titkárság segíti, amelyre mindkét esetben az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.” Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke