511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelete a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról.

511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelete a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról. A Kormány a  közúti közlekedésről szóló 1988.  évi I.  törvény 48.  § (3)  bekezdés a)  pont 19.  alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A közúti járművek műszaki megvizsgálásával kapcsolatos kiegészítő eljárási szabályok 1. § (1) A  típusbizonyítvány kiadása iránti kérelmet a  jármű gyártója nyújthat be, ha a  típus tekintetében teljesíti a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben a gyártó számára meghatározott kötelezettségeket. (2) A  közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a  továbbiakban: ER.) Függelékeiben meghatározott EK típusjóváhagyás szerint kiadott típusbizonyítvány az  azt kérelmező gyártó (a  továbbiakban: a  típusbizonyítvány jogosítottja) részére a  típusbizonyítványban meghatározott járműtípus, típusváltozat, kivitel tekintetében – a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a  továbbiakban: MR.) meghatározott követelmények teljesítéséig – általános forgalomba helyezési engedélynek minősül. (3) A  közlekedési hatóság vizsgálja az  (1)  bekezdésben foglalt feltétel meglétét. Ha a  vizsgálat során hiányosságot állapít meg, a  korábban kiadott általános forgalomba helyezési engedély időbeli hatályát a  közlekedési hatóság a hiányosság megszüntetéséig felfüggeszti. (4) Járműsorozat forgalomba helyezésének engedélyezésére irányuló kérelemre a  közlekedési hatóság – a  járművek alvázszámait is tartalmazó – sorozat forgalomba helyezési engedélyt ad ki. 2. § (1) A  járműhonosítási eljárás alkalmazásának feltétele, hogy a belföldi üzemeltetés céljából behozott közösségi jármű tulajdonjogát megszerző ügyfél a kérelem benyújtása során igazolja a) a  származási ország hatósága által kiadott nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélyben szereplő adatokat vagy harmonizált adattartalmú forgalmi engedély I. és II. részében meghatározott adatokat, feltéve, hogy a jármű származási tagállamában ez utóbbi kiállításra került, továbbá b) a  forgalomban való részvétel jogosultságát, ideértve a  származási országban alkalmazott közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi ellenőrzési rendszernek való megfelelőséget. (2) A  járműhonosítási eljárás során vizsgálni kell a  jármű azonosító adatait, valamint az  (1)  bekezdés a)  pontjában említett okmányait, továbbá meg kell állapítani és elektronikusan rögzíteni a  jármű nyilvántartásba vételéhez szükséges – az  ER. 1. számú mellékletében foglalt „Műszaki adatlap”-on meghatározott – adatokat. A „Műszaki adatlap”-on fel kell tüntetni a  (2)  bekezdésben említett, a  járműhonosítási eljárás alapjául szolgáló okmányok azonosítóit, valamint – gépjárművek esetén – a Műszaki adatlapon fel kell tüntetni a kilométer számláló műszer által jelzett értéket és a rögzítés időpontját (dátumát) is. (3) Ha megállapításra kerül, hogy a  jármű nem üzemképes, vagy a  közlekedés biztonságát veszélyezteti, illetve a környezetet súlyosan szennyezi, a közlekedési hatóság a „Műszaki adatlap” időbeli hatályaként a „Műszaki adatlap” kiadásának napját tünteti fel. 3. § (1) A  közlekedési hatóság kérelemre a  típusbizonyítvány érvényességi idejét meghosszabbítja, ha a  járműtípusnak a  típusbizonyítványban meghatározott műszaki jellemzőit a  gyártó a  típusbizonyítvány kiadása óta nem változtatta meg, és a járműtípus továbbra is megfelel az MR.-ben meghatározott előírásoknak. A típusbizonyítvány érvényességi idejének meghosszabbításakor az  engedélyezésre irányadó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. (2) A  típusbizonyítványban, a  sorozat forgalomba helyezési engedélyben és az  egyedi forgalomba helyezési engedélyben meg kell határozni azt is, hogy a  járműtípushoz vagy a  járműsorozathoz tartozó járművek, továbbá az  a  jármű, amelynek a  forgalomba helyezését engedélyezték, milyen járműfajtaként vehetnek részt a  közúti forgalomban. (3) A típusbizonyítványt a közlekedési hatóság típusjóváhagyási eljárás keretében, adja ki. A típusbizonyítvány kiadását írásban kell kérni. A típusbizonyítvány kiadásával kapcsolatos eljárásra – az ER. 4. § (5)–(7) bekezdésében, valamint a 4/A–8. §-ában foglalt eltérésekkel – az ER. Függelékeinek rendelkezései az irányadók. (4) A  típusbizonyítvány kiadása iránti kérelmet a  jármű gyártója nyújthatja be, ha a  típus tekintetében teljesíti a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben a gyártó számára meghatározott kötelezettségeket. (5) A  típusjóváhagyási eljárás részét képezi a  típusvizsgálat, kivéve, ha az  Európai Közösségek tagállamának illetékes hatósága valamely járműtípusra „EK típusjóváhagyó okmányt” adott ki. (6) Az  M1, valamint az  N1 kategóriába tartozó gépkocsitípushoz kiadott típusbizonyítványban és az  új gépkocsi forgalomba helyezési engedélyében meg kell határozni a CO2-kibocsátás értékét. (7) A  típusvizsgálatot a  közlekedési hatóság, illetve – külön jogszabályban meghatározott esetben – a  közlekedési hatóság által a  típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a  típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmát meghatározó külön kormányrendeletben meghatározott tanúsító szervezet (a  továbbiakban: típusvizsgáló) végzi. (8) A  típusbizonyítvány kérelmezője köteles egy – a  járműtípushoz tartozó, vizsgálatra alkalmas állapotú – járművet díjmentesen a) a típusvizsgálat elvégzéséhez a típusvizsgáló rendelkezésére bocsátani, valamint b) a járműtípus konstrukciós jellemzőinek részletes megismerése céljából a közlekedési hatóságnak bemutatni. (9) Típusvizsgáló tevékenységet az a tanúsító szervezet végezhet, amely megfelel a tevékenység végzésére vonatkozó feltételeket meghatározó külön jogszabályban foglaltaknak, valamint a) a  vizsgálni kívánt járműkategória, alkatrész, tartozék, önálló műszaki egység, illetve járműtulajdonság tekintetében az ER. Függelékeiben meghatározottaknak, és b) rendelkezik az MR.-ben meghatározott követelményeknek való megfelelőség vizsgálatához szükséges ba) megfelelő szakmai felkészültségű vizsgáló személyzettel, bb) vizsgáló berendezésekkel, és bc) vizsgálati előírásokkal (pl. az  Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának jóváhagyási előírásai, európai uniós normák, vonatkozó szabványok). 4. § A részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítésére jogosító alkalmazási engedély kiadása a közlekedési hatóság hatáskörébe tartozik. A kérelem benyújtása során igazolni kell a) az  Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban kiadott, a  részecske kibocsátást csökkentő rendszerre vonatkozó jóváhagyást, vagy a  részecske kibocsátást csökkentő rendszer MR.-ben foglaltaknak való megfelelőségét, továbbá b) a beépítéshez szükséges feltételek és technológia rendelkezésre állását. 5. § (1) A  forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzésére irányuló kérelmet a  közlekedési hatóság vagy a  közlekedési hatóság által engedélyezett tanúsító szervezet által üzemeltetett vizsgáló állomáson (a  továbbiakban: vizsgáló állomás) lehet benyújtani. (2) A gyártó, a forgalmazó, a javító vagy az üzemeltető kérelmére a közlekedési hatóság – a vizsgálati feltételek megléte esetében – a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti. (3) A  forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a  hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomás tanúsító szervezetként jár el. (4) A  forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján a  közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősített M1 és N1 kategóriába tartozó gépkocsi, valamint L kategóriába tartozó motorkerékpár és segédmotoros kerékpár esetében meg kell állapítani és a „Műszaki adatlap”-on rögzíteni kell, hogy a  jármű a  regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény szerinti személygépkocsi vagy motorkerékpár. (5) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból alkalmasnak minősül, illetve az ER. 10. § (4) bekezdésben meghatározott esetben ki kell adni a megfelelt minősítésű „Műszaki adatlap”-ot, amely tartalmazza a) a jármű forgalomba helyezéséhez szükséges műszaki és környezetvédelmi adatokat, b) a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének igazolását, valamint c) a forgalmi engedély időbeli hatályaként a következő időszakos vizsgálat határidejét, valamint – gépjárművek esetén – a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket és a rögzítés időpontját (dátumát) is. (6) A közlekedési hatóság az időszakos vizsgálatot a vizsgáló állomáson, vagy az üzemeltető kérelmére – a vizsgálathoz szükséges tárgyi feltételek megléte esetén – a kérelmező telephelyén végzi. (7) A  trolibusz forgalomba helyezése engedélyezésének feltétele, hogy a  trolibusztípus elektromos- és biztosító berendezései az energiaellátó rendszerrel kompatibilisek legyenek. 6. § (1) Az  autóbuszok emelt sebességgel történő közlekedésre jogosító engedélyt a  közlekedési hatóság az  autóbusz üzemeltetőjének, gyártójának, forgalmazójának a kérelmére adja ki vagy hosszabbítja meg annak időbeli hatályát. (2) Az engedély első alkalommal történő kiadására irányuló eljárásban a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az autóbusz megfelel az MR.-ben az emelt sebességgel közlekedéshez meghatározott műszaki feltételeknek. 7. § (1) A már forgalomba helyezett gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija átalakításához szükséges előzetes engedélyt a  közlekedési hatóságtól kell a  jármű tulajdonosának kérnie. A  kérelemhez csatolni kell az  elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt. (2) Az engedélyben a közlekedési hatóság feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését – az engedélyben meghatározott esetekben – az előzetes engedélyt kiadó szerv az engedély záradékolásával igazolja. 2. A nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzése engedélyezésével kapcsolatos kiegészítő eljárási szabályok 8. § (1) A közlekedési hatóság a Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítványt az üzemben tartó kérelmére a) elvégzett minősítő vizsgálat alapján alkalmasnak minősített járműhöz, vagy b) pótkocsi esetén jármű műszaki érvényességi idején belül, szemle alapján adja ki, vagy a korábban kiadott Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány időbeli hatályát meghosszabbítja. (2) A  Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány érvényességi idejét a  forgalmi engedély érvényességi idejével megegyezően kell megállapítani. 3. A menetíró szerelőműhelyek és a menetíró szerelői tevékenység engedélyezése, a menetíró készülék szerelésének hatósági ellenőrzése, valamint a tachográf-kártyák kiadásával kapcsolatos kiegészítő eljárási szabályok 9. § (1) A műhelyengedély iránti kérelem a menetíró készülékről szóló 75/2016. (XII. 29.) NFM rendeletben [a továbbiakban: 75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet] meghatározott adatok megadásán túl tartalmazza a menetíró szerelőműhelyként üzemeltetni kívánt telephely címét és az alkalmazni kívánt menetíró szerelő nevét. (2) A műhelyengedély iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell azt, hogy a) a kérelmező az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozásmentes adózónak minősül, ha a kérelmező nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, b) a képviseletre jogosult személy vonatkozásában nem áll fenn a 75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet 14. §-a szerinti összeférhetetlenség. (3) A  műhelyengedélyben szereplő adatok változása esetén a  menetíró szerelőműhely képviselője 8 napon belül köteles a változást bejelenteni és a műhelyengedély módosítását kérni. (4) A  műhelyengedély jogosultja helyébe annak polgári jogi jogutódja léphet, ha a  jogutódlást követő 30 napon belül a  jogutódlás megállapítása iránt kérelmet terjeszt elő, és a  műhelyengedélyre irányadó jogszabályi követelményeknek megfelel. (5) Ha a menetíró szerelőműhely az engedélyezés alapjául szolgáló feltételeket nem tudja biztosítani, a tevékenységét meg kell szüntetnie vagy szüneteltetnie kell. A  megszüntetést és a  szüneteltetést a  menetíró szerelőműhely vezetője köteles a közlekedési hatóságnak 8 napon belül – a szüneteltetés várható időtartamának megjelölésével – írásban vagy elektronikus úton bejelenteni. (6) A menetíró szerelőműhely a tevékenységét a műhelyengedélyben foglaltaknak megfelelően végezheti. 10. § (1) A  menetíró szerelői tevékenység engedélyezés iránti kérelemben meg kell adni a  kérelmezőnek a  közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 27/B. § (2) bekezdés a)–d) pontjai szerinti adatait. (2) A kérelem benyújtásakor igazolni kell a) az előírt iskolai végzettség, szakképesítés megszerzését, b) a  kérelmező vonatkozásában a  75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet szerinti összeférhetetlenségi követelmény teljesülését, c) a 75/2016. (XII. 29.) NFM rendeletben előírt szaktanfolyam elvégzését. (3) A szerelői engedély tartalmazza a Kkt. 27/B. § (2) bekezdésében felsorolt adatokat. (4) A közlekedési hatóság a Kkt. 27/B. § (2) bekezdése szerinti Szerelői névjegyzékbe a menetíró szerelőt az engedély jogerőre emelkedését követően, hivatalból veszi fel. (5) A  szerelői engedélyben szereplő adataiban bekövetkezett változásokat a  menetíró szerelő a  változás bekövetkezését követő 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak. 11. § (1) A  kártyakiadási kérelem benyújtásakor a  közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a  közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a  közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a  továbbiakban: 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) meghatározott természetes személyazonosító adatokat, továbbá az  üzembentartóra vagy a  menetíró szerelőműhelyre vonatkozó adatokat a közlekedési hatóság által meghatározott formanyomtatványon kell megadni, valamint ezek hitelességét igazolni kell. (2) A  kártyakibocsátó hatóság a  tachográf-kártya kiadására irányuló kérelem átvételével egyidejűleg a  járművezetői kártya, az  ellenőrzőkártya, valamint a  műhelykártya esetén a  kérelmező személy képmását és névaláírását elektronikus úton rögzíti. (3) A kártya kiadása iránti kérelmet el kell utasítani, ha a kérelmező a) a  kártya kiadásához tartozó természetes személyazonosító adatainak, névaláírás mintájának vagy képmásának a  kártyakibocsátó hatóság, valamint a  kártya megszemélyesítésében közreműködő kártyagyártó által történő kezeléséhez nem adja írásbeli hozzájárulását, b) már rendelkezik – a kérelmezettel megegyező típusú – hatályos tachográf-kártyával, vagy c) nem rendelkezik a kártya kiadáshoz szükséges feltételekkel. (4) A  kártyakiadási eljárás során a  kártyakibocsátó hatóság, továbbá – megbízása alapján – a  kártya megszemélyesítésében közreműködő kártyagyártó a részére átadott személyazonosító adatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben, a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a Kkt.-ben meghatározott módon kezeli. 12. § A kártyakiadási eljárás megkezdésekor a kártyakibocsátó hatóság a bemutatott okmányok, a Kkt. 44/A. §-a szerint nyilvántartás (a  továbbiakban: kártyanyilvántartás), valamint az  EGT tagállamok közti elektronikus kapcsolat útján ellenőrzi, hogy a kérelmező rendelkezik-e érvényes tachográf-kártyával. 13. § (1) A megszemélyesített kártyák adatairól, valamint a kapcsolódó elektronikus biztonsági adatokról a kártyakibocsátó hatóság vezeti a  kártyanyilvántartást. A  kártyanyilvántartásban a  kiadott tachográf-kártyán rögzített adatokat kártyatípusonként külön adatállományban kell rögzíteni. (2) A  kártyanyilvántartásból adatszolgáltatás csak a  hatósági feladatának ellátásához szükséges adatokra kiterjedően jogszabályban erre felhatalmazott szervezet számára teljesíthető. 14. § (1) A  megszemélyesített, előállított és járműnyilvántartásba vett járművezetői és vállalkozáskártya – a  kérelmező választása szerint – személyesen a kérelem benyújtásának helyén vehető át vagy postai úton továbbítható. (2) A műhelykártyát a menetíró szerelőműhely, az ellenőrzőkártyát a Kkt. 20. § (11) bekezdés a) pont aa) alpont szerint ellenőrzésre jogosult szervezet részére kell postai úton továbbítani. (3) A  műhelykártyához tartozó személyes azonosító kód kizárólag a  kártyatulajdonos részére adható át, illetve postázható. (4) Az  (5)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti esetben a  tachográf-kártya tulajdonosának a  bejelentése alapján a kártyakibocsátó hatóság a tachográf-kártyát hatálytalanítja és annak tényét a kártyanyilvántartásba bejegyzi. (5) A  kártyanyilvántartásból megállapítható kártyatulajdonos kérelme alapján a  kártyakibocsátó hatóság a  kártyanyilvántartásban rögzített adatok felhasználásával a  korábban kiadott tachográf-kártya helyett új, azzal azonos időbeli hatályú tachográf-kártyát ad ki, ha a) az elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült, b) az valamely okból működésképtelenné vált, c) annak időbeli hatálya lejárt, d) a kártyatulajdonos szokásos tartózkodási helye Magyarország lett. (6) Az  (5)  bekezdés b) és c)  pontja esetén a  kártyacsere iránti kérelemhez csatolni kell a  korábban kiadott tachográfkártyát, amelyet a kártyakibocsátó hatóság visszavon. (7) Az  (5)  bekezdés d)  pontja alapján indult eljárás során az  új tachográf-kártya átvételekor a  külföldi hatóság által kibocsátott tachográf-kártyát be kell vonni, amelyet a bevonás okának megjelölésével további intézkedés céljából meg kell küldeni a kibocsátó hatósághoz. 15. § A közlekedési hatóság a) előzetes tájékoztatás nélküli ellenőrzés formájában, b) eseti célellenőrzés formájában, vagy c) a rendelkezésre álló elektronikus adatok elemzésével rendszeresen ellenőrzi a menetíró készülékek szerelését, amely során kiemelten vizsgálja a menetíró szerelőműhely tevékenységét, a  jogszabályi előírásoknak, illetve a  műhelyengedélyben foglaltaknak való megfelelést, valamint a műhelykártya jogszerű használatát. 4. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó névjegyzékbe vétele 16. § (1) A  hatályos típusbizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót kérelmére a  közlekedési hatóság felveszi a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók névjegyzékébe. (2) A névjegyzéket a közlekedési hatóság az internetes honlapján naprakészen hozzáférhetővé teszi. (3) Azt a  tanácsadót, akinek a  típusbizonyítványa hatályát vesztette, a  közlekedési hatóság hivatalból törli a névjegyzékből. (4) A tanácsadót kérelmére és halála esetén a névjegyzékből törölni kell. 5. Záró rendelkezések 17. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba. 18. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök