301/
- (XII. 23.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya közötti iskolai együttműködésről szóló, Baján,
- december 7-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről. (Az Egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás
- július
- napján megtörtént.)
- § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya közötti iskolai együttműködésről szóló, Baján,
- december 7-én aláírt egyezményt e rendelettel kihirdeti.
- § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő: „Egyezmény a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között az iskolai együttműködésről A Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya abban a törekvésében, hogy a két állam közötti kapcsolatok erősödjenek és a kölcsönös egyetértés elmélyüljön, abban a meggyőződésében, hogy a német nyelv és a kultúra magyarországi jobb megismertetése értékes hozzájárulást jelent a két ország kulturális kapcsolatainak elmélyítéséhez, attól az óhajtól vezérelve, hogy a német–magyar iskolai tagozatok létrehozása magyarországi iskolákban hozzájáruljon ahhoz, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti kulturális kapcsolatok elmélyüljenek, hogy átfogó támogatást nyújtson a német nyelv használatához és egymás történelmének és kultúrájának kölcsönös megismeréséhez az
- március 1-jén a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti kulturális együttműködésről szóló egyezmény alapján a következőkben állapodtak meg:
- Cikk Ezen egyezmény tárgya a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti iskolai együttműködés olyan magyar iskolákra vonatkozóan, amelyekben a diákok német bizonyítványokat szerezhetnek.
- Cikk A Magyar Köztársaság Kormánya a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormányával való egyeztetés alapján támogatja, hogy a Magyar Köztársaságban kiválasztott iskolákban létrejöjjenek a./ olyan osztályok, ahol a kibővített német nyelvoktatásnak az a célja, hogy a diákokat felkészítse a Németországi Szövetségi Köztársaság tartományi kultuszminiszterei állandó konferenciája (Kultuszminiszteri Konferencia) Német nyelvi diplomájának második fokozatára (II. fokozatú német nyelvi diploma). A II. fokozatú német nyelvi diploma tanúsítvány a Németországi Szövetségi Köztársaságban folytatott felsőfokú tanulmányokhoz szükséges német nyelvismeretekről. b./ olyan osztályok, ahol kibővített német nyelvoktatás és német nyelvű szaktárgyi oktatás valósul meg (a továbbiakban német–magyar tagozatok) azzal a céllal, hogy a diákok a német nyelvi ismeretek mellett német nyelven szaktárgyi oktatásban is részesüljenek, amely alkalmassá tesz a német felsőfokú tanulmányokhoz szükséges általános érettségi képesítés megszerzésére.
- Cikk
(1)A Magyar Köztársaság Kormánya támogatja a szükséges helyiségek és szervezeti feltételek megteremtését ahhoz, hogy a német nyelvoktatás és a német nyelvű szaktárgyi oktatás sikeres legyen a 2 cikkben megnevezett iskolákban.
(2)Támogatja a szükséges német és magyar tanerők alkalmazását, és egy német tanerő, mint vezető kinevezését a német–magyar tagozat élére.
(3)Biztosítja, hogy a német nyelvoktatás, amely a II. fokozatú német nyelvi diplomához vezet, a Magyar Köztársaság iskolai hatóságai által az ezen végzettségek megszerzéséhez szükséges német irányelvek szerint kerüljön megszervezésre. Biztosítja továbbá, hogy a kibővített német nyelvoktatást és a német nyelvű szaktárgyi oktatást, amely a német általános érettségi képesítéshez vezet, a Magyar Köztársaság iskolai hatóságai a mindkét ország által elismert tantervek alapján szervezzék meg.
(4)Biztosítja ezen felül, hogy a német–magyar tagozat diákjai a közös vizsga sikeres letételével a német általános érettségi mellett magyar érettségi bizonyítványt szereznek. 4. Cikk
(1)A Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya kész arra, hogy a 2. cikkben nevezett iskolákat lehetőségeihez mérten pedagógiailag támogatja azzal, hogy tanerőket közvetít és küld, közvetíti a német–magyar tagozat vezetőjét, és kirendeli a vizsgabiztost.
(2)A német fél által felajánlott pedagógiai támogatás ezen felül tartalmazhatja
- a)a szükséges tantervek kidolgozásához a pedagógiai tanácsadást,
- b)tankönyvek és tananyagok biztosítását, valamint a tankönyvek létrehozása során az együttműködést,
- c)magyar tanárok részvételét továbbképzési tanfolyamokon,
- d)a német felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges ösztöndíjak nyújtását a legjobb végzősök számára, akiknek kiválasztása az iskola igazgatójával egyeztetve történik,
- e)a rádió, televízió és egyéb médiák adta lehetőségek használatát a német nyelv megismertetése és terjesztése céljából,
- f)a 2. cikkben nevezett iskolák diákjainak bevonását a német–magyar diákcserébe. 5. Cikk
(1)A német tanerők a Magyar Köztársaság iskoláiba való közvetítésének, illetve kiküldésének részleteit – amennyiben jelen egyezmény és annak szerves részét képező melléklet másként nem rendelkezik – a kulturális együttműködésről szóló, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya közötti Egyezmény 1990. március 24-i Kiegészítő Egyezménye szabályozza.
(2)A német tanerők státuszára vonatkozóan az
(1)bekezdésben említett Kiegészítő Egyezmény rendelkezései érvényesek. A jelen egyezmény hatálya alá tartozó tanerőknek tevékenységük folytatásához munkavállalási engedély szükséges, amelyet a magyar fél illetékes szerve a munkaerőpiac aktuális helyzetének vizsgálata nélkül, lehetőleg soron kívül ad ki.
(3)A német tanerők beteg-, baleset- és nyugdíjbiztosítására a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, 1998. május 2-án, Budapesten aláírt Egyezmény rendelkezései az irányadóak.
(4)A német–magyar tagozat vezetőjének jogállására vonatkozó részleteket az iskola igazgatója hatáskörétől való elhatárolás alapján, valamint a német tanerők jogállását ezen egyezmény melléklete, a személyügyi szabályzat tartalmazza. 6. Cikk
(1)A 2. cikkben említett osztályokba felvételt nyerhetnek német állampolgárok és harmadik ország polgárai is, amennyiben megfelelnek a felvételi követelményeknek.
(2)A német–magyar tagozatra való felvételről az iskola igazgatója dönt a német–magyar tagozat vezetőjével való egyeztetés alapján. 7. Cikk
(1)A német–magyar tagozat 4–6 egymást követő évfolyamból áll a magyar gimnáziumi tanulmányok végéig.
(2)A német–magyar tagozaton a munka két nyelven folyik. Az oktatás nyelve a német és a magyar.
(3)A német nyelvű szaktárgyi oktatás a német, angol, történelem, matematika, fizika, kémia és biológia tantárgyakra terjed ki.
(4)A német és magyar nyelven tanított tantárgyak évfolyamonkénti heti összóraszámát az Oktatási Minisztériummal egyeztetett óraterv tartalmazza.
(5)Az óratervben megjelölt tantárgyakra a két ország között egyeztetett tantervek érvényesek, amelyek követelményei minden osztályban megfelelnek a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság tantervi követelményeinek.
(6)A magyar nyelven folyó oktatást magyarországi tanárok végzik. 8. Cikk
(1)A II. fokozatú német nyelvi diploma vizsgája esetében a Kultuszminiszteri Konferencia vonatkozó vizsgaszabályzata érvényes. A német–magyar tagozat közös érettségi vizsgája esetében a Kultuszminiszteri Konferencia vizsgaszabályzata, valamint a magyar nyelven vizsgáztatott tantárgyak esetében a vonatkozó magyar előírások érvényesek, mindenkori hatályos formájukban.
(2)A II. fokozatú német nyelvi diplomához szükséges vizsga a német fél által ezzel megbízott tanerő vezetése alatt folyik. Az Oktatási Minisztérium képviselője részt vehet a vizsgán.
(3)A német általános érettségi vizsgán a Kultuszminiszteri Konferencia megbízottja a vizsgaelnök.
(4)A német általános érettségi vizsga során a magyar nyelv és irodalom, mint kötelező tantárgy az országnyelv szerepét tölti be a vizsgaszabályzat értelmében. A magyar nyelven vizsgáztatott tantárgyak tekintetében a magyar érettségi vizsgaszabályzatot kell alkalmazni. Ezt a vizsgát a magyar fél által kirendelt érettségi elnök vezeti, akit a magyar hatóságok a magyar eljárási rend szerint neveznek ki.
(5)A sikeres közös vizsga után a német–magyar tagozat diákjai megkapják a német általános érettségi bizonyítványt, amely feljogosítja őket arra, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság egyetemein és főiskoláin tanulhassanak, és megkapják a magyarországi érettségi bizonyítványt, amellyel jelentkezhetnek a Magyar Köztársaság egyetemeire és főiskoláira. 9. Cikk
(1)Ezen Egyezmény azon a napon lép hatályba, amikor a felek jegyzékben értesítették egymást arról, hogy a hatálybalépéshez szükséges belső jogi feltételeket teljesítették. A hatálybalépés napja az utolsó jegyzék beérkezésének napja.
(2)Ezen Egyezmény 10 évre köttetik; időtartama hallgatólagosan további 5 évre meghosszabbodik, amennyiben azt valamely fél legalább két évvel a lejáratát megelőzően diplomáciai úton írásban fel nem mondja.
(3)Ezen Egyezmény felmondása esetében az Egyezményben foglalt intézkedések azon iskolaév végével kerülnek megszüntetésre, amelyben az Egyezmény hatályát veszti. Készült
- december 7-én Baján, két eredeti példányban, mindkettő német es magyar nyelven, mindkét szöveg egyaránt kötelező érvényű. A Németországi Szövetségi Köztársaság A Magyar Köztársaság Kormánya nevében Kormánya nevében Melléklet a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között az iskolai együttműködésről szóló Egyezményhez: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A melléklet célja, hogy a szoros együttműködés biztosított legyen a német–magyar tagozattal rendelkező iskolák és az ilyen iskolába közvetített tanárok között a munkafeltételekre és a kölcsönös felelősségre vonatkozó kiegészítő rendelkezések által.
- A Németországi Szövetségi Köztársaság Külügyminisztériuma megbízásából a Szövetségi Közigazgatási Hivatal Külföldi Oktatási Központi Osztálya németországi szaktanárokat közvetít a német nyelvoktatás és a német nyelvű szaktárgyi oktatás ellátására.
- A németországi tanárok szerződést kötnek az illető iskolák igazgatóival a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma egyetértésével. Ez a szerződés külföldi szolgálatra kiküldött tanárok esetében első alkalommal három, egy-egy programra szerződött tanárok esetében első alkalommal egy évre szól.
- Új szerződéskötések esetén a Szövetségi Közigazgatási Hivatal Külföldi Oktatási Központi Osztálya megküldi az illető iskola német–magyar tagozata vezetőjének a pályázati anyagokat, aki javaslatot tesz az alkalmazásról az iskola igazgatójának. Olyan tanárok esetében, akik egy tartomány közoktatásának státusában állnak, a szerződéskötés feltétele, hogy az illető tartomány szabadságolja a tanárt. A tanár a szabadságolásról szóló igazolást a szerződése megkötése előtt köteles bemutatni a magyar iskola igazgatójának.
- A külföldi szolgálatra kiküldött tanárok szerződése a német–magyar tagozat vezetője javaslatára a magyar iskolaigazgató beleegyezésével, egy évvel a szerződése lejárta előtt, illetve a lehető legkorábbi időpontban újabb 3 évre megköthető, indokolt esetben ezen túl is újra megköthető. Az egy-egy programra szerződött tanárok szerződése évenként hosszabbítható meg, de legfeljebb 6 évig lehetnek szerződéses jogviszonyban.
- Az újabb szerződés akkor érvényes, ha azt a Szövetségi Közigazgatási Hivatal Külföldi Oktatási Központi Osztálya jóváhagyja, külföldi szolgálatra kiküldött tanárok esetében szükséges a német munkáltató által meghosszabbított szabadságolás.
- Amennyiben az újabb szerződés megkötését nem kérvényezik, vagy azt nem hagyták jóvá, a jogviszony megszűnik a szerződés lejártával.
- Amennyiben az iskola fenntartója a szerződés alapján havi illetményt fizet, az a tanítási szünetek idejére is fizetendő.
- A német Szövetségi Külügyminisztérium a német–magyar tagozat vezetőjét vagy a német tanerőt a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának értesítése mellett visszahívhatja, ha azt a Szövetségi Külügyminisztérium indokoltnak tartja, mert nem látja biztosítottnak a további eredményes együttműködést.
- A szerződések lejárta vagy egy tanár idő előtti kiválása esetén a Szövetségi Közigazgatási Hivatal Külföldi Oktatási Központi Osztálya igyekszik új tanárt közvetíteni.
- A tanárok munkaköri kötelezettségei megfelelnek a külföldi szolgálatra kiküldött német tanárokra, illetve az egy-egy programra szerződött német tanárokra vonatkozó mindenkori előírásoknak.
- A németországi tanárokra tevékenységük során a szerződésükben megfogalmazott előírások, valamint a Magyar Köztársaság törvényei, határozatai, szabályzatai és irányelvei vonatkoznak.
- A németországi tanárok óráit a német–magyar tagozat vezetője, a Szövetségi Közigazgatási Hivatal Külföldi Oktatási Központi Osztálya képviselői, a Kultuszminiszteri Konferencia képviselője, valamint az iskola igazgatója és a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma szakemberei látogathatják.
- A Kultuszminiszteri Konferencia megbízottja a németországi munkáltató felkérésére szakvéleményt készíthet a tanár tevékenységéről.
- Hivatalos ügyekben a német–magyar tagozat vezetője és a németországi tanárok a mindenkori hivatali út betartásával levelezhetnek a Németországi Szövetségi Köztársaság, illetve a Magyar Köztársaság hivatalos szerveivel. II. A NÉMET–MAGYAR TAGOZAT VEZETŐJE
- A német–magyar tagozat vezetője (tagozatvezető) az iskola igazgatója után a németországi tanárok felettese. Pedagógiai utasításokat az iskola igazgatójának egyetértésével adhat ki.
- A német Szövetségi Külügyminisztérium javasol a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának kvalifikált pedagógust a német–magyar tagozat vezetőjének.
- A tagozatvezető hivatali ideje legalább három év, legfeljebb 8 év. III. A NÉMET–MAGYAR TAGOZAT VEZETŐJÉNEK FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE
- A tagozat vezetője a németországi és magyar tanárokkal együtt az érvényes törvényes keretek között azért felelős, hogy a német–magyar tagozat nevelési és oktatási céljai megvalósuljanak. Eközben középponti szerepe van a német nyelvoktatásnak és a német szaktárgyi oktatásnak.
- A vizsgák során a tagozat vezetője ellátja az érvényes vizsgaszabályzatban meghatározott feladatokat.
- A tagozatvezető feladataihoz tartozik az oktatás szakmai és módszertani, didaktikai koordinálása és az ezzel összefüggő feladatok ellátása. Gondoskodik a szükséges egyeztetésekről a német–magyar tagozat és az egész iskola között.
- A tantervekkel kapcsolatos munkáknál és valamennyi tanterv megvalósításának felügyelete során a német oktatási célokat és a Magyar Köztársaság előírásait kell figyelembe venni.
- A német végzettségre felkészítő tagozatok tanterveit a külföldi oktatással foglalkozó Szövetségi- és Tartomány-közi Bizottságnak kell engedélyeznie.
- A németországi tanárok óráit rendszeresen látogatja a német–magyar tagozat vezetője, legalább az első szolgálati évben és a szerződés meghosszabbítása előtt. A tagozatvezető feljegyzést készít a tanár teljesítményéről, amit tudomásul vétel céljából bemutat az iskola igazgatójának.
- A tagozatvezető felelős az újonnan közvetített tanároknak új munkaterületükön való beilleszkedéséért.
- A tagozatvezető tájékoztatja a németországi tanárokat a Magyar Köztársaság azon hatályos jogszabályairól, amelyek fontosak az itt-tartózkodás és az oktatási tevékenység szempontjából, és gondoskodik azok betartásáról.
- Súlyos kifogás esetén a tagozatvezető alapos vizsgálat után felszólítja a németországi tanárt viselkedésének megváltoztatására. Ha nem történik változás, az igazgató tudomására hozza az ügyet. Súlyos esetekben a tagozatvezető az iskola igazgatójának, az illetékes német külképviselet és a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma egyetértésével ideiglenesen felfüggesztheti a tanárt tevékenységének végzése alól. A tanárt mindezek előtt meg kell hallgatni.
- A tagozatvezető az iskola igazgatójának egyetértésével a tanárokat sürgős személyes okból 3 napig terjedő időtartamra felmentheti a munkavégzés alól.
- A tagozatvezető az iskola igazgatójával egyetértésben, kivételes esetekben elrendelheti egyes osztályok vagy csoportok felmentését az oktatás alól.
- A tagozatvezető az iskola igazgatójával közösen képviseli a magyar–német tagozatot a diákok, a szülők és a nyilvánosság előtt. Adott esetben tanácsokat ad a diákok és a szülők képviselőinek a Magyar Köztársaság hatályos rendelkezéseinek megfelelően.
- A tagozat vezetője az igazgatóval egyetértésben gondoskodik az oktatás megszervezéséről, a terembeosztásról, az ügyeletekről és a helyettesítésekről.
- A tagozatvezető felelős a német szervekkel való kapcsolattartásért (Külképviselet, Szövetségi Közigazgatási Hivatal Külföldi Oktatási Központi Osztálya, Kultuszminiszteri Konferencia).
- A tagozatvezető átruházhat egyes feladatokat más németországi tanárokra, kivéve a tantárgyfelosztást és a teljesítményértékelést. Döntési hatáskörét és felelősségét ez nem érinti. A feladatok átruházásáról a tagozatvezető tájékoztatja az iskola igazgatóját. IV. A SZERZŐDÉSEK IDŐ ELŐTTI FELMONDÁSA
- A szerződések felmondása mindkét fél egyetértésével történik.
- Amennyiben a magyar fél komoly okokat lát egy németországi tanár szerződésének idő előtti felmondására, az iskola igazgatója tájékoztatja a német–magyar tagozat vezetőjét az okokról, és kéri őt és az illető tanárt, hogy foglaljanak állást az ügyben. Miután az igazgató figyelmeztette az illető tanárt, és a konfliktus megoldására irányuló közvetítési kísérletek a külképviselet – amely a konfliktus megoldása érdekében bevonhatja a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumát – és a tagozatvezető részvételével kudarcot vallottak, az iskola igazgatója kimondhatja a szerződés idő előtti felmondását.
- Amennyiben a magyar fél komoly okokat lát a tagozatvezető szerződésének felbontására, az Oktatási Minisztérium tájékoztatja az okokról a német külképviseletet. Miután a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának és a német külképviseletnek a konfliktus megoldására irányuló törekvései kudarcot vallottak, az iskola igazgatója kimondhatja a szerződés idő előtti felmondását.
- Az Iskola igazgatója a III. és IV. fejezet alkalmazása során a hatályos jogszabályokat köteles tiszteletben tartani. V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
- A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma nem emel kifogást az ellen, hogy a német–magyar tagozat belső döntései esetében a Kultuszminiszteri Konferencia külföldi német iskolákra vonatkozó értekezleti rendjét alkalmazzák, amennyiben az nem ellentétes a magyar jogszabályokkal.
- A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma nem emel kifogást az ellen, hogy a németországi tanárok érdekképviselőt válasszanak. Az érdekképviselet tevékenységének összhangban kell lennie a magyar törvényekkel és hivatali előírásokkal.
- Az ezen Személyügyi Szabályzat alkalmazása során fellépő vélemény-különbségek a német külképviselet és a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma között diplomáciai úton kerülnek tisztázásra.”
- §
(1)E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2)A rendelet végrehajtásáról az oktatásért felelős miniszter gondoskodik. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök