38/2011. (VII. 20.) NFM rendelete a XIX. Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2011. felhasználásának rendjéről.

38/2011. (VII. 20.) NFM rendelete a XIX. Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2011. felhasználásának rendjéről. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 54. § (6) bekezdésében és az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések 1. § A rendelet hatálya kiterjed a) a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 1. mellékletében meghatározott XIX. Uniós fejlesztések fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokra, b) az év közben a XIX. Uniós fejlesztések fejezetben megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatokra, valamint c) a 2010. évnek és az azt megelőző költségvetési éveknek a XIX. Uniós fejlesztések fejezet azon fejezeti kezelésű előirányzataira, amelyek kizárólag előző évi maradványból állnak, és felhasználásuk 2010. december 31-ig nem zárult le [az a)–c) pont e rendelet alkalmazásában a továbbiakban együtt: előirányzatok]. 2. § E rendelet alkalmazásában 1. alapok: az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz, a 2004–2006. programozási időszak vonatkozásában az előzőekben felsoroltakon kívül az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, valamint a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz, 2. közszférához tartozó szervezet: a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezet, 3. szabálytalanság: a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kr.) meghatározott fogalom, 4. támogatási konstrukció: egy pályázati kiírás, valamint egy vagy több hasonló céllal meg valósuló kiemelt projekt vagy nagyprojekt, 5. támogató: az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 112. § (1) bekezdésében meghatározott szerv, illetve személy. 2. Az előirányzatok rendeltetésszerű felhasználása 3. § (1) Az előirányzat szakmai teljesítés igazolója – közreműködő szervezet esetén az irányító hatóság – az éves beszámoló, valamint a zárszámadás keretében köteles a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) gazdasági vezetője részére szöveges értékelést adni az előirányzat felhasználásáról, a meg valósított szakmai célokról és a nevesített feladatok végrehajtásáról. (2) A kötelezettségvállaló gondoskodik az előirányzat – felhasználási céljainak, jogcímeinek megfelelő – felhasználásáról. A kötelezettségvállaló felelősséggel tartozik az előirányzat terhére történő felhasználás cél- és szabályszerűségének betartásáért és betartatásáért. (3) A fejezethez vagy más fejezethez tartozó költségvetési szervek részére átadott források terhére történő finanszírozáskor – az előirányzatot átadó szakmai szervezet előírásainak betartása mellett – az átvevő intézmény belső szabályzatai szerint kell eljárni. 4. § (1) Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) rendelkezései szerint végzett könyvvezetési jellegű, valamint az előirányzatok felhasználásával összefüggő pénzügyi, ügyviteli feladatok lebonyolításával, ha azt az előirányzat összetettsége, nagyságrendje indokolja, a fejezetet irányító szerv vezetője külső szervezeteket is megbízhat. (2) Az előirányzatok felhasználásával kapcsolatos kincstári és banki szolgáltatások díjait – az európai uniós forrásokat tartalmazó előirányzatok kivételével, ha jogszabály másként nem rendelkezik – az „EU-támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás” előirányzat terhére kell elszámolni. (3) Az előirányzatok felhasználása során keletkező követelés behajthatatlanná minősíthető, ha az Áhsz. 5. § 3. pontjában meghatározott feltételek teljesülnek. A követelés esetleges behajthatatlanná történő minősítéséről a kötelezettségvállaló gondoskodik. (4) A Phare, Átmeneti Támogatás és Schengen Alap programokkal kapcsolatos európai bizottsági követelés kiegyenlítését az „Uniós programokkal kapcsolatos visszafizetések” fejezeti kezelésű előirányzatból kell teljesíteni, melynek forrását az „Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék” előirányzat (a továbbiakban: tartalék) biztosítja. (5) Az Ámr. 147. §-ában meghatározott esetekben a kedvezményezett által fizetendő kötbért a fizetési felszólításban megjelölt lebonyolítási számlára kell átutalni. A befizetett kötbért a közreműködő szervezetnek arra az előirányzatra kell 7 napon belül átutalnia, amelyről az adott projektre megítélt támogatás folyósítása történik. A kötbér csak az előirányzat céljának megfelelően használható fel. 5. § (1) A feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatok esetében a finanszírozási alapokmányt a fejezetet irányító szerv vezetője hagyja jóvá. (2) A finanszírozás megkezdéséhez szükséges alapokmányokat az előirányzat terhére kötelezettségvállalásra jogosult személy engedélyezi. (3) A teljesítések igazolására az alapokmányokban megjelölt, szakmailag felelős személy jogosult. (4) A feladatfinanszírozás okmányait az NFÜ továbbítja a Magyar Államkincstárhoz. 6. § A tartalék előirányzat a részben európai uniós forrásból finanszírozott programok, projektek előre nem látható kiadásainak finanszírozására használható fel, különösen a következő esetekben: a) szabálytalansági esetekből adódó európai bizottsági követelések kiegyenlítése abban az esetben, ha az összeg behajtására irányuló kísérletek, intézkedések nem jártak eredménnyel, vagy ha a behajtás időpontja előtt a visszafizetésre az NFÜ-höz felszólítás érkezik, b) a követelések behajtása érdekében felmerülő költségek finanszírozása, c) ha a kedvezményezettnek fel nem róható okból valamely, a korábbiakban európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerződés nem finanszírozható európai uniós forrásból, de a szerződésben foglaltak meg valósításában az államot kötelezettség terheli, és a projekt meg valósításához nemzeti érdek fűződik, d) a Kr. szerinti késedelmi kamatfizetési kötelezettség teljesítése, ha a támogatás késedelmes kifizetése az NFÜ-nek felróható okból történt. 7. § A 6. § szerinti esetekben a tartalék terhére történő finanszírozást az adott programért felelős irányító hatóság kezdeményezi. A tartalék felhasználásról szóló igényt az NFÜ gazdasági vezetője részére kell eljuttatni. Ezzel egyidejűleg a 6. § c) pontja szerinti finanszírozási igényről az államháztartásért felelős minisztert tájékoztatni kell. Az NFÜ a beérkezett igényeket időrendi sorrendben dolgozza fel, és a tartalék előirányzat terhére előirányzat-átcsoportosítással teljesíti. Ha a tartalék eredeti előirányzata teljes összegben felhasználásra kerül, a 6. § szerinti kiadások fedezetét az európai uniós bevételek zavartalan lehívása érdekében az érintett európai uniós előirányzat támogatási előirányzata terhére kell biztosítani. 8. § Az 1. §-ban meghatározott európai uniós előirányzatok speciális felhasználása a következő esetekben lehetséges: a) a 15. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott önrész biztosítása céljából, b) a részben európai uniós forrás terhére jóváhagyott programok, projektek Európai Bizottság felé el nem számolható kiadásainak finanszírozása céljából, c) a 7. §-ban meghatározott esetekben, d) a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjai esetében a közösségi hozzájárulás NFÜ általi megelőlegezése céljából a „Területi Együttműködés” előirányzatból, e) a Társadalmi Megújulás Operatív Program esetében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap társfinanszírozásának NFÜ általi megelőlegezése céljából. 9. § Az előirányzatoknak a 8. §-ban meghatározottak szerinti felhasználásáról a fejezetet irányító szerv vezetője dönt. Ha az előirányzat-felhasználás összege a 8. § b) és c) pontjában meghatározott esetekben eléri projektenként vagy összesen a 300 millió forintot, akkor az ott meghatározott előirányzatok speciális felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása szükséges. 10. § Ha a 8. §-ban rögzített kifizetések az európai uniós támogatás terhére elszámolhatóvá válnak, a teljesített kifizetésekre jutó bevételeket azokra a költségvetési előirányzatokra kell teljesíteni, amelyekről a kifizetések teljesültek. 3. Az előirányzatokból nyújtható támogatás 11. § Az EGT és Norvég Alap támogatásból meg valósuló projektek vonatkozásában a támogatási konstrukció meghirdetését a fejezetet irányító szerv vezetője hagyja jóvá. 12. § (1) A kedvezményezett működéséhez nyújtott támogatások biztosítása időarányosan történik. Az időarányostól eltérő folyósítást a kedvezményezett írásbeli kérelemmel kezdeményezheti. Az időarányostól eltérő felhasználást – a szerződés módosításával – a támogató abban az esetben engedélyezi, ha a kedvezményezett a pénzforgalmi terve benyújtásával igazolja, hogy a támogatás időarányos folyósítása a folyamatos működését veszélyeztetné. A teljesítményarányos finanszírozás kivételével a kedvezményezettek a támogatás felhasználásáról utólag, legkésőbb a költségvetési évet követő év június 30-áig kötelesek elszámolni. (2) Nem uniós forrásból biztosított támogatási előleg egy összegben vagy részletekben történő folyósítására az Ámr. 150. §-ának figyelembevételével, és csak akkor kerülhet sor, ha a teljesítményarányos finanszírozás a támogatási cél meg valósítását nem teszi lehetővé. Támogatási előleg folyósítására a támogatási szerződésben rögzített összegben és feltételeknek megfelelően kerülhet sor. (3) Támogatási előleg részletekben történő finanszírozásának módja – a kötelezettségvállaló döntése alapján – lehet gördülő jellegű, a további folyósítás feltételeként kiköthető továbbá az előleggel való elszámolás. (4) A támogatói okirat visszavonása, a támogatási szerződéstől való elállás vagy a támogatás egyéb okból történő visszafizetése esetén megfizetett kamat csak annak az előirányzatnak a céljával megegyezően használható fel, amelyből a támogatás nyújtására sor került. 13. § (1) Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával meg valósuló programok esetében az Ámr. 150. § (3) és (6) bekezdéseiben rögzített értéket meghaladó előlegfizetésre vonatkozó javaslatot az irányító hatóság vezetője az NFÜ gazdasági vezetőjén keresztül terjeszti elő egyetértésre az államháztartásért felelős miniszter részére. (2) Az „Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása” előirányzat felhasználása esetén a jövedelemtermelő projektek megtérülő része miatt el nem számolható költségek tekintetében az európai uniós elszámolhatósági kritériumokat kell figyelembe venni, így az egyébként érintett operatív program terhére elszámolható költségkategóriák és költségelemek számolhatóak el. 4. Közszférához tartozó szervezet, mint kedvezményezett részére nyújtandó önerő-támogatás 14. § A közszférához tartozó szervezetek közül – az európai uniós támogatói döntéssel rendelkező – központi költségvetési szervek és nem költségvetési szerv formában működő kedvezményezettek részesülhetnek önerő-támogatásban. 15. § (1) A támogató a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből a következő jogcímeken téríti meg az európai uniós forrásból támogatott projektek önerejét: a) a projekt elszámolható költségeinek a támogatással fejlesztéspolitikai okokból nem finanszírozott részére biztosítandó önerő, b) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott konstrukciók esetén a Közép-Magyarországi Régiót (a továbbiakban: KMR) is érintő projektek esetében a KMR-re a pályázati útmutató szerint arányosan eső költség alapján megállapított önerő, és c) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet 55. cikkében, valamint az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. június 12-i 718/2007/EK bizottsági rendelet 150. cikkében meghatározott jövedelemtermelő projektek esetében a költség-haszon elemzés eredményeképpen megállapított megtérülő projektköltség alapján megállapított önerő. (2) A központi költségvetési szerv formában működő közszférához tartozó szervezet, mint kedvezményezett részére az (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint az e rendelet hatálybalépése előtt megjelent pályázati felhívásokra – a 2009. január 1-je után benyújtott pályázatok esetében – az (1) bekezdés a) pontja szerinti önerő térítendő meg. (3) Központi költségvetési szerv részére az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önerő nem írható elő, ha a) a központi költségvetési szerv, mint kedvezményezett a támogatandó tevékenységet a létrehozásáról rendelkező jogszabályban vagy az alapító okiratban rögzített szakmai alapfeladatként látja el, vagy a támogatandó fejlesztést e szakmai alapfeladat ellátásának érdekében kívánja meg valósítani, és b) az önerő biztosítása a költségvetési szerv részére jutatott más állami támogatásból, vállalkozási tevékenységéből, vagy jövedelemtermelő projektek esetén a jövedelemtermelő, nem vállalkozási tevékenységéből nem biztosított. (4) A (3) bekezdésben meghatározott szabálytól eltérni kizárólag a vonatkozó akcióterv elfogadásával vagy a fejezetet irányító szerv vezetőjének elő zetes engedélyével lehet, de az önerő mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a projekt elszámolható összköltségének 15%-át. (5) A nem költségvetési szerv formában működő közszférához tartozó szervezet, mint kedvezményezett részére kizárólag az (1) bekezdés c) pontja szerinti önerő térítendő meg, ha a megtérülő projektköltségre eső bevétel nem a közszférához tartozó szervezetnél, hanem a központi költségvetés bevételeként jelenik meg. (6) Helyi önkormányzatok és önkormányzati társulások számára – jogszabály vagy a vonatkozó akcióterv eltérő rendelkezése hiányában – a projekt elszámolható költségeinek a támogatással fejlesztéspolitikai okokból nem finanszírozott részére előírt önerő mértéke nem haladhatja meg a projekt elszámolható összköltségének 15%-át. (7) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó települések, valamint a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő kistérségek esetében – jogszabály vagy a vonatkozó akcióterv eltérő rendelkezése hiányában – az önerő (6) bekezdés szerint megállapított mértékét legalább 5 százalékponttal csökkenteni kell. (8) Kizárólag állami tulajdonú gazdasági társaság, mint kedvezményezett részére – ha nem minősül e rendelet szerint közszférához tartozó szervezetnek – csak a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 3. § b) pontja szerinti döntés erre vonatkozó rendelkezése esetén téríthető meg az (1) bekezdés c) pontja szerinti önerő. 16. § (1) A közszférához tartozó szervezet kedvezményezett az önerő támogatását a pályázati felhívásban feltüntetett módon kezdeményezheti. (2) Ha a pályázati felhívás a közszférához tartozó szervezet önerő-támogatása vonatkozásában nem tartalmaz rendelkezést, úgy az önerő-támogatást a közszférához tartozó szervezet – a támogatás indokait részletesen bemutató és számszerűsített, legkésőbb az európai uniós támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő 10 napon belül benyújtott – kérelemmel kezdeményezheti. (3) A (2) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell a) a kedvezményezett nevét, b) központi költségvetési szerv esetén az alapító okirat másolatát, c) központi költségvetési szerv esetén a szakmai alapfeladat megnevezését, amire a támogatást kérelmezi, d) az európai uniós forrásból elnyert támogatás azonosító számát, e) a projekt elszámolható összköltségét, f) a projekt pénzügyi tervét és g) a kért önerő támogatás összegét és évenkénti ütemezését. 17. § (1) Az önerő finanszírozás rendelkezésre állásáról az NFÜ-nek legkésőbb az európai uniós támogatásról szóló szerződés, megállapodás megkötéséig önerő-igazolást kell kiállítania. (2) Az NFÜ az önerő finanszírozást önálló támogatási szerződés keretében vagy a projekt európai uniós támogatási szerződésében, az önerő-finanszírozásra vonatkozó egyedi feltételek meghatározása mellett biztosítja. (3) A 15. § (1) bekezdés a) pont szerinti önerő-finanszírozást az NFÜ a fejezet rendelkezésére álló források erejéig biztosítja, annak mértéke nem haladhatja meg a projekt elszámolható összköltségének 15%-át. (4) A központi költségvetési szerv kedvezményezett a tárgyévben fel nem használt, tárgyévben rendelkezésre bocsátott támogatást a következő években felhasználhatja, az előirányzat-maradványra visszafizetési kötelezettsége csak a projektzáráskor keletkezik. 18. § (1) Ha a központi költségvetési szervnek a 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti önerőt kell biztosítania, az irányító hatóságnak a felhívásban tájékoztatást kell adnia az önerő NFÜ általi finanszírozásának tényéről és módjáról. (2) Az irányító hatóság a támogatás biztosításáról szóló megállapodásban rögzített gyakorisággal, de legalább a projektmeg valósítás végén köteles ellenőrizni a támogatás szabályszerű felhasználását. Az irányító hatóság az ellenőrzési feladatát a közreműködő szervezet bevonásával is elláthatja. (3) Abban az esetben, ha a közszférához tartozó szervezet a pályázat során az önerő rendelkezésére állásáról nyilatkozott, az önerő e rendelet szerinti megtérítésének előfeltétele annak igazolása, hogy a korábban igazolt önerő a kedvezményezettnek fel nem róható okból (pl. előirányzat-zárolás) nem vagy csak részlegesen áll rendelkezésre. 5. Záró rendelkezések 19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 20. § Hatályát veszti a XIX. Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2010. évi felhasználásának rendjéről szóló 13/2010. (IV. 13.) NFGM rendelet. Dr. Fellegi Tamás s. k., nemzeti fejlesztési miniszter