← Magyarország

4/2010. (II. 19.) PM utasítása a pénzügyminiszter rendelkezése alatt álló központi költségvetési előirányzatok és finanszírozási kiadások kezelésének

Röviden

Ez az utasítás a pénzügyminiszter által kezelt központi költségvetési előirányzatok és finanszírozási kiadások kezelésének eljárási rendjét határozza meg, a 2010. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

📄 Jogszabály szövege
4/2010. (II. 19.) PM utasítása a pénzügyminiszter rendelkezése alatt álló központi költségvetési előirányzatok és finanszírozási kiadások kezelésének eljárási rendjéről. I. A) Általános rendelkezések Az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 48. §-ának b) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény (továbbiakban: 2010. évi költségvetési törvény) 64. §-ának (7) bekezdésében a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban biztosított államháztartásért felelős miniszteri jogok gyakorlása érdekében, továbbá a Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében biztosított, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) felett gyakorolt felügyeleti jogkörben eljárva, valamint az Áht. 109. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) kapcsolatos jogkörében eljárva, egyes a pénzügyminiszter rendelkezése alatt álló központi költségvetési előirányzatok módosításával és felhasználásával kapcsolatos intézkedési jogokról (előirányzat-módosítások előkészítése, dokumentálása, az előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalási, a kifizetések teljesítését megelőző érvényesítési, utalványozási és ellenjegyzési jogok gyakorlása) az alábbiak szerint rendelkezem: 1. A pénzügyminiszter rendelkezése alatt álló központi költségvetési előirányzatok és finanszírozási kiadások kezelésének eljárási rendje (a továbbiakban: utalványozási rend) a 2010. évi költségvetési törvény 1. számú mellékletében elfogadott címrenden, vagy egyéb jogszabályi előíráson, illetve szerződéses kötelezettségvállaláson (törlesztéseken) alapul. A 2010. évre vonatkozó címrendet és ahhoz kapcsolódóan érvényes kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, valamint törvényekben, jogszabályokban előírt egyéb jogokat és kötelezettségeket és az azok gyakorlására felhatalmazottak adatait az utalványozási rend 1. és 3. számú melléklete tartalmazza. Az év közbeni címrendi változásnak megfelelően az utalványozási rend 1. számú melléklete egyedi rendelkezésekkel kerül kiegészítésre, amelynek előkészítése az új előirányzat feletti rendelkezési jog gyakorlójának kötelessége. Amennyiben a változás érinti az aláírásra, ellenjegyzésre jogosultak listájában (3. számú melléklet) szereplő szervezeti egységeket, illetve az ott felsorolt személyeket, ennek módosítását is kezdeményeznie kell az új aláírók aláírásmintájának megküldésével. 2. Az utalványozási rend kiterjed az eljárásban részt vevők teljes körére, azaz a kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési jogot gyakorló pénzügyminisztériumi és kincstári szervezeti egységekre, személyekre, továbbá az elrendelt kifizetések teljesítésében közreműködő Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH), valamint a Kincstár érintett szervezeti egységeire, személyeire. 3. Az utalványozási rend alkalmazása során az eljárásban résztvevők mindegyikének kötelessége elősegíteni az államháztartás egyensúlyi követelményeinek érvényesítését. Ennek érdekében intézkedéseiket az Áht., a 2010. évi költségvetési törvény és egyéb jogszabályok, valamint a közösségi jogszabályok előírásainak megtartásán túl úgy kell megtenniük, hogy azok figyelembe véve a Kincstári Egységes Számla likviditását csak a szükséges időben és mértékben terheljék az előirányzatokat. 4. Az utalványozási rend alkalmazása szempontjából kötelezettségvállalásnak minősül az itt említett (eredeti, módosított) előirányzatok terhére az Áht. 100/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott fizetési vagy más teljesítési kötelezettség írásban történő vállalása. E jog gyakorlására az 1. számú mellékletében utalványozóként megjelölt pénzügyminisztériumi és kincstári szervezeti egység 3. számú mellékletben nevesített aláírási és ellenjegyzési felhatalmazással rendelkező dolgozója jogosult. 5. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére az 1. számú mellékletben ellenjegyzőként megjelölt pénzügyminisztériumi szervezeti egység 3. számú mellékletben nevesített aláírási és ellenjegyzési felhatalmazással rendelkező dolgozója jogosult. Az ellenjegyző a kötelezettségvállalóval egyetemlegesen felelős azért, hogy a kötelezettségvállalás összege ne haladja meg a rendelkezésre álló előirányzatot. A kötelezettségvállalások során a kötelezettségvállalásra jogosultaknak amennyiben jogszabály az ennek alapján bekövetkező fizetési kötelezettség teljesítésére rövidebb határidőt nem állapít meg legalább 14 napos (kéthetes) teljesítési határidős megállapodások megkötésére kell törekednie. 6. Az utalványozási rend rendelkezése alatt álló előirányzatok többsége terhére nem történik egyedi kötelezettségvállalás (az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 72. § (11)–(12) bekezdése szerint), továbbá számlaadási kötelezettség sem társul a teljesítésükhöz, emiatt ezen esetekben a kötelezettségvállalásra, illetve érvényesítésre jogosult megjelölése sem szükséges, kivéve, ha érvényesíthető számla, okmány, stb. alapján kerül sor a kifizetésre. Azon esetekben, amikor az előirányzat terhére kötelezettségvállalás történik, a kötelezettségvállalásra jogosult, illetve az ellenjegyző a megjelölt utalványozóval, illetve az ellenjegyzővel azonos. E jogok és kötelességek gyakorlására az e rendelkezésben megjelölt személy, pénzügyminisztériumi, illetve Kincstár szervezeti egység (főosztály, osztály) vezetője, illetve érdemi ügyintézői feladatokat végző dolgozója jogosult. Nem szükséges külön szakmai teljesítés igazolása, ha a kiadás teljesítéséhez kizárólag az Ámr. 77. § (1) bekezdésében foglalt szempontokat szükséges vizsgálni. 7. Az utalványozás a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére vonatkozó külön írásbeli utasítás. 8. Az utalvány ellenjegyzésére az 5. pontban a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére vonatkozó szabályok ismertetésénél említett, a 3. számú mellékletben nevesített vezetők, illetve érdemi ügyintézői feladatot ellátó dolgozók jogosultak. 9. Az ellenjegyzést követően a nem jogszabályon alapuló fizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó utalványt az ellenjegyzésre jogosult szakfőosztály átadja az utalványozásra jogosult pénzügyminisztériumi szervezeti egységet irányító szakállamtitkárnak, ezzel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi a még érintett szervezeti egységeknek (egyazon szakállamtitkár esetén), illetve az érintett egységek felügyeletét ellátó szakállamtitkárnak, egyébként pedig teljesítésre továbbítja az APEH-hez, illetve a Kincstárhoz. 10. Az utalványozás az e rendelkezéshez 2. számú mellékletként csatolt utalványrendelet-minták alkalmazásával történhet. 11. Az utalványhoz csatolni kell a kötelezettségvállalást megteremtő jogszabályi és egyéb alapdokumentumokat (törvény, kormányhatározat, szerződés, stb.). Kivételt képeznek ez alól a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. Egyéb költségvetési kiadások cím 1. Vegyes kiadások alcím 4. Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások jogcímcsoport, az 5. Szanálással kapcsolatos kiadások jogcímcsoport előirányzatai és a 18. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím előirányzatai. 12. A tárgyévi fizetési kötelezettségek vállalására és kifizetések elrendelésére vonatkozó összeghatárra az Áht. 12/A. § (1) bekezdés rendelkezései vonatkoznak. 13. A 2010. évi költségvetési törvény 9. számú mellékletében meghatározott, előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatok esetében a rendelkezésre álló előirányzat mértékén felül is jogosult utalványozásra és ellenjegyzésére az 1. számú mellékletben meghatározott utalványozó és ellenjegyző. Az előirányzat túllépéséről az utalványozó köteles az irányító szakállamtitkárt és az államtitkárt haladéktalanul tájékoztatni. 14. A 4–13. pontok szerinti kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jog gyakorlására a 3. számú mellékletként csatolt – Aláírásminta a pénzügyminiszteri rendelkezés alatt álló központi költségvetési előirányzatok kezelésének eljárási rendjéhez – aláírólapon szereplők jogosultak. 15. Az 1. számú mellékletben meghatározott előirányzatok között ott, ahol az utalványozó és az ellenjegyző konkrétan nincsen megnevezve a Kincstár, az APEH és az MNV Zrt. belső szabályzatában rögzítettek alapján valósul meg az ellenjegyzési és utalványozói funkciók elkülönülésének jogszabályban előírt követelménye. B) Egyéb rendelkezések 1. Az utalványozási rend szabályozása alá tartozó előirányzatok terhére várható jelentős összegű (1000 millió forintot meghaladó) kifizetésekről a PM államtitkárát, az APEH-et, a Kincstárt – az EU költségvetéséhez való hozzájárulás kivételével – a kifizetést megelőzően legalább 2 héttel – írásban – tájékoztatni kell. Fenti tájékoztatásra az utalványozó kötelezett, amennyiben a szükséges döntés és adatok időben, hiánytalanul rendelkezésre állnak. 2. Az utalványozás során minden résztvevőnek úgy kell eljárnia, hogy a teljesítési határidő előtt öt munkanappal az APEH, a Kincstár az utalványt teljesítésre megkapja. A határidő-mulasztásból eredő késedelmi kamat, kötbér arra hárítható át, aki a mulasztásért felelős, amennyiben a szükséges döntés és adatok időben, hiánytalanul rendelkezésére álltak. Ennek megállapíthatósága érdekében minden aláírásra jogosultnak és az ellenőrzést végző szakállamtitkárnak fel kell tüntetni a teljesítés idejét, illetve azt, hogy miért következett be a késedelem. 3. A Kincstár és az APEH az utalványozási rendben megjelölt előirányzatok terhére csak az itt meghatározott eljárás alapján teljesíthet kifizetést. A kifizetés teljesítését megelőzően a kifizetők az utalvány szabályszerűségi vizsgálatán túlmenően előirányzati fedezetvizsgálatot is kötelesek végezni. A fedezetvizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a 2010. évi költségvetési törvénynek az utalványban hivatkozott címén a kifizetés elrendeléséig történt kiutalásokat figyelembe véve rendelkezésre áll-e az utalványnak megfelelő összegű előirányzat. A fedezetlen vagy nem szabályszerű (alaki-formai hibás) utalvány teljesítését meg kell tagadni és felülvizsgálatra az utalványozást végzőnek haladéktalanul visszaadni. A 2/1. és a 2/2. számú mellékletben szereplő utalványok esetében – amennyiben a támogatást az APEH folyósítja – a kiutalás feltétele, hogy az adózó 11. számú bevallást nyújtson be. Ennek hiányában az adóhatóság az utalvány birtokában sem teljesítheti az utalást. 4. A kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jog gyakorlásának elősegítésére az APEH, a Kincstár havonta köteles az 1. számú mellékletében felsorolt előirányzatokról az aktuális előirányzat, a felhasználás, továbbá az előirányzat terhére vállalt kötelezettségek adatait tartalmazó önálló jelentést adni a PM Költségvetési és Pénzügypolitikai Főosztályának (a továbbiakban: KPF), amelyet az említett jogokat gyakorlók számára elérhető módon, a PM számítógépes hálózatán közzé kell tenni. 5. Az utalványozási rendben megjelölt előirányzatok módosításával kapcsolatos intézkedések megtétele az utalványozásra jogosult pénzügyminisztériumi szervezeti egység, illetve személy kötelessége. Ennek során az Országgyűlés, a Kormány és ezek felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter hatáskörébe utalt előirányzat-módosítások dokumentumát (ügyirat) el kell készíteni és meg kell küldeni az érintetteknek (felügyeleti szervnek), továbbá a jogszabályokban megjelölt szerveknek (Kincstár, Állami Számvevőszék), figyelemmel az Ámr. 71. §-ában meghatározott, öt munkanapon belüli határidőre. Az ügyirathoz minden esetben csatolni kell az Ámr. 6. számú mellékletének megfelelő tartalmú kitöltött adatlapot (Adatlap a költségvetési előirányzatok módosítására). Az adatlapot a nyilvántartási feladatok elvégzése, továbbá az új (az elfogadott költségvetési törvényben nem szereplő) előirányzat költségvetési címrendi besorolása, a Kincstárnál az előirányzat megnyitását biztosító államháztartási egyedi azonosító kiadása céljából minden esetben meg kell küldeni a PM KPF-nek is. 6. A központi költségvetés általános tartalékának felhasználásával, továbbá céltartalékának képzésével és felhasználásával kapcsolatos kormányhatározatok, az Országgyűlésnek a 2010. évi költségvetési törvény előirányzatait módosító döntései előkészítésével és végrehajtásával, valamint az Áht.-ben, az Ámr.-ben, a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet, valamint a költségvetési törvényben előírt pénzügyminiszteri kötelezettségek és jogok gyakorlásával kapcsolatos ügyviteli feladatok végzése: – az Egészségügyi Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetek, illetve költségvetési szerveik előirányzatai, továbbá a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek közreműködésével folyósított előirányzatok tekintetében a Társadalmi Közkiadások Főosztálya (TKF); – a többi fejezet és költségvetési szerveik előirányzatait érintő esetekben a Központi Költségvetési Fejezetek Főosztálya (KKFF); – a helyi önkormányzatok támogatási előirányzatait érintő esetekben az Önkormányzati, Területfejlesztési és Agrárgazdálkodási Főosztály (ÖTAF); – az itt fel nem sorolt további előirányzatok tekintetében pedig az e rendelkezés 1. számú mellékletében utalványozóként megjelölt pénzügyminisztériumi szervezeti egység feladata. Az ügyviteli feladat elvégzésének fő felelősei az ügyiratot kiadmányozás előtt a KPF-nek szignálás céljából megküldik. 7. A központi költségvetés általános tartalékának terhére év közben létrehozott új törvényi sorok előirányzatainak, illetve az átcsoportosított összegeknek a felhasználása az Ámr. 57. §-ában foglalt kötelezettségek megtartásával, a pénzügyminiszter, illetve a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője által benyújtott előterjesztésben foglaltak alapján történhet. Az év közbeni címrendi változásnak, illetve előirányzat-növekedésnek megfelelően az utalványozási rend 1. számú melléklete egyedi rendelkezésekkel kerül kiegészítésre, amelynek előkészítése az új, illetve a megnövelt előirányzat feletti rendelkezési jog gyakorlójának kötelezettsége. Az általános tartalékból elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel nyújtott állami támogatás összegét, illetve annak fel nem használt részét a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, egyéb vegyes bevételek számlájára kell befizetni az Áht. 26. §-a (4) bekezdése alapján. 8. A XLIII. Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 2. cím 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzat felhasználása a 2010. évi költségvetési törvény 9. §-ának (1) bekezdése szerint a fejezet többi kiadási előirányzatára történő átcsoportosítással történik. Az átcsoportosításról a pénzügyminiszter vagy a Kormány dönt. Az átcsoportosításról miniszteri döntés esetén a PM Vagyongazdálkodási Főosztálya által megküldött miniszteri engedély alapján, a Kormány döntése esetén pedig a Kormány nyilvános határozata szerint a KPF értesíti a Magyar Államkincstár Előirányzatgazdálkodási Főosztályát az Ámr. 6. számú melléklete szerinti adatlap megküldésével (az adatlap nemzetgazdasági kiadásokra értelmezve, mind a Kormány, mind a pénzügyminiszter döntése esetén alkalmazandó). 9. Az MNV Zrt. az állam nevében tulajdonosi kölcsönt a 2010. évi az Áht. 109. §. §-ának (8) bekezdése szerint csak az állami vagyonért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával folyósíthat. Az MNV Zrt. az állam nevében az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak tőkeemelést és támogatást az Áht. 109. §. §-ának (9) bekezdése szerint csak az állami vagyonért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával nyújthat. A pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 196/2006. (VII. 28.) Korm. r. 1. § j) pontja szerint az állami vagyonért felelős miniszter a pénzügyminiszter. E kifizetéseket az MNV Zrt. a jóváhagyásról rendelkező pénzügyminiszteri engedély számának a közlemény rovatban történő feltüntetésével kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál. II. Az MNB kiegyenlítési tartalékára történő térítés kezelési rendje A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (MNB tv.) 17. §-ának (4) és (5) bekezdései szerint a tárgyévet követő év március 31-éig közvetlenül a jegybank megfelelő kiegyenlítési tartaléka javára kell készpénzben térítést nyújtania a rendelkezésre álló adatok alapján. Amennyiben a végleges adatok alapján eltérés mutatkozik az előzetes adatoktól, akkor a különbséget az MNB és a központi költségvetés a végleges adatok alapján rendezi egymás között a közgyűlést követő nyolc napon belül. Az Áht. 8/A. §-a (3) bekezdésének f) pontja arról rendelkezik, hogy az MNB tv. 17. §-ának (4) és (5) bekezdései alapján a Magyar Nemzeti Bank kiegyenlítési tartalékaira nyújtott térítés és az azokról kapott visszatérítés finanszírozási célú pénzügyi művelet. A PM az MNB és a költségvetés közti elszámolásokban a KPF szakmai feladatköre szerint főfelelős illetékes osztálya utalványozza az MNB által benyújtásra kerülő számlát, és a monetáris politikai kérdésekben illetékes szakállamtitkár ellenjegyzi azt. Az utalványozás az utalványozási rendhez mellékelt 2/10. számú melléklet felhasználásával történhet. III. A nemzetközi pénzügyi szervezetekben való tagsággal kapcsolatos kötelezvények kiállítási rendje A jogszabályban előírt, nemzetközi pénzügyi szervezetekben való tagsággal kapcsolatos kötelezvényeket a Kincstár állítja ki a 2/11. számú mellékletben szereplő utalványminta szerint. Az aláírásra jogosultak listája (felelős) megegyezik a 3. számú mellékletben felsoroltakkal. IV. Egyéb jogszabályi vagy szerződéses állami kötelezettségek kifizetésének rendje A 2010. évi költségvetési törvény 62. §-a rendelkezik arról, hogy azon állami kezesség és garancia, viszontgarancia-érvényesítése esetén, amelyekre a törvény kiadási előirányzatot nem tartalmaz, az esetlegesen felmerülő kifizetéseket a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni. 2010. évben a PM utalványozási feladatkörébe tartozó kezességbeváltások közül a 2007. január 1. előtt vállalt egyedi kezességek esetében nem tartalmaz a költségvetési törvény előirányzatot. Amennyiben egyedi kezességbeváltás történik, a 2007. január 1. után vállalt kezességbeváltás kifizetése az APEH útján történik, a 2007. január 1. előtt vállalt kezességek esetében az utalványozás rendje a következő: Utalványozó: KPF PPO Ellenjegyző: KPF KÖO Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az Áht. 113/A. §-a (2) bekezdésének k) pontja alapján fizetendő díjat a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. Egyéb költségvetési kiadások cím, 1. Vegyes kiadások alcímen önálló jogcímcsoportként kell elszámolni. Amennyiben az Államadósság Kezelő Központ Zrt. részére ilyen díjat kell fizetni, az utalványozás rendje a következő: Utalványozó: KPF PPO Ellenjegyző: KPF KÖO Záró rendelkezések Az utasítás az aláírás napján lép hatályba, egyúttal a 1/2009. (II. 20.) PM utasítás hatályát veszti. Budapest, 2010. január 27. Dr. Oszkó Péter s. k., pénzügyminiszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.