67/2003. (X. 21.) GKM rendelete az országos közforgalmú vasúti pálya kapacitásának elosztásáról.

67/2003. (X. 21.) GKM rendelete az országos közforgalmú vasúti pálya kapacitásának elosztásáról. A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — figyelemmel a 17. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra is — a következőket rendelem el: 1. § A rendelet célja, hogy meghatározza az országos közforgalmú vasúti pálya kapacitása — belföldi és nemzetközi személyszállítási és árutovábbítási tevékenységet végző vasúttársaságok részére történő — elosztásának (a továbbiakban: pályakapacitás-elosztás) elveit és eljárási szabályait. 2. § A rendelet hatálya kiterjed: a) az országos közforgalmú vasúti pályát működtető pályavasutakra [Vtv. 2. § (4) bek. a) pont], illetve vasúti társaságokra [Vtv. 2. § (5) bek.] (a továbbiakban együtt: pályavasúti társaság), b) azokra a vasútvállalatokra, amelyek az országos közforgalmú vasúti pályát használják vagy használni kívánják, c) a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Irodára (a továbbiakban: VPI), d) a Pályahasználati Döntőbizottságra. 3. § E rendelet alkalmazásában a) VPI: a gazdasági és közlekedési miniszter által az országos közforgalmú vasúti pálya kapacitásának elosztására és a pályahasználat díjának megállapítására alapított költségvetési szerv; b) vasútvállalat: a külön jogszabály1 szerinti engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely vasúti árutovábbítási, személyszállítási, vontatási szolgáltatásokat nyújt, c) Pályahasználati Döntőbizottság: a Közlekedési Főfelügyelet keretein belül működő testület, amelynek feladata a VPI-nek a pályahasználati díjra és a pályakapacitás elosztására vonatkozó eljárása és döntése ellen benyújtott kérelmek elbírálása, 1 A vasútvállalatok működésének engedélyezéséről szóló 15/2002. (II. 27.) KöViM rendelet. d) menetvonal: az a pályakapacitás, amely egy adott időszakban egy vonat két pont között történő közlekedtetéséhez szükséges. 4. § Az országos közforgalmú vasúti pálya (a továbbiakban: vasúti pálya) kapacitását a VPI osztja el azok között a vasútvállalatok között, amelyek a vasúti pályát használni kívánják. Az elosztás elvei a következők: a) a vasúti pálya használatát olyan vasútvállalatok számára lehet biztosítani, amelyek a Vtv. 2. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alapján vasúti pálya igénybevételére jogosultak, továbbá rendelkeznek a külön jogszabályban2 előírt biztonsági tanúsítvánnyal, b) az a) pontban megjelölt feltételeknek megfelelő vas útvállalatok kérelmét hátrányos megkülönböztetés nélkül kell elbírálni, c) figyelemmel kell lenni a vasúti pálya igénybevételével végzett szolgáltatások megbízhatóságának a fenntartására, illetve javítására, d) a rendelkezésre álló menetvonalakat úgy kell elosztani, hogy — a lehetőségekhez képest — minden indokolt igényt ki lehessen elégíteni, e) figyelemmel kell lenni arra is, hogy a vasúti pálya egyes szakaszait elsősorban árufuvarozás vagy személyszállítás céljára, illetve vegyes használatra tervezték, f) a különböző jellegű szolgáltatásokat végző vasútvállalatok pályahasználati lehetőségei között megfelelő egyensúlyt kell biztosítani, g) figyelemmel kell lenni arra a követelményre, hogy növekedjék a vasúti szállítás vonzereje. 5. § (1) A VPI-nek — az érdekeltekkel (pályavasúti társaság, vasútvállalatok, az Európai Unió tagállamainak pályakapacitás-elosztó szervezetei) történt egyeztetést követően — Hálózati Üzletszabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) kell készítenie, amelyet legalább négy hónappal a vasúti pálya igénybevételére irányuló kérelmek benyújtási határideje előtt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A Szabályzatban: a) meg kell jelölni a rendelkezésre álló menetvonalak számát, b) meg kell határozni a vasúti pályahasználat feltételeit, c) a 4. §-ra figyelemmel ismertetni kell a pályakapaci tás-elosztás elveit és feltételeit, d) meg kell határozni a pályakapacitás-elosztási eljárás szabályait, menetét és határidőit, 2 A biztonsági tanúsítványra vonatkozó új közösségi irányelv várhatóan 2003-ban jelenik meg. A külön jogszabály az irányelvet harmonizálja. e) ismertetni kell azt, hogy a pályakapacitás kihasználásának korábbi mértékét az újabb pályakapacitás-elosztási kérelmek elbírálásánál hogyan és mennyiben veszik figyelembe, f) meg kell határozni azokat az eseteket és feltételeket, amelyeknél a vasúti pálya használata esetenként korlátozható, g) meg kell határozni a vasúti pálya eseti használatára vonatkozó, valamint a nemzetközi szolgáltatásokkal öszszefüggő kérelmek elbírálásának a szabályait, h) meg kell hirdetni a kapacitáselosztás részletes ütemtervét, i) meg kell határozni a túlterhelt vasúti pálya esetén követendő eljárási szabályokat. (2) A vasúti pályahasználati díjak, alkalmazási feltételeik, módosításuk, valamint a kedvezmények meghatározásának szabályait külön jogszabály3 állapítja meg. (3) A Szabályzatban tájékoztatást kell adni arról is, hogy a pályavasúti társaság a vasúti pályahasználathoz kapcsolódó szolgáltatások közül — kötelezően, illetve a vasútvállalat külön megrendelése alapján — milyen szolgáltatásokat végez. (4) A Szabályzatot a gazdasági és közlekedési miniszter és a pénzügyminiszter együttesen hagyja jóvá. 6. § (1) Az a vasútvállalat, amely vasúti személyszállítás, vasúti árutovábbítás vagy vontatás céljából a vasúti pályát használni kívánja, a VPI-től kérheti, hogy részére tegye lehetővé — adott időszakban, meghatározott gyakorisággal és időben — a vasúti pályának vagy a pálya meghatározott szakaszának a használatát. (2) A VPI az egyes vasútvállalatoktól beérkezett kérelmek alapján elosztja a menetvonalakat, vagyis meghatározza azt, hogy melyik vasútvállalat mely időpontban és mely szakaszon használhatja a vasúti pályát. (3) A VPI — a vasútvállalat kérelmében foglaltaktól függően — a vasúti pálya használatát egy menetrendi időszakra, ennél rövidebb határozott időtartamra vagy eseti igénybevételre biztosítja a vasútvállalat részére pontosan megjelölve az igénybe vehető pályaszakaszt, az igénybevétel időpontját vagy időtartamát, és erről a kérelmezőt, valamint az illetékes pályavasúti társaságot írásban értesíti. (4) A kérelmező a részére biztosított menetvonalakat más vasútvállalatra sem ellenszolgáltatás fejében, sem ingyenesen nem ruházhatja át. E tilalomba ütköző jogügylet esetén a VPI mind az átruházót, mind az átvevőt legfeljebb háromévi időtartamra kizárhatja a vasúti pálya igénybevételéből. 3 A vasúti pályahasználati díjakról szóló 66/2003. (X. 20.) GKM—PM együttes rendelet. (5) A VPI a vasúti pálya használatára jogosított vasútvállalatot, a használatra lekötött pályaszakaszokat és a lekötés idejét nyilvántartja, és a Központi Statisztikai Hivatal részére a 8. § (2) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően minden év december 31-éig megküldi. A vasúti pályaszakaszok lekötéséről, azok helyéről és idejéről a vasúttársaságok részére — kérelmükre — tájékoztatást ad. 7. § A VPI-től kapott írásbeli hozzájárulás alapján a vasútvállalat állapodik meg a pályavasúti társasággal a vasúti pályahasználat részletes feltételeiről, a fizetendő díjról és a díjfizetés módjáról, időpontjáról, a vasútvállalat és a pályavasúti társaság jogairól és kötelezettségeiről. A vasútvállalat és a pályavasúti társaság a VPI-nek a pályakapacitás biztosítása tárgyában meghozott döntését nem módosíthatják. 8. § (1) A VPI-nek minden évben vasúti menetrendet kell készítenie. A vasúti menetrend rögzíti a vasúti pályán a menetrend érvényességi időtartama alatt tervezett összes vonatmozgást meghatározó adatot. A vasúti menetrend elkészítéséhez a VPI javaslatot kérhet a pályavasúti társaságtól. (2) A vasúti menetrend érvényességi időtartama — az Európai Unió tagállamai pályakapacitás-elosztó szervezeteinek eltérő megállapodása hiányában — minden év december hónapjának második szombatján 24.00 órakor kezdődik és a következő év december hónapjának második szombatján 24.00 óráig tart. 9. § (1) A vasúti pálya igénybevételére irányuló kérelmeket — az eseti kérelmek kivételével —, a következő vasúti menetrend érvényességi időtartamára vagy annak egy részére, a menetrend érvénybe lépését megelőzően legalább tizenkét hónappal kell a VPI-hez benyújtani. (2) A VPI legalább tizenegy hónappal a vasúti menetrend érvénybe lépése előtt — az Európai Unió tagállamai pályakapacitás-elosztó szervezeteivel együttműködve — előzetes nemzetközi menetvonalakat határoz meg, és biztosítja, hogy az elosztás során a menetvonalakat a lehető legnagyobb mértékben megtartsák. (3) A VPI a kapacitáskérelmek benyújtási határideje után legkésőbb négy hónappal elkészíti a vasúti menetrend tervezetét. Azon vasútvállalatok részére, amelyek a vasúti pálya igénybevételének a lehetőségét kérték, és a többi érdekelt részére legalább egy hónapot kell biztosítani észrevételeik megtételére. 10. § (1) A VPI-nek a pályakapacitás-elosztásnál figyelembe kell vennie azt, hogy a vasúti pályaszakaszok és az állomási berendezések gyakorlati kihasználtsága — óránként vizsgálva — lehetőleg ne haladja meg a 60%-ot, illetve csúcsidőszakban — legfeljebb három egymást követő órában — a 75%-ot. (2)Az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező vasútvállalatok számára 2006. december 31. napjáig a vasúti pálya igénybevétele a gyakorlati kihasználhatóság figyelembevételével számított vonatmennyiség 20%-ára korlátozható. 11. § (1) A kapacitáselosztás során felmerült vitás kérdések rendezésére egyeztetési eljárást kell lefolytatni. Az egyeztetés során a VPI az igényelttől eltérő kapacitást is felajánlhat. (2) Az egyeztetési eljárást a vasúti menetrendtervezet megjelenését követően legkésőbb két hónappal kell befejezni. Az egyeztetésekkel nem rendezett vitás kérdésekben hozott döntésről a kérelmezőket 10 munkanapon belül tájékoztatni kell. (3) A VPI — amennyiben megfelelő alternatív útvonalak állnak rendelkezésre — az érdekelt felekkel folytatott egyeztetés során a Szabályzatban külön vasúti pályaszakaszt jelölhet ki meghatározott forgalom számára. Ilyen kijelölés esetén a VPI a meghatározott forgalom körébe tartozó szolgáltatásokat előnyben részesíti más szolgáltatókkal szemben a kapacitáselosztás során. A kijelölés nem akadályozhatja meg, hogy az adott vasúti pályaszakaszt más forgalom céljára is használják, ha van rendelkezésre álló kapacitás, és az azon közlekedő vasúti járművek megfelelnek az érintett vasútvonalon való közlekedés műszaki feltételeinek. (4) A VPI-nek az igények elbírálásával kapcsolatos gyakorlatát össze kell hangolnia az Európai Unió tagállamai, illetve a szomszédos országok hasonló feladatot ellátó szervezeteinek a gyakorlatával. 12. § (1) Ha a kérelmek kielégítése egyeztetéssel sem biztosítható, a VPI-nek az érintett vasúti pályaszakaszt a Szabályzatban túlterhelt vasúti pályaszakaszként kell feltüntetnie. Ugyanezt kell tennie, ha valamely vasúti pálya szakaszon a közeljövőben előreláthatóan kapacitáshiány lép fel. (2) Túlterhelt vasúti pályaszakasz esetében a pályavasúti társaság — a VPI felkérésére — a 13. § (1) bekezdése alapján kapacitáselemzést végez, kivéve, ha a 14. §-ban meghatározott kapacitásbővítési terv megvalósítása már folyamatban van. (3) Túlterhelt vasúti pályaszakasz esetén a VPI a Szabályzatban elsőbbséget biztosíthat a közszolgáltatási tevékenységet végző kérelmezőnek a többi kérelmezővel szemben. A VPI ezen kívül más közlekedéspolitikai célokból is biztosíthat elsőbbséget a túlterhelt vasúti pályaszakaszon. 13. § (1) A pályavasúti társaság — kapacitáselemzéssel — meghatározza azokat a szűk keresztmetszeteket, amelyek akadályozzák a kérelmek megfelelő kielégítését, feltárja a túlterheltség okait, továbbá rövid és középtávú intézkedéseket javasol a túlterheltség csökkentése érdekében a gazdasági és közlekedési miniszternek. (2) A kapacitáselemzésben figyelembe kell venni a vasúti pályaszakasz jellemzőit, az üzemeltetés módját, a különböző közlekedési szolgáltatások feltételeit és mindezeknek a tényezőknek a pályakapacitásra gyakorolt hatását, a sebesség módosítását és a vasúti pálya végrehajtható fejlesztéseit. (3) A kapacitáselemzést a vasúti pályaszakasz túlterheltté nyilvánítását követő hat hónapon belül el kell végezni. 14. § (1) A pályavasúti társaság a kapacitáselemzés elkészítését követő hat hónapon belül kapacitásbővítési tervet készít, figyelembe véve az üzemeltetők igényeit. (2) A kapacitásbővítési terv meghatározza: a) a túlterheltség okait, b) a forgalom várható jövőbeli alakulását, c) a vasúti pályaszakasz fejlesztésének korlátjait, d) a kapacitásbővítés lehetőségeit és költségeit, ide értve a pályahasználati díjak várható változásait, e) a javasolt intézkedések megvalósításának ütem tervét. (3) A VPI a kapacitásbővítési tervet a gazdasági és közlekedési miniszter elé terjeszti. 15. § (1) A nemzetközi törzshálózathoz tartozó pályahálózaton a VPI-nek a beérkezett pályakapacitás-igénybevételi kérelmeket egyeztetnie kell az Európai Unió tagállamai pályakapacitás-elosztó szervezeteivel. (2) A nemzetközi törzshálózathoz tartozó vasúti pálya kapacitásának az elosztásánál a VPI-nek fokozottan ügyelnie kell arra, hogy maradjon pályakapacitás az — ezt követően érkező — eseti igénybevételi kérelmek teljesítésére. 16. § A VPI-nek — mind a nemzetközi törzshálózat, mind pedig az egyéb vasúti pálya igénybevételére vonatkozó — eseti pályakapacitási kérelmeket öt munkanapon belül kell elbírálnia. 17. § (1) Az a kérelmező, amelyik egy menetrendi időszaknál hosszabb időre kívánja biztosítani magának a vasúti pálya használatát, a pályavasúti társasággal keretszerződést köthet. (2) A keretszerződésben meg kell határozni a következő vasúti menetrend érvényességi idejét meghaladó időszakra a kérelmező által igényelt és a VPI által felajánlott pályakapacitás jellemzőit. (3) A keretszerződéssel nem zárható ki az, hogy az abban megjelölt vasúti pályát más kérelmező használhassa, de a VPI-nek törekednie kell arra, hogy a keretszerződést kötő kérelmező igényeit a keretszerződésben meghatározottak szerint kielégítse. (4) A felek a keretszerződésben meghatározott feltételeket — a vasúti pálya jobb kihasználása érdekében — közös megegyezéssel módosíthatják. (5) A keretszerződésben szankció is kiköthető arra az esetre, ha valamelyik szerződő fél hibájából — a (4) bekezdésben foglaltak kivételével — a szerződés módosítása válik szükségessé, vagy a szerződésben foglaltak nem teljesíthetők. (6) A keretszerződés legfeljebb ötévi időtartamra köthető, ennél hosszabb időtartamú keretszerződés csak kereskedelmi szerződésekkel, szakosított beruházásokkal vagy kockázatokkal indokolható. Tíz évnél hosszabb időre keretszerződés csak olyan esetben köthető, ha a kérelmező részt vesz hosszú távon megvalósuló vasúti beruházásban. A keretszerződésben ilyen esetben rögzíteni kell a kérelmező beruházással kapcsolatos kötelezettségeit is. 18. § A VPI — különösen terhelt pályaszakaszok esetén — visszavonhatja a kérelmezőtől azoknak a menetvonalaknak az igénybevételi jogát, amelyeket legalább egy hónapon keresztül a Szabályzatban rögzített küszöbértéknél kevesebb alkalommal vettek igénybe, kivéve, ha ez nem a kérelmező hibájából történt. 19. § (1) A vasúti pályafenntartási munkák lehetővé tétele érdekében szükséges kérelmeket legalább egy évvel a vasúti menetrend életbe lépése előtt kell benyújtani a VPI részére. (2) A VPI a kapacitáselosztás során figyelembe veszi a rendszeres pályafenntartási munkákra fenntartott kapacitásnak a kérelmezők tevékenységére gyakorolt hatásait. (3) A nem tervezett pályafenntartási munkák esetén a vasútvállalat és a pályavasúti társaság a VPI bevonásával közösen módosítják a 7. § szerinti megállapodást. 20. § (1) A vonatközlekedésben bekövetkezett üzemzavar esetén a pályavasúti társaság köteles mindent megtenni a zavar előtti állapot visszaállítására. A pályavasúti társaság — ha szükségesnek tartja — kérheti a vasútvállalatoktól, hogy térítés ellenében bocsássák rendelkezésre a zavar előtti állapot mielőbbi visszaállításához a legmegfelelőbbnek ítélt eszközöket. (2) Ha az üzemzavar a vasúti pályát (pályaszakaszt) ideiglenesen használhatatlanná teszi, a VPI annak igénybevételi jogát a helyreállításhoz szükséges időtartamra külön értesítés nélkül visszavonhatja, korlátozhatja, vagy más útirányt ajánlhat fel. (3) A pályavasúti társaság üzemzavar esetére szóló tervet készít, amelyben feltünteti azokat az állami szerveket, amelyeket a vasúti közlekedést akadályozó jelentős üzemzavarról tájékoztatni kell. 21. § (1) A vasútvállalat a Pályahasználati Döntőbizottságtól kérheti a VPI — pályakapacitás biztosítása tárgyában meghozott — döntésének módosítását, ha úgy véli, hogy hátrányos megkülönböztetésben van része, vagy a VPI azok meghatározásánál nem az e rendeletben foglaltak szerint járt el. (2) A Pályahasználati Döntőbizottságnak az ilyen kérelmek elbírálásával kapcsolatos gyakorlatát, annak elveit, össze kell hangolnia az Európai Unió tagállamai, illetve a szomszédos országok hasonló feladatot ellátó szervezeteinek a gyakorlatával. (3) A Pályahasználati Döntőbizottság a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül köteles döntést hozni. (4) A Pályahasználati Döntőbizottság eljárási és működési rendjét külön jogszabály határozza meg. 22. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban — a vasútról szóló törvényben, a vasúti pályahasználati díjról szóló GKM—PM együttes rendeletben és a vasúti tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló GKM—PM együttes rendeletben foglaltakkal együtt — az Európai Parlament és a Tanács a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, a vasúti infrastruktúra-használati díjak felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. 23. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a vasúti tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló 34/2003. (V. 28.) GKM—PM együttes rendelet 4. §-a (2) bekezdésének b), d) és m) pontja, valamint a 4. §-ának (3) bekezdése. 24. § (1) A vasúti tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló 34/2003. (V. 28.) GKM—PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A vasúti társaság szervezetén belül elkülönítendő) ,,a) a pályavasúti,’’ (szervezet). (2) Az R. 4. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) A pályavasúti szervezet végzi a (2) bekezdés szerinti vasúti pályahálózat működtető tevékenységet.’’ (3) Az R. 4. §-a (2) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Pályahasználati működési tevékenység:) ,,l) a menetrendtervezet készítése,’’ Dr. Csillag István s. k., gazdasági és közlekedési miniszter