374/2007. (XII. 23.) Korm. rendelete az Európai Unió soros magyar elnökségben közvetlenül résztvevők kiválasztásáról, képzéséről és anyagi elismerésér

374/2007. (XII. 23.) Korm. rendelete az Európai Unió soros magyar elnökségben közvetlenül résztvevők kiválasztásáról, képzéséről és anyagi elismeréséről. A Kormány az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében és a 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. §-ának (4) bekezdésében, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 76. §-ának (5) bekezdésében, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-a (1) bekezdésének h) pontjában, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. §-ának (3) bekezdésében és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 92. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az Európai Unió soros magyar elnökségéből fakadó feladatok sikeres és hatékony ellátása érdekében – a következőket rendeli el: A RENDELET HATÁLYA 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a rendelet alapján kiválasztott, az Európai Unió soros magyar elnökségében (a továbbiakban: EU-elnökség) közvetlenül részt vevőkre, akik a) az Európai Unió Tanácsának előkészítő szerveiben (tanácsi munkacsoportokban, bizottságokban) elnökségi feladatokat, vagy b) az Európai Unió elnökségéhez közvetlenül kapcsolódó központi vagy tárcakoordinációs feladatokat látnak el (a továbbiakban együttesen: az elnökségi stáb). (2) A rendelet 6–10. §-át alkalmazni kell az elnökségi feladatokhoz kapcsolódó központi és tárcakoordinációs feladatokban közvetlenül részt vevő ügykezelőkre (a továbbiakban: elnökségi feladatot ellátó ügykezelők), illetve az Európai Unió Tanácsa előkészítő szerveinek (tanácsi munkacsoportoknak, bizottságoknak) napirendjén lévő egy-egy kérdés tekintetében szakértői feladatokat ellátó tisztviselőkre (a továbbiakban: dossziéfelelősök). (3) Az elnökségi stáb tagjaként elnökségi feladatot a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban együttesen: tisztviselő) láthat el. (4) Az elnökségi stábba tartozó tisztviselőknek a központi közigazgatási szervek közötti létszámfelosztását – figyelemmel az uniós követelményekre, az EU-elnökség feladataira és a központi közigazgatási szervek vezetőinek feladat- és hatáskörére – a Kormány határozatban állapítja meg. (5) A központi közigazgatási szerv elnökségi feladatai igazodnak az irányítását ellátó miniszter jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköréhez. AZ ELNÖKSÉGI STÁB KIVÁLASZTÁSA 2. § (1) Az adott elnökségi feladatért felelős központi közigazgatási szerv vezetője az elnökségi stábba jelölheti azt a tisztviselőt, aki a) az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételről és az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról szóló 1123/2006. (XII. 15.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 2. számú melléklete szerint létrehozott Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) szakértői csoportjának tagjaként vagy az EKTB-tagjaként a magyar álláspont kialakításában és képviseletében részt vesz, vagy b) központi közigazgatási szervnél az európai uniós tagsággal összefüggő kormányzati vagy tárcakoordinációs feladatok lát el és c) az adott elnökségi feladat ellátásához szükséges magas szintű ágazati-szakmai és európai uniós, illetve elnökségi ismeretekkel, illetve d) legalább B2 szintű uniós szakismerettel bővített angol – és amennyiben az adott elnökségi feladat ellátásához szükséges legalább B1 szintű francia-nyelvtudással rendelkezik, és d) az elnökségi feladatok ellátására kész, képes és alkalmas. (2) Az (1) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozó tisztviselők listáját a külügyminiszter – a központi közigazgatási szervek vezetőinek bejelentése alapján – állítja össze. (3) Az elnökségi stábba az (1) bekezdésnek megfelelően jelölt tisztviselő idegennyelv-tudását és az elnökségi feladatok ellátásához szükséges készségeit és képességeit – az 5. §-nak megfelelően – fejlesztési központban felmérés keretében ellenőrzik. (4) A fejlesztési központ felmérésének eredményét figyelembe véve – az adott EU-elnökségi feladathoz igazítottan – határozzák meg az (1)–(2) bekezdéseknek megfelelően kiválasztott elnökségi stáb-tag egyéni fejlesztési tervét. 3. § (1) Amennyiben a központi közigazgatási szerv vezetője a feladat- és hatáskörébe tartozó adott elnökségi feladatra a 2. § (1)–(3) bekezdéseinek megfelelően nem tudott az elnökségi stábba tisztviselőt jelölni, úgy jelölheti azt a tisztviselőt, aki a) az adott elnökségi feladat ellátásához szükséges magas szintű ágazati-szakmai és európai uniós, illetve elnökségi ismeretekkel, b) B2 szintű uniós szakismerettel bővített angol – és amennyiben az adott EU-elnökségi feladat ellátásához szükséges legalább B1 szintű francia-nyelvtudással rendelkezik és c) az elnökségi feladatok ellátására kész, képes és alkalmas. (2) Az elnökségi stábba az (1) bekezdésnek megfelelően jelölt tisztviselő ágazati-szakmai ismereteit, európai uniós, illetve elnökségi ismereteit, idegennyelv-tudását és az elnökségi feladatok ellátásához szükséges készségeit és képességeit – az 5. §-nak megfelelően – kiválasztási központban mérik fel. (3) A kiválasztási központ felmérésének eredményét figyelembe véve – az adott EU-elnökségi feladathoz igazítottan – határozzák meg az (1)–(2) bekezdéseknek meg felelően kiválasztott elnökségi stáb-tag egyéni fejlesztési tervét. 4. § (1) Amennyiben a központi közigazgatási szerv vezetője a központi közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó adott elnökségi feladatra a 2. § (1)–(3) bekezdéseinek és a 3. § (1)–(2) bekezdéseinek megfelelően nem tudott az elnökségi stábba tisztviselőt jelölni, úgy az adott elnökségi feladat ellátására nyilvános pályázatot kell kiírni. (2) A pályázati felhívás közzétételéről a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a külügyminiszterrel és az adott elnökségi feladatért felelős központi közigazgatási szerv vezetőjével együttműködve gondoskodik. (3) A pályázónak – az adott elnökségi feladatnak megfelelően – rendelkeznie kell: a) közszolgálati, katonai szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszony betöltésének a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeivel, b) az adott elnökségi feladat ellátásához szükséges felsőfokú, szakirányú végzettséggel, c) legalább C1 szintű uniós szakismerettel bővített angol – és amennyiben az adott elnökségi feladat ellátásához szükséges legalább B1 szintű francia-nyelvtudással. (4) A (3) bekezdésben meghatározottak mellett a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a Ktv. 10. § (9) bekezdésében foglaltakat. (5) A pályázók felmérése és a pályázatok elbírálása az 5. §-ban meghatározott eljárás szerint történik. (6) A kiválasztási központ felmérésének eredményét figyelembe véve – az adott elnökségi feladathoz igazítva – határozzák meg a kiválasztott elnökségi stáb-tag egyéni fejlesztési tervét. A FEJLESZTÉSI KÖZPONT ÉS A KIVÁLASZTÁSI KÖZPONT 5. § (1) Az e rendeletben meghatározott kiválasztási eljárásban a jelölt, illetve a pályázó meglévő szaktudását, képességeit és készségeit fejlesztési központ vagy kiválasztási központ keretében kell felmérni. (2) A fejlesztési központ olyan eljárás, amelynek célja a jelölt meglévő tudásának, képességeinek és készségeinek felmérése, fejlesztési területeinek meghatározása és egyéni fejlesztési tervének kialakítása. A fejlesztési központ során a jelölt idegennyelv-tudását (angol és francia) és az elnökségi feladatok ellátásához szükséges képességeinek és készségeinek felmérését végzik. (3) A kiválasztási központ olyan eljárás, amelynek célja a jelölt meglévő tudásának, képességeinek és készségeinek a felmérése, továbbá a jelöltek rangsorolása, kiválasztása, majd ezt követően egyéni fejlesztési tervének kialakítása. A kiválasztási központ során a jelölt idegennyelv-tudását (angol és francia), az elnökségi feladatok ellátásához szükséges képességeinek és készségeinek, az ágazatiszakmai ismereteinek és az európai uniós/elnökségi tudásának felmérését végzik. (4) A kiválasztási eljárás koordinációját, különösen a fejlesztési központtal és a kiválasztási központtal összefüggő koordinációs feladatokat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a külügyminiszterrel és az adott elnökségi feladatot ellátó központi közigazgatási szerv vezetőjével együttműködve látja el. (5) A fejlesztési központ keretében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felelős az adott elnökségi feladat ellátásához szükséges idegennyelv-ismeret és készségek, képességek felméréséért. Ehhez külső közreműködőt igénybe vehet. (6) A kiválasztási központ keretében – a Miniszterelnöki Hivatal koordinációja mellett – a) az adott elnökségi feladatot ellátó központi közigazgatási szerv vezetője felelős a szükséges ágazati szakmai ismeretek, b) a külügyminiszter felelős az adott elnökségi feladat ellátásához szükséges európai uniós, illetve elnökségi ismeretek felméréséért, valamint c) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felelős az adott elnökségi feladat ellátásához szükséges idegennyelv-ismeret és készségek, képességek felméréséért. Ehhez külső közreműködőt igénybe vehetnek. (7) A 3. § (2) bekezdésének, valamint a 4. § (5) bekezdésének alkalmazásában a kiválasztási központ keretében elért eredmények értékelését a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, az adott elnökségi feladatért felelős központi közigazgatási szerv vezetője és a külügyminiszter által kijelölt személyek részvételével működő előkészítő bizottság végzi. Amennyiben az előkészítő bizottságban a feladat elvégzésére legalkalmasabb pályázóról nincs egyetértés, az előkészítő bizottság előterjesztésére az adott elnökségi feladatért felelős központi közigazgatási szerv vezetője dönt. (8) A pályázatok értékelése során előnyt jelent a) az angol és francia nyelvismeret mellett az Európai Unió további hivatalos nyelveinek államilag elismert nyelvvizsgával igazolt ismerete, b) a Korm. határozatban szabályozott feladatok ellátásában szerzett közigazgatási gyakorlat, c) az Európai Unió intézményeinél szerzett gyakornoki- vagy munkatapasztalat, d) Magyarország európai uniós tagságával összefüggő munkakörben szerzett tapasztalat. (9) A kiválasztási eljárás során kiválasztott közszolgálati, katonai szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszonnyal nem rendelkező pályázóval az adott elnökségi feladatot ellátó közigazgatási szerv az adott elnökségi feladat ellátására határozott idejű közszolgálati, katonai szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít. (10) A kiválasztási eljárás során kiválasztott közszolgálati, katonai szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszonnyal rendelkező pályázót az adott elnökségi feladatot ellátó központi közigazgatási szervhez határozott időre áthelyezik, kirendelik, vagy vezénylik. KÉPZÉS 6. § (1) Az elnökségi stáb tagjai az elnökségi feladatok sikeres és eredményes lebonyolítása érdekében – a kiválasztási eljárásban elért eredményeik alapján, személyre meghatározott fejlesztés (képzési) terv szerint – az adott elnökségi feladathoz igazodó képzésen (a továbbiakban: EU-elnökségi képzés) vesznek részt. A tisztviselő a képzés megkezdésekor nyilatkozatban vállalja, hogy a részére meghatározott képzési kötelezettségnek az elmulasztása esetén a rendeletben meghatározottak szerint a képzés költségét megtéríti. (2) Az EU-elnökségi képzési program összeállításáról, ütemezéséről és lebonyolításáról a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a külügyminiszter együttesen gondoskodik. Az EU-elnökségi képzési program összeállításakor az Európai Unió soros elnökségének feladatait és annak ellátásához szükséges uniós követelményeket kell figyelembe venni. (3) Az EU-elnökségi képzési program keretében az ágazati szakmai képzésről az adott elnökségi feladatért felelős központi közigazgatási szerv vezetője gondoskodik. (4) Az idegennyelvi-képzésért és az elnökségi feladatok ellátásához szükséges készségek, képességek fejlesztésével összefüggő képzésért a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, az európai uniós elnökségi képzésért a külügyminiszter felelős. (5) Az EU-elnökségi képzés költségeit a tisztviselő köteles visszatéríteni, ha a) neki felróható okból az elnökségi képzést elmulasztja, vagy a képzés során előírt követelményeket nem teljesíti, vagy b) neki felróható okból a felkészülés vagy az elnökség alatt az EU-elnökségi feladatait nem teljesíti és ezáltal az elnökségi stáb-tagságát az EU-elnökségi képzés, az elnökségi felkészülés vagy az elnökség alatt a közigazgatási szerv vezetője megszünteti, vagy c) közszolgálati, katonai szolgálati, hivatásos szolgálati jogviszonyáról az EU-elnökségi képzés, az elnökségi felkészülés vagy az elnökség alatt lemond, vagy d) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel közszolgálati jogviszonya az EU-elnökségi képzés, az elnökségi felkészülés vagy az elnökség alatt megszűnik, vagy e) neki felróható okból közszolgálati, katonai szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszonya alól az EU-elnökségi képzés, az elnökségi felkészülés vagy az elnökség alatt felmentik. (6) A központi közigazgatási szerv vezetője – a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter egyetértésével – az (5) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettséget a tisztviselő írásban előterjesztett kérelmére méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti. (7) A tisztviselőnek az elnökségi képzés és az ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményét a központi közigazgatási szerv köteles megtéríteni. Az EU-elnökségi képzés miatt igazolt távollét munkában töltött időnek minősül. (8) Ha a tisztviselő az EU-elnökségi képzést a munkáltatónak felróható okból mulasztja el, illetve nem teljesíti, akkor az EU-elnökségi képzés költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. (9) Az elnökségi feladatot ellátó ügykezelők és a dossziéfelelősök a központi közigazgatási szerv vezetőjének javaslatára a részükre meghatározott EU-elnökségi képzésben részt vesznek. Ebben az esetben rájuk e § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. AZ ELNÖKSÉGI STÁB ANYAGI ELISMERÉSE Az EU-elnökségi pótlék 7. § (1) E rendelet alapján az elnökségi stáb-tagnak, az ügykezelőnek és a dossziéfelelősnek többletmunkája, képzési többletterhe elismeréseként félévente egy összegben kifizetésre kerülő EU-elnökségi pótlék adható. (2) Az EU-elnökségi pótlék mértéke és esedékessége igazodik az elnökségi stáb-tag, az ügykezelő és a dossziéfelelős elnökségi feladataihoz. (3) Az EU-elnökségi pótlék mértéke a tisztviselő kifizetés esedékességét megelőző, hat havi illetményének százalékában meghatározott összege az alábbiak szerint: a) az Európai Unió Tanácsát előkészítő szervek (tanácsi munkacsoportok, bizottságok) elnöki feladatait ellátó tisztviselő, valamint az EU-elnökség központi és tárcakoordinációs feladatait ellátó vezető tisztviselő esetében aa) 2009. januárjában, 2009. júliusában és 2010. januárjában a hat havi illetmény 30%-a, ab) 2010. júliusában és 2011. januárjában a hat havi illetmény 40%-a, ac) 2011. júliusában a hat havi illetmény 50%-a, ad) 2011. decemberében a hat havi illetmény 25%-a; b) az Európai Unió Tanácsát előkészítő szervek (taná csi munkacsoportok, bizottságok) elnökségi feladataiban részt vevő tisztviselő (a helyettesek és a magyar nemzeti álláspontot képviselők), valamint az EU-elnökség központi és tárcakoordinációs feladatait ellátó tisztviselő esetében ba) 2009. januárjában, 2009. júliusában és 2010. januárjában a hat havi illetmény 25%-a, bb) 2010. júliusában és 2011. januárjában a hat havi illetmény 30%-a, bc) 2011. júliusában a hat havi illetmény 40%-a, bd) 2011. decemberében a hat havi illetmény 25%-a; c) az EU-elnökségi feladatot ellátó ügykezelők eseté ben legfeljebb ca) 2010. júliusában és 2011. januárjában a hat havi il letmény 20%-a, cb) 2011. júliusában a hat havi illetmény 30%-a, cc) 2011. decemberében a hat havi illetmény 10%-a; d) a dossziéfelelősök esetében legfeljebb da) 2010. júliusában és 2011. januárjában a hat havi il letmény 25%-a, db) 2011. júliusában a hat havi illetmény 35%-a, dc) 2011. decemberében a hat havi illetmény 15%-a. (4) Az ügykezelők és dossziéfelelősök EU-elnökségi pótlékának pontos összegét az elnökségi többletfeladatokhoz igazítottan a központi közigazgatási szerv vezetője állapítja meg. 8. § Az EU-elnökségi pótlék annak a tisztviselőnek adható, aki a) az EU-elnökségi képzési feladatait megfelelően teljesíti, az előírt vizsgakötelezettségnek eleget tesz, b) az elnökségi feladatait teljesíti és – köztisztviselők esetében – egyéni teljesítményértékelése legalább elvárt, c) az EU-elnökségi pótlék kifizetésének esedékességekor közszolgálati, katonai szolgálati, vagy hivatásos szolgálati jogviszonya fennáll, illetve akinek az esetében az 6. § (5) bekezdésében foglaltak nem állnak fenn. AZ EU-ELNÖKSÉGI JUTALOM 9. § (1) Az elnökségi stáb-tagnak, az elnökségi feladatot ellátó ügykezelőnek és a dossziéfelelősnek a sikeres EU-elnökség lezárását követően EU-elnökségi jutalom adható. (2) Az EU-elnökségi jutalom mértéke igazodik az elnökségi stáb-tag, az elnökségi feladatot ellátó ügykezelő és a dossziéfelelős elnökségi feladataihoz. Az EU-elnökségi jutalom mértéke legfeljebb: a) az Európai Unió Tanácsát előkészítő szervek (tanácsi munkacsoportok, bizottságok) elnöki feladatait ellátó tisztviselő, valamint az EU-elnökség központi és tárca koordinációs feladatait ellátó vezető tisztviselő esetében 6 havi illetmény, b) az Európai Unió Tanácsát előkészítő szervek (tanácsi munkacsoportok, bizottságok) elnökségi feladataiban részt vevő tisztviselő (a helyettesek és a magyar nemzeti álláspontot képviselők), valamint az EU-elnökség központi és tárcakoordinációs feladatait ellátó tisztviselő esetében 4 havi illetmény, c) az elnökségi feladatot ellátó ügykezelők esetében 2 havi illetmény, d) a dossziéfelelősök esetében 3 havi illetmény. (3) Az EU-elnökségi jutalom pontos összegéről a központi közigazgatási szerv vezetője az elnökségi feladatokkal járó többletmunkavégzés és elvégzett munka minősége, a tisztviselő teljesítménye alapján dönt. 10. § Az EU-elnökségi feladatokban résztvevő elnökségi stáb-tagok, az elnökségi feladatot ellátó ügykezelők és dossziéfelelősök e rendeletben meghatározott anyagi elismerésére fordítható keretösszeget az éves költségvetési törvény tervezése során figyelembe kell venni. HATÁLYBALÉPÉS 11. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet 7. §-ának (3) bekezdése 2011. december 31-én a hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök