77/2009. (XII. 15.) KHEM–IRM–KvVM együttes rendelete a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól.

77/2009. (XII. 15.) KHEM–IRM–KvVM együttes rendelete a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 30. alpontjában és a c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének a) pontjában, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának j) pontjában, továbbá a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában megállapított feladatkörünkben eljárva a következőket rendeljük el: 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) a magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott, belső égésű motorral meghajtott vagy egyéb üzemű járművekre, a muzeális jellegű jármű, a motorkerékpár, a segédmotoros kerékpár, a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű kivételével, b) a környezetvédelmi felülvizsgálatban közreműködő tanúsító szervezetre és a felülvizsgálatot végző személyre, c) a környezetvédelmi felülvizsgálati tevékenység ellenőrzését végzőre. (2) A Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek járművére a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben a honvédelemért felelős, illetve az egyes rendvédelmi szerveket irányító miniszter – a közlekedésért felelős miniszterrel, a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel, valamint a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – e rendeletben foglaltaktól eltérően nem rendelkezik. 2. § (1) A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra a (2) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel a közúti közlekedés szabályairól szóló együttes miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (2) A rendelet alkalmazásában a) környezetvédelmi vizsgabiztos: a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott, a rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat keretében a jármű környezetszennyezésének ellenőrzését végző műszaki vizsgabiztos; b) hagyományos Otto-motor: olyan motor, amelynek hengerében a keverék meggyújtása külső energia bevitellel (elektromos szikrával vagy más módon) történik, és a keverék összetétele a kipufogógázok összetételétől független; a motor működési módja szerint lehet kétütemű vagy négyütemű, tüzelőanyaga lehet benzin, PB-gáz, CNG és kipufogórendszerében lehet utókezelő berendezés is; e jellemzőket a megnevezéshez csatolt jelzők mutatják, ha a megkülönböztetés indokolt; c) hagyományos Otto-motoros jármű: hagyományos Otto-motorral meghajtott gépkocsi; d) szabályozatlan keverékképzésű, katalizátoros motor: olyan hagyományos Otto-motor, amelynek keverék összetételét kipufogógázok összetételétől függően nem befolyásolják; kipufogórendszerébe oxidációs vagy három komponensre ható katalizátor van beépítve, a szabályozás hiányában jellemzően oxidációra alkalmas; e) szabályozatlan keverékképzésű katalizátoros jármű: szabályozatlan keverékképzésű, katalizátoros motorral meghajtott gépkocsi; f) szabályozott keverékképzésű, katalizátoros motor: olyan Otto-motor, amelynek keverék összetételét a kipufogógázok összetétele alapján zárt szabályozókörrel befolyásolják; kipufogórendszerébe három komponensre ható katalizátor van beépítve, amely megfelelő keverék-összetétel mellett egy lépésben képes redukcióra és oxidációra; g) szabályozott keverékképzésű, katalizátoros jármű: szabályozott keverékképzésű, katalizátoros motorral meghajtott jármű; h) dízelmotor: olyan motor, amelyben a keverék meggyulladását a kompresszió által létrehozott magas hőmérséklet biztosítja és a tüzelőanyag mennyiség főként fordulatszámfüggő szabályozását különböző mechanikus, hidraulikus, illetve pneumatikus szerkezetek biztosítják; a motor működési módja szerint lehet kétütemű vagy négyütemű; tüzelőanyaga lehet gázolaj, gáz-gázolaj vegyes üzem, vagy egyéb öngyulladásra képes tüzelőanyag; kipufogórendszerében lehet utókezelő (különösen katalizátor, részecske szűrő) berendezés is; e jellemzőket a megnevezéshez csatolt jelzők mutatják, ha a megkülönböztetés indokolt; i) elektronikusan szabályozott dízelmotor: olyan dízelmotor, amelyben a motor hengerébe történő befecskendezést (tüzelőanyag mennyiséget, befecskendezési időpontot, eloszlást, ütemezést, adagolás-kezdetet) különböző működési jellemzők és igények alapján, általában a legalacsonyabb szennyező anyag kibocsátás céljából elektronikusan is vezérelik; nem feltétel, hogy a végfordulatszám határolás és az alapjárati fordulatszám szabályozás is elektronikus úton történjen; j) dízelmotoros jármű: dízelmotorral vagy elektronikusan szabályozott dízelmotorral meghajtott jármű; k) a jármű a beépített hajtómotor üzeme szempontjából lehet: ka) belső égésű motorral meghajtott jármű: a c), e), g) vagy i) pontokban meghatározott motorral meghajtott gépkocsi, vagy kb) egyéb üzemű jármű: a c), e), g) és i) pontokban foglaltaktól eltérő működésű motorral meghajtott jármű, nem zárva ki azt, hogy a jármű belsőégésű hajtómotorral is rendelkezik (akkumulátoros vagy tüzelőanyag-cellás elektromos jármű, illetve elektromos és belső égésű motor kombinációjával meghajtott jármű); l) közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű: a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységekhez használt jármű; m) zavarjelző lámpa (MIL – Malfunction Indicator Lamp): sárga fényjelzést és/vagy hangjelzést adó készülék, amely jelzi a környezetvédelmi szempontból lényeges szerkezeti részek meghibásodását, valamint tájékoztat a szennyezőanyag-kibocsátás szempontjából lényeges szerkezeti elemek, alkatrészek ellenőrzésére szolgáló fedélzeti diagnosztikai rendszerhez (OBD, illetve EOBD rendszer) kapcsolt bármely szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos elemnek vagy magának az OBD rendszernek a működési zavaráról; n) fedélzeti diagnosztikai rendszer (OBD, OBD II vagy EOBD, a továbbiakban együtt: OBD): a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: MR.) A. Függelék A/2. számú mellékletének XI. Részében foglaltaknak megfelelő rendszer, amely ellenőrzi a kipufogógázok összetételét befolyásoló lényeges szerkezeti elemek működését, a zavarjelző lámpa bekapcsolásával jelzi valamely elem meghibásodását, és a fedélzeti számítógépben szabványos hibakódok tárolásával megadja a hiba valószínű helyét. Az OBD rendszernek a gépkocsi tulajdonosa, illetve a környezetvédelmi ellenőrzést végző számára látható elemei a zavarjelző (MIL) lámpa és az utastérben elhelyezett diagnosztikai csatlakozó; o) fedélzeti diagnosztikai rendszerrel felszerelt jármű: olyan jármű, amely rendelkezik az m) pont szerinti követelményben rögzített OBD fedélzeti diagnosztikai rendszerrel; p) OBD kiolvasó: a diagnosztikai csatlakozón keresztül a jármű fedélzeti diagnosztikai rendszeréhez csatlakoztatható, azzal kommunikálni képes berendezés, amelyen keresztül legalább a felülvizsgálat előírt adatai és egyes szabványos hibakódok megjeleníthetők; q) a tevékenység keretében alkalmazott technológiai adatok szempontjából qa) gyári érték: a gyártómű által az adott típusra meghatározott, gyári adatforrásból, javítási könyvből, karbantartási utasításból származó emissziós és diagnosztikai érték; qb) megengedett érték: a közlekedési hatóság által engedélyezett, illetve rendelkezésre bocsátott adatbázisból származó, adott gyártmány/típus – típusváltozatú járműre vonatkozó emissziós és diagnosztikai érték; qc) rendeleti érték: az MR.-ben, valamint e rendelet mellékletében az egyes járműkategóriákra megállapított szennyezőanyag kibocsátási határérték, illetve a mérést és értékelést meghatározó további jellemzők. 3. § (1) A jármű környezetszennyezési jellemzőit a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vizsgálat keretében az e rendelet 1. mellékletében meghatározott eszközökkel és a 2. mellékletben meghatározott technológiával elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálat keretében kell ellenőrizni. A környezetvédelmi felülvizsgálat eredményét a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott „Műszaki adatlap” tartalmazza. (2) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vizsgálatot megelőzően elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálat eredményét a környezetvédelmi vizsgáló állomás által elektronikus úton rögzített tanúsítást, a „Műszaki adatlap” környezetvédelmi adatsoraival és minősítésével megegyező tartalmú, a 4. mellékletben meghatározott „Környezetvédelmi adatlap” tartalmazza. A 30 napon belül kiállított megfelelt minősítést tartalmazó Környezetvédelmi adatlapot a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint a vizsgáló állomás – a jármű környezetvédelmi megfelelőségének tanúsításaként – a vizsgálata során elfogadja. 4. § (1) A 3. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően új jármű forgalomba helyezése esetén, a jármű környezetvédelmi megfelelősége mérések végrehajtása nélkül is tanúsítható, ha a jármű jellemzői a gyártó által meghatározott valamennyi átadási, műszaki és minőségi követelménynek megfelelnek, és a gyártó, illetve vezérképviselet nyilatkozik a jármű környezetvédelmi osztályba sorolásáról. (2) A környezetvédelmi felülvizsgálat módszereinek fejlesztése, a technikai fejlődés által lehetővé váló új vizsgálati eljárások üzemi kísérletben történő kipróbálása érdekében a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: közlekedési hatóság) elnöke, a közlekedésért felelős miniszter egyetértésével az (1) bekezdésben előírtaktól eltérő, azokkal legalább egyenértékűnek ítélt módszer alkalmazását meghatározott kísérleti időszakra engedélyezheti. Az engedély időbeli hatályát a közlekedési hatóság elnöke a kísérleti időszakban szerzett tapasztalatok értékelése alapján meghosszabbíthatja. 5. § (1) A járművek környezetvédelmi felülvizsgálata során a kipufogógáz szennyezőanyag tartalmának megengedett legnagyobb mértéke, valamint a szabályozott keverékképzésű motorok légviszonyára vonatkozó követelmény a – tűrésmezővel értelmezett – gyári értéket nem haladhatja meg. Gyári érték hiányában a megengedett érték az e rendelet 2. mellékletében meghatározott érték. (2) Dízelmotoros jármű esetében a gyári füstölési érték az MR.-ben, illetve az ENSZ-EGB 24. számú előírásban meghatározott – a füstölés alapján történő jóváhagyást jelző – táblán feltüntetett adat. Gyári érték hiányában a megengedett érték az e rendelet 2. mellékletében meghatározott érték. (3) A közlekedési hatóság egyes jármű típusra (kivitelre, változatra, gyártási évjáratra), továbbá a különleges célú járművekre az (1) bekezdésben előírttól eltérő határértéket alkalmazhat, ha a gyakorlati tapasztalat és szakértői vélemény igazolja a gyári dokumentációban, illetve a jóváhagyott adatbázisokban szereplő értékek betarthatatlanságát, vagy a típusra (kivitelre, változatra) a jóváhagyott adatbázisok nem tartalmazzák a felülvizsgálat során ellenőrizendő értékeket (a továbbiakban: egyedi határérték). Az egyedi határértéket a közlekedési hatóság „Tájékoztató”-ként a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi. (4) A motor normális működése mellett elérhető legalacsonyabb kibocsátási szintre beszabályozott – 1980. január 1-je előtt gyártott – négyütemű Otto-rendszerű motorral meghajtott járművet megfelelőnek kell minősíteni. (5) A közlekedési hatóság kérelemre, közigazgatási hatósági eljárás keretében, szükség esetén a kérelmező költségére szakértő igénybevételével állapítja meg a környezetvédelmi vizsgálat módszerét és tartalmát azon jármű esetében, amelynél az 4. § (1) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárások nem alkalmazhatók. A közlekedési hatóság erről elektronikus úton tájékoztatja a környezetvédelmi felülvizsgálat végzésében közreműködő tanúsító szervezeteket. (6) A közúti forgalomban részt vevő, verseny céljára kialakított járművek esetén a közlekedési hatóság az engedélyezési eljárás során, az engedélyező határozatban rögzíti a motor beállítási adatait és a megengedett kibocsátási értékeket. Az engedélyező határozatot a versenygépkönyvvel együtt kell tartani. 6. § A rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatban közreműködőre (a továbbiakban: vizsgáló állomás) vonatkozó követelmények: a) a kérelmében meghatározott időtartamban és járműkategóriára (járműtípusra) vonatkozóan folyamatosan végez környezetvédelmi tanúsítást, b) megfelel a gépjárműfenntartó szervezetre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, c) rendelkezik a jármű kategória környezetvédelmi felülvizsgálatához szükséges e rendelet szerint meghatározott vizsgálati célra alkalmas eszközökkel és technológiákkal, d) a közlekedési hatóság által vezetett környezetvédelmi vizsgabiztosi nyilvántartásban szereplő környezetvédelmi vizsgabiztost alkalmaz, e) a tanúsítási tevékenységet az MSZ EN ISO 9001 szabvány szerint tanúsított és a közlekedési hatóság által elfogadott minőségirányítási rendszer alkalmazásával végzi. 7. § (1) Környezetvédelmi vizsgabiztosi (a továbbiakban: vizsgabiztos) tevékenységet a közlekedési hatóság köztisztviselője vagy a vizsgáló állomással foglalkoztatási jogviszonyban álló személy végezhet, aki megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és rendelkezik e rendelet 6. mellékletében meghatározott adattartalmú engedéllyel. Az engedély időbeli hatálya korlátlan. (2) Vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki a) autószerelő, illetve technikus, vagy b) autóvillamossági szerelő, illetve technikus, vagy c) autóelektronikai műszerész, vagy d) gázautószerelő (kötelező, ha gázautóra kér feljogosítást), vagy e) közlekedésgépészeti technikus, közútijármű-gépész, vagy f) katonai gépjárműszerelő, vagy g) katonai gépjárműtechnikus, vagy h) harcjárműszerelő, vagy i) harcjárműtechnikus, vagy j) az autószerelő, autóvillamossági szerelő, autóelektronikai szerelő végzettséggel egyenértékűnek tekinthető más gépészeti szakirányú középfokú végzettség és a felsorolt szakmák szerinti mestervizsgával rendelkezik, k) a fentieknek megfelelő szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik, l) szakmunkás, illetve más középfokú végzettség esetén legalább három, felsőfokú végzettség esetén legalább egy év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és m) az e rendeletben szabályozott vizsgabiztosi alaptanfolyamot eredményesen elvégezte. (3) A környezetvédelmi vizsgabiztosi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) anyja nevét, d) lakcímét, e) állampolgárságát, f) felső- vagy középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget, g) vezetői engedély számát, h) a vezetői engedélybe bejegyzett járműkategória(ák) megjelölését, i) jelenlegi beosztását (munkakörét), j) munkáltatójának megnevezését és címét. (4) A környezetvédelmi vizsgabiztosi engedély iránti kérelmet a közlekedési hatósághoz írásban kell benyújtani. (5) A kérelemhez mellékelni kell: a) az előírt iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló okirat hitelesített másolatát, b) a szakirányú szakmai gyakorlati időről kiállított munkáltatói igazolást. (6) A közlekedési hatóság által a környezetvédelmi vizsgabiztosokról vezetett, a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás) tartalmazza a környezetvédelmi vizsgabiztos a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) anyja nevét, d) állampolgárságát, e) lakcímét, egyéb elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail cím), f) munkahelyének megnevezését és címét, g) az iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve a vizsgabiztosi alaptanfolyam eredményes elvégzését igazoló okirat számát, kiállításának keltét, h) a szakmai gyakorlat időtartamát, i) a továbbképzésen történt részvétel időpontját, j) a vizsgabiztosi tevékenység felfüggesztéséről, az engedély visszavonásáról rendelkező határozat számát, időpontját, a felfüggesztés megszüntetésének időtartamát. (7) A (3) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a vizsgabiztos a változás bekövetkezését követő öt munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak. (8) A közlekedési hatóság visszavonja az engedélyt és törli a vizsgabiztost a Nyilvántartásból, ha a) azt a vizsgabiztos kéri, b) a vizsgabiztos halála esetén, c) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, d) az engedély iránti kérelmében a vizsgabiztos valótlan adatokat szerepeltetett, e) e rendeletben előírt továbbképzési kötelezettségét határidőn belül nem teljesítette, és a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem nyújtott be, vagy azt a közlekedési hatóság elutasította, f) a rendeletben meghatározott kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegte. (9) A közlekedési hatóság felfüggeszti a vizsgabiztos tevékenységét, ha a) a tevékenységével összefüggésben elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt büntetőeljárás indult ellene, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, b) az e rendeletben foglalt előírásokat megszegte, c) a (7) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztotta. (10) A felfüggesztés a (9) bekezdés c) pontban meghatározott esetben a felfüggesztést megalapozó okok megszüntetéséig, de legfeljebb hat hónapig tarthat. (11) A vizsgabiztosok szakmai képzésének szabályait a 6. melléklet tartalmazza. 8. § (1) A vizsgáló állomás tevékenységét a közlekedési hatóság ellenőrzi. (2) Az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzések és intézkedések részletes szabályait az 5. melléklet tartalmazza. 9. § A környezetvédelmi vizsgálatért és a plakettért fizetendő díjat a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló miniszteri rendelet határozza meg. 10. § (1) A közlekedési hatóság az általa kezelt adatbázisból teljesíti a törvényben meghatározott nemzetközi és belföldi adatszolgáltatási kötelezettségeit. (2) A közlekedésért felelős miniszter, illetve a környezetvédelemért felelős miniszter részére a közlekedési hatóság az általa kezelt környezetvédelmi adatbázisból kérésre – egyedi azonosításra nem alkalmas – statisztikai adatot szolgáltat. 11. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2010. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 7/2002. (VI. 29.) GKM–BM–KvVM együttes rendelet. (2) E rendelet 6. § e) pontja 2010. július 1-jén lép hatályba. Budapest, 2009. december 10. Hónig Péter s. k., Dr. Draskovics Tibor s. k., a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter igazságügyi és rendészeti miniszter