316/2015. (X. 30.) Korm. rendelete a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről.

316/2015. (X. 30.) Korm. rendelete a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről. A Kormány a  közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182.  § (1)  bekezdés 12.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) A beszerzési eljárásban biztosítani kell a minősített adat, valamint a nemzetbiztonsági érdek védelmét. (2) A beszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és átláthatóságát. (3) A beszerzési eljárás során figyelembe kell venni az ajánlatkérő szükségleteit az áru egész életciklusa alatt. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. ajánlatkérő: a) az Országos Rendőr-főkapitányság, b) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, c) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, d) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, e) a Terrorelhárítási Központ, f ) az Alkotmányvédelmi Hivatal, g) a Nemzeti Védelmi Szolgálat, h) a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, i) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, j) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, k) a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság, l) az Országos Mentőszolgálat, m) a legfőbb ügyész, n) a Nemzeti Közlekedési Hatóság, o) a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság, p) a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság, q) az Országos Bírósági Hivatal, r) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, s) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, t) az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet; 2. ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a beszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be; 3. alvállalkozó: az  a  gazdasági szereplő, aki (amely) a  beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját, építési beruházás esetén az építőanyag eladóját; 4. beszerzési eljárás: az e rendeletben szabályozott eljárás; 5. gazdasági szereplő: a  közbeszerzésekről szóló törvényben (a  továbbiakban: Kbt.) meghatározott gazdasági szereplő fogalma; 6. miniszter: a) az 1. pont a)–j) alpontja vonatkozásában az ajánlatkérő szervet irányító miniszter; b) az 1.  pont k)–t)  alpontja vonatkozásában az  a  miniszter, akinek a  szakpolitikai vagy ágazati feladatkörébe tartozik az ajánlatkérő szervezet által ellátott közfeladat; c) amennyiben a  b)  alpont szerinti feladatkörrel rendelkező miniszter nem állapítható meg, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter; 7. minősített adat: a  minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3.  § 1.  pontjában meghatározott adat; 8. tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet: a  menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a  továbbiakban: Met.) 80/A. §-ában foglaltak alapján, a Kormány által elrendelt helyzet. 3. § (1) A rendelet hatálya a Met. 80/E. §-ban meghatározott, a válsághelyzet kezeléséhez szükséges beszerzésekre terjed ki, amennyiben a beszerzés becsült értéke árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelés esetén a 8 millió forintot, illetve építési beruházás esetén a 15 millió forintot eléri. (2) A rendelet hatálya alá tartozó beszerzés tárgya árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés vagy építési beruházás lehet. (3) Ha a szerződés több – egymással összefüggő – beszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű beszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. 4. § (1) A  beszerzés becsült értékén a  beszerzés Kbt. alapján megállapított értékét kell érteni (a  továbbiakban: becsült érték). (2) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e rendelet megkerülése céljával megválasztani. (3) Tilos e rendelet alkalmazásának megkerülése céljából a beszerzést részekre bontani. 5. § (1) Az ajánlatkérő minden beszerzési eljárását – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban köteles dokumentálni. (2) Az  ajánlatkérő az  e  rendelet hatálya alá tartozó beszerzésével kapcsolatban – a  törvényben szabályozott adatszolgáltatási kötelezettségei kivételével – kizárólag a miniszter felé tartozik adatszolgáltatási kötelezettséggel. (3) A  beszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot – ide nem értve a  minősített adatot – a  beszerzési eljárás lezárulásától, vagy a  szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a beszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. (4) A minősített adat kezelésére a minősített adatok védelmére vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. 6. § (1) Az  ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. (2) Összeférhetetlen és nem vehet részt a beszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. (3) Az  ajánlatkérő nevében eljáró és az  ajánlatkérő által az  eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. 7. § (1) A  beszerzési eljárás megindítását megelőzően az  ajánlatkérő – a  beszerzéssel összefüggő szerződés tárgyának és a becsült érték bemutatásával – tájékoztatja a minisztert a beszerzési eljárásról. (2) Amennyiben a beszerzés becsült értéke a) nem éri el a b) pontban megjelölt értékhatárt és a miniszter a tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem tesz kifogást e rendelet alkalmazása tekintetében, a beszerzést az e rendeletben foglaltak szerint kell lefolytatni; b) árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelés esetén a  25 millió forintot, illetve építési beruházás esetén a  125  millió forintot eléri, az  ajánlatkérő nem indíthat beszerzési eljárást a  miniszter előzetes jóváhagyása nélkül, mely jóváhagyás keretében a  miniszter a  tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkozik arról, hogy a beszerzés tekintetében e rendelet alkalmazásának van helye; c) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárt eléri, az  ajánlatkérő az  (1)  bekezdés szerinti tájékoztatás keretében egyben kezdeményezi a  Kbt. alkalmazásának kizárását és a  miniszter haladéktalanul intézkedik a mentesítési kérelem Országgyűlés illetékes bizottsága elé terjesztéséről. (3) A  (2)  bekezdés c)  pontja szerinti beszerzés esetében az  ajánlatkérő az  Országgyűlés illetékes bizottságának a  Kbt. alkalmazásának kizárására vonatkozó döntését követően indíthatja el a beszerzést e rendelet alkalmazásával. (4) Az  (1)  bekezdés szerint tervezett beszerzésekről, valamint a  miniszter ezekre vonatkozó (2)  bekezdés szerinti döntéséről, illetve az Országgyűlés illetékes bizottságának határozatáról a miniszter nyilvántartást vezet. A beszerzés tekintetében a nyilvántartás tartalmazza annak tárgyát és a becsült értéket. 8. § (1) A beszerzési eljárás megindítását megelőzően a nemzetbiztonsági érdek védelme érdekében a beszerzési eljárásba bevonni kívánt gazdasági szereplők tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74.  § f )  pontja alapján a  beszerzéshez kötődő cégellenőrzést, az  ajánlatkérő erre irányuló megkeresése alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal (a továbbiakban: AH) folytatja le. Az AH saját, e rendelet hatálya alá tartozó beszerzései tekintetében az e szakaszban szabályozott ellenőrzést a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat folytatja le. (2) Az ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy a beszerzési eljárásban ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők bevonása a beszerzési eljárásba jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot. (3) Az  ajánlatkérő a  gazdasági szereplő által kitöltött 1–3.  melléklet szerinti adatlap és nyilatkozatok megküldésével kezdeményezi az AH-nál a beszerzéshez kötődő ellenőrzés lefolytatását. (4) A  beszerzéshez kötődő ellenőrzés cégellenőrzésből és személyellenőrzésből áll, amelyet az  AH a  megkereséstől számított 30 napon belül végez el. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. (5) Ha a  gazdasági szereplő nem, vagy hiányosan nyújtja be a  (3)  bekezdés szerinti adatlapokat, és hiánypótlási kötelezettségének a  felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tesz eleget, az  AH elutasítja az ellenőrzés lefolytatását. (6) Az  ellenőrzés elvégzését követően, az  AH írásban tájékoztatja az  ajánlatkérőt, amelyben a  nemzetbiztonsági kockázati tényező fennállását vagy annak hiányát állapítja meg. Az  elutasítást indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak helye nincs. (7) Amennyiben a gazdasági szereplő ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás indult, vagy a  gazdasági szereplő hamis adatot szolgáltat, az  AH a  megkeresést további ellenőrzések lefolytatása nélkül elutasítja. 9. § (1) A beszerzési eljárás az ajánlattételi felhívás ajánlattevő részére történő közvetlen megküldésével indul. (2) A beszerzési eljárást megindító ajánlattételi felhívás tartalmazza különösen: a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét; b) a szerződés meghatározását, amire ajánlatot kérnek; c) a beszerzés tárgyát, mennyiségét; d) annak meghatározását, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot; e) a teljesítés helyét; f ) a teljesítés végrehajtását, illetve ütemezését; g) az ajánlattételi határidőt; h) az ajánlat benyújtásának címét és módját; i) az ajánlattétel nyelvét; j) annak meghatározását, hogy az ajánlatkérő tárgyalást tart-e; k) az ajánlatok elbírálásának és ajánlattevők eljárás eredményéről történő értesítésének határidejét; l) a szerződéskötés várható időpontját; m) az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit; n) az ajánlatok elbírálásának szempontjait; o) az ajánlattevő által benyújtandó dokumentumok körét; p) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát; valamint q) az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzés esetén az  érintett projektre, programra vonatkozó adatokat. (3) Az  ajánlatkérő az  ajánlattételi felhíváshoz köteles megadni a  beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást. Az ajánlatkérő a műszaki leírásban meghatározza a beszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a beszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. (4) Az  ajánlatkérő az  ajánlattételi felhívásban köteles meghatározni az  általa ismert szerződéses feltételeket. Az ajánlatkérő a rendelkezésre álló szerződéstervezetet csatolhatja az ajánlattételi felhíváshoz. (5) A „Bizalmas” vagy annál magasabb minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásban kizárólag az  a  gazdasági szereplő vehet részt, aki érvényes és megfelelő szintű telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik. (6) Az  ajánlatkérő köteles az  ajánlattételi felhívásban szerepeltetni, hogy a  beszerzési eljárás egyes dokumentumai, valamint a  részvételi vagy ajánlati felhívással érintett munkafázisok, feladatok milyen minősítési szintű adatokat érintenek. 10. § (1) Az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három gazdasági szereplőt kell ajánlattételre felhívnia. Az ajánlatkérő egy ajánlatot is bekérhet, ha a  beszerzés tárgya a  beszerzés tárgyának műszaki-technikai sajátosságai, a  nemzetbiztonsági érdek fokozott védelme vagy kizárólagos jogok védelme miatt csak egy meghatározott gazdasági szereplőtől szerezhető be. (2) A  beszerzési eljárás során az  ajánlattevőkkel más ajánlattevőre, illetve annak ajánlatára vonatkozó információ nem közölhető. Ha a  beszerzési eljárásban az  ajánlatkérő tárgyalást tart, a  tárgyalások során – az  ajánlattevő megnevezése nélkül – az ajánlati árakról az ajánlattevőknek felvilágosítás adható. 11. § (1) Az  ajánlatkérő az  ajánlattételi határidőt úgy köteles meghatározni, hogy – tekintettel a  szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlatok összetettségére, a benyújtandó dokumentumok körére – elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat összeállításához és benyújtásához. (2) Az  ajánlatkérő az  ajánlatok benyújtását követően az  ajánlattevőkkel külön-külön tárgyal a  beszerzés tárgyának műszaki paramétereiről és a  szerződéses feltételekről, feltéve, hogy az  ajánlatkérő az  ajánlattételi felhívásban lehetővé tette tárgyalás tartását. (3) Az ajánlattevő ajánlatát az ajánlattételi határidő lejártáig, vagy – tárgyalás tartása esetén – a tárgyalások lezárásáig módosíthatja. (4) Az ajánlattevő az ajánlatában köteles megjelölni a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt alvállalkozót. 12. § (1) Az  ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az  ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül. (2) Az  ajánlatok felbontásánál csak az  ajánlatkérő nevében eljáró személyek, valamint az  ajánlatkérő által meghívott személyek, továbbá – a  beszerzéshez támogatásban részesülő esetében – jogszabályban meghatározott szervek képviselői lehetnek jelen. (3) Az  ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az  ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont alapján értékelésre kerülnek. 13. § (1) Az  ajánlatok elbírálása során az  ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az  ajánlatok megfelelnek-e az  ajánlattételi felhívásban, a műszaki leírásban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) A  beszerzési eljárás nyertese az  az ajánlattevő, aki az  ajánlatkérő részére az  eljárást megindító felhívásban meghatározott, a  (3)  bekezdés szerinti értékelési szempontok egyike szerint a  legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. (3) Az ajánlatok értékelési szempontja a következő lehet: a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. (4) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat; c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; valamint d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámot. (5) Az  ajánlatok elbírálásáról hozott döntésről írásbeli összegezést kell készíteni, a  közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a  hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet 9. mellékletében található adattartalommal. (6) Az  ajánlatok elbírálásáról hozott döntés nyilvánosan nem hirdethető ki. A  döntésről az  ajánlattevőket 5 munkanapon belül egyidejűleg, külön-külön, írásban kell értesíteni. (7) Az ajánlat érvénytelenségére, az eljárás eredménytelenségére vonatkozóan a Kbt. szabályait kell alkalmazni. 14. § (1) Eredményes beszerzési eljárás alapján a  szerződést a  nyertes ajánlattevővel kell írásban megkötni a  beszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. (2) A szerződésnek tartalmaznia kell – az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel – a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek. (3) Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a beszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni. (4) Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további 30 – építési beruházás esetén további 60 – nappal meghosszabbodik. Az  ajánlatkérő a  szerződést az  ajánlati kötöttség időtartama alatt köteles megkötni. (5) A beszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e rendeletben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 15. § (1) A szerződést a beszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek kell teljesítenie. (2) Nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés teljesítésébe a 11. § (4) bekezdésében megjelölten túli alvállalkozót különösen indokolt esetben, az ajánlatkérő előzetes engedélyével vonhat be. 16. § (1) A felek nem módosíthatják a beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződést, ha a) a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a  szerződéskötést megelőző beszerzési eljárásban, a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna, b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg, vagy c) a módosítás a  szerződés tárgyától, illetve rendeltetésétől független, az  eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki. (2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a szerződésben foglalt eredeti ellenérték 5%-ot meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az  a  szerződés gazdasági egyensúlyát a  nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja. 17. § (1) A beszerzésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben a feleknek törekedniük kell a megegyezésre. (2) Az  e  rendelet hatálya alá tartozó beszerzésekkel kapcsolatban a  jogorvoslati eljárásra a  Kbt. jogorvoslati eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 19. § E rendeletet a hatálybalépését követően megkezdett beszerzésekre kell alkalmazni. 20. § Ez a  rendelet a  honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök