60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelete az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről.

60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelete az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. §-a (2) bekezdésének g) pontjában, valamint az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló 2003. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eüszt.) 35. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételeket az alábbiak szerint határozom meg: 1. § E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a) működő egészségügyi szolgáltatókra, b) folytatott egészségügyi tevékenységre, c) egészségügyi szolgáltatás nyújtását engedélyező és ellenőrző egészségügyi hatóságra. 2. § Az egyes egészségügyi szolgáltatásokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek (a továbbiakban: minimumfeltételek) meglétét az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kiadásakor és az egészségügyi szolgáltató működése során folyamatosan biztosítani kell. 3. § (1) Minden egészségügyi szolgáltatónak biztosítani kell a) a négyszemközti konzultációt is lehetővé tevő rende lőhelyiséget, amelyben aa) az adott egészségügyi szolgáltatásra előírt tárgyi feltételek használata, illetve szakszerű tárolása — ideértve a gyógyszerek, a mérgező hatású anyagok és a veszélyes hulladék tárolását is — biztosított, ab) az aa) pontban foglaltakon túl rendelkezésre áll a beteg fektetésére alkalmas vizsgálóágy, ac) a beteg-ellátását végző egészségügyi dolgozó számára a kézmosási, illetve fertőtlenítési lehetőség és a szükséges bútorzat biztosított; b) a rendelőhelyiséggel közvetlen kapcsolatban lévő, vagy azon belül elkülönített öltöző területet, kivéve, ha az ellátás jellegéből adódóan a beteg fizikális vizsgálata nem szükséges; c) váróhelyiséget; d) kézmosási lehetőséggel ellátott mellékhelyiséget; e) az egészségügyi dokumentációnak az egészségügyi adatokra vonatkozó szabályok szerinti tárolását, illetve kezelését. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell biztosítani, amennyiben az egészségügyi szolgáltató kizárólag a) a beteg otthonában, b) az e célra kialakított járműben nyújt egészségügyi szolgáltatást. (3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az egészségügyi szolgáltató székhelyén, illetve telephelyén biztosítani kell az ellátáshoz szükséges tárgyi feltételek szakszerű tárolását, a b) pontban foglalt esetben pedig a kézmosási lehetőségen túl — figyelemmel a 11. § (1) bekezdésében foglaltakra — a vizsgálat jellegéből adódó tárgyi feltételeket. (4) Az Eüszt. 8. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi közszolgáltatást nyújtó háziorvosi szolgálatnál, valamint az 5. § f) pontja szerinti gyógyintézetben biztosítani kell az akadálymentes közlekedés lehetőségét, továbbá a gyógyintézetben a fogyatékkal élők részére biztosítani kell az (1) bekezdés d) pontja, illetve a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételek speciális kialakítását. 4. § (1) A 3. §-ban foglaltakon túl minden 24 óránál hoszszabb folyamatos ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál biztosítani kell a) a beteg pihenését, illetve éjszakai elhelyezését biztosító helyiséget, amelyben az ágyon túl az étkezéshez és a mindennapi használatú személyes holmi elhelyezéséhez szükséges tárgyi eszközök, valamint folyóvíz is rendelkezésre áll, b) az a) pont szerinti helyiségből vagy annak előteréből, illetve az egyes helységeket összekötő közlekedőből nyíló zuhanyozót, illetve mellékhelyiséget, c) a beteg kizárólagos használatában lévő, az utcai ruházatának elhelyezésére szolgáló szekrényt vagy külön zárható szekrény részt, d) a beteg kezdeményezésére, illetve átmeneti cselekvőképtelenné válása esetén a beteg értéktárgyainak megőrzését — nem tervezett ellátás során és a napi életvitelhez szükséges eszközök esetén értékhatártól függetlenül — készpénz és egyéb vagyontárgy esetén a mindenkori nyugdíjminimum ötszörösét meg nem haladó értékhatárig, illetve e felett az egészségügyi szolgáltató szabályzatában foglaltak szerint. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az egynapos sebészeti ellátást, illetve kúraszerűen végezhető ellátást nyújtó, vagy nappali kórházként működő egészségügyi szolgáltató külön jogszabályban foglaltak szerint biztosítja. 5. § (1) Az egészségügyi szolgáltató a) az egészségügyi alapellátás körében aa) háziorvosi, házi gyermekorvosi, háziorvosi ügyele ti, védőnői, iskola- és ifjúság-egészségügyi, foglalkozásegészségügyi és a fogorvosi alapellátás körébe tartozó szolgáltatás nyújtása esetén, amennyiben működése az adott alapellátás körébe tartozó valamennyi ellátást felöleli, a szolgálat (pl. háziorvosi szolgálat), ab) a betegek otthonában történő ápolási, illetve kórházi ellátást kiváltó szakápolási feladatok esetén az otthoni ápolási, illetve szakápolási szolgálat, a haldokló beteg otthonában történő gondozásával kapcsolatos egészségügyi tevékenység végzése esetén pedig a hospice szolgálat elnevezés használatára jogosult; b) a járóbeteg-szakellátás körében ba) egy egészségügyi szakmához tartozó és a diagnoszti kai hátteret más egészségügyi szolgáltató közreműködésével biztosító egészségügyi szolgáltatás nyújtása esetén a rendelő, bb) egy vagy több szakterülethez tartozó és diagnosztikai háttér helyszíni biztosításával működő, de a bc) pontban foglalt feltételeknek nem megfelelő egészségügyi szolgáltatás nyújtása esetén a szakrendelő/szakrendelés, bc) legalább négy szakterületen az adott területhez tartozó valamennyi egészségügyi szolgáltatást nyújtó és a helyszínen radiológiai és klinikai laboratóriumi diagnosztikai ellátás biztosítása esetén a rendelőintézeti szakrendelő/rendelőintézeti szakrendelés, bd) a ba) pontban foglalt esetben, amennyiben szolgáltatás nyújtására változó helyszínen, illetve e célra kialakított járművel kerül sor, a mobil egészségügyi szolgálat, be) a legalább a progresszivitás 2. szintjén működő fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató speciális személyi, illetve tárgyi feltételei igénybevételével végzett egészségügyi ellátás esetén a szakambulancia, bf) külön jogszabály szerinti krónikus betegek, illetve fertőző betegségben szenvedő betegek ellátása és speciális gondozása esetén a gondozó, bg) speciális diagnosztikai vagy terápiás feladatok ellátása esetén, az állomás, illetve a központ, bh) kizárólag a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozását végző egészségügyi szolgáltató esetén a laboratórium, bi) kizárólag a kórisme felállítása, illetve megerősítése céljából speciális vizsgálat végzésére szakosodott egészségügyi szolgáltató esetén, a diagnosztikai központ, bj) kizárólag egészségügyi szakdolgozó(k) által nyújtott ellátást végző egészségügyi szolgáltató esetén az adott egészségügyi szakma vagy szakképesítés elnevezés használatára jogosult; c) a fekvőbeteg-ellátás körében ca) folyamatos orvosi felügyeletet nem igénylő ápolási, szakápolási szolgáltatás nyújtása esetén az ápolási intézet, cb) hosszú ápolási idejű megbetegedésekre szakoso dott intézmény esetén — ideértve az ápoltak aktív ellátására is szakosodott egészségügyi szolgáltatókat is — a krónikus kórház, cc) belgyógyászati, sebészeti és még legalább egy szakma tekintetében a progresszív ellátás 1. szintjéhez tartozó valamennyi egészségügyi szolgáltatás nyújtása, és a helyszínen ultrahang, elektrokardiográfiai, radiológiai és klinikai laboratóriumi diagnosztikai ellátás biztosítása esetén a kórház, illetve e mellett egyes szolgáltatások ce) pont szerinti feltételekkel történő nyújtása esetén a kórház és szakkórház, cd) amennyiben a cc) pontban foglaltak ellátását nem osztályszerkezet szerint, hanem az egyes szakterületeket összevontan látja el, a mátrix kórház, ce) egy egészségügyi szakma, illetve ahhoz szorosan kapcsolódó társszakmák tekintetében, legalább a progresszív ellátás 2. szintjéhez tartozó valamennyi egészségügyi szolgáltatás nyújtása és az ehhez szükséges teljes általános diagnosztikai háttér helyszínen történő biztosítása esetén a szakkórház, cf) amennyiben az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltató a ce) pontban foglalt feladatok ellátását a progresszivitás 3. szintjén végzi, az országos intézet, cg) a fekvőbeteg-ellátás körébe tartozó szolgáltatást az orvostudományi vagy egészségtudományi képzést folytató egyetem szervezeti egységeként látja el, a klinika elnevezés használatára jogosult; d) amennyiben egy szakterületen a járóbeteg-ellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatások nyújtása mellett legalább 5 napon keresztül napi 8 órában biztosítja a 4. § (1) bekezdése szerinti tárgyi feltételeket, a nappali kórház elnevezés használatára jogosult; (2) Rehabilitációs ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató, amennyiben az Eütv. 238. §-a szerinti természetes gyógytényező a helyszínen rendelkezésre áll, vagy meghatározott indikáció szerint szakosodott ellátást nyújt, a szanatórium elnevezés használatára jogosult. (3) Az Eütv. 3. § ga) pontja szerinti egészségügyi szolgáltató a b) és c) pont szerinti elnevezése mellett a gyógyintézet elnevezés használatára is jogosult. 6. § (1) Az átültetés, illetve más célú egészségügyi felhasználás céljából eltávolított emberi eredetű szerv, szövet és sejt — ideértve a vért, a vér alkotórészeit, a csontvelőt, az ivarsejtet és a praeembriót is — szállítása és tárolása — az Eütv. XI. fejezete értelmében — az egészségügyi szolgáltatás körébe tartozó tevékenységnek minősül. (2) Az (1) bekezdés szerinti tárolást végző egészségügyi szolgáltató a sejtbank/szövetbank elnevezés használatára jogosult. (3) Kizárólag a diagnosztikai vizsgálat céljából a betegtől levett vizsgálati anyagok szállítására az egészségügyi szolgáltató által igénybe vett szállító nem minősül egészségügyi szolgáltatónak, azonban az egészségügyi szolgáltató az igénybevételéről tájékoztatja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: egészségügyi hatóság) területileg illetékes városi, fővárosi kerületi intézetét, amely a szállító tevékenységét a szakfelügyeleti ellenőrzés keretében vizsgálja. 7. § (1) E célra kialakított járművel a beteg egészségügyi szolgáltatóhoz, illetve az egészségügyi szolgáltatótól otthonába történő szállítását végző egészségügyi szolgáltató a betegszállító szolgálat elnevezés használatára jogosult. (2) Az Eütv. 94. §-a szerinti mentést végző egészségügyi szolgáltató a mentőszolgálat elnevezés használatára jogosult. (3) Amennyiben az (1)—(2) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatást speciális csoportba tartozó betegek számára nyújtják, ennek feltüntetését az egészségügyi szolgáltató az elnevezésében használhatja (pl. koraszülött mentés, fertőzőbeteg-szállítás). 8. § (1) A gyógyszerellátást végző egészségügyi szolgáltatók elnevezéséről külön jogszabály rendelkezik. (2) Azok az egészségügyi szolgáltatók, amelyek tevékenysége az 5—7. §-ba nem sorolható be, az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély nyilvántartási rendszere szerinti elnevezés használatára jogosultak. (3) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató több telephelyen működik, az 5—7. § szerinti elnevezésének feltüntetése mellett a működési engedélye szerint az adott telephelyen folytatott egészségügyi szolgáltatás nevesítésére, továbbá amennyiben elismert természetes gyógytényező felhasználásával történik az egészségügyi szolgáltatás nyújtása a fürdő-, illetve klímagyógyintézet elnevezés használatára is jogosult. (4) Az egészségügyi képzésben, szakképzésben részt vevő egészségügyi szolgáltató az elnevezése mellett az oktatóhely vagy gyakorlóhely, illetve az oktatási intézmény nevének feltüntetésére is jogosult. (5) Az egészségügyi szolgáltató — a (6) bekezdésben foglalt kivétellel — nem használhat olyan elnevezést, amely az 5—8. §-okban nem szerepel, továbbá elnevezése nem lehet megtévesztő, annak egyértelműen ki kell fejezni az általa nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat és azok ellátási szintjét. (6) A külföldi székhellyel rendelkező egészségügyi szolgáltató jogosult az (5) bekezdés szerinti elnevezése mellett a rá irányadó jog szerinti elnevezés feltüntetésére is. 9. § (1) Az eltérő egészségi állapotú betegek differenciált ellátását a munkamegosztás és a fokozatosság elvén egymásra épülő progresszív ellátórendszer a (2)—(3) bekezdés szerinti ellátási szinteken biztosítja. (2) A járóbetegek a) eseti szakellátása és a krónikus betegek folyamatos gondozása a járóbeteg-ellátás alapszintjén, az általános járóbeteg-szakellátás, b) speciális szaktudást és/vagy eszközöket igénylő szakellátása a járóbeteg-ellátás emelt szintjén, a speciális járóbeteg-szakellátás keretében történik. (3) A fekvőbeteg-szakellátás — az ellátáshoz szükséges eltérő személyi és tárgyi feltételek alapján — az alábbi progresszivitási szinteken történik: a) I. ellátási szint, a progresszív ellátás alapszintje, amelyet az adott ellátást nyújtó valamennyi egészségügyi szolgáltatónál biztosítani kell, b) II. ellátási szint, a progresszív ellátás középszintje, amelyet a legalább egy megye, illetve a főváros lakosságának adott ellátását végző egészségügyi szolgáltatónál biztosítani kell, c) III. ellátási szint, a progresszív ellátás felső szintje, amelyet az adott ellátást regionális vagy országos szinten végző egészségügyi szolgáltatónál biztosítani kell. 10. § (1) E rendelet a) 1. számú melléklete tartalmazza az egyes egészség ügyi szakmáktól független általános minimumfeltételeket, b) 2. számú melléklete tartalmazza az egyes szakmák körébe tartozó egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges minimumfeltételeket. (2) Az adott szakma keretében végzett beavatkozások minimumfeltételeit a 2. számú melléklet egészségügyi szakmánként, járó- és fekvőbeteg-ellátás szerinti bontásban, ellátási szintenként határozza meg, nevesítve a szükséges diagnosztikai feltételeket és az egyéb speciális követelményeket. (3) A fekvőbeteg-szakellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatások minimumfeltételeit a 2. számú melléklet a nyújtott ellátáshoz tartozó — külön jogszabály szerint meghatározott — homogén betegségcsoportokhoz (a továbbiakban: HBCS) rendelve nevesíti, meghatározva az egyes ellátási szinteken végezhető beavatkozásokat, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket — ideértve az egyes ellátási szintekhez rendelt speciális eszközöket és a diagnosztikus hátteret is — továbbá az ellátás megfelelő szakmai szinten történő végzését garantáló éves minimális esetszámot. (4) A diagnosztikus háttér — amennyiben a melléklet eltérően nem rendelkezik — más egészségügyi szolgáltatóval kötött (közreműködői) szerződés alapján is biztosítható. (5) A minimális esetszám tekintetében a beavatkozást végző team vezetője által végzett beavatkozások az irányadók. Amennyiben a beavatkozások végzésére több egészségügyi szolgáltatónál kerül sor, annak megtörténtét az illetékes szakmai vezető vagy a szolgáltató orvos vezetője igazolja. (6) A járóbeteg-ellátás minimumfeltételeit a 2. számú melléklet az adott szakma keretében végezhető beavatkozások szerint, az általános járóbeteg-ellátás (alapszint) és a speciális feltételek mellett végzett ellátások (emelt szint) tekintetében határozza meg. 11. § (1) Amennyiben jogszabály egyes egészségügyi szakmákhoz minimumfeltételt nem rendelt, azok jogszabályban történő meghatározásáig az egészségügyi hatóság — az adott egészségügyi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok alapján — egyedileg határozza meg a működési engedélyezési eljárás, illetve a szakfelügyeleti ellenőrzés során — a hazai és a nemzetközi protokollok alapján — a biztonságos betegellátás érdekében nélkülözhetetlen minimális követelményeket. (2) Az egészségügyi hatóság — külön jogszabályban foglaltak szerint — ellenőrzi a minimumfeltételek meglétét és alkalmazhatóságát. Ennek keretében kerül sor a diagnosztikus háttér biztosítására vonatkozó szerződések, illetve az ezek alapján nyújtott szolgáltatások — ideértve a szakmailag indokolt esetekben a párhuzamos rendelkezésre állást is — ellenőrzésére is. (3) Az Eütv. 121. §-a szerinti belső minőségügyi rendszer követelményeit az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium irányelve tartalmazza. (4) Minőségirányítási rendszerének tanúsítását csak az az egészségügyi szolgáltató kezdeményezheti, amelyik megfelel az e rendelet szerinti minimumfeltételeknek. 12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) E rendeletben foglalt előírásokat a hatálybalépését követően benyújtott működési engedély iránti kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények szakmai minimumfeltételeiről szóló 21/1998. (VI. 3.) NM rendelet és az azt módosító a) 17/1998. (XII. 27.) EüM rendelet, b) 12/1999. (V. 31.) EüM rendelet 1—4. §-a és 5. §-ának (1)—(3) bekezdése, valamint 1. és 2. számú melléklete, c) 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 19. §-ának (7) bekez dése, d) 24/2000. (IX. 1.) EüM rendelet 1—6. §-a, 10. §-ának (3)—(5) bekezdése és 1—7. számú melléklete, e) 34/2000. (XI. 22.) EüM rendelet 10. §-ának (4) be kezdése, f) 17/2002. (IV. 12.) EüM rendelet 7. §-a, g) 26/2002. (V. 14.) EüM rendelet 11. §-a és 3. számú melléklete, h) 6/2002. (IX. 26.) ESZCSM rendelet a hatályát veszti, azonban rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépésekor működési engedéllyel vagy ideiglenes működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók tekintetében — külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — alkalmazni kell. (4) Ahol jogszabály városi kórházról, megyei kórházról, illetve országos intézetről nem a progresszív ellátást érintő kérdés kapcsán rendelkezik, ott ezen nem az ellátási szintet, hanem az egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettségét kell érteni. (5) A (3) bekezdés szerinti külön jogszabályról, továbbá az egészségügyi közszolgáltatók ellátási szintek szerinti besorolásáról a miniszter tájékoztatót tesz közzé. 13. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a) az egészségügyi szolgáltatók és működési engedé lyük nyilvántartásáról szóló 32/1997. (X. 28.) NM rendelet 3. számú mellékletének 6207 pontját követően az alábbi szövegrésszel egészül ki, egyidejűleg 6204 pontja a hatályát veszti: [6207 betegszállítás felügyelet nélkül (nem szakképesítéssel)] ,,Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető szakmák: 4601 oxyológiai ügyelet’’ b) a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.) ESZCSM rendelet 10. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(6) Az orvosigazgató, az ápolási igazgató, valamint az (5) bekezdés alapján megbízott vezetőhelyettes feladatainak ellátásával valamely szakmai osztály vezetője — az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben valamely szakrendelés vezetője — is megbízható.’’ Dr. Kökény Mihály s. k., egészségügyi, szociális és családügyi miniszter