306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelete az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól.

306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelete az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól. A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 10. pontjában, továbbá az 1. és 2. melléklet tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti azon közbeszerzésekre terjed ki, amelyek tárgya a Kbt. 7. § (3) bekezdése szerinti építési beruházás, vagy a Kbt. 7. § (5) bekezdése szerinti építési koncesszió. (2) E rendelet alkalmazásában építési beruházás alatt az építési koncessziót is érteni kell. 2. Az építési beruházás becsült értéke 2. § (1) Az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor az ajánlatkérőnek az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési engedélyben foglaltak érvényesítésével elkészített engedélyezési terv, vagy kiviteli terv vagy egyesített engedélyezési és kiviteli terv alapján, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült költségvetést kell irányadónak tekinteni, amely tartalmaz az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt. Az 5. § (1) bekezdés a)–e) pontja esetében az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt tartalmazó, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült költségbecslést kell irányadónak tekinteni. (2) A Kbt. 18. § (2) bekezdése alkalmazásában ugyanazon építési beruházásnak tekintendő az építési engedélyben több megvalósulási szakaszra bontott építési beruházás is (az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építmények, építményrészek együttesen). 3. A dokumentáció tartalma 3. § Építési beruházás esetén a Kbt. VIII. Fejezetében és 122. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentációt, illetve versenypárbeszéd esetén az ismertetőt az e rendeletnek megfelelő tartalommal kell elkészíteni. 4. § (1) Az építmény kivitelezésére vagy a Kbt. 1. mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezésére irányuló, az építésügyi jogszabályok szerint engedély vagy bejelentés köteles építési beruházás dokumentációja tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Épkiv.) meghatározott – egyúttal e rendelet és mellékletei előírásainak is megfelelő – kivitelezési dokumentációt. (2) Ha a kivitelezésre irányuló építési beruházás az építésügyi jogszabályok szerint engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységnek minősül, a dokumentációt az 1. melléklet – műemlékkel kapcsolatos építési beruházás esetében az 1. és a 2. melléklet – szerinti tartalommal kell elkészíteni, amennyiben az adott építési beruházásra a mellékletekben foglalt követelmények értelmezhetőek. 5. § (1) Amennyiben az építési beruházás építmény kivitelezésére és tervezésére együtt irányul, vagy a Kbt. 1. mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezésére és tervezésére együtt irányul, az ajánlatkérőnek a dokumentációt az 1. melléklet szerinti tartalommal kell elkészítenie. A dokumentációt kivitelezésre és tervezésre irányuló építési beruházásnál a jogerős építési vagy létesítési engedély és a hozzá tartozó dokumentáció alapján kell elkészíteni, kivéve: a) ha az építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, b) az Európai Unió Kohéziós Alapjából származó forrásból támogatott, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti sajátos építményfajta kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárás esetén, c) vízilétesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén, d) a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 3. § k)–q) pontjában meghatározott tevékenységek végzéséhez szükséges építmények megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén, e) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá tartozó építési beruházás esetén. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kivitelezésre és tervezésre irányuló építési beruházás során a nyertes ajánlattevő tervezési feladata a kivitelezési dokumentáció elkészítése lehet, kivéve az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott eseteket, amikor a nyertes ajánlattevő tervezési feladata az építési engedély, illetve létesítési engedély beszerzésére, illetve az ahhoz szükséges műszaki tervdokumentáció elkészítésére is irányulhat. (3) A dokumentáció kivitelezésre és tervezésre irányuló építési beruházás esetében is lehet az Épkiv. szerinti – e rendelet előírásainak megfelelő – kivitelezési dokumentáció, ahol a nyertes ajánlattevő feladata egyes kiegészítő tervezési feladatok ellátása. (4) Az ajánlatkérőnek az általa rendelkezésre bocsátott tervekkel kapcsolatban a tervezővel kötött szerződés feltételeiben biztosítania kell, hogy annak alapján a nyertes ajánlattevő jogdíj fizetése nélkül jogosult legyen a terveknek az általa elvégzendő tervezési feladathoz szükséges továbbtervezésére, átdolgozására. (5) A Kbt. 24. § (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt. 49. §-a szerinti dokumentációját megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében. 6. § (1) Ha az ajánlatkérő versenypárbeszéd eljárási fajtát alkalmaz arra tekintettel, hogy a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes, az ismertetőt az 1. mellékletben előírt követelmények alapján kell összeállítania. (2) Ha az ajánlatkérő keretmegállapodásos eljárást folytat le, – amennyiben az eljárás első részében további információ még nem áll rendelkezésre – a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás ajánlattételi dokumentációjában foglalt árazatlan költségvetésnek elegendő a keretmegállapodás tárgyát képező, egységárakkal beárazandó egyes tételeket tartalmaznia további részletezés nélkül. 4. Tartalékkeret 7. § (1) Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 125. § (9) bekezdésében szabályozott tartalékkeretet kíván a szerződésbe foglalni, a dokumentáció részét képező szerződésben vagy szerződéses feltételekben előre részletesen rögzíteni szükséges a tartalékkeret felhasználásának szabályait, valamint meg kell jelölni annak mértékét. (2) A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. (3) A (2) bekezdés keretei között a tartalékkeret felhasználása a Kbt. alapján akkor nem vonja maga után szerződésmódosítás vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét, ha a szerződés egyértelműen, minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon rögzíti a tartalékkeret felhasználásának lehetséges eseteit és pénzügyi feltételeit. (4) Az ajánlatkérő a közbeszerzés becsült értékébe a tartalékkeretet is köteles beszámítani. 5. Kamarai nyilvántartás 8. § (1) Az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerinti eljárásban az eljárást megindító felhívásban köteles az építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplők vonatkozásában a Kbt. 57. § (1) bekezdésének d) pontja alapján előírni az Étv. szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szereplés követelményét, illetve nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában szereplés követelményét (feltéve, hogy a letelepedés szerinti ország joga azt előírja). (2) Kétség esetén az ajánlatkérő a Kbt. 67. §-a szerint felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől arra vonatkozóan, hogy melyik, az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megjelölt gazdasági szereplő nem végez vagy melyik gazdasági szereplő végez építőipari kivitelezési tevékenységet, amelynek alapján az Étv. szerinti építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szerepelnie kell. 6. Felelősségbiztosítás 9. § Építési beruházás esetében az ajánlattevőként szerződő fél köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra. 7. Alvállalkozókra vonatkozó rendelkezések 10. § Az ajánlatkérőként szerződő fél vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítése során az építési napló adatai alapján köteles ellenőrizni, hogy a teljesítésben a Kbt. 128. § (2)–(3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt. 11. § Az ajánlattevőként szerződő fél az alvállalkozóval kötött szerződésben az alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) nélkül számított ellenszolgáltatás tíz-tíz százalékát elérő biztosítékot köthet ki. 8. Az építési beruházás ellenértékének kifizetése 12. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél – vagy támogatásból megvalósuló beruházásoknál szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet – a Kbt. 131. § (1) bekezdésében foglalt előleget az ajánlattevő kérésére – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül köteles kifizetni. (2) Ha az ajánlatkérő a Kbt. 131. § (1) bekezdésében foglaltaknál nagyobb összegű előleget biztosít, az előleg kifizetése több részletben is történhet, és legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül az ajánlatkérő kizárólag az előleg első részletét köteles kifizetni. (3) Az (1) bekezdés szerinti előleg alapja a szerződésben foglalt teljes nettó ellenszolgáltatás értéke. A szerződés későbbi módosítása a kötelezően biztosítandó előleg összegét nem érinti. 13. § (1) Hat hónapot meghaladó teljesítési időszakról rendelkező és egyben ötvenmillió forintot meghaladó összegű nettó ellenszolgáltatást tartalmazó szerződések esetén az ajánlatkérő köteles az adott építési beruházás jellemzőinek megfelelő időszakonként vagy kivitelezési szakaszonként részszámlázási lehetőséget biztosítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az áfa nélkül számítva 1 milliárd forint alatti szerződéses értékű építési beruházásoknál az ajánlatkérőnek legalább 4 részszámla (ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetőségét kell biztosítania. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az áfa nélkül számítva 1 milliárd forintot meghaladó szerződéses értékű építési beruházásoknál az ajánlatkérőnek legalább 6 részszámla (ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetőségét kell biztosítania. (4) Az első részszámla kibocsátásának lehetőségét minden esetben biztosítani kell legkésőbb az áfa nélküli szerződéses érték 25 százalékát elérő megvalósult teljesítés esetén. (5) Az előleg és a részszámlák alapján történő kifizetések összértéke nem lehet kevesebb a szerződés áfa nélkül számított értékének 70 százalékánál. (6) A részszámla összegét az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés mértékének megfelelően kell meghatározni, úgy, hogy a részszámla szerinti nettó ellenszolgáltatás a szerződés megvalósult értékét nem haladhatja meg. 14. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél, vagy – európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során – a kifizetésre köteles szervezet (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: ajánlatkérőként szerződő fél), amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Kbt. 130. § (3) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni: a) az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból; b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat; c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét; d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek; e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit vagy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. § (3) bekezdése szerint azt vagy annak egy részét visszatartja, illetve az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja; f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait, vagy az alvállalkozó köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát az ajánlatkérőként szerződő félnek (annak érdekében, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél megállapíthassa, hogy az ajánlattevőként szerződő fél jogszerűen nem fizette ki a teljes összeget az alvállalkozónak); g) az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek, ha ők az alvállalkozókkal szembeni fizetési kötelezettségüket az Art. 36/A. §-ára is tekintettel teljesítették; h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő őrzi és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére; i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont szerinti határidő harminc nap. (2) A felek kizárólag az (1) bekezdés g) pontja szerinti ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében állapodhatnak meg a Kbt. 130. § (4) bekezdésének megfelelően. Az Art. 36/A. § (3) bekezdését az ajánlattevőként szerződő féllel szemben csak az (1) bekezdés g) pontja szerinti összegre lehet alkalmazni. (3) Ha az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti az ajánlatkérőként szerződést kötő fél, minden részlettel kapcsolatban alkalmazni kell az (1)–(2) bekezdést. (4) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoztak létre, e § alkalmazásában a nyertes ajánlattevőként szerződő fél alatt a projekttársaságot kell érteni. 9. Műemlékekkel kapcsolatos építési beruházás 15. § (1) Műemlékkel kapcsolatos építési beruházásnak az olyan építési beruházás minősül, amellyel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárás lefolytatása a kulturális örökségvédelmi hatóság jogkörébe tartozik. (2) Műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának módjáról szóló külön jogszabályban foglaltakkal összhangban a műszaki és szakmai alkalmasság körében köteles előírni: a) az előző öt év legjelentősebb, műemlékkel kapcsolatos, a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkálat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásainak ismertetését, valamint b) hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező adja meg a teljesítésbe általa bevonni kívánt, legalább a következő feladatot ellátó szakembereknek (szervezeteknek), és vezetőknek a megnevezését, képzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetését és igazolja, hogy az érintett személyek (szervezetek) jogosultak a feladat ellátására: ba) felelős műszaki vezető, bb) restaurátor, szakágak szerint, ha a beszerzés restaurálásra is irányul, bc) műemléki épületkutató, ha ez az építési engedély alapján szükséges. (3) Amennyiben az alkalmasság igazolásához nem Magyarországon teljesített referencia kerül ismertetésre, műemlék alatt az adott ország jogrendje szerinti műemléki vagy azzal egyenértékű besorolást kell érteni. (4) A műemléki védelem alatt álló ingatlanok építési beruházási dokumentációjának az 1. mellékletben foglaltakon felül legalább a 2. mellékletben foglalt – az építési engedélyben jóváhagyott – dokumentumokat is tartalmaznia kell. 10. Építési koncesszió 16. § A Kbt. 7. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel építési koncesszió esetén az ellenérték kifizetésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. 11. Záró rendelkezések 17. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba. 18. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett közbeszerzésekre és a hatálybalépése után megkezdett közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre kell alkalmazni. Az 5. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni, ha a tervezővel a szerződés megkötésére e rendelet hatálybalépését megelőzően került sor. (2) A 2012. január 1. előtt megkezdett közbeszerzésekre az építési beruházások közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentációjának tartalmáról szóló 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 19. § Hatályát veszti az építési beruházások közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentációjának tartalmáról szóló 215/2010. (VII.9.) Korm. rendelet. 20. § Ez a rendelet – a Kbt.-vel együtt – az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök