226/2004. (VII. 27.) Korm. rendelete a honvédelmi szervek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól.

226/2004. (VII. 27.) Korm. rendelete a honvédelmi szervek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól. A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 88. §-ának (5) bekezdésében, 88/A. §-ának (2) bekezdésében, valamint 124. §-a (2) bekezdésének d) és m) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM) és a honvédelmi miniszter költségvetési felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervek), valamint a 12–13. §-ok tekintetében a Magyar Államkincstárra (a továbbiakban: Kincstár). (2) A honvédelmi szerveknél az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) és a kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekről szóló 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet rendelkezéseit e rendelet figyelembevételével kell alkalmazni. A gazdálkodás sajátosságai 2. § (1) A honvédelmi szervek gazdálkodása intézményi, illetve – egyes gazdálkodási területek vonatkozásában – természetbeni ellátáson alapuló központi gazdálkodás keretében valósul meg. (2) A központi gazdálkodás a honvédelmi szervek feladatai ellátásához szükséges erőforrások tervezésére, beszerzésére, felhasználására és kezelésére, valamint a HM költségvetési fejezet költségvetési előirányzatai tervezésére, teljesítésére és elszámolására irányuló gazdálkodási tevékenységek összessége, melyeket az erre kijelölt honvédelmi szervek végeznek. (3) A központi gazdálkodás ellátási-utaltsági rend szerint történik, melyben egyes pénzügyi, gazdasági tevékenységek végzése során a központi gazdálkodást folytató honvédelmi szerv ellátóként, az utalt honvédelmi szerv ellátottként vesz részt. Egy-egy ellátásra kötelezett honvédelmi szervhez több ellátásra utalt honvédelmi szerv is kapcsolódhat. A költségvetési szervek felügyelete 3. § (1) A honvédelmi miniszter egyes gazdálkodási jogosítványait a honvédelmi szerv parancsnokán (vezetőjén) keresztül gyakorolhatja. (2) A honvédelmi miniszter a honvédelmi szerv parancsnokának (vezetőjének) a jogszabályban meghatározott gazdálkodási jogkörét az ahhoz kapcsolt kötelezettségekkel és felelősséggel együtt központosíthatja, azokat egyes honvédelmi szervek jogkörébe adhatja. (3) A honvédelmi szervek az Ámr. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak központosított végrehajtására a honvédelmi miniszter honvédelmi szerveket jelölhet ki. A költségvetési szervek csoportosítása 4. § (1) A gazdálkodás megszervezésének módjára tekintettel a honvédelmi szervek önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek sorolhatók be abban az esetben is, ha az adott költségvetési szerv egyes pénzügyi-gazdasági feladatait az adott szerven kívüli szervezetek látják el. (2) A honvédelmi szervek az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervnek sorolhatók be abban az esetben is, ha a központi gazdálkodásra tekintettel a rendelkezési jogosultság a felügyeleti szerv által korlátozásra kerül. (3) A honvédelmi szervek vonatkozásában elsődleges kincstári ügyfél a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt szervezet, amely – a költségvetési törvény cím/alcím bontásának megfelelő részletezettséggel – kincstári költségvetéssel rendelkezik. A gazdasági szervezet 5. § (1) A honvédelmi szervek gazdasági feladatait a 3. § (3) bekezdése alapján elkülönült honvédelmi szervek lát hatják el, ennek megfelelően a gazdasági vezetői feladat megosztható. (2) A logisztikai biztosítás, ellátás tekintetében a szervezet logisztikai főnöke (vezetője), a pénzügyi és számviteli feladatok tekintetében az illetékes pénzügyi és számviteli szervezet vezetője minősül gazdasági vezetőnek. (3) Az Ámr. 18. §-ának (4) bekezdésében meghatározott szakképesítési követelményt a pénzügyi és számviteli szervezet vezetőjével szemben kell érvényesíteni, aki az Ámr. 18. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerinti intézkedéseit a parancsnok (vezető) útján teheti meg. (4) A HM költségvetési fejezet központosított illetményszámfejtését, az ehhez kapcsolódó adó- és járulék elszámolást, bevallást és befizetést, valamint a központi illetménygazdálkodást és a nyugellátások központi megállapítását a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt szervezet végzi. A költségvetési tervezés, a költségvetési előirányzatok felhasználása 6. § (1) A költségvetési javaslat összeállítása során biztosítani kell az Országgyűlés és a Kormány által jóváhagyott védelmi fejlesztési programok költségvetési törvényben megjelölt időszakra vonatkozó előirányzatainak a költségvetési lehetőségekkel történő összehangolását. (2) A védelmi fejlesztési programok teljes időtartamára – a program indításától az eszköz kivonásáig, lefedve az eszköz teljes életciklusát – ki kell dolgozni a program erőforrás és költségszámvetéseken alapuló előirányzat igényét, ideértve a kivonáshoz szükséges előirányzat igényeket is. Az előirányzatok összegének és igénybevételének ütemezését tárgyidőszakonként pontosítani kell. 7. § (1) A HM költségvetési fejezet részére a Kincstár a havi előirányzat-felhasználási keretet a tárgyhónapot megelőző három munkanappal előbb nyitja meg az elsődleges kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlára. (2) A HM költségvetési fejezet alá tartozó katonai attasé hivatalok és külképviseletek finanszírozása felhasználási előleg-elszámolás rendszerében történik. A felhasználási előlegek elszámolását a tárgyhót követő hó utolsó napjáig kell az ellátó szervezetnél végrehajtani. A felhasználási előlegek ütemezésében az ellátó szervezet jogosult az időarányos havi finanszírozástól eltérni. A költségvetési év első félévében az időarányos havi előleg-átutalás összege nem haladhatja meg a tárgyévben rendelkezésre álló előirányzatok 65 százalékát. (3) A HM költségvetési fejezet kincstári ügyfelei – az ellátási-utaltsági rend szerint – különféle címekhez, alcímekhez tartozó honvédelmi szervek, szervezeti egységek költségvetését (költségvetési kereteit) is kezelhetik. Az ellátást végző kincstári költségvetéssel rendelkező honvédelmi szervezet köteles gondoskodni a hozzá ellátásra utalt honvédelmi szervek, szervezeti egységek számviteli elkülönítéséről. (4) A honvédelmi szervek éven túli kötelezettséget vállalhatnak tárgyévi előirányzataik terhére, amennyiben a szakmai, műszaki teljesítés a következő évben megtörténik. (5) A honvédelmi miniszter előre nem látható célfeladatokra – az év végéig történő előirányzat-rendezési kötelezettséggel – kötelezettségvállalási engedélyt adhat ki. (6) A honvédelmi szervek részére adott előirányzat-felhasználási engedély a meghatározott célfeladat érdekében az engedélyezett összeg erejéig jogosít kötelezettségvállalásra. 8. § (1) A pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt honvédelmi szervek és az ellátási körükbe tartozó honvédelmi szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét, a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés, valamint az előirányzatok feletti rendelkezés szabályait a honvédelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben utasításban állapítja meg. (2) A pénzügyi és számviteli ellátás szempontjából utalt honvédelmi szervek egyes címek, alcímek szerint részletezett előirányzat-felhasználási keretszámlák feletti rendelkezési jogát a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt szervek vezetői gyakorolják. (3) A pénzügyi és számviteli ellátásra utalt honvédelmi szerveknél az ellenjegyzés és érvényesítés jogköre a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt szervek vezetőit illetik meg. E jogkörök a honvédelmi miniszter által meghatározott rendben az illetékes pénzügyi ellátó szerv, szervezeti egység vezetője részére átruházhatóak. (4) A Kincstár által a „Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához” fejezeti kezelésű előirányzatra megnyitott havi előirányzat-felhasználási keretet a HM a NATO Biztonsági Beruházási Programja megnevezésű deviza vagy pénzforgalmi számlára telepíti és azt végleges kiadásként elszámolja. (5) A honvédelmi miniszter által kijelölt honvédelmi szerv a HM vagyonkezelésében lévő lakások és a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására hitelintézetnél „HM ingatlanok elidegenítése” elnevezésű számlát a Pénzügyminisztérium engedélyével vezethet. A számla záróegyenlegét a kijelölt honvédelmi szerv havonta átutalja a kincstári előirányzatfelhasználási keretszámlájára. A vagyongazdálkodás szabályai 9. § (1) A honvédelmi szervek részére az állami feladatként ellátott alaptevékenységhez rendelkezésre bocsátott kincstári vagyonra vonatkozóan a HM és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) vagyonkezelési szerződést köt. A HM vagyonkezelésében lévő kincstári vagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat a KVI-vel kötött vagyonkezelői szerződésben meghatározott szervek (a továbbiakban: vagyonkezelők) gyakorolják. (2) A vagyonkezelők felügyelik a honvédelmi szervek által az állami feladat ellátásához rendelkezésére bocsátott kincstári vagyon használatából eredő kötelezettségek teljesítését. (3) A HM vagyonkezelésében lévő kincstári vagyonról a kijelölt honvédelmi szervek saját hatáskörben vezetnek nyilvántartást, melynek adattartalma és részletezettsége megfelel a HM és a KVI közötti vagyon-nyilvántartásokra vonatkozó megállapodásban előírt követelményeknek. 10. § (1) Amennyiben a vagyonkezelők az általuk kezelt vagyonelemek használatának vagy hasznosításának jogát ellenérték fejében a honvédelmi szervek feladatai teljesítésének elősegítése, támogatása, biztosítása, illetve a honvédelmi szervek személyi állománya kulturális, sport, jóléti, szociális helyzetének javítása céljából engedik át gazdálkodó szervezetek részére, abban az esetben az ellenérték a számviteli jogszabályok alapján meghatározott értékcsökkenési leírás mértékéig visszatérülésnek minősül, melynek összegét a HM öt éven belül köteles e kincstári vagyonelemek állagvédelmére, felújítására, pótlólagos beruházására fordítani. (2) A gazdálkodó szervezetekkel kötendő hasznosítási szerződés feltételeit – a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó szabályok figyelembevételével – a honvédelmi miniszter határozza meg. A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodásának és nyilvántartásának egyes szabályai 11. § (1) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknak a Kincstárnál vezetett számlái a vonatkozó jogszabály szerint bizalmas számlák. A szolgálatok számláinak forgalmáról a Kincstár adatot csak az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Pénzügyminisztérium részére szolgáltathat. A számlák egyenlegéről más szervek számára kizárólag a honvédelmi miniszter engedélyével közölhető adat. (2) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok a Pénzügyminisztérium előírásai szerint részletes költségvetést, illetve az éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló részletes beszámolót készítenek. A költségvetési tervjavaslatokat és az intézményi költségvetési beszámolókat a titokköri jegyzék alapján szigorúan titkos minősítéssel kell elkészíteni. A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok a szigorúan titkos minősítésű beszámolóikból egyszerűsített, nyílt minősítésű beszámoló összeállítására is kötelezettek, amelyet a Pénzügyminisztérium illetékes szervének a HM fejezet költségvetési beszámolójának részeként kell megküldeni. A részletes költségvetések és beszámolók a szolgálatok létszámára és személyi juttatásaira vonatkozóan „hivatásos”, illetve „közalkalmazotti” állománycsoportra történő felosztásánál részletesebb bontású adatokat nem tartalmazhatnak. (3) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésük végrehajtásáról havi pénzforgalmi jelentést kötelesek készíteni és a Kincstárnak a tárgyhót követő hónap tizedik napjáig megküldeni. A szolgálatok számláinak kifizetés előtti fedezetvizsgálatakor csak a rendelkezésre álló előirányzat-keretet kell figyelembe vennie. (4) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésében az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásaik fedezetére elkülönített előirányzatot a dologi kiadások kiemelt előirányzatán belül egy összegben „szakmai tevékenységhez igénybe vett szolgáltatások” előirányzaton kell tervezni és elszámolni, függetlenül attól, hogy azok személyi jellegű, felhalmozási, felújítási célú vagy dologi kiadások. (5) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési kiadásainak körébe tartozó – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 63. §-ának (3) bekezdésében meghatározott – személyi jövedelemadó köteles kifizetések után levont adóról a szolgálatok havonta az 5. § (4) bekezdésében meghatározott honvédelmi szervnek adatszolgáltatást nyújtanak. (6) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok speciális kiadásaik teljesítéséhez a Magyar Köztársaság területén működő kereskedelmi bankoknál bankszámlát, továbbá devizaszámlát nyithatnak. A számlákról sem a szolgálatoknak, sem a számlavezető banknak nem kell a Kincstár részére adatot szolgáltatnia. A speciális kiadások fedezetére vezetett számlákra történő utalások teljes összegét az átutalás időpontjában a megfelelő jogcímeken kell kiadásként könyvelni, és a számlák év végi záróegyenlegét a speciális gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló jelentésben kell szerepeltetni. (7) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok házipénztárukban a honvédelmi miniszter által meghatározott össze gig tarthatnak készpénzt. A házipénztárba befolyt bevételeket értékhatártól függetlenül a kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlára nem kell naponta befizetni, azokról minden hónap végén az adatszolgáltatás részeként kell elszámolni. (8) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok az általuk kezelt kincstári vagyonról legfeljebb a könyvviteli mérleg szerinti részletezettségben a KVI-nek, az Állami Számvevőszéknek, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak és a Pénzügyminisztériumnak – a honvédelmi miniszter útján – közölhetnek adatokat. (9) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok az alaptevékenységük ellátásához szükséges speciális kezelésű vagyonelemeikről elkülönített nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartás, selejtezés és leltározás szabályait – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai alapján, a terület sajátosságainak figyelembevételével – a főigazgatók saját hatáskörben határozzák meg. (10) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok speciális kezelésű vagyontárgyaikat saját hatáskörben értékesíthetik. Az így keletkezett bevételek speciális kiadások finanszírozására közvetlenül használhatók fel. (11) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok speciális tevékenységéhez használt bérelt ingatlanokon végzett felújítás költségeit a szolgálatok vagyonában nem kell kimutatni, azt a bérbeadóval egyeztetett módon a bérleti díjban kell érvényesíteni. Amennyiben a felújítás költsége a fenti módon nem érvényesíthető, akkor azt a speciális működési kiadások terhére kell elszámolni. (12) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó közbeszerzések kötelezettségvállalásait saját hatáskörben vezetik. Egyéb szabályok 12. § (1) A honvédelmi szervek által alaptevékenységük körébe tartozó, természetes személyek részére nyújtott szolgáltatások teljesítéséért fizetendő térítési díjakat a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg. (2) A honvédelmi szervek alaprendeltetésen kívüli (kisegítő, kiegészítő) tevékenységéből származó bevételek felhasználását és elszámolását a honvédelmi miniszter rendeletben szabályozza. (3) Az Áht. 94. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni abban az esetben is, ha más jogszabály az e bekezdésben meghatározott támogatást kiterjeszti a honvédelmi szervektől szolgálati nyugállományba helyezettekre és azok közvetlen hozzátartozóira, valamint a honvédelmi szervektől öregségi vagy egyéb nyugállományba helyezettekre. (4) A HM költségvetési fejezetnél azon előző évi előirányzat-maradványok, melyek a keletkezési helyüktől eltérő költségvetési címen, alcímen, illetve honvédelmi szervnél kerülnek jóváhagyásra, ott számolhatók el teljesített bevételként és kiadásként, ahol az előirányzat-maradvány ténylegesen felhasználásra kerül. 13. § (1) A Kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba a honvédelmi miniszter által alapított költségvetési szervek közül az önállóan gazdálkodó honvédelmi szervek, valamint a 3. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok központosított végrehajtására kijelölt honvédelmi szervek kerülnek felvételre. (2) A Kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba az (1) bekezdésben meghatározott honvédelmi szervekről az Áht. 88/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatok a telephelyre, az alaptevékenységre, a honvédelmi szerv által felügyelt költségvetési szervre, illetőleg a szerv vezetőjére vonatkozó információk kivételével kerülnek felvételre. (3) A honvédelmi miniszter által alapított honvédelmi szervek teljes körű törzskönyvi nyilvántartását – a honvédelmi miniszter által meghatározott eljárási szabályok alapján – a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt honvédelmi szerv végzi. (4) A honvédelmi miniszter által alapított honvédelmi szerv – az (1) bekezdésben meghatározott honvédelmi szervek kivételével – a (3) bekezdésben meghatározott törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Záró rendelkezések 14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség költségvetése tervezésének, gazdálkodásának, előirányzat-felhasználásának a sajátosságoknak megfelelő szervezeti és eljárási rendjére vonatkozó szabályairól szóló 90/1997. (V. 30.) Korm. rendelet; b) a központi költségvetés Honvédelmi Minisztérium fejezetéhez tartozó költségvetési szervek bevételei teljesítésének, kezelésének és befizetésének rendjéről szóló 12/2000. (II. 8.) Korm. rendelet 8. §-a; c) az egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet 24–26. §-a és 42. §-a; d) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a Magyar Államkincstár Részvénytársaság és az Államháztartási Hivatal átszervezése miatt szükségessé váló kormányrendeletek módosításáról szóló 89/2003. (VI. 25.) Korm. rendelet 53–54. §-a; e) a honvédelmi szervek pénzellátása rendkívüli vagy szükségállapot idején című 13/1999. (X. 27.) HM rendelet. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter