📄 Jogszabály szövege
10/2016. (IV. 28.) AB határozata az Országos Választási Bizottság 7/2012. (I. 16.) OVB határozatának megsemmisítéséről és a Nemzeti Választási Bizottság új eljárásra utasításáról.
Az Alkotmánybíróság tanácsa az Országos Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezésre
irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta
a következő
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 7/2012. (I. 16.) OVB határozatát megsemmisíti, és a Nemzeti
Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
I. [1] 1. Három magánszemély 2011. május 23-án országos népszavazásra irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányát
nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB), amelyen az alábbi kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2011. január 1-ig jogszerűen megszerzett nyugdíjjogosultságot az Országgyűlés
ne vonja el?”
[2] Az OVB először a 74/2011. (VI. 24.) OVB határozatával megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés
aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését.
[3] Az országos népszavazás kezdeményezőinek egyike kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amely alapján
az Alkotmánybíróság a 126/2011. (XII. 2.) AB határozatában (a továbbiakban: ABh.) az OVB fent megjelölt határozatát
megsemmisítette, és az OVB-t új eljárásra utasította.
[4] Az OVB – az ABh. alapján lefolytatott – új eljárása során 7/2012. (I. 16.) OVB határozatával (a továbbiakban: OVBh.)
hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az OVB az OVBh. indokolásában azt is leszögezte, hogy a korábbi
határozatában foglaltakhoz képest nem merült fel egyéb, az elutasítást megalapozó körülmény.
[5] Ezt követően – a törvényes határidőn belül – két magánszemély is kifogással élt, kérve az OVBh. megsemmisítését
és az OVB új eljárásra utasítását.
[6] 2. Az egyik kifogást tevő a Kúriának címezve terjesztette elő kifogását, mivel álláspontja szerint az OVBh. jogorvoslati
kioktatása tévesen utalt az Alkotmánybíróságra. A Kúria Kvk.II.37.081/2012/2. számú végzésével áttette a kifogást
az Alkotmánybírósághoz elbírálás végett. Az áttételről szóló végzésében a Kúria az egyes törvények Alaptörvénnyel
összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénynek (a továbbiakban: EtAmtv.) 145. § (10) bekezdésével
beiktatott a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 156. § (2) bekezdésére hivatkozott,
amely alapján az EtAmtv. rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés
hitelesítésére a benyújtáskor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
[7] A kifogást tevő szerint a kérdés közvetlenül érinti a központi költségvetést, így az Országgyűlés által 2011. április
25-én kihirdetett Magyarország Alaptörvényében (a továbbiakban: Alaptörvény) tételesen megjelenített [8. cikk
(3) bekezdése b) pont] kizárt népszavazási tárgykörbe tartozik. Álláspontja szerint a kérdés szövegszerűen nem
tartalmazza ugyan a költségvetési törvény módosítását, de okszerűen következik belőle annak megváltoztatása,
ugyanis Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvényben – a korábbiakkal
ellentétben – a korhatár előtti ellátásokra fordítandó összeg nem a Nyugdíjbiztosítási Alapban, hanem a Nemzeti
Család- és Szociálpolitikai Alapban került elhelyezésre.
[8] A kifogást tevő szerint továbbá a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének. Mivel az öregségi
nyugdíjra vonatkozó szabályokat több törvény tartalmazza, ezért sem a választópolgárok, sem az Országgyűlés nem
tudja eldönteni, hogy eredményes népszavazás esetén milyen jogalkotói kötelezettség terhelné a törvényhozást.
Az Országgyűlés időközben elfogadta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár
előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényt (a továbbiakban: Knymt.), amely
megszüntette a korhatár előtti nyugellátásokat, illetve a már korábban megállapított korhatár előtti nyugellátások
bizonyos formáit más jogcímű ellátássá alakította át, amivel összefüggésben az ellátás összegét meghatározó
szabályok is változtak. A kifogást tevő szerint a jogi környezet jelentős megváltozása következtében nem lenne
egyértelmű és világos a választópolgárok számára, hogy a népszavazáson milyen jogalkotást támogatnak:
a korhatár előtti nyugdíjak megállapítása lehetőségének újbóli lehetővé tételét; vagy a 2011. január 1-jén hatályos
nyugdíjjogosultságok elvonásának tilalmát: vagyis a 2011. január 1-jén hatályos szabályozás visszaállítását.
[9] A kifogásban további aggályként fogalmazódott meg, hogy nem lenne egyértelmű a választópolgárok számára
a döntés társadalmi és pénzügyi hatása; valamint, hogy egyazon kérdéskörben – azaz a nyugdíjakkal kapcsolatban –
több kérdést is hitelesített az OVB, és a többféleképpen megfogalmazott és egymásnak részben ellentmondó
kérdések esetleges együttes népszavazásra bocsátása átláthatatlan, kaotikus népszavazást eredményezne.
[10] 3. A másik kifogást tevő szerint a feltett kérdés igennel vagy nemmel történő megválaszolása komoly jogi
ismereteket igényel, melyből az következik, hogy ilyen ismeretek hiányában a kérdést nem lehet egyértelműen
megválaszolni.
[11] 4. A folyamatban lévő ügyeket – azok tárgyi összefüggése miatt – az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról
szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 58. § (2) bekezdése, valamint az Alkotmánybíróság
Ügyrendjének 32. § (1) bekezdése alapján egyesítette és egy eljárásban bírálta el.
[12] 5. Az OVBh. elfogadása és a jelen eljárás tárgyát képező kifogás benyújtását megelőzően – 2012. január 1-jével –
hatályba lépett az Alaptörvény, amelynek 8. cikke határozza meg az országos népszavazás alkotmányi (alaptörvényi)
szintű alapjait. Az EtAmtv.-nek a Ve.-t módosító 145. § (7) bekezdése a Ve. 130. §-át akként módosította, hogy
az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogás elbírálására
a Kúriának van hatásköre. Az EtAmtv. 145. § (10) bekezdése ugyanakkor beiktatta a Ve. 156. § (2) bekezdését, amely
szerint az EtAmtv. hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés hitelesítésére a Ve.-nek
a kezdeményezés benyújtásakor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
[13] 6. Az OVBh. elfogadása és a jelen eljárás tárgyát képező kifogás benyújtását követően lépett hatályba a népszavazás
kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi
CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: új Nsztv.), illetve a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény
(a továbbiakban: új Ve.).
[14] Az új Ve. 349. § (1) bekezdés c) pontja szerint az új Nsztv. hatálybalépéséig a Ve. rendelkezéseit kell alkalmazni
az országos népszavazásokra, továbbá a 349. § (2) bekezdése alapján „[a]z 1997. évi C. törvényben az Országos
Választási Bizottság számára megállapított hatáskört a Nemzeti Választási Bizottság, az Országos Választási Iroda
számára megállapított hatáskört a Nemzeti Választási Iroda látja el.”
[15] Az új Nsztv. 102. § c) pontjában a jogalkotó hatályon kívül helyezte az országos népszavazásról és népi
kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvényt (a továbbiakban: Nsztv.), azonban a 94. § (1) bekezdésében rögzítette,
hogy „[a]z e törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés
során – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a benyújtáskor alkalmazandó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
[16] Mindezek alapján a 2012. január 1-jét megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének
hitelesítésével kapcsolatos OVB határozat elleni kifogás elbírálására az Alkotmánybíróságnak van továbbra is
hatásköre.
II. [17] Az Alkotmánybíróság a kifogást az alábbi jogszabályok alapján vizsgálta meg:
[18] 1. Az Alaptörvény érintett rendelkezései:
„8. cikk (3) Nem lehet országos népszavazást tartani
[…]
b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról,
vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;”
[19] 2. Az Nsztv.-nek a jelen ügyben alkalmazandó – 2014. január 17-ig hatályban volt – rendelkezései:
„10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
[…]
b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,
c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek,”
„13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen
válaszolni.”
[20] 3. A Ve.-nek a jelen ügyben alkalmazandó – 2011. december 31-ig hatályban volt – rendelkezései:
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével
kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet
– az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
[…]
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság,
illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot,
illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
[21] 4. A Ve.-nek a jelen ügyben alkalmazandó – 2012. január 1-től 2013. május 2-ig hatályban volt – rendelkezései:
„156. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi
CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a folyamatban lévő
népszavazási és népi kezdeményezéssel kapcsolatos ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel
megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi
kezdeményezés hitelesítésére a benyújtásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”
[22] 5. Az új Ve. érintett rendelkezései:
„349. § (2) Az 1997. évi C. törvényben az Országos Választási Bizottság számára megállapított hatáskört a Nemzeti
Választási Bizottság, az Országos Választási Iroda számára megállapított hatáskört a Nemzeti Választási Iroda látja el.”
[23] 6. Az új Nsztv. érintett rendelkezései:
„94. § (1) Az e törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi
kezdeményezés során – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a benyújtáskor alkalmazandó rendelkezéseket
kell alkalmazni.”
III. [24] A kifogások részben megalapozottak.
[25] Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során
az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei
között azt vizsgálta, hogy az aláírásgyűjtő ív megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő
ív hitelesítési eljárásában az Alaptörvénynek és a vonatkozó törvényeknek megfelelően járt-e el. A kifogásokat
az Alkotmánybíróság a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján érdemben bírálta el.
[26] 1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése b) pontjában
foglalt kizárt tárgykörbe tartozik-e.
[27] Az Alkotmánybíróság 51/2001. (XI. 29.) AB határozatában (ABH, 2001, 392., a továbbiakban: Abh1.) értelmezte
az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában található kizárt tárgykört, amelyet az Alaptörvény 8. cikk
(3) bekezdése b) pontja lényeges változtatás nélkül átvett.
[28] Az Abh1. hangsúlyozta, hogy az alkotmányi felsorolásból következik, hogy a szabályozás kiemelkedő jelentőségével
a tiltott tárgykörök zárt, szoros értelmezése áll összhangban. A kizárt tárgykört tartalmazó rendelkezés konkrét
törvények, többek között a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tartalmát vonja ki
a népszavazás jogintézménye alól. A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény az adott
alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként megjelenő törvényhozási tárgykört jelenti. Az Abh1.
megállapította, hogy a költségvetésről szóló törvény fogalmába semmiképpen sem tartozhat bele az összes
olyan jogszabály, amelynek pénzügyi-költségvetési vonzata van. A „költségvetés végrehajtásáról” fordulat pedig
semmiképpen nem jelenti valamennyi, a költségvetés érvényesítését szolgáló törvény tartalmát, hanem kifejezetten
a zárszámadási törvényre utal. Az Abh1. kiemelte azt is, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül
alig van olyan, amelynek nincs költségvetési kapcsolódása. Önmagában már az országos népszavazás megtartása
is költségvetési vonzatú, hiszen az Nsztv. 14. § (2) bekezdése szerint a népszavazást elrendelő határozatában
az Országgyűlés dönt a népszavazás költségvetéséről.
[29] Kizárólag az, hogy a népszavazás eredménye esetlegesen érinti az Országgyűlés mozgásterét a következő
költségvetési törvény megalkotásakor, valamint az, hogy a népszavazásra szánt kérdés távoli, közvetett
összefüggésben áll valamely tiltott népszavazási tárgykörrel, nem eredményezi a kérdés tiltott tárgykörűvé válását.
[30] Az Abh1. értelmében tehát a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró ok alapján valamely kérdés akkor nem
bocsátható népszavazásra, ha az a költségvetési törvény módosítását tartalmazza, vagy a kérdésből okszerűen
következik a tiltott tárgykörként megjelölt törvények megváltoztatása, illetve ha a kérdés arra irányul, hogy
a választópolgárok pontosan határozzanak meg jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokat
(ABH 2001, 392, 394–395.). Végül az Alkotmánybíróság a nyugdíj emelésére vonatkozó számítási módszer
megváltoztatására irányuló kérdésről megállapította, hogy az nem tartozik a költségvetést érintő kizárt tárgykörbe.
[31] Később az 59/2004. (XII. 4.) AB határozat is abból indult ki, hogy a költségvetésről szóló törvény fogalmába nem
tartozhat bele az összes olyan jogszabály, amelynek valamilyen költségvetési vonzata van.
[32] Ebben a határozatban azonban az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az eredményes népszavazás
a költségvetési törvény megváltoztatását vonta volna maga után: a népszavazásra bocsátandó, nyugdíjemelésre
vonatkozó kérdés szövegszerűen ugyan nem tartalmazta a költségvetési törvény módosítását, de okszerűen
következett a kérdésből a tiltott tárgykörként megjelölt törvény – a költségvetési törvényben a Nyugdíjbiztosítási
Alap költségvetése kiadási főösszege – megváltoztatása.
[33] A határozat megállapította, hogy a népszavazásra szánt kérdésből eredményes népszavazás esetén szükségszerűen
következik a nyugdíjak emelése, a költségvetési törvényben meghatározottaktól eltérő mértékben. A népszavazásra
szánt kérdés közvetlenül a költségvetésre vonatkozik, így az Alkotmányban tételesen megjelenített kizárt
népszavazási tárgykörbe ütközik (ABH 2004, 834, 837.).
[34] Ezt követően az Alkotmánybíróság lefektette azt is, hogy annak megítélésénél, hogy az aláírásgyűjtő íven
szereplő kérdés, illetve a megtartandó népszavazás a költségvetési törvényben szereplő egyes bevételi vagy
kiadási tételekkel közvetlen és jelentős kapcsolatban áll-e, a költségvetés egyes elemeinek akár pozitív, akár
negatív meghatározását jelenti-e, az Alkotmánybíróság esetenkénti mérlegelés alapján dönt. A vizsgálatnál
az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi szempontokat veszi alapul, nem a költségvetéssel kapcsolatos pénzügyi
jogi megfontolásokat. A privatizáció leállításáról szóló kérdéssel kapcsolatban hozott határozat megállapította,
hogy „az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdésről tartott eredményes népszavazás a privatizáció azonnali
hatályú leállításával az ország éves költségvetéséről szóló törvényt közvetlenül és jelentős módon érinti.
Ezért az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének a) pontjával ellentétes”
[15/2005. (IV. 28.) AB határozat, ABH 2005, 165, 171.].
[35] Végül, a 16/2007. (III. 9.) AB határozat a vizitdíjak eltörlésével kapcsolatos népszavazási kérdésben megállapította,
hogy a „jövőbeli költségvetésre, valamely költségvetési törvényjavaslatra hivatkozva az aláírásgyűjtő ív hitelesítése
megalapozottan nem tagadható meg. A költségvetési törvényjavaslat az elfogadásáig módosulhat és előállhat
az az eset is, hogy az elfogadott törvény olyan költségvetést tartalmaz, amelyben egyáltalán nem szerepel
a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatba hozható előirányzat.” (ABH 2007, 276.)
[36] A jelen eljárás tárgyát képező kérdés a 2011. január 1-jén hatályos nyugdíj-megállapítási szabályok visszaállítására
vonatkozik. A kérdésben az is szerepel, hogy e szabályokat a 2011. január 1-ig jogszerűen megszerzett nyugdíjak
tekintetében kívánja elérni. A 2011. január 1-jén hatályos szabályok szerint értett „nyugdíj” azonban lényegesen
szélesebb körre vonatkozik, mint ahogy azt a jelenleg hatályos jogszabályok kijelölik. A 2011. január 1-jén hatályos
szabályok visszaállítása tehát – a 2011. január 1-jén folyósított nyugdíjaknak a Knymt. által hatályba léptetett
csökkentése miatt – érintené a jelenlegi szabályok szerint részben korhatár előtti ellátásként, részben továbbra
is nyugdíjként számon tartott ellátásokat. A korhatár előtti ellátások fedezetének a központi költségvetésből
való biztosítása [Knymt. 21. § (1) bekezdés] pedig a nyugdíjak összegszerű változása nélkül is megalapozza
az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjában foglalt eset fennállását.
[37] Az Alkotmánybíróság fenti gyakorlata értelmében, mivel a népszavazásra bocsátandó kérdés a jelenlegi
költségvetési törvény egyes elemeinek módosítását vonná maga után, az Alkotmánybíróság megalapozottnak
találta a kizárt tárgykörbe tartozásra vonatkozó kifogást.
[38] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az OVBh.-t megsemmisítette, és – tekintettel az új Ve. 349. §
(2) bekezdésére – a Nemzeti Választási Bizottságot új eljárásra utasította.
[39] 2. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság az OVBh.-t megsemmisítette, ezért az OVBh.-val szemben benyújtott
kifogásokat a továbbiakban érdemben nem vizsgálta {vö. 162/2010. (IX. 15.), ABH 2010, 790, 795. és 29/2012. (V. 25.)
AB határozat, Indokolás [36]}.
[40] Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére
tekintettel rendelte el.
Budapest, 2016. április 26. Dr. Szívós Mária s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.