← Magyarország

114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelete a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról.

Röviden

Ez a kormányrendelet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok azonosításának, rendszerezésének és gondozásának szabályait határozza meg, különböző értéktárak létrehozásával és működtetésével.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelete a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról. A Kormány a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 19. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, a 19. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái 1. § A nemzeti értékek adatait a települési, tájegységi és megyei értéktárakban, az ágazati értéktárban, a külhoni magyarság értéktárában, a  Magyar Értéktárban, valamint a  Hungarikumok Gyűjteményében a  következő, szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni: a) agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták; b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra; c) épített környezet: a  környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az  egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek; d) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az  egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás; e) kulturális örökség: a  kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az  irodalom, a  tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek; f ) sport: a  fizikai erőnlét és a  szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a  szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények; g) természeti környezet: az  ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a  fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az  embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek; h) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a  vendéglátó-ipari termékek, valamint a  vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások. 2. A települési, tájegységi és megyei értéktárak létrehozása és gondozása 2. § (1) A  települési és megyei önkormányzat (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat) e  rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül döntést hoz arról, hogy kíván-e élni a települési, tájegységi, megyei értéktár létrehozásának lehetőségével. (2) A  települési, tájegységi, megyei értéktár létrehozására, valamint a  Települési Értéktár Bizottság, illetve a  Megyei Értéktár Bizottság (a továbbiakban együtt: értéktár bizottság) alakítására vagy a  magyar nemzeti értékekről és a  hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3.  § (3)  bekezdése szerinti, illetve a  Htv. 4.  § (3)  bekezdése szerinti szervezetre vonatkozó döntésről a  meghozatalát követő 30 napon belül a  települési önkormányzatnak a megyei közgyűlés elnökét, a  fővárosi, a  fővárosi kerületi és a megyei önkormányzatnak pedig a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) elnökét tájékoztatnia kell. (3) A  helyi önkormányzat a  települési, tájegységi, illetve megyei értéktár, illetve az  értéktár bizottság létrehozására vonatkozó nemleges döntését bármikor megváltoztathatja, amelyről a döntést követő 30 napon belül tájékoztatnia kell a megyei közgyűlés elnökét, illetve a HB elnökét. 3. Települési és Megyei Értéktár Bizottságok létrehozása és működése 3. § (1) Az  értéktár bizottság működési szabályzatát a  helyi önkormányzat képviselő-testülete határozza meg. Az  értéktár bizottság a) legalább három tagból áll; b) munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket; c) félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a helyi önkormányzat képviselő-testületének. (2) Az értéktár bizottság működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, tárgyi és ügyviteli feltételeket a helyi önkormányzat – az általa jóváhagyott éves munka- és pénzügyi tervre figyelemmel – maga biztosítja. 4. A Magyar Állandó Értekezlet által kijelölt bizottság működése 4. § (1) A  Magyar Állandó Értekezlet (a továbbiakban: MÁÉRT) a  külhoni magyarság értéktár tárgyában hozott döntése alapján a Htv. és e rendelet szerinti feladatainak ellátását a) Külhoni Bizottság létrehozásával, vagy b) már működő szakbizottsága vagy a Htv. 5. § (3) bekezdése szerint intézmény vagy szervezet megbízásával teljesítheti [az a) és b) pont szerinti szervezet a továbbiakban együtt: MÁÉRT szakbizottság]. (2) A  MÁÉRT szakbizottság munkájába bevonja a  külhoni magyar szakmai és civil szervezeteket és évente beszámol tevékenységéről a MÁÉRT-nek. 5. Ágazati értéktárak létrehozása és gondozása 5. § (1) Az  egyes ágazatokért felelős miniszterek (a továbbiakban: miniszterek) az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján határozzák meg a feladatkörükbe tartozó, ágazati értéktárba foglalható nemzeti értékek körét. (2) Az  egyes miniszterek feladatkörébe tartozó, egyéb szabályozás szerint már önállóan nyilvántartott, a  Htv. 1.  § (1) bekezdés j) pontja alapján nemzeti értéknek minősíthető értékekről az ágazati értéktárak a következő adatokat tartják nyilván: a) a nemzeti érték neve, b) a nemzeti érték nyilvántartásáról rendelkező jogszabály száma, c) a nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése. (3) A  miniszterek az  e  rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül kijelölik az  ágazati értéktár adatainak megküldéséért felelős szervezeti egységet (a továbbiakban: minisztériumi szervezeti egység), és erről értesítik a HB elnökét. (4) A minisztériumi szervezeti egység az e rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül megküldi a (2) bekezdés szerinti adatokat a HB elnöke részére. 6. A nemzeti értékek települési, tájegységi, megyei értéktárba és a külhoni magyarság értéktárába történő felvétele 6. § (1) A helyi önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az  adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez, illetve a megyei közgyűlés elnökéhez címzett javaslatában. (2) A  Magyarország határain túl fellelhető nemzeti értékek felvételét a  külhoni magyarság értéktárába bárki írásban kezdeményezheti a MÁÉRT szakbizottság ügyrendjében foglaltak szerint. (3) A javaslatot az 1. melléklet szerint kell elkészíteni és elektronikus úton vagy postai út esetén elektronikus adathordozón mellékelve kell benyújtani. Valamely nemzeti értéknek a  települési, tájegységi vagy megyei értéktárba, illetve a külhoni magyarság értéktárába történő felvételére irányuló javaslattétel ingyenes. (4) A javaslatnak tartalmaznia kell: a) a javaslattevő adatait, b) az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték adatait, c) az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovizuális-dokumentációját, d) a Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat, valamint e) szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét. (5) A  települési értéktár létrehozásának lehetőségével élni nem kívánó települési önkormányzat a  javaslatot haladéktalanul megküldi a megyei közgyűlés elnöke részére, aki azt a megyei értéktár létrehozásáért felelős Megyei Értéktár Bizottságnak vagy a Htv. 4. § (3) bekezdése szerinti intézménynek, illetve szervezetnek továbbítja. (6) A  települési értéktár létrehozásának lehetőségével élni nem kívánó fővárosi önkormányzat vagy fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a  megyei értéktár létrehozásának lehetőségével élni nem kívánó megyei önkormányzat a javaslatot haladéktalanul megküldi a HB elnöke részére. 7. § (1) Az  értéktár bizottság, a  MÁÉRT szakbizottság, illetve a  Htv. 3.  § (3)  bekezdése vagy 4.  § (3)  bekezdése szerinti intézmény vagy szervezet a hozzá beérkezett javaslatot megvizsgálja, hogy az a Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontja alapján megalapozott-e és megfelel-e a Htv.-ben és az e rendeletben foglalt feltételeknek. (2) Az értéktár bizottság, a MÁÉRT szakbizottság, illetve a Htv. 3. § (3) bekezdése vagy 4. § (3) bekezdése szerinti intézmény vagy szervezet alaki vagy tartalmi hiányosságok esetén a javaslattevőt a hiányok pótlására hívja fel, és ha a javaslattevő a hiánypótlásra való felhívásnak nem tesz eleget, illetve a hiányosság pótlásához szükséges idő figyelembevételével megállapított határidő meghosszabbítását sem kéri, a javaslatot érdemben nem tárgyalja meg és erről a javaslattevőt értesíti. (3) A hiánypótlásra való felhívás teljesítésének elmulasztása nem akadálya annak, hogy a javaslattevő utóbb ugyanazon nemzeti érték értéktárba történő felvételét kezdeményezze. (4) A  javaslat szerinti nemzeti érték adatainak a  Htv. 1.  § (1)  bekezdés c)–e)  pontjai szerinti értéktárak valamelyikébe való felvételéről az értéktár bizottság, illetve a Htv. 3. § (3) bekezdése és 4. § (3) bekezdése szerinti intézmény vagy szervezet, a javaslat benyújtását követő 90 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti. A javaslat szerinti nemzeti érték adatainak a Htv. 1. § (1) bekezdés f ) pontja szerinti értéktárba való felvételéről a MÁÉRT szakbizottság a javaslat benyújtását követő 120 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti. (5) A 6. § (5) bekezdése szerinti esetben a Megyei Értéktár Bizottság, illetve a Htv. 4. § (3) bekezdése szerinti intézmény vagy szervezet az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak szerint jár el és dönt a javaslat szerinti nemzeti értéknek a megyei értéktárba való bekerüléséről. (6) A települési és tájegységi értéktáraknak a megyei értéktárba való, a Htv. 3. §-a szerinti megküldésekor az értéktár létrehozója javaslatot tesz arra, hogy mely nemzeti értékek felvételét javasolja a megyei értéktárba. (7) A települési, a megyei és a külhoni magyarság értéktáraknak a HB részére történő, a Htv. 4–5. §-a és a 7. § (1) bekezdése szerinti megküldésekor az  értéktár létrehozója javaslatot tesz arra, hogy mely nemzeti értéket javasolja a  Magyar Értéktár elemeként nyilvántartani. 7. A Magyar Értéktárban nyilvántartott nemzeti értékek 8. § A HB a Magyar Értéktárban tartja nyilván a) az értéktár bizottság vagy a MÁÉRT szakbizottság, illetve a Htv. 3. § (3) bekezdése és 4. § (3) bekezdése szerinti intézmény vagy szervezet által a Magyar Értéktár elemeként nyilvántartani javasolt nemzeti értékek adatait, valamint b) azon országos jelentőségű, települési, tájegységi és megyei értéktárba nem sorolható nemzeti értékek adatait, melyek Magyar Értéktár elemeként való nyilvántartását a Htv. 8. §-a alapján kezdeményezték. 9. § (1) A 8. § b) pontja szerinti javaslatot a 2. melléklet szerint kell elkészíteni és elektronikus úton vagy postai út esetén elektronikus adathordozón mellékelve kell benyújtani. (2) A javaslatnak tartalmaznia kell: a) a javaslattevő adatait, b) a Magyar Értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték adatait, c) a Magyar Értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovizuális-dokumentációját, d) a Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat, valamint e) szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét. (3) A HB titkára a javaslatot a nemzeti érték 1. §-ban meghatározott kategóriájának megfelelő, a Htv. 16. § (1) bekezdése szerinti szakmai ágazati szakbizottsághoz (a továbbiakban: ágazati szakbizottság) utalja. (4) Az ágazati szakbizottság a Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának és az e rendeletben foglaltaknak való megfelelés alapján javaslatot tesz a  HB részére arról, hogy a  javaslat szerinti nemzeti érték alkalmas-e arra, hogy a  Magyar Értéktár elemeként vegyék nyilvántartásba. (5) A  javaslat szerinti nemzeti érték adatainak a  Magyar Értéktár elemeként való nyilvántartásba vételéről a  HB a javaslatnak a HB ülésének első napirendre tűzésétől számított 90 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti. (6) A 6. § (6) bekezdése szerinti esetben a HB az (1)–(5) bekezdésekben foglaltak szerint jár el és dönt a javaslat szerinti nemzeti értéknek a Magyar Értéktárba való felvételéről. 8. Nemzeti érték hungarikummá minősítése 10. § (1) A Magyar Értéktárban nyilvántartott valamely nemzeti érték hungarikummá minősítését a Htv. 12. § (1) bekezdése szerinti intézmények, szervezetek vagy személyek a  HB elnökének címzett írásos javaslatban kezdeményezhetik. A javaslatot a 3. melléklet szerint kell elkészíteni és elektronikus úton vagy postai út esetén elektronikus adathordozón mellékelve kell benyújtani. Valamely nemzeti érték hungarikummá minősítésére irányuló javaslattétel ingyenes. (2) A javaslatnak tartalmaznia kell: a) a javaslattevő adatait, b) a Hungarikumok Gyűjteményébe felvételre javasolt nemzeti érték adatait, c) a Hungarikumok Gyűjteményébe felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovizuális-dokumentációját, d) a Htv. 1. § (1) bekezdés g) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat. 11. § (1) A HB titkára a javaslatot a nemzeti érték kategóriája szerinti ágazati szakbizottsághoz utalja. (2) Az ágazati szakbizottság megvizsgálja, hogy a javaslat a Htv. 1. § (1) bekezdés g) pontja alapján megalapozott-e és megfelel-e a Htv.-ben és az e rendeletben foglalt feltételeknek. (3) Alaki vagy tartalmi hiányosságok esetén a  HB titkára a  javaslattevőt a  hiányok pótlására hívja fel. Amennyiben a  javaslattevő a  hiánypótlásra való felhívásnak nem tesz eleget, illetve a  hiányosság pótlásához szükséges idő figyelembe vételével megállapított határidő meghosszabbítását sem kéri, a HB titkára a javaslatot nem terjeszti a HB elé és erről a javaslattevőt értesíti. (4) A hiánypótlásra való felhívás teljesítésének elmulasztása nem akadálya annak, hogy a javaslattevő ugyanazon nemzeti értéknek a Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételét ismételten kezdeményezze. (5) Az ágazati szakbizottság a Htv. 1. § (1) bekezdés g) pontjának való megfelelés alapján javaslatot tesz a HB részére arról, hogy a javaslat szerinti nemzeti érték alkalmas-e arra, hogy a Hungarikumok Gyűjteményébe bekerüljön. (6) A javasolt nemzeti érték adatainak a Hungarikumok Gyűjteményébe való felvételéről a HB a javaslatnak a HB ülésének első napirendre tűzésétől számított 90 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti. 12. § A Magyar Értéktárból hungarikummá minősített értékekről a  nemzeti érték gondozója, vagy az  ilyen terméket előállító magánszemélyek vagy vállalkozások kérelmére a HB elismerő oklevelet bocsát ki. 9. A nyilvántartás és a közzététel szabályai 13. § (1) A  nemzeti értékeknek az  5.  § (2)  bekezdése és az  1–3.  melléklet II.  pontja szerinti adatait a  Htv. 1.  § (1)  bekezdés a)–f ) pontjai szerinti értéktárakban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében az 1. §-ban foglalt szakterületenkénti kategóriák szerint kell nyilvántartani. (2) A közösségi oltalom alatt álló nemzeti értékek és a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek esetében a  nemzeti érték nevét, a  nemzeti érték nyilvántartásáról rendelkező jogszabály számát és a  nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezését kell az 1. §-ban foglalt szakterületenkénti kategóriák szerint nyilvántartani. 14. § (1) A települési, tájegységi, illetve megyei értéktárban a 13. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott nemzeti érték adatait a  helyi önkormányzat az  önkormányzat honlapján, a  7.  § (4)  bekezdése szerinti döntést követően, 8 napon belül közzéteszi. (2) A  külhoni magyarság értéktárában a  13.  § (1)  bekezdése szerint nyilvántartott nemzeti értékek adatait a nemzetpolitikáért felelős miniszter által kijelölt honlapon, a 7. § (4) bekezdése szerinti döntést követően, 8 napon belül közzé kell tenni. (3) Az  ágazati értéktárakban az  5.  § (2)  bekezdése szerint nyilvántartott nemzeti értékek adatait a  feladatköre szerint érintett miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. 15. § A Magyar Értéktárban a 13. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott nemzeti értékek adatait a HB a nyilvántartásba vételt követő 8 napon belül a Htv. 17. § (1) bekezdés e) pontja szerinti honlapon közzéteszi. 16. § A Hungarikumok Gyűjteményét a  HB a  hungarikummá minősített nemzeti érték nyilvántartásba vételét követő 8 napon belül, a Htv. 17. § (2) bekezdés d) pontja szerint, a Htv. 17. § (1) bekezdés e) pontja szerinti honlapon közzéteszi. 10. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet által vezetett nyilvántartás 17. § A Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteménye digitális formában rendelkezésre álló adatait a HB titkára küldi meg a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet számára. 11. Záró rendelkezések 18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 19. § Az egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet a következő 100/A. §-sal egészül ki: „100/A.  § A  miniszter a  Hungarikum Bizottság elnökeként ellátott feladatkörében közzéteszi a  magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 17. § (2) bekezdés f ) pontja szerinti pályázatokat és a Hungarikum Bizottság javaslata alapján dönt a pályázatokról.” Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.