📄 Jogszabály szövege
114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelete a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról.
A Kormány a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 19. §-ában foglalt felhatalmazás alapján,
a 19. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái 1. § A nemzeti értékek adatait a települési, tájegységi és megyei értéktárakban, az ágazati értéktárban, a külhoni magyarság
értéktárában, a Magyar Értéktárban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében a következő, szakterületenkénti
kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni:
a) agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat,
vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat,
továbbá az állat- és növényfajták;
b) egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és
tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;
c) épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített
(mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja;
valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
d) ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei
és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki
eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;
e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány,
a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és
zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő
értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;
f ) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő
eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi
sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;
g) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai
képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak,
természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet
fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
h) turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai
attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és
italkészítési eljárások.
2. A települési, tájegységi és megyei értéktárak létrehozása és gondozása
2. § (1) A települési és megyei önkormányzat (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat) e rendelet hatálybalépésétől
számított 60 napon belül döntést hoz arról, hogy kíván-e élni a települési, tájegységi, megyei értéktár létrehozásának
lehetőségével.
(2) A települési, tájegységi, megyei értéktár létrehozására, valamint a Települési Értéktár Bizottság, illetve a Megyei
Értéktár Bizottság (a továbbiakban együtt: értéktár bizottság) alakítására vagy a magyar nemzeti értékekről és
a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. § (3) bekezdése szerinti, illetve a Htv.
4. § (3) bekezdése szerinti szervezetre vonatkozó döntésről a meghozatalát követő 30 napon belül a települési
önkormányzatnak a megyei közgyűlés elnökét, a fővárosi, a fővárosi kerületi és a megyei önkormányzatnak pedig
a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) elnökét tájékoztatnia kell.
(3) A helyi önkormányzat a települési, tájegységi, illetve megyei értéktár, illetve az értéktár bizottság létrehozására
vonatkozó nemleges döntését bármikor megváltoztathatja, amelyről a döntést követő 30 napon belül tájékoztatnia
kell a megyei közgyűlés elnökét, illetve a HB elnökét.
3. Települési és Megyei Értéktár Bizottságok létrehozása és működése
3. § (1) Az értéktár bizottság működési szabályzatát a helyi önkormányzat képviselő-testülete határozza meg. Az értéktár
bizottság
a) legalább három tagból áll;
b) munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét,
továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű
szakmai és civil szervezeteket;
c) félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a helyi önkormányzat
képviselő-testületének.
(2) Az értéktár bizottság működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, tárgyi és ügyviteli feltételeket
a helyi önkormányzat – az általa jóváhagyott éves munka- és pénzügyi tervre figyelemmel – maga biztosítja.
4. A Magyar Állandó Értekezlet által kijelölt bizottság működése
4. § (1) A Magyar Állandó Értekezlet (a továbbiakban: MÁÉRT) a külhoni magyarság értéktár tárgyában hozott döntése
alapján a Htv. és e rendelet szerinti feladatainak ellátását
a) Külhoni Bizottság létrehozásával, vagy
b) már működő szakbizottsága vagy a Htv. 5. § (3) bekezdése szerint intézmény vagy szervezet megbízásával
teljesítheti [az a) és b) pont szerinti szervezet a továbbiakban együtt: MÁÉRT szakbizottság].
(2) A MÁÉRT szakbizottság munkájába bevonja a külhoni magyar szakmai és civil szervezeteket és évente beszámol
tevékenységéről a MÁÉRT-nek.
5. Ágazati értéktárak létrehozása és gondozása 5. § (1) Az egyes ágazatokért felelős miniszterek (a továbbiakban: miniszterek) az egyes miniszterek, valamint
a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján
határozzák meg a feladatkörükbe tartozó, ágazati értéktárba foglalható nemzeti értékek körét.
(2) Az egyes miniszterek feladatkörébe tartozó, egyéb szabályozás szerint már önállóan nyilvántartott, a Htv. 1. §
(1) bekezdés j) pontja alapján nemzeti értéknek minősíthető értékekről az ágazati értéktárak a következő adatokat
tartják nyilván:
a) a nemzeti érték neve,
b) a nemzeti érték nyilvántartásáról rendelkező jogszabály száma,
c) a nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése.
(3) A miniszterek az e rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül kijelölik az ágazati értéktár adatainak
megküldéséért felelős szervezeti egységet (a továbbiakban: minisztériumi szervezeti egység), és erről értesítik a HB
elnökét.
(4) A minisztériumi szervezeti egység az e rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül megküldi a (2) bekezdés
szerinti adatokat a HB elnöke részére.
6. A nemzeti értékek települési, tájegységi, megyei értéktárba és a külhoni magyarság értéktárába
történő felvétele
6. § (1) A helyi önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a települési,
tájegységi vagy megyei értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint
illetékes önkormányzat polgármesteréhez, illetve a megyei közgyűlés elnökéhez címzett javaslatában.
(2) A Magyarország határain túl fellelhető nemzeti értékek felvételét a külhoni magyarság értéktárába bárki írásban
kezdeményezheti a MÁÉRT szakbizottság ügyrendjében foglaltak szerint.
(3) A javaslatot az 1. melléklet szerint kell elkészíteni és elektronikus úton vagy postai út esetén elektronikus adathordozón
mellékelve kell benyújtani. Valamely nemzeti értéknek a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba, illetve
a külhoni magyarság értéktárába történő felvételére irányuló javaslattétel ingyenes.
(4) A javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a javaslattevő adatait,
b) az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték adatait,
c) az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovizuális-dokumentációját,
d) a Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat, valamint
e) szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét.
(5) A települési értéktár létrehozásának lehetőségével élni nem kívánó települési önkormányzat a javaslatot
haladéktalanul megküldi a megyei közgyűlés elnöke részére, aki azt a megyei értéktár létrehozásáért felelős Megyei
Értéktár Bizottságnak vagy a Htv. 4. § (3) bekezdése szerinti intézménynek, illetve szervezetnek továbbítja.
(6) A települési értéktár létrehozásának lehetőségével élni nem kívánó fővárosi önkormányzat vagy fővárosi kerületi
önkormányzat, illetve a megyei értéktár létrehozásának lehetőségével élni nem kívánó megyei önkormányzat
a javaslatot haladéktalanul megküldi a HB elnöke részére.
7. § (1) Az értéktár bizottság, a MÁÉRT szakbizottság, illetve a Htv. 3. § (3) bekezdése vagy 4. § (3) bekezdése szerinti
intézmény vagy szervezet a hozzá beérkezett javaslatot megvizsgálja, hogy az a Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontja alapján
megalapozott-e és megfelel-e a Htv.-ben és az e rendeletben foglalt feltételeknek.
(2) Az értéktár bizottság, a MÁÉRT szakbizottság, illetve a Htv. 3. § (3) bekezdése vagy 4. § (3) bekezdése szerinti intézmény
vagy szervezet alaki vagy tartalmi hiányosságok esetén a javaslattevőt a hiányok pótlására hívja fel, és ha a javaslattevő
a hiánypótlásra való felhívásnak nem tesz eleget, illetve a hiányosság pótlásához szükséges idő figyelembevételével
megállapított határidő meghosszabbítását sem kéri, a javaslatot érdemben nem tárgyalja meg és erről a javaslattevőt
értesíti.
(3) A hiánypótlásra való felhívás teljesítésének elmulasztása nem akadálya annak, hogy a javaslattevő utóbb ugyanazon
nemzeti érték értéktárba történő felvételét kezdeményezze.
(4) A javaslat szerinti nemzeti érték adatainak a Htv. 1. § (1) bekezdés c)–e) pontjai szerinti értéktárak valamelyikébe
való felvételéről az értéktár bizottság, illetve a Htv. 3. § (3) bekezdése és 4. § (3) bekezdése szerinti intézmény vagy
szervezet, a javaslat benyújtását követő 90 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti. A javaslat szerinti
nemzeti érték adatainak a Htv. 1. § (1) bekezdés f ) pontja szerinti értéktárba való felvételéről a MÁÉRT szakbizottság
a javaslat benyújtását követő 120 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti.
(5) A 6. § (5) bekezdése szerinti esetben a Megyei Értéktár Bizottság, illetve a Htv. 4. § (3) bekezdése szerinti intézmény
vagy szervezet az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak szerint jár el és dönt a javaslat szerinti nemzeti értéknek a megyei
értéktárba való bekerüléséről.
(6) A települési és tájegységi értéktáraknak a megyei értéktárba való, a Htv. 3. §-a szerinti megküldésekor az értéktár
létrehozója javaslatot tesz arra, hogy mely nemzeti értékek felvételét javasolja a megyei értéktárba.
(7) A települési, a megyei és a külhoni magyarság értéktáraknak a HB részére történő, a Htv. 4–5. §-a és a 7. § (1) bekezdése
szerinti megküldésekor az értéktár létrehozója javaslatot tesz arra, hogy mely nemzeti értéket javasolja a Magyar
Értéktár elemeként nyilvántartani.
7. A Magyar Értéktárban nyilvántartott nemzeti értékek 8. § A HB a Magyar Értéktárban tartja nyilván
a) az értéktár bizottság vagy a MÁÉRT szakbizottság, illetve a Htv. 3. § (3) bekezdése és 4. § (3) bekezdése szerinti
intézmény vagy szervezet által a Magyar Értéktár elemeként nyilvántartani javasolt nemzeti értékek adatait,
valamint
b) azon országos jelentőségű, települési, tájegységi és megyei értéktárba nem sorolható nemzeti értékek adatait,
melyek Magyar Értéktár elemeként való nyilvántartását a Htv. 8. §-a alapján kezdeményezték.
9. § (1) A 8. § b) pontja szerinti javaslatot a 2. melléklet szerint kell elkészíteni és elektronikus úton vagy postai út esetén
elektronikus adathordozón mellékelve kell benyújtani.
(2) A javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a javaslattevő adatait,
b) a Magyar Értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték adatait,
c) a Magyar Értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovizuális-dokumentációját,
d) a Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat, valamint
e) szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét.
(3) A HB titkára a javaslatot a nemzeti érték 1. §-ban meghatározott kategóriájának megfelelő, a Htv. 16. § (1) bekezdése
szerinti szakmai ágazati szakbizottsághoz (a továbbiakban: ágazati szakbizottság) utalja.
(4) Az ágazati szakbizottság a Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának és az e rendeletben foglaltaknak való megfelelés alapján
javaslatot tesz a HB részére arról, hogy a javaslat szerinti nemzeti érték alkalmas-e arra, hogy a Magyar Értéktár
elemeként vegyék nyilvántartásba.
(5) A javaslat szerinti nemzeti érték adatainak a Magyar Értéktár elemeként való nyilvántartásba vételéről a HB
a javaslatnak a HB ülésének első napirendre tűzésétől számított 90 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban
értesíti.
(6) A 6. § (6) bekezdése szerinti esetben a HB az (1)–(5) bekezdésekben foglaltak szerint jár el és dönt a javaslat szerinti
nemzeti értéknek a Magyar Értéktárba való felvételéről.
8. Nemzeti érték hungarikummá minősítése 10. § (1) A Magyar Értéktárban nyilvántartott valamely nemzeti érték hungarikummá minősítését a Htv. 12. § (1) bekezdése
szerinti intézmények, szervezetek vagy személyek a HB elnökének címzett írásos javaslatban kezdeményezhetik.
A javaslatot a 3. melléklet szerint kell elkészíteni és elektronikus úton vagy postai út esetén elektronikus adathordozón
mellékelve kell benyújtani. Valamely nemzeti érték hungarikummá minősítésére irányuló javaslattétel ingyenes.
(2) A javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a javaslattevő adatait,
b) a Hungarikumok Gyűjteményébe felvételre javasolt nemzeti érték adatait,
c) a Hungarikumok Gyűjteményébe felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovizuális-dokumentációját,
d) a Htv. 1. § (1) bekezdés g) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat.
11. § (1) A HB titkára a javaslatot a nemzeti érték kategóriája szerinti ágazati szakbizottsághoz utalja.
(2) Az ágazati szakbizottság megvizsgálja, hogy a javaslat a Htv. 1. § (1) bekezdés g) pontja alapján megalapozott-e és
megfelel-e a Htv.-ben és az e rendeletben foglalt feltételeknek.
(3) Alaki vagy tartalmi hiányosságok esetén a HB titkára a javaslattevőt a hiányok pótlására hívja fel. Amennyiben
a javaslattevő a hiánypótlásra való felhívásnak nem tesz eleget, illetve a hiányosság pótlásához szükséges idő
figyelembe vételével megállapított határidő meghosszabbítását sem kéri, a HB titkára a javaslatot nem terjeszti a HB
elé és erről a javaslattevőt értesíti.
(4) A hiánypótlásra való felhívás teljesítésének elmulasztása nem akadálya annak, hogy a javaslattevő ugyanazon nemzeti
értéknek a Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételét ismételten kezdeményezze.
(5) Az ágazati szakbizottság a Htv. 1. § (1) bekezdés g) pontjának való megfelelés alapján javaslatot tesz a HB részére arról,
hogy a javaslat szerinti nemzeti érték alkalmas-e arra, hogy a Hungarikumok Gyűjteményébe bekerüljön.
(6) A javasolt nemzeti érték adatainak a Hungarikumok Gyűjteményébe való felvételéről a HB a javaslatnak a HB ülésének
első napirendre tűzésétől számított 90 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti.
12. § A Magyar Értéktárból hungarikummá minősített értékekről a nemzeti érték gondozója, vagy az ilyen terméket
előállító magánszemélyek vagy vállalkozások kérelmére a HB elismerő oklevelet bocsát ki.
9. A nyilvántartás és a közzététel szabályai 13. § (1) A nemzeti értékeknek az 5. § (2) bekezdése és az 1–3. melléklet II. pontja szerinti adatait a Htv. 1. § (1) bekezdés
a)–f ) pontjai szerinti értéktárakban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében az 1. §-ban foglalt szakterületenkénti
kategóriák szerint kell nyilvántartani.
(2) A közösségi oltalom alatt álló nemzeti értékek és a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek esetében
a nemzeti érték nevét, a nemzeti érték nyilvántartásáról rendelkező jogszabály számát és a nemzeti értéket
nyilvántartó adatbázis megnevezését kell az 1. §-ban foglalt szakterületenkénti kategóriák szerint nyilvántartani.
14. § (1) A települési, tájegységi, illetve megyei értéktárban a 13. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott nemzeti érték adatait
a helyi önkormányzat az önkormányzat honlapján, a 7. § (4) bekezdése szerinti döntést követően, 8 napon belül
közzéteszi.
(2) A külhoni magyarság értéktárában a 13. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott nemzeti értékek adatait
a nemzetpolitikáért felelős miniszter által kijelölt honlapon, a 7. § (4) bekezdése szerinti döntést követően, 8 napon
belül közzé kell tenni.
(3) Az ágazati értéktárakban az 5. § (2) bekezdése szerint nyilvántartott nemzeti értékek adatait a feladatköre szerint
érintett miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.
15. § A Magyar Értéktárban a 13. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott nemzeti értékek adatait a HB a nyilvántartásba vételt
követő 8 napon belül a Htv. 17. § (1) bekezdés e) pontja szerinti honlapon közzéteszi.
16. § A Hungarikumok Gyűjteményét a HB a hungarikummá minősített nemzeti érték nyilvántartásba vételét követő
8 napon belül, a Htv. 17. § (2) bekezdés d) pontja szerint, a Htv. 17. § (1) bekezdés e) pontja szerinti honlapon közzéteszi.
10. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet által vezetett nyilvántartás
17. § A Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteménye digitális formában rendelkezésre álló adatait a HB titkára küldi
meg a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet számára.
11. Záró rendelkezések 18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
19. § Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló
212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet a következő 100/A. §-sal egészül ki:
„100/A. § A miniszter a Hungarikum Bizottság elnökeként ellátott feladatkörében közzéteszi a magyar nemzeti
értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 17. § (2) bekezdés f ) pontja szerinti pályázatokat és
a Hungarikum Bizottság javaslata alapján dönt a pályázatokról.”
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.