2015. CXXI. törvény az Európai Közjogi Szervezet létrehozásáról és alapokmányáról szóló Egyezmény kihirdetéséről.

2015. CXXI. törvény az Európai Közjogi Szervezet létrehozásáról és alapokmányáról szóló Egyezmény kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad az  Európai Közjogi Szervezet létrehozásáról és alapokmányáról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2015. július 6-i ülésnapján fogadta el. EGYEZMÉNY AZ EURÓPAI KÖZJOGI SZERVEZET LÉTREHOZÁSÁRÓL ÉS ALAPOKMÁNYÁRÓL A jelen Egyezményben részes felek, felismerve a  tágan értelmezett közjog fontosságát és annak szükségét, hogy a  jogászok és a  demokratikus intézmények felkészültebb generációjának megteremtése céljából világszerte előmozdítsák a közjog tudományos, kutatási, oktatási, képzési, intézmény-építő és egyéb aspektusait, továbbá általa terjesszék az európai értékeket, abbéli meggyőződésükben, hogy jelenleg kívánatos egy megfelelő irányítással, valamint teljes körű nemzetközi jogi személyiséggel és jogállással rendelkező Európai Közjogi Szervezet (EPLO) megalakítása, tekintettel az aláíró felek azon kívánságára, hogy politikai megfontolásoktól mentesen mozdítsák elő és támogassák az Európai Közjogi Szervezet tevékenységét, tekintettel arra, hogy a Görög Köztársaság hajlandó elfogadni, hogy az Európai Közjogi Szervezet Görögországban létesítse székhelyét azt követően, hogy az Európai Közjogi Szervezet megszerezte nemzetközi jogállását, megállapodtak az alábbiakban: I. RÉSZ A SZERVEZET MEGALAKULÁSA ÉS JOGÁLLÁSA I. cikk A Szervezet 1. Ezúton nemzetközi szervezetként létrejön az  Európai Közjogi Szervezet (a továbbiakban „Szervezet” vagy „EPLO”). 2. Az EPLO teljes körű nemzetközi jogi személyiséggel, valamint a  feladatainak gyakorlásához és céljai teljesítéséhez szükséges jogképességgel rendelkezik. 3. A Szervezet tevékenységét, irányítását és személyi állományát politikai megfontolástól mentesen alakítja ki. 4. A Szervezet a jelen Egyezményben foglaltaknak megfelelően működik. II. cikk Célok és tevékenységek 1. A Szervezet célja ismeretek létrehozása és terjesztése a tágan értelmezett közjog területén – ideértve többek között a  nemzeti, az  összehasonlító és az  európai jogot, az  emberi jogokat, a  környezetvédelmi jogot stb. is –, valamint az  európai értékek közjogon keresztül történő előmozdítása világszerte. Ennek érdekében a  Szervezet tudományos, kutatási, oktatási, képzési, nevelési, intézmény-építő és egyéb tevékenységeket szervez és támogat, továbbá segítséget nyújt az  Európában és világszerte működő demokratikus intézményeknek. 2. Céljai elérése érdekében a  Szervezet jogosult mindennemű tevékenységben részt venni a  Szabályzatában foglaltaknak megfelelően, és szervei további fejlődésével párhuzamosan előmozdítja az  együttműködést más intézményekkel, szervezetekkel, testületekkel, különösen az  Egyesült Nemzetek rendszerén belül működő szervezetekkel. III. cikk A Szervezet székhelye 1. A Szervezet székhelye Görögországban, Athénban van. 2. A Szervezet a programjaihoz és tevékenységeihez szükséges támogatás érdekében jogosult más helyszínen vagy országokban képviseleteket és irodákat létesíteni. IV. cikk Jogkörök Céljainak teljesítéséhez és tevékenységeinek végzéséhez a  Szervezet rendelkezik minden olyan teljes körű jogosítvánnyal, amely bármely nemzetközi jogi személyiséggel bíró szervezetet megillet, így többek között az alábbi jogkörökkel: 1. ingatlan és ingó vagyon szerzése és azzal való rendelkezés, 2. szerződések és egyéb megállapodások kötése, 3. személyek foglalkoztatása, 4. jogi eljárásokban felperesként és alperesként való részvétel, 5. a Szervezet pénzeszközeinek és vagyonának befektetése, 6. megállapodások kötése a részes Államokkal és más nemzetközi szervezetekkel, és 7. szükség szerint egyéb törvényes intézkedések meghozása a  Szervezet céljainak érdekében a  jelen Egyezményben foglaltaknak és a Szabályzatban részletezett rendelkezéseknek megfelelően. V. cikk Jogok, kiváltságok és mentességek 1. A Tagállamok területén az EPLO, annak Tisztségviselői és munkatársai az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1946. február 13-án elfogadott „Az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről szóló egyezményben” biztosított kiváltságokat és mentességeket élvezik, mivel ezek szükségesek ahhoz, hogy feladataikat a  jelen Egyezményben foglalt elvekkel és célkitűzésekkel összhangban önállóan gyakorolhassák. 2. Az  EPLO az  egyes Tagállamok területén hivatalos kommunikációja során ugyanolyan elbánásban részesül, mint amelyben az  adott Tagállam bármely más állam diplomáciai testületeit részesíti. Az  EPLO hivatalos levelezésével és egyéb hivatalos közleményeivel szemben semmilyen cenzúra nem alkalmazható. Az  EPLO publikációival, álló és mozgó képanyagaival, hang- és filmfelvételeivel szemben semmilyen cenzúra nem alkalmazható. 3. Ezen túlmenően, a  Szervezet, annak Tisztségviselői és munkatársai a  székhely szerinti országban élvezik a  feladataik betöltéséhez szükséges valamennyi jogot, kiváltságot és mentességet. Ezeket a  kiváltságokat és mentességeket bele kell foglalni a  Görög Köztársaság Kormányával megkötendő, a  székhelyről szóló megállapodásba. Más országok a Szervezet tevékenységének támogatása céljából ezen országokban hasonló jogokat, kiváltságokat és mentességeket biztosíthatnak. VI. cikk Együttműködési kapcsolatok 1. A Szervezet együttműködési kapcsolatokat létesíthet más intézményekkel és programokkal (ideértve az egyetemeket, kutató központokat, minisztériumokat, önkormányzatokat, parlamenteket, törvényszékeket stb.), és előmozdítja az  intézményközi együttműködést. Az  együttműködésre vonatkozó részletes rendelkezéseket a Szabályzat tartalmazza. 2. A Szervezet az  Egyezményben részes felektől vagy más országokból kölcsönzött és kiküldött munkaerőt foglalkoztathat. II. RÉSZ A SZERVEZET VII. cikk Vezető Szervek Az EPLO szervezete az Általános Közgyűlésből (a továbbiakban „Közgyűlés”), az Igazgatótanácsból (a továbbiakban „Igazgatótanács”), a  Végrehajtó Bizottságból, az  Európai Tudományos Tanácsból, az  Igazgatóból és a munkatársakból áll. VIII. cikk A Közgyűlés 1. A jelen Egyezményben részes minden fél egy-egy képviselőt jelöl ki, aki a  Közgyűlés tagjaként jár el. A Közgyűlésben a részes felek mindegyike, a XXI. cikk 2. bekezdésében foglalt kivétellel, egy teljes körű jogot biztosító szavazattal rendelkezik. 2. A Közgyűlés kétévente tartja rendes üléseit, ahol áttekinti a  Szervezet tevékenységeit, valamint az  Igazgatótanács és a Végrehajtó Bizottság összetételét. Rendes ülései alkalmával a  Közgyűlés jóváhagyja a  Szervezet általános politikáját és költségvetését, és tudomásul veszi az  Igazgatótanács által benyújtott auditált pénzügyi kimutatásokat. 3. Az Igazgatótanács vagy a Közgyűlés teljes körű jogot biztosító szavazattal rendelkező tagjai egyharmadának kezdeményezésére rendkívüli ülések hívhatóak össze. 4. A Közgyűlés bármely intézkedése, amely a  Közgyűlés tagjainak személyes szavazását követelné meg, egyaránt érvényes, ha azt az ülés megtartása helyett az ilyen tagok írásbeli egyetértésével hozzák meg. 5. A jelen Egyezmény vagy a  Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, a  Közgyűlés határozatképes, ha a  teljes körű jogot biztosító szavazattal rendelkező tagok többsége jelen van; a  Közgyűlés a  határozatait a tanácskozáson teljes körű jogot biztosító szavazattal részt vevő felek többségi szavazatával hozza meg. IX. cikk Az Igazgatótanács 1. Az Igazgatótanács az  Elnökként eljáró Igazgatóból, a  Végrehajtó Bizottság tagjaiból, valamint a  részt vevő országok, nemzetközi szervezetek és egyéb, az  EPLO-val együttműködési kapcsolatot létesítő intézmények vagy programok képviselőiből áll. Az  EPLO ezen kívül meghívja az  Igazgatótanácsba az  Európai Bizottság valamely Tisztségviselőjét/munkatársát is. Az EPLO-val együttműködési kapcsolatot létesített intézmények vagy programok képviselői, valamint a  jelen Egyezménynek azon részes tagjai, akik a  Közgyűlésben nem teljes körű jogot biztosító szavazattal rendelkeznek, tanácskozási jogkört biztosító szavazattal foglalnak helyet az Igazgatótanácsban, kivéve olyan tevékenységek esetén, amelyekben aktívan részt vesznek. Ettől a  szabálytól a  Szervezet Szabályzatában foglaltak szerint el lehet térni. Az Igazgatótanács részletes összetételéről, az  egyes tagok szavazati jogairól, valamint a  követendő eljárásrendről a Szabályzat rendelkezik részletesen. 2. Az Igazgatótanács tagjait a  jelen Egyezmény hatálybalépését követően, majd azután szükség szerint az  Igazgató nevezi ki az  egyes képviselt felekkel, intézményekkel stb. történt konzultációt követően. A  kinevezést követően az  Igazgatótanács tagjai személyes minőségükben járnak el, és kormányzataik vagy szervezeteik utasításai által nem kötelezhetők. 3. Az Igazgatótanács legalább évente ülésezik funkciói ellátásához, amelyek magukban foglalják az  EPLO általános politikájának és költségvetésének jóváhagyását és az  auditált pénzügyi kimutatások tudomásulvételét. 4. A jelen Egyezmény vagy a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, az  Igazgatótanács határozatképes, ha a teljes körű jogot biztosító szavazattal rendelkező tagok többsége jelen van; az Igazgatótanács a határozatait a tanácskozáson teljes körű jogot biztosító szavazattal részt vevő tagok többségi szavazatával hozza meg. 5. Az Igazgatótanács a  Szervezet célkitűzéseit és irányítását részletesen lefektető Szabályzatot a  jelen Egyezménynek megfelelően és azt kiegészítően bocsátja ki. X. cikk A Végrehajtó Bizottság 1. A Végrehajtó Bizottság a Szervezet tudományos munkájában elért szakmai eredmények alapján kiválasztott és a  székhely szerinti országban letelepedett négy személyből, ezen felül az  elnöki tisztséget is betöltő Igazgatóból áll. 2. A Végrehajtó Bizottság tagjait a  jelen Egyezmény hatálybalépését követően, majd azután szükség szerint az Igazgató nevezi ki, elsődlegesen az Európai Tudományos Tanács tagjai közül. 3. A Végrehajtó Bizottság megvitatja és jóváhagyja a  Szervezet napi irányításával összefüggő azon intézkedéseket, amelyeket a Szabályzat nem sorol az Igazgató kizárólagos hatáskörébe. 4. A jelen Egyezmény vagy a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, a Végrehajtó Bizottság határozatképes, ha a  tagjainak többsége jelen van; a Végrehajtó Bizottság a  határozatait a  tanácskozáson jelen levő tagok többségi szavazatával hozza meg. XI. cikk Az Európai Tudományos Tanács 1. Az Európai Tudományos Tanács (ESC) az Igazgatótanács tanácsadó testülete. 2. Az ESC az ülésen jelen lévő tagok számától függetlenül határozatképes. 3. Az ESC a tagjai közül hároméves időszakra elnököt választ, amely tisztség megújítható. XII. cikk Az Igazgató 1. A Szervezet Igazgató irányítása alatt működik, akit az  ESC javaslata alapján az  Igazgatótanács bíz meg a  Szabályzatban foglalt külön eljárásrend szerint. Az  Igazgatót a  Szervezet tudományos területein elért szakmai eredményei és vezetői képességei alapján választják ki. A Szervezet székhelye szerinti országban le kell telepednie. 2. Az Igazgató feladata, hogy a Szervezetet a jelen Egyezményben, a Szabályzatban és az illetékes szervek által elfogadott egyéb politikákban foglaltaknak megfelelően működtesse és irányítsa. XIII. cikk A Szervezet munkatársai 1. A Szervezet céljainak teljesítése érdekében az  Igazgató szükség szerint kijelöli a  Szakmai és az  Általános Szolgálatok munkatársait. 2. Az EPLO munkatársai feladataikat nemzetközi köztisztviselőkként látják el, szem előtt tartva a Szervezet elveit és céljait. Magatartásuknak minden esetben meg kell felelniük a  munkájuk által megkövetelt integritás és pártatlanság elvének. 3. Kötelezettségeik teljesítése során a  munkatársak nem kérhetnek és kaphatnak utasításokat semmilyen kormányzattól vagy EPLO-n kívüli hatóságtól. Tartózkodniuk kell minden cselekedettől, amely kedvezőtlen fényt vethet nemzetközi köztisztviselői beosztásukra, és kizárólag a Szervezet felé tartoznak felelősséggel. 4. Az Igazgatótanács jóváhagyja az EPLO munkatársainak javadalmazási és juttatási tervét. Ezen kívül integrált munkavállalói sérelem-kezelési rendszert is jóváhagy. III. RÉSZ PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK XIV. cikk Finanszírozás 1. A Szervezet pénzforrásait minden jogszerű módon megszerezheti, így többek között hozzájárulásokból, önkéntes hozzájárulásokból és adományokból, tanfolyamok, szemináriumok részvételi díjaiból, projektek végrehajtásából, képzési műhelyek és szakmai segítségnyújtás díjaiból, publikációkból, minden szolgáltatási bevételből, bizalmi és alapítványi vagyonkezelésből és bankszámlákon keletkező kamatokból stb. 2. A jelen Egyezményben részes felek nem viselnek sem egyéni, sem kollektív felelősséget a  Szervezet semmilyen adósságáért, tartozásáért és kötelezettségéért. XV. cikk Külső könyvvizsgáló A Szervezet műveletei teljes körű pénzügyi könyvvizsgálat tárgyát képezik, amelyet független könyvvizsgálók évente végeznek el. A könyvvizsgálat eredményeit az Igazgatótanács és a Közgyűlés rendelkezésére kell bocsátani. IV. RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK XVI. cikk Aláírás, ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás 1. A jelen Egyezmény aláírásra nyitva áll, azt bármely állam és nemzetközi szervezet aláírhatja. 2. Az Egyezményt meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. 3. A jelen Egyezménnyel szemben fenntartás nem tehető. 4. Bármely olyan állam vagy nemzetközi szervezet, amely nem írta alá a jelen Egyezményt, utólag csatlakozhat ahhoz. 5. A Görög Köztársaság Kormánya a jelen Egyezmény Letéteményeseként jár el. XVII. cikk Hatálybalépés A jelen Egyezmény azt követően lép hatályba, hogy a  Letéteményes kézhez vette három, a  jelen Egyezményben részes fél értesítését arról, hogy a jelen Egyezmény vonatkozásában az adott részes fél nemzeti törvényei által előírt formai követelmények teljesültek. XVIII. cikk Az Egyezmény módosítása 1. A jelen Egyezményt a  Közgyűlés jogosult módosítani a  teljes körű jogot biztosító szavazattal rendelkező összes tagjának négyötödös többségi szavazása útján, feltéve hogy a  módosításról szóló értesítést annak teljes szövegével együtt legkésőbb a  módosítási javaslatról szóló szavazásra kitűzött időpont előtt négy héttel a Közgyűlés valamennyi tagjának megküldték. 2. Bármely módosítás a róla hozott határozatot követően azonnal hatályba lép. XIX. cikk A Szervezet megszűnése 1. A Szervezet megszűnhet, ha a Közgyűlés teljes körű jogot biztosító szavazattal rendelkező valamennyi tagja egyhangúlag úgy határoz, hogy a Szervezetre többé már nincs szükség vagy az már nem képes hatékonyan ellátni a funkcióit. 2. Megszűnés esetén a  Szervezet bármely vagyona, amely jogszerű pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését követően fennmarad, a  Közgyűlésnek az  Igazgatótanáccsal egyeztetett határozata szerint kiosztásra kerül a Szervezetéhez hasonló célokkal rendelkező intézmények részére. XX. cikk Az Egyezmény felmondása Az Egyezményhez csatlakozott bármely fél a  Letéteményes hivatalos értesítése útján jogosult visszavonni az  Egyezményhez való csatlakozását és elállni közgyűlési tagságától. Az  Egyezmény felmondása az  értesítésben megjelölt időpontban lép hatályba. Az  Egyezményt felmondó fél különböző kötelezettségeinek vonatkozásában az Egyezmény felmondása azon pénzügyi év végén lép hatályba, amelyben az erről szóló értesítést benyújtották. XXI. cikk Átmeneti és egyéb rendelkezések 1. A jelen Egyezmény hatálybalépését követően a  Szervezet automatikusan magába olvasztja a  Görög Köztársaság joga szerint 1995-ben megalakult Európai Közjogi Központot (EPLC) mint nemzetközi jellegű görög intézményt, és automatikusan átveszi annak jogait, kötelezettségeit, kedvezményeit, vagyonát, érdekeltségeit stb. 2. A jelen Egyezményben részes felek kötelesek elfogadni a  kötelezettséget, miszerint részvételi megállapodásuknak megfelelően támogatják a  Szervezetet. Azok a  részes felek, amelyek a  részvételi megállapodásban nem vállalják a  Szervezet támogatására vonatkozó kötelezettséget, úgy lehetnek részesei a  jelen Egyezménynek, hogy eltérő döntésükig kizárólag tanácskozási jogkört biztosító szavazattal rendelkeznek a Közgyűlésben. 3. Egyéb rendelkezés hiányában, az  államok vagy nemzetközi szervezetek által a  jogelőd EPLC-vel már megkötött részvételi megállapodások a  jelen Egyezmény értelmében tovább élnek. Ezek az  államok és nemzetközi szervezetek továbbra is képviseltetik magukat az új intézmény Igazgatótanácsában azon ésszerű időszakon keresztül, amely ahhoz szükséges, hogy a jelen Egyezmény rendelkezései szerint az EPLO tagjaivá váljanak. 4. Egyéb rendelkezés hiányában, a  jelen Egyezmény hatálybalépésekor az  EPLC Igazgatótanácsában képviselt államoktól vagy nemzetközi szervezetektől eltérő felekkel fennálló bármilyen jellegű intézményi kapcsolat a jelen okirat szerinti együttműködési kapcsolattá alakul át. 5. A jogelőd EPLC emblémája és zászlója az  EPLO emblémája és zászlója marad. Az  Igazgatótanács határozatával ezek módosíthatók. 6. A jogelőd EPLC Végrehajtó Bizottsága és Igazgatótanácsa által végzett tevékenységekre a  jelen Egyezmény vonatkozik az új Végrehajtó Bizottság és Igazgatótanács megalakulásáig. 7. A jelen Egyezmény keretein belül a  jogelőd EPLC Igazgatója a  fennálló azonos munkavégzési feltételek mellett továbbra is ellátja funkcióját mint az  EPLO Igazgatója. A  jelen Egyezmény keretén belül az  Európai Tudományos Tanács (ESC), az ESC Elnöke, valamint a jogelőd EPLC munkatársai továbbra is mint ESC, az ESC Elnöke, és mint munkatársak végzik feladatukat. 8. Ha valamely Képviselő kijelölését az  EPLO különböző szervei előírják, a  kijelölő fél dönthet úgy, hogy Helyettest is jelöl. 9. Mivel az  Európai Tudományos Tanácsban megtestesülő Európai Közjogi Csoport fontos és döntő szerepet játszik az  EPLC fejlődésében, mint azt a  létesítéséről szóló parlamenti törvény lefekteti, az  EPLO különböző szervei elsődlegesen továbbra is az Európai Tudományos Tanács tagjai közül kerülnek kiválasztásra. 10. A Görög Köztársaság elismeri, hogy a Szervezet jogosult a görög állami szervezetek, non-profit szervezetek, civil szervezetek vagy egyéb közhasznú szervezetek részére rendelkezésre álló bármilyen programban, projektben, munkafeladatban stb. való részvételre.” 4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. (2) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke