📄 Jogszabály szövege
17/2014. (X. 10.) LÜ utasítása az ügyészség honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi szervezetéről, feladatairól.
Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdése alapján az ügyészség honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi
feladatainak ellátása érdekében a következő utasítást adom ki:
Az utasítás hatálya 1. § Az utasítás hatálya
a) a Legfőbb Ügyészségre,
b) a fellebbviteli főügyészségekre,
c) a főügyészségekre,
d) a járási és járási szintű ügyészségekre és
e) az Országos Kriminológiai Intézetre
(a továbbiakban együtt: ügyészségi szerv) terjed ki.
A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tevékenység személyi feltételei
2. § (1) Az 1. § a), c) és e) pontjában felsorolt ügyészségnél a honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi (a továbbiakban:
védelmi) feladatok ellátására felsőfokú végzettséggel rendelkező honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi
megbízottat (a továbbiakban: védelmi megbízott) kell kinevezni.
(2) A főügyészségekre kinevezett védelmi megbízott intézkedési jogköre az utasításban meghatározott feladatok
tekintetében
a) a főügyészség székhelyén működő fellebbviteli főügyészségre, illetve a Fővárosi Főügyészségre kinevezett
védelmi megbízotté a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségre és
b) a főügyészség alá rendelt járási és járási szintű ügyészségekre
is kiterjed.
(3) A védelmi megbízottat a Legfőbb Ügyészségen a főtitkár, a főügyészségen – a fellebbviteli főügyészségre is kiterjedő
működés esetén a fellebbviteli főügyésszel egyetértésben – a főügyész, az Országos Kriminológiai Intézetben
az igazgató a legfőbb ügyész egyetértésével nevezi ki, illetve menti fel. A kinevezésre és felmentésre vonatkozó
javaslatát a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kabinetnek küldi meg.
(4) A védelmi feladatok irányítására, ellenőrzésére és koordinálására a legfőbb ügyész állandó Védelmi Munkacsoportot
hoz létre. A Védelmi Munkacsoportot a főtitkár vezeti. A Védelmi Munkacsoport tagjait a főtitkár javaslatára a legfőbb
ügyész bízza meg, illetve menti fel.
Az ügyészi szervezet védelmi feladatai 3. § Az ügyészség védelmi feladatainak egységes végrehajtása érdekében a Védelmi Munkacsoport
a) irányítja, ellenőrzi és koordinálja az ügyészség védelmi felkészülési tevékenységét és védekezési feladatainak
végrehajtását;
b) kialakítja a védelmi feladatok ellátásához szükséges szervezeti és működési rendet;
c) meghatározza az ügyészségi szerv
ca) védelmi intézkedési tervei elkészítésének általános, tartalmi, formai és minősítési követelményeit,
cb) különleges helyzetek bekövetkezésének megelőzése és a katasztrófák káros hatásainak csökkentése
miatt végrehajtandó feladatait,
cc) normál működési rendtől eltérő működési szabályait a kritikus infrastruktúrák sérülése esetén;
d) megállapítja az ügyészség működőképességének biztosítása érdekében a katasztrófák elleni védekezésben
részt vevő állami szervekkel való együttműködés és kapcsolattartás rendjét;
e) véleményezi az ügyészség védelmi feladataival összefüggésben elkészített intézkedési terveket;
f ) folyamatosan biztosítja
fa) a védelmi feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket,
fb) a védelmi célú működés feltételeit, beleértve az ehhez és a károk bekövetkezésének megelőzéséhez
szükséges tervezési és előkészületi tevékenységet is; g) végzi a meghagyással, a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítási feladatai végrehajtására készített
követelménytámasztói igénybejelentéssel kapcsolatos központi feladatokat;
h) javaslatot tesz az ügyészséget érintő védelmi kiadások tekintetében;
i) gondoskodik – az anyagi lehetőségek függvényében – az ügyészségi alkalmazottak védelmét szolgáló egyéni
védőeszközök
ia) központi beszerzéséről,
ib) szükség szerinti garanciális karbantartásáról;
j) közreműködik
ja) a különleges jogrendi időszakok kinyilvánításakor kiadott rendkívüli intézkedések (a Honvédelmi
Tanács, a köztársasági elnök vagy a Kormány rendkívüli intézkedései), valamint veszélyhelyzetben
a Kormány rendeletével bevezethető rendkívüli szabályok és a Kormány rendeleti felhatalmazása
alapján alkalmazható rendkívüli intézkedések végrehajtásában,
jb) az ügyészségi alkalmazottak védelmi célú tájékoztatásában, szükség esetén riasztásában;
k) ajánlásaival segíti az ügyészségi alkalmazottak védelmi felkészítését, illetve a nemzetgazdaság védelmi
felkészítése és mozgósítási feladatai végrehajtására készített tervezési feladatok végrehajtását;
l) a honvédelmi tevékenységet koordináló kormányzati szervek részére elkészíti az ügyészség védelmi
felkészülési tevékenységének helyzetéről szóló éves tájékoztatót, valamint a honvédelmi felkészítés következő
évi feladattervének összeállításához szükséges javaslatokat;
m) megkeresés esetén véleményezi a védelmi felkészítéssel kapcsolatos jogszabályok tervezeteit,
a kormány-előterjesztéseket;
n) felkérés alapján részt vesz a honvédelmi felkészítés kormányzati, illetve területi szervei által rendezett
gyakorlatokon;
o) képviseli az ügyészséget a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatala, a minisztériumok és más központi
védelmi igazgatási szervek által szervezett szakmai képzéseken, tanácskozásokon, éves értékelő értekezleteken,
illetve más védelmi tárgyú rendezvényeken.
4. § Az 1. § a), c) és e) pontjában meghatározott ügyészség védelmi feladatai ellátása érdekében
a) gondoskodik
aa) a katasztrófavédelmi veszélyeztetettségi besorolásnak megfelelő védelmi intézkedési tervek
elkészítéséről és folyamatos karbantartásáról,
ab) az ügyészségi alkalmazottak honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi felkészítéséről,
ac) a normál működéshez nélkülözhetetlen kritikus infrastruktúrák (pl. energiahordozók, víz,
hírösszeköttetés, informatikai hálózatok) megfelelő védelméről,
ad) az egyéni védőeszközök megfelelő tárolási körülményeiről és állagmegóvásáról,
ae) az ügyészségi alkalmazottak kollektív védelmét szolgáló helyiségek kijelöléséről,
af ) a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítási feladatai végrehajtására készített
követelménytámasztói igénybejelentés elkészítéséről, illetve annak szükség szerinti felülvizsgálatáról;
b) végzi a hadköteles ügyészségi alkalmazottak meghagyásával kapcsolatos feladatokat;
c) felkészül a megelőző védelmi helyzetben, rendkívüli állapotban, szükségállapotban és váratlan támadás idején,
az igazságszolgáltatásra vonatkozó rendkívüli intézkedések rendelettel történő bevezetése esetén a személyi
és a tárgyi feltételek megteremtésére;
d) kapcsolatot tart a megyei (fővárosi) és a helyi védelmi igazgatási szervekkel.
5. § (1) A védelmi megbízott köteles ismerni
a) az ügyészségi szerv környezetében lévő veszélyeztető hatásokat és katasztrófaveszélyeket, továbbá minden
olyan folyamatot és állapotot, amely közvetlenül veszélyezteti az emberi egészséget, valamint az élet- és
vagyonbiztonságot,
b) az ügyészségi szerv működési területén a veszélyeztető hatások komplex elemzése alapján készített
katasztrófavédelmi osztályba sorolást,
c) a b) pont szerinti osztályba sorolásnak megfelelő elégséges védelmi szint követelményeit,
d) az adatvédelemre és a titoktartásra vonatkozó, továbbá az adatok minősítésével kapcsolatos előírásokat.
(2) A védelmi megbízott
a) szervezi és irányítja az ügyészségi alkalmazottak védelmi felkészítését, valamint a védelemmel összefüggő
feladatok ellátását; b) kidolgozza az ügyészségi szerv védelmi feladatainak ellátását tartalmazó intézkedési terveket, és gondoskodik
évenkénti aktualizálásukról;
c) végzi az ügyészségi szervek meghagyás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos tevékenységét;
d) figyelemmel kíséri
da) az egyéni védelmet szolgáló védőeszközök tárolási körülményeit, állagmegóvását,
db) a kritikus infrastruktúra-védelemmel kapcsolatos intézkedéseket,
dc) a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítási feladatai végrehajtására készített
igénybejelentést, illetve annak szükség szerinti felülvizsgálatát;
e) kapcsolatot tart a megyei (fővárosi) védelmi bizottság titkárságával, a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi
igazgatósággal és a Védelmi Munkacsoporttal.
(3) A védelmi megbízott a védelmi feladatok ellátásával kapcsolatos tevékenységről az előző évre vonatkozóan
éves jelentést készít, amelyet a tárgyévet követő január 15-éig a szolgálati út betartásával megküld a Védelmi
Munkacsoportnak.
Intézkedési tervek és típusaik 6. § Az ügyészségi szerv a védelmi feladatai ellátására a Védelmi Munkacsoport által meghatározott határidőre intézkedési
terveket készít. A tervek tartalmazzák az ügyészségi szerv legfontosabb felkészülési feladatait és az ügyészségi
objektumokat érintő veszélyeztetettség esetén, valamint a különleges jogrendi időszakokban végrehajtandó
alapvető intézkedéseket.
7. § (1) A riasztási terv az ügyészségi alkalmazottak értesítésére, berendelésére és készenlétbe helyezésére, az ügyeleti
szolgálat létrehozására és működtetésére, a kapcsolattartás megszervezésére vonatkozik.
(2) A szervezeti és működési rend terve az ügyészségi szerv működését befolyásoló, különleges jogrendi időszakokban
bevezetendő rendkívüli szabályokat és intézkedéseket, az ezekből adódó szervezeti változásokat, a meghagyási
feladatok és a biztonsági intézkedések rögzítését tartalmazza.
(3) Az ellátási terv a különleges jogrend időszaki működése tárgyi és pénzügyi feltételeinek biztosítását, az objektumés gépjárműszükséglet, az alapvető közszolgáltatási (villamos energia, gázellátás, távfűtés, vízfogyasztás, mobil és
vezetékes hírközlési kapacitások) igények felmérését, a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítási feladatai
végrehajtására készített követelménytámasztói igénybejelentés alapadatainak feltüntetését szabályozza.
(4) A polgári védelmi és katasztrófavédelmi terv az ügyészségi szerv által végrehajtandó polgári védelmi feladatok
és az ügyészségi objektumok katasztrófa-veszélyeztetettségéből következő védelmi intézkedések okmányba
foglalására, az ügyészségi alkalmazottak védelmének megszervezésére vonatkozik.
A tervezés rendje 8. § (1) Az 1. § a), c) és e) pontjában felsorolt ügyészség a 7. §-ban meghatározott terveket saját szervezeti egységeire
vonatkozóan készíti el.
(2) A főügyészség a székhelyén működő fellebbviteli főügyészség – a Fővárosi Főügyészség a Fővárosi Fellebbviteli
Főügyészség – és az alárendelt járási és járási szintű ügyészségek tekintetében riasztási tervet, valamint polgári
és katasztrófavédelmi tervet készít. A főügyészség a főügyészségi szervezeti és működési rend tervben, valamint
a főügyészségi ellátási tervben a saját adatai mellett a fellebbviteli főügyészség, a járási és járási szintű ügyészségek
adatait is szerepelteti.
9. § (1) Az intézkedési tervek elkészítése a személyzeti, valamint a gazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egységek
vezetőinek közreműködésével a védelmi megbízott feladata.
(2) A főügyészségi védelmi megbízott
a) a fellebbviteli főügyészség intézkedési terveit a fellebbviteli főügyész,
b) a járási és járási szintű ügyészség intézkedési terveit a járási vezető ügyész
által kijelölt ügyészségi alkalmazott közreműködésével készíti el.
(3) Több ügyészségi szerv egy objektumban történő elhelyezése esetén a tervező szervek intézkedési terveiket önállóan,
de a többi ügyészségi szerv terveire figyelemmel készítik el. A tervezés során az ügyészségi szervek kötelesek
együttműködni és olyan terveket létrehozni, amelyek leghatékonyabban szolgálják az ügyészség védelmi feladatainak
ellátását.
(4) Nem ügyészségi szervvel közös objektum használata esetén az ügyészségi szerv – figyelemmel a nem ügyészségi
szerv terveire – a (3) bekezdésben meghatározottak szerint készíti el terveit.
10. § (1) Az ügyészségi szerv intézkedési tervei összeállítása során egyezteti az irányítás és együttműködés rendjét a megyei
(fővárosi) védelmi bizottsággal. Az ügyészségi szerv a polgári és katasztrófavédelmi terv tekintetében az elégséges
védelmi szint és az alkalmazandó védelmi intézkedések meghatározásához a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi
igazgatóság állásfoglalását kéri.
(2) Az elkészített és egyeztetett intézkedési terveket véleményezés céljából a Védelmi Munkacsoport részére kell
megküldeni. A Védelmi Munkacsoport a tervek tartalmi és formai elemeinek véleményezésén túl állást foglal azok
jóváhagyhatóságáról. Az esetlegesen szükséges javításra vonatkozó észrevételeit a Védelmi Munkacsoport a tervet
készítő szerv vezetője részére küldi meg.
(3) A Védelmi Munkacsoport által jóváhagyásra engedélyezett intézkedési terveket
a) a Legfőbb Ügyészségen a legfőbb ügyész,
b) a fellebbviteli főügyészségen a riasztási terv, valamint a polgári és katasztrófavédelmi terv tekintetében
a fellebbviteli főügyész, a további tervek tekintetében – a fellebbviteli főügyésszel egyetértésben – az illetékes
főügyész,
c) a főügyészségen a főügyész,
d) az Országos Kriminológiai Intézetben az igazgató,
e) a járási és járási szintű ügyészségen az illetékes főügyész
hagyja jóvá.
11. § (1) A riasztási tervet, valamint a szervezeti és működési rend tervét a minősített adat védelméről szóló 2009. évi
CLV. törvény 5. § (4) bekezdés d) pontjára figyelemmel „Korlátozott terjesztésű!” minősítési jelöléssel kell ellátni.
(2) A személyes adatok (lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, egyéb elérhetőségek) csak a honvédelemről és
a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény
egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § b) pontjában
foglalt feladatok teljesítése érdekében használhatók fel.
12. § Az intézkedési terveket 3 példányban kell elkészíteni, amelyekből
a) az 1. számú példányt a tervező szerv vezetője,
b) a 2. számú példányt a Védelmi Munkacsoport,
c) a 3. számú példányt a megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke
kapja.
13. § (1) A jóváhagyott tervek mellékleteiben szereplő
a) személyes adatokat (név, lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, egyéb elérhetőségi módok),
b) az ügyészségi szerv működésével kapcsolatos adatokat (engedélyezett és tényleges létszám, szervezeti
egységek, a meghagyásra tervezett beosztások, az épületek helyrajzi száma, címe, területe, alaprajza,
az energiahordozók és víz, távközlési mutatók, elektronikus levelezési címek, a gépjárművek típusa, forgalmi
rendszáma, futásteljesítménye, hajtó- és kenőanyag felhasználása),
c) a létszám és az egyéni védőeszköz-ellátottságra, az ügyészségi alkalmazottak kollektív védelmét szolgáló
helyiségekre, továbbá a település katasztrófavédelmi besorolására, valamint a veszélyforrások mennyiségére
és minőségére vonatkozó adatokat
első alkalommal 2015. november 30-áig, majd ezt követően minden év november 30-áig pontosítani kell.
(2) A pontosítás megtörténtéről a Védelmi Munkacsoportot írásban tájékoztatni kell a tárgyév december 15. napjáig.
(3) A tervek pontosítását a mellékletek átdolgozásával a védelmi megbízott végzi, és gondoskodik a módosított
mellékletek cseréjéről. A meghagyás előkészítésére vonatkozó szabályok 14. § (1) Az ügyészségen a hadköteles ügyészségi alkalmazottak katonai szolgálatra történő behívás alóli ideiglenes
mentesítésének előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat az 1. § a), c) és e) pontjában felsorolt
ügyészségek (a továbbiakban együtt: meghagyásba bevont szerv) teljesítik. Ennek részeként a főügyészség ellátja
a székhelyén működő fellebbviteli főügyészségre és az alárendelt járási és járási szintű ügyészségekre vonatkozó
feladatokat is. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség meghagyással kapcsolatos feladatait a Fővárosi Főügyészség
teljesíti.
(2) A meghagyás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos tevékenységet a védelmi megbízott a személyzeti
feladatokat ellátó szervezeti egység bevonásával végzi.
15. § (1) A meghagyásba bevont szerv a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve
(a továbbiakban: adatfeldolgozó szerv) által vezetett nyilvántartáshoz meghagyási jegyzéket készít.
(2) A meghagyásba bevont szerv a meghagyási jegyzéket első alkalommal 2015. augusztus 31-éig, ezt követően
háromévente november 30-áig – a meghagyási jegyzékben szereplő adatok változása esetén a változást követő
8 napon belül – megküldi a Védelmi Munkacsoport részére, aki azt továbbítja az adatfeldolgozó szervnek.
16. § (1) A meghagyásba bevont szerv a meghagyási névjegyzék előkészítése érdekében 2015. augusztus 31-éig kijelöli
a meghagyással érintett munkaköröket.
(2) A meghagyással érintett munkaköröket évente egy alkalommal, november 30-áig – szervezeti változás esetén soron
kívül – felül kell vizsgálni.
(3) A meghagyás előkészítésével kapcsolatos okmányokat a szervezeti és működési rend terv mellékleteként kell kezelni.
17. § (1) A munkakörükben meghagyásban részesülő, az R.-ben meghatározott I. kategóriába tartozó hadkötelesek
névjegyzékét a Védelmi Munkacsoport állítja össze.
(2) A meghagyásba bevont szerv az I. kategóriába nem tartozó hadkötelesekről a hadkötelezettség bevezetését követő
5 napon belül meghagyási névjegyzéket készít, és e határidőn belül megküldi a Védelmi Munkacsoport részére, aki
azt soron kívül továbbítja az adatfeldolgozó szervnek.
(3) A meghagyási névjegyzéket érintő változás esetén a módosított meghagyási névjegyzéket a meghagyásba bevont
szerv a változást követő 8 napon belül megküldi a Védelmi Munkacsoport részére.
18. § (1) A meghagyás előkészítését és végrehajtását a Védelmi Munkacsoport útmutató összeállításával segíti.
(2) A Védelmi Munkacsoport e feladatra kijelölt tagja a meghagyásba bevont szerv vezetőjének előzetes értesítésével
valamennyi szervnél jogosult a meghagyás előkészítésének és végrehajtásának vizsgálatára. A vizsgálat megállapítása
az R. 69. §-a alapján a Honvéd Vezérkar főnöke vagy az általa kijelölt személy által végzett ellenőrzéssel ellentétben
nem állhat.
19. § (1) A meghagyásba bevont szerv a meghagyási jegyzéket és a meghagyási névjegyzéket 3 példányban készíti el,
amelyből 1 példányt saját irattárába helyez, 2 példányt pedig elektronikus úton vagy az elektronikus adathordozó
postai úton történő megküldésével a Védelmi Munkacsoport részére terjeszti elő.
(2) Az elektronikus, illetve a postai úton történő adattovábbítást a Védelmi Munkacsoport által meghatározott
biztonságos módon kell végrehajtani.
(3) A Védelmi Munkacsoport a hozzá érkezett adatszolgáltatásokat saját nyilvántartásába veszi és 1 példányt irattárba
helyez.
Hatálybalépés 20. § Ez az utasítás a közzétételét követő második hónap első napján lép hatályba.
Dr. Polt Péter s. k.,
legfőbb ügyész
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.