23/2011. (III. 8.) Korm. rendelete a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről.

23/2011. (III. 8.) Korm. rendelete a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről. A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed azokra az alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre, amelyeket a) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményen, tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építményben, építményen, vagy tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben (a továbbiakban együtt: építmény) tartanak; b) az a) pontban foglaltak kivételével a szabadban tartanak és a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja (a továbbiakban: szabadtéri rendezvény). (2) A rendeletet nem kell alkalmazni a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre; b) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre; c) a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek által szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre; d) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és e) a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. építmény üzemeltetője: az építményt jogszabály vagy szerződés alapján működtető természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó; 2. zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, a vendégek szórakoztatását szolgáló zenés, táncos esemény; 3. rendszeres rendezvény: adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott rendezvény; 4. alkalmi rendezvény: adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követő napon megtartott rendezvény. 1. Zenés, táncos rendezvény tartására vonatkozó szabályok 3. § (1) Zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában tartható. (2) Az engedély nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez, illetve a meghatározott termékek forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól. Az engedély iránti kérelem a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály szerinti működési engedély iránti kérelemmel, valamint bejelentéssel együtt is benyújtható. (3) Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) adja ki. Az engedély iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 20 nap. (4) Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként részt vesz a) a higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete, b) a meglévő építmény tekintetében az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak, a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási terveknek való megfelelés kérdésében az általános építésügyi hatóság, a sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatóság vagy a műemlékeket engedélyező építésügyi hatóság, kivéve, ha ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt adott ki, c) a környezetvédelemmel, a hulladékkezeléssel, valamint a zaj- és rezgésvédelemmel összefüggő szakkérdésekben első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, d) a jogszabályban előírt tűzvédelmi követelmények érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben a tűzvédelmi hatóság, e) a tevékenység közbiztonságra gyakorolt hatásával, a személy- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos szakkérdésekben a rend őrség. (5) Amennyiben az engedély és a működési engedély iránti kérelmet a kérelmező egyszerre nyújtja be, a szakhatóságok az ellenőrzést mind az engedély, mind a működési engedély feltételei vonatkozásában egyszerre folytatják le. (6) A bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység bejelentésével egyidejűleg benyújtott engedély iránti kérelem esetében a hatósági ellenőrzéseket mind az engedély, mind a bejelentett kereskedelmi tevékenység feltételei vonatkozásában egyszerre, az engedély kiadását megelőzően kell lefolytatni. A bejelentést követő harminc napon belül nincs szükség újabb hatósági ellenőrzések lefolytatására. 4. § (1) Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője nyújtja be. (2) Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény használatának jogcímét. 5. § (1) Az engedély iránti kérelemhez a kérelmező csatolja a) a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat, b) a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát, c) a zenés, táncos rendezvény megnevezését, d) a zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését, e) a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot, f) a biztonsági tervet, g) amennyiben ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, a tűzvédelmi szabályzatot, h) az építésügyi hatóság szakhatósági közreműködéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt két példányban és a tervezői nyilatkozatot. (2) Az engedélyezési eljárásban a jegyző a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle megtartásáról intézkedik. A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe foglalhatják. A helyszíni szemléről a jegyző értesíti az Országos Mentőszolgálatot. (3) A jegyző a helyszíni szemléről szóló értesítést az engedély iránti kérelemben megjelölt adatokkal együtt küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz az ügyfél által írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti. (4) A jegyző az eljárás során az ügyfelek adatait és a zenés, táncos rendezvény helyszínéül szolgáló építmény vagy terület tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be. 6. § (1) A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a zenés, táncos rendezvényt az 1. melléklet szerinti nyilvántartásba veszi, és a 2. melléklet szerinti igazolást állít ki. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, azt a jegyző az önkormányzat honlapján közzéteszi. (2) A jegyző az engedély tárgyában hozott határozatot közli a) a fogyasztóvédelmi hatósággal, valamint b) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével és a munkaügyi felügyelőségével. 7. § (1) Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek. (2) A jegyző az adatokban bekövetkezett változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi, és a módosított adatoknak megfelelő engedélyről szóló igazolást ad ki. (3) Amennyiben a módosítás olyan jellegű, hogy az valamely szakhatóság jogkörét érinti, arról a jegyző az érintett szakhatóságot értesíti. Amennyiben a szakhatóság nyilatkozata alapján szükséges, a jegyző új engedélyezési eljárást folytat le. (4) A tevékenység megszüntetését a 2. melléklet szerinti igazolás leadásával egyidejűleg haladéktalanul be kell jelenteni a jegyzőnek. A bejelentés alapján a jegyző az engedélyt visszavonja, és a zenés, táncos rendezvényt törli a nyilvántartásból. (5) A jegyző a nyilvántartásban foglalt adatokban bekövetkezett változást, valamint az adatváltozás tárgyában hozott határozatot haladéktalanul közli a 3. § (4) bekezdésében és a 6. § (2) bekezdésében meghatározott hatóságokkal. 2. A biztonsági terv 8. § A biztonsági terv tartalmazza: a) a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét; b) a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét; c) a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását; d) a biztonsági személyzet létszámát; e) az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást; valamint f) szabadtéri rendezvények esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzését. 3. Az üzemeltető, illetve a szervező kötelezettsége 9. § (1) A zenés, táncos rendezvény szervezője felel a biztonsági tervben meghatározott előírások betartásáért. (2) A zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatnak, a biztonsági tervnek és a tűzriadó tervnek a zenés, táncos rendezvény helyszínén a vendégek számára látható, hozzáférhető helyen történő elhelyezéséért, valamint az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételéért az üzemeltető és a szervező felel. (3) A zenés, táncos rendezvény szervezője gondoskodik elsősegély nyújtására képzett személyzet helyszíni jelenlétéről. 4. A szervezőre, illetve a biztonsági személyzetre vonatkozó szabályok 10. § (1) Zenés, táncos rendezvényt a helyiség üzemeltetője, vagy kulturális rendezvényszervezői, vagy rendezvény és konferenciaszervezői képesítéssel rendelkező rendezvényszervező szervezhet. (2) A zenés, táncos rendezvény biztosítását a zenés, táncos rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzet végzi. (3) Ha a jóváhagyott biztonsági tervben a biztonsági személyzet létszáma a tíz főt eléri, akkor a biztonsági személyzet legalább egy tagjának biztonságszervezői, legalább három tagjának rendezvénybiztosító képzettséggel kell rendelkeznie. (4) A rendezvény szervezője, illetve a biztonsági személyzet tagja a képzettségét igazoló okiratot vagy annak másolatát a zenés, táncos rendezvény ideje alatt köteles magánál tartani és hatósági ellenőrzés esetén felmutatni. 11. § A rendezvény szervezője a) amennyiben ezt előre meghirdette, korlátozhatja a fiatalkorúak zenés, táncos rendezvény helyszínére való belépését olyan módon, hogy a zenés, táncos rendezvény helyszínére történő belépést az életkort igazoló okmány elő zetes felmutatásához, b) a beléptetést a fiatalok alkohollal történő kiszolgálásának megelőzése, esetleges alkoholfogyasztásuk ellenőrizhetősége érdekében a fiatalkorúak számára megkülönböztető jelzéssel ellátott belépőjegyhez (kártyához, karszalaghoz) kötheti. 5. Az ellenőrzésre vonatkozó közös szabályok 12. § (1) Zenés, táncos rendezvények ellenőrzésére jogosult: a) a jegyző; b) valamennyi, az engedélyezési eljárásban részt vett szakhatóság; c) bármely hatóság, amelyet más jogszabály az ellenőrzésre feljogosít. (2) Az ellenőrzésre jogosult hatóságok (a továbbiakban: hatóság) ellenőrzési tevékenységét a jegyző hangolja össze. 6. A rendszeres rendezvények helyszínének általános ellenőrzése 13. § (1) A hatóság – az építésügyi hatóság kivételével – egy éven belül legalább egyszer köteles a rendszeres rendezvények helyszínét ellenőrizni olyan időben, amikor ott nem tartanak zenés, táncos rendezvényt. (2) Ha a zenés, táncos rendezvény helyszíne a jogszabályi feltételeknek nem felel meg és a jogsértés másként nem orvosolható, illetve a jogszabályi feltételeknek való megfelelés más módon nem biztosítható, a jegyző az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra zenés, táncos rendezvény tartását megtiltja. (3) A jegyző az engedélyt visszavonja, illetve a rendezvény tartását megtiltja, ha a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, b) a rendezvény szervezője a (2) bekezdés szerinti határozatban meghatározott időtartam alatt nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak. (4) A jegyző a (2)–(3) bekezdés alapján hozott határozatát közli a hatóságokkal. 7. A rendezvények időpontjában történő ellenőrzés 14. § (1) Az alkalmi rendezvényt a hatóság szükség szerint ellenőrzi. (2) A rendszeres rendezvény helyszínén a zenés, táncos rendezvények időpontjában egy éven belül – az építésügyi hatóság, valamint a munkaügyi és munkavédelmi hatóság kivételével – minden hatóság köteles legalább két ellenőrzést végezni. A hatósági ellenőrzés koordinálását a jegyző végzi. Az ellenőrzés végrehajtása során a hatóság törekszik arra, hogy a zenés, táncos rendezvény résztvevőit a lehető legkisebb mértékben zavarja. (3) A hatóság az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra, jogsértésekre tekintettel – a külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeken túl – az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja: a) figyelmeztetés, ha a zenés, táncos rendezvény helyszínén a hatóság első ízben állapított meg jogsértést, kivéve az (5) bekezdésben szabályozott eseteket; b) felszólítás a hiányosságok meghatározott időn belüli pótlására; c) a tapasztalt jogsértésről ideiglenes intézkedés nélkül értesíti a jegyzőt és eljárást kezdeményez; d) a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszti. (4) Az ellenőrzést végző hatóság a (3) bekezdés alapján tett intézkedésekről – a c) pont kivételével – a következő munkanapon tájékoztatja a jegyzőt. (5) Amennyiben az ellenőrzést végző hatóság az alábbi jogsértéseket tapasztalja, köteles a külön jogszabályban meghatározott ideiglenes intézkedés keretében a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszteni: a) a rendezvényhelyszín engedély iránti kérelemben meghatározott befogadóképességének nyilván valóan jelentős túllépése; b) a biztonsági tervben meghatározott számú biztonsági személyzet hiánya; c) az engedély hiánya; d) a zenés, táncos rendezvény folytatása az élet- vagy testi épség veszélyeztetésével jár; e) a zenés, táncos rendezvény folytatása a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti. 8. Hatálybalépés 15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. 9. Átmeneti rendelkezések 16. § Az e rendelet hatálya alá tartozó zenés, táncos rendezvény a rendelet hatálybalépésétől számított kilencven napon túl csak e rendeletben meghatározott engedéllyel tartható. 10. Módosuló jogszabályok 17. § A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése a következő g)–j) ponttal egészül ki: [A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként – a (2)–(4) bekezdésben, a 4. §-ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot jelöli ki, amely] „g) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatásával, illetve a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelésével járó tűzvédelmi helyzetre kiható változást ellenőrzi, h) az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig megtiltja, ha ha) a helyiségben, az önálló rendeltetési egységben, az építményben, a szabadtéren a megengedett maximális befogadóképességet meghaladják, vagy azt az arra kötelezettek a Tűzvédelmi Szabályzatban nem állapították meg, vagy a kiürítési feltételeket nem biztosítják, hb) a tűzvédelmi helyzetre kiható és a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolását megváltoztató tevékenységet nem engedélyeztették a tűzvédelmi hatósággal, szakhatósággal vagy az engedélyezettől kedvezőtlenül eltérnek, i) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér területén tűzvédelmi használati szabályok betartását ellenőrzi, j) az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott szabálysértés esetében eljáró hatóság.” 18. § (1) A tűzvédelmi bírságról szóló 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [Tűzvédelmi bírság szabható ki] „a) tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az aa) közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetve tüzet idézett elő, ab) veszélyezteti az építményt, a létesítményt vagy a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket, ac) az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értékeket, ad) gátolja, nehezíti a tűzoltóság beavatkozását, ae) akadályozza, veszélyezteti az oltóvíz ellátást vagy annak felhasználását; b) a tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóvízen kívüli egyéb oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetve rendeltetéstől eltérő – engedély nélküli – használatáért;” (2) Az R1. 1. §-a a következő k) ponttal egészül ki: [Tűzvédelmi bírság szabható ki] „k) jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban előírt időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatok elmulasztásáért.” (3) Az R1. 3. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [Az (1) bekezdésben meghatározott bírság összegek kiszabásánál a következőket kell figyelembe venni:] „b) az 1. § a) pontjában meghatározott szabályszegés esetén, ha azt jogszabályban rögzített a tűzvédelmi használati szabály megszegésével valósították meg, akkor ba) tűz esetén legfeljebb 2 000 000 Ft, bb) veszélyhelyzet előidézése esetén legfeljebb 1 000 000 Ft, bc) tömegtartózkodás céljára szolgáló létesítmény esetén legfeljebb 3 000 000 Ft; c) az 1. § b) pontjában meghatározott szabályszegés esetén legalább 200 000 Ft;” 19. § Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. melléklete e rendelet 3. mellékletében foglaltak szerint módosul. 20. § E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elő zetes bejelentése megtörtént. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök