📄 Jogszabály szövege
55/2009. (X. 16.) IRM rendelete a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról.
A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 29. § b) pont ba) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és
rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § k) pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában
a) jármű: közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is,
b) szabálytalan megállás és várakozás: a járműnek a közúti közlekedési szabályokat sértő, valamint a közterület
rendeltetésére vagy a használatára vonatkozó jogszabályi elő írásoktól eltérő elhelyezése,
c) üzemben tartó: a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett nyilvántartásba
bejegyzett üzemben tartója – kivéve, ha üzembentartói jog változását tartalmazó okirat ennek ellenkezőjét
igazolja –, vagy a telephely szerinti ország hatósága által kibocsátott okiratba (forgalmi engedély) bejegyzett
üzemben tartója.
Az intézkedések közös szabályai 2. § (1) A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továb biak ban: Kftv.) 1. § (2) bekezdése alapján létrehozott
közterület-felügyelet, illetve a Kftv. 1. § (3) bekezdése szerint a polgármesteri, főpolgármesteri hivatalban alkalmazott
közterület-felügyelő (a továb biak ban együtt: felügyelet) a kerékbilincs alkalmazásának, illetve a jármű elszállításának,
tárolásának (a továb biak ban együtt: intézkedés) végrehajtásához felelősségbiztosítással rendelkező közreműködőt is
igénybe vehet.
(2) A Kftv. 20. § (7) bekezdésében meghatározott közreműködő igénybevétele esetén a kerékbilincs felszerelése, továbbá
a jármű elszállítása során a szállító járműre történő felrakodás, illetve a vontató járműhöz történő rögzítés csak
közterület-felügyelő (a továb biak ban: felügyelő) jelenlétében történhet. A kerékbilincs leszerelése, valamint az
elszállított jármű visszaadása – a felügyelő ellentétes rendelkezése hiányában – a felügyelő jelenléte nélkül is
végezhető.
3. § Az intézkedéssel kapcsolatos tájékoztatásról, továbbá az intézkedés megszüntetéséhez szükséges ügyintézésről, így
különösen a költségek befizetésének lehetővé tételéről, a kerékbilincs leszereléséről, a tárolóhelyen a jármű
visszaadásáról folyamatos ügyeleti szolgálat keretében kell gondoskodni.
4. § (1) Az intézkedés végrehajtása során úgy kell eljárni, hogy a járműben sérülés vagy egyéb károsodás ne keletkezzen.
(2) Az intézkedés megkezdésekor az üzemben tartó személyének megállapítása céljából a járművet ellenőrizni kell
a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett nyilvántartásban.
(3) Ha a nyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét vagy
telefonszámát, akkor egy alkalommal meg kell kísérelni az üzemben tartó értesítését az intézkedés megkezdéséről.
(4) Ha az üzemben tartó a (3) bekezdés szerinti értesítésre adott válaszában jelzi, hogy 15 percen belül a helyszínre érkezik,
és a járművet eltávolítja, akkor az intézkedést fel kell függeszteni. Ha ez az időtartam eredménytelenül eltelt, az
intézkedést folytatni kell.
5. § (1) Az intézkedés során a felügyelő képfelvételt, vagy kép- és hangfelvételt (a továb biak ban: felvétel) készít az elkövetett
jogsértés bizonyíthatósága érdekében.
(2) Az intézkedést azonnal félbe kell szakítani vagy meg kell szüntetni, ha a járműhöz visszaérkező üzemben tartó vagy
a jármű használója azt kéri, és az intézkedésnek a melléklet 5. pontja szerint számított csökkentett költségét megtéríti,
valamint a szabálytalanságot megszünteti.
(3) A csökkentett költség akkor számítható fel, ha a felügyelő rendelkezésére a jármű rögzítését vagy elszállítását végző
személy a helyszínre érkezett, és a jármű rögzítésének vagy elszállításának előkészületét megkezdte.
(4) Az üzemben tartó vagy a jármű használója a felügyelőhöz, a felügyelethez, illetve a közreműködőhöz intézett
bejelentésére – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül
a jármű rögzítésének megszüntetését, illetve az elszállított jármű átadását lehetővé kell tenni, ha az üzemben tartó
vagy a jármű használója az intézkedés költségét megtéríti, illetve a befizetés tényét az készpénzátutalási megbízás
feladóvevényével vagy banki átutalást igazoló okirattal igazolja.
(5) Az intézkedés megszüntetését a bejelentéstől számított két órán belül kell lehetővé tenni.
(6) A bejelentés során az intézkedés megszüntetésének várható időpontjáról a bejelentőt tájékoztatni kell.
Az intézkedés költségei 6. § (1) Az üzemben tartó vagy a jármű használója – az e rendeletben meghatározott kivételekkel – köteles a kerékbilincs
alkalmazásával, a jármű elszállításával, tárolásával és őrzésével, valamint a jármű értékesítésével kapcsolatban
felmerülő költségek térítéseként a mellékletben meghatározott összeget, valamint a regisztrált bontó-hulladékkezelő
részére történő átadással járó költségeket (a továb biak ban együtt: költség) megfizetni.
(2) Ha a jármű elszállítására a 11. §-ban foglaltak miatt került sor, a kerékbilincs alkalmazásának költségeit is meg kell
fizetni.
(3) A költség megfizetésére a jármű rögzítésének megszüntetése előtt és az 5. § (2) bekezdése esetén a helyszínen, illetve
a jármű elszállítása esetén a jármű átvételekor a tárolóhelyen is sor kerülhet. A befizetés tényét a 7. § szerinti,
a költségek megfizetését igazoló átvételi elismervény, illetve az készpénzátutalási megbízás feladóvevénye vagy
a banki átutalást igazoló irat igazolja.
(4) Ha az intézkedés megszüntetésére jogosult az 5. § (5) bekezdésben meghatározott időtartamot legalább harminc
perccel túllépi, az intézkedésnek a melléklet 5. pontja szerint számított csökkentett költségét kell megtéríteni.
(5) Ha az intézkedés megszüntetésére jogosult a (4) bekezdésben, a (6) bekezdés c) pontjában, valamint az 5. §
(5) bekezdésében meghatározott időtartamon belül az intézkedés megszüntetése érdekében a helyszínre
megérkezett, és az intézkedés megszüntetésének feltételei nem állnak fenn, a (4) bekezdésben és a (6) bekezdés
c) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók.
(6) Nem kell a költséget megfizetni, illetve a már megfizetett költséget haladéktalanul vissza kell téríteni, ha
a) az intézkedésre okot adó szabálytalan megállás és várakozás miatt a szabálysértési vagy közigazgatási hatósági
eljárásban jogsértést nem állapítottak meg,
b) az intézkedés jogszerűtlen volt,
c) az intézkedés megszüntetésére jogosult helyszínre érkezése az 5. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamot
legalább egy órával túllépi.
(7) Az intézkedés a költség megtérítése előtt az e rendeletben foglalt kivételek esetében szüntethető meg.
(8) A befizetett költség a Kftv. 1. § (2) bekezdése alapján létrehozott közterület-felügyelet vagy – a Kftv. 1. § (3) bekezdése
esetén – a polgármesteri, főpolgármesteri hivatal bevételét képezi, amelyet az e rendeletben foglalt feladatok
finanszírozására kell fordítani.
7. § A felügyelő, illetve a közreműködő az intézkedés költségeinek megfizetéséről átvételi elismervényt állít ki, valamint az
üzemben tartó vagy a jármű használója a jármű birtokba vételét átvételi elismervényen igazolja. A jármű birtokba
vételét igazoló elismervény tartalmazza a jármű átvételének időpontját.
A jármű kerékbilinccsel történő rögzítésének szabályai 8. § A Kftv. 20. § (6) bekezdésében meghatározott körülmények fennállása esetén sem rögzíthető
a) a tűzcsapnál vagy tűzcsapszekrénynél álló jármű,
b) a tűzoltási felvonulási úton álló jármű,
c) a veszélyes anyagot szállító jármű,
d) a közúti forgalom folyamatosságát, biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyeztető jármű,
e) a megkülönböztető fény- és hangjelző készülékkel jogszerűen felszerelt jármű,
f) a figyelmeztető fényjelzést jogszerűen alkalmazó jármű,
g) a mozgáskorlátozott személy (ille tő leg az őt szállító személy) járműve, ha a mozgásában korlátozott személy
parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött úgy helyezték el, hogy előlapja a hatályosság és
a jogosultság ellenőrzése céljából teljes egészében látható,
h) a DT betűjelű különleges rendszámtáblával rendelkező jármű,
i) a sürgősségi orvosi szolgálat ellátására utaló, jogszabályban meghatározott jelzéssel ellátott jármű,
j) út menti ingatlan autóbehajtójánál elhelyezett jármű.
9. § (1) A jármű rögzítésekor a jármű szélvédőjére és arra az ajtajára, amelyen keresztül a jármű vezetője a kormánykerék mögé
ülhet, illetve, ha ez nem lehetséges, jól látható módon a járműre a kerékbilincs felszerelésére történő tájékoztatást kell
elhelyezni.
(2) A tájékoztatás tartalmazza
a) a felügyelet, és a közreműködő megnevezését, székhelyét és telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, ahol az
intézkedés megszüntetése kezdeményezhető,
b) az intézkedés időpontját,
c) az intézkedés okát a jogalap megjelölésével,
d) figyelmeztetést, hogy a kerékbilincs leszerelése előtt a jármű sérülés nélkül nem helyezhető üzembe,
e) az intézkedés költségét, továbbá befizetésének és igazolásának módját,
f) figyelmeztetést, hogy a jármű rögzítése csak az intézkedés költségének megfizetése után szüntethető meg,
g) a jármű elszállítására és értékesíthetőségére történő figyelmeztetést,
h) a felvétel készítésére vonatkozó tájékoztatást,
i) az intézkedő felügyelő azonosító adatait és aláírását.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást külföldi rendszámú jármű esetén angol és német nyelven is el kell
helyezni.
10. § A kerékbilincset lehetőleg a jármű azon kerekére kell felszerelni, amelyik oldalon a jármű vezetője a kormánykerék
mögé ülhet.
11. § Ha az üzemben tartó vagy a jármű használója az intézkedéstől számított 48 órán belül nem kéri a jármű rögzítésének
megszüntetését, a felügyelő a szabálytalan megállás és várakozás megszüntetése érdekében a járművet a kijelölt,
meg fele lően őrzött tárolóhelyre szállíthatja a jármű elszállítására vonatkozó szabályoknak meg fele lően.
A jármű elszállításának szabályai 12. § (1) A jármű elszállításának megkezdése előtt arról felvételt, valamint jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) a 9. § (2) bekezdés a)–c), e), valamint g)–i) pontjában foglaltakat,
b) a jármű elszállítás előtti helyét,
c) a jármű forgalmi rendszámát, gyártmányát, típusát, színét és külföldi rendszámú jármű esetén az államjelzését,
d) a jármű elszállítás előtt látható sérüléseit és egyéb meghibásodását, a jármű állapotát, különleges felszereléseit,
e) a tárolóhely címét és telefonszámát, ahol az elszállított jármű átvehető,
f) a lezáratlanul talált járműben lévő ingóságok tételes felsorolását,
g) ha a jármű elszállítására a 11. §-ban foglaltak miatt került sor, annak tényét.
(2) A felügyelő a jármű elszállítását köve tően haladéktalanul, annak helyére – legalább 20 cm oldalhosszúságú négyzet
alakú, jól látható – öntapadós tájékoztató matricát helyez el, kivéve, ha a matrica rögzítése az időjárási vagy
terepviszonyok miatt nem lehetséges.
(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztató tartalmazza az elszállítás tényét, a jármű forgalmi rendszámát, valamint a tárolóhely
címét és telefonszámát, ahol az elszállított jármű átvehető.
13. § (1) Ha jármű elszállítására kerül sor, azt egy kijelölt, meg fele lően őrzött tárolóhelyen kell elhelyezni.
(2) A felügyelő a jármű elszállításáról rövid úton értesíti a felügyeletet. Az értesítés tartalmazza az ismert üzemben tartó
megnevezését, a jármű forgalmi rendszámát, a jármű típusát, a tárolóhely címét, valamint a jármű visszaadására
jogosult ügyeleti szolgálat telefonos elérhetőségét. A felügyelet az értesítéstől számított harminc percen belül
gondoskodik a jármű forgalmi rendszámának honlapon történő közzétételéről.
(3) Az üzemben tartó vagy a jármű használójának érdeklődésére az elszállítás helye szerint ille té kes rend őrkapitányság
a jármű elszállításáról, a tárolóhely címéről, valamint a jármű visszaadására jogosult ügyeleti szolgálat telefonos
elérhetőségéről a felügyelet értesítése, vagy a honlapon szereplő adatok alapján tájékoztatást nyújt.
(4) Az elszállításról az ismert üzemben tartót a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével haladéktalanul értesíteni
kell, és fel kell szólítani, hogy fizetési kötelezettségét teljesítse, valamint a járművet vegye át. A jármű birtokbavételére
irányuló felszólításon a járműben található ingóságok átvételére való felszólítást is érteni kell.
(5) Az üzemben tartót a (4) bekezdés szerinti értesítésben figyelmeztetni kell, hogy a felügyelet a járművet az
e rendeletben foglalt feltételek szerint értékesítheti.
(6) Ha az üzemben tartó vagy a jármű használója az értesítést követő tizenöt napos határidő elteltével nem jelentkezik
a jármű átvételére, a határidő elteltét követő három napon belül a felszólítást meg kell ismételni.
14. § (1) Ha a forgalmi rendszámmal nem rendelkező jármű üzemben tartójának megállapításához a jármű egyedi azonosító
jelének ismerete szükséges, akkor az elszállítását követő munkanapon a felügyelet képviselőjének jelenlétében
jegyzőkönyv felvétele mellett a járművet fel kell nyitni.
(2) A jegyzőkönyvben a felnyitás és a lezárás tényén felül rögzíteni kell a jármű azonosításához szükséges adatokat,
a járműben talált tárgyak felsorolását és a felnyitás során észlelt, a beszállításkor nem rögzített sérüléseket is.
(3) A jármű azonosító adatai ismeretében a 4. § (2) bekezdése alapján meg kell állapítani az üzemben tartót, és ezt
köve tően a 13. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell lejárni.
15. § A külföldi forgalmi rendszámú jármű elszállítása esetén az üzemben tartó megállapítása céljából a felügyelet
megkeresi annak az államnak a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságát, ahol a járművet forgalomba helyezték.
A jármű értékesítése 16. § (1) Az intézkedéssel érintett jármű értékesítése előtt azt át kell vizsgálni. A járműben talált ingóságok tekintetében
a felelős őrzés szabályai irányadók.
(2) A jármű és a benne talált értékesíthető ingóságok becsértékét szakértő becsüs állapítja meg.
17. § (1) A felügyelet a Kftv. 20. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek esetén dönt a jármű árveréssel történő
értékesítéséről, vagy a jármű egyéb módon történő hasznosításáról. Az árverés során a bírósági végrehajtásról szóló
törvény árverésre vonatkozó rendelkezéseit e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A jármű árverés útján történő értékesítésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény ingóárverésre vonatkozó
rendelkezései alkalmazása során
a) ahol a bírósági végrehajtásról szóló törvény ingóságot említ, azon járművet, valamint a járműben talált ingóságot,
ahol végrehajtót említ, azon a felügyelet nevében eljáró személyt, ahol adóst említ, azon a jármű tulajdonosát kell
érteni,
b) az árverési hirdetményt az elszállítás helye, a jármű őrzési helye és az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi
kerületi polgármesteri hivatal hirdetőtábláján ki kell kifüggeszteni és az elszállítás helye, a jármű őrzési helye és az
árverés helye szerinti önkormányzat és az elszállítást elrendelő felügyelet honlapján közzé kell tenni,
c) nem lehet árverező a felügyelő és annak közeli hozzátartozója.
(3) A felügyelet az árverés lebonyolításával harmadik személynek megbízást adhat.
(4) Az első árverésen el nem adott járművet második árverésen kell értékesíteni. A második árverést az első árveréstől
számított három hónapon belül olyan időpontban kell kitűzni, amely a helyi körülmények szerint a legcélszerűbb.
(5) A második árverésen el nem adott járművet a felügyelet a használt autókereskedelmi tevékenység végzésére jogosult
vállalkozás részére is átadhatja.
(6) A felügyelet a járművet határozatával a használt autókereskedelmi tevékenység végzésére jogosult vállalkozás által
– az (5) bekezdés szerinti közreműködése alapján – kiválasztott személy tulajdonába adhatja.
(7) Azt a járművet,
a) amelyet a (6) bekezdés szerint sem lehet értékesíteni, vagy
b) amely hulladékká vált (elhasználódott),
és a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik, regisztrált bontó-hulladékkezelő
részére kell átadni.
(8) A felügyelet a bontási átvételi igazolás birtokában kezdeményezi a jármű forgalomból történő végleges kivonását
a nyilvántartás szerinti utolsó tulajdonos lakóhelye (telephelye) szerint ille té kes közlekedési igazgatási hatóságnál.
18. § Ha a tulajdonos nem állapítható meg, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, illetve részére sem a felszólítás, sem az
árverési hirdetmény nem volt kézbesíthető, vagy a vételár átvételében egyéb körülmény akadályozza, a felügyelet
a tulajdonosnak járó összeget elkülönített számlára helyezi, és azt a jogosult – törvényes jogcímének hitelt érdemlő
igazolása esetén – az értékesítés napjától számított hat hónapos határidőn belül átveheti.
A jármű egyéb módon történő hasznosítása 19. § (1) A jármű egyéb módon történő hasznosítása esetén – a hasznosítás megkezdése előtt – a jármű becsértékét szakértő
becsüsnek kell megállapítania.
(2) Ha a jármű tulajdonosa a jármű egyéb módon történő hasznosításáról rendelkező döntést köve tően a járműért
jelentkezik, részére a járművet az intézkedés megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint ki kell adni.
(3) A jármű (2) bekezdés szerinti kiadása esetén a jármű tulajdonosa kérheti, hogy a jármű egyéb módon történő
hasznosítása megkezdésének időpontjától számított értékcsökkenését szakértő becsüs állapítsa meg. Az
értékcsökkenést a költségekből le kell vonni.
Záró rendelkezések 20. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2009. november 1-jén lép hatályba.
(2) A 4. § (3) és (4) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 12. § (2) és (3) bekezdése 2010. május 1-jén lép hatályba.
(4) Ha a kerékbilincs alkalmazásával, illetve a jármű elszállításával, tárolásával kapcsolatban az önkormányzat 2009.
augusztus 31-én hatályos rendelete az e rendelet mellékletében meghatározottaktól eltérő költséget állapított meg,
akkor a kerékbilincs alkalmazásáért, illetve a jármű elszállításáért, tárolásáért az önkormányzati rendeletben
meghatározott összeget kell megfizetni mindaddig, amíg az hatályban van, de legkésőbb 2010. december 31-ig.
(5) Hatályát veszti a közterület-felügyelői intézkedések végrehajtásának módjáról és eszközeiről szóló 43/1999. (XI. 26.)
BM rendelet 10. §-a. Ez a bekezdés az e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
Dr. Draskovics Tibor s. k.,
igazságügyi és rendészeti miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.