2010. XLII. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról.

2010. XLII. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról. Az Országgyűlés az Alkotmány 34. §-a alapján a következő törvényt alkotja: 1. § A Magyar Köztársaság minisztériumai a következők: a) Belügyminisztérium, b) Honvédelmi Minisztérium, c) Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, d) Külügyminisztérium, e) Nemzetgazdasági Minisztérium, f) Nemzeti Erőforrás Minisztérium, g) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, h) Vidékfejlesztési Minisztérium. 2. § (1) Ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály a) Egészségügyi Minisztériumot, illetve egészségügyi minisztert említ, ott Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, illetve nemzeti erőforrás minisztert, b) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, illetve földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert említ, ott Vidékfejlesztési Minisztériumot, illetve vidékfejlesztési minisztert, c) Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, illetve igazságügyi és rendészeti minisztert említ, ott ca) az áldozatsegítéssel, a bűncselekmények megelőzésével, a büntetés-végrehajtással, a határrendészettel, az idegenrendészettel és menekültüggyel, a közlekedésrendészettel, a közterület-felügyelet szabályozásával, a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítésével, a külföldre utazás szabályozásával, a rendészettel, a szabálysértési szabályozással, a közbiztonsággal, az élet- és vagyonbiztonság védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében Belügyminisztériumot, illetve belügyminisztert, cb) az állampolgársági ügyekkel, az anyakönyvi ügyekkel, az igazságüggyel, a kárpótlással, a személyiadatés lakcímnyilvántartással, valamint a közigazgatás fejlesztésért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert, d) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot, illetve környezetvédelmi vagy vízügyi minisztert említ, ott Vidékfejlesztési Minisztériumot, illetve vidékfejlesztési minisztert, e) Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumot, illetve közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert említ, ott Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, illetve nemzeti fejlesztési minisztert, f) Miniszterelnöki Hivatalt, illetve miniszterelnöki hivatalt vezető minisztert említ, ott fa) a kormányzati tevékenység összehangolásával, a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzet- politi káért, továbbá a közigazgatási informatika részeként az e-közigazgatásért való felelősségével kapcsolatos feladatok, valamint a miniszterelnöki döntésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok tekintetében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert, fb) az audiovizuális politikáért, az informatikáért és a közigazgatási informatika infrastrukturális meg valósíthatóságának biztosításáért, valamint az elektronikus hírközlésért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, illetve nemzeti fejlesztési minisztert, g) Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot, illetve nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert említ, ott ga) a gazdaságpolitikáért, az iparügyekért, a kereskedelemért, a külgazdaságért, a kutatás-fejlesztéssel és technológiai innovációért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzetgazdasági Minisztériumot, illetve nemzetgazdasági minisztert, gb) a fejlesztéspolitikáért és a fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért, a területfejlesztésért és az űrkutatásért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, illetve nemzeti fejlesztési minisztert, A törvényt az Országgyűlés a 2010. május 20-i ülésnapján fogadta el. gc) az építésügyért, a területrendezésért, a településfejlesztésért és településrendezésért, valamint településüzemeltetésért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Belügyminisztériumot, illetve belügyminisztert, h) Oktatási és Kulturális Minisztériumot, illetve oktatási és kulturális minisztert említ, ott ha) az oktatásért, a tudománypolitikai koordinációért és a kultúráért való felelősséggel kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, illetve nemzeti erőforrás minisztert, hb) az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjával kapcsolatos feladatok tekintetében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert, i) Önkormányzati Minisztériumot, illetve önkormányzati minisztert említ, ott ia) a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért, a köziratok kezelésének szakmai irányításáért, a választójogi és népszavazási szabályozásért, a választások és népszavazások lebonyolításáért, továbbá a közigazgatás-szervezésért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert, ib) a helyi önkormányzatokért, a katasztrófák elleni védekezésért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Belügyminisztériumot, illetve belügyminisztert, ic) a sportpolitikáért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, illetve nemzeti erőforrás minisztert, id) a turizmusért, illetve idegenforgalomért, a vendéglátásért, a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzetgazdasági Minisztériumot, illetve nemzetgazdasági minisztert, j) Pénzügyminisztériumot, illetve pénzügyminisztert említ, ott ja) az államháztartással, az adópolitikával, a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásával, a számviteli szabályozással, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásával, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokkal, a nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék-fizetés szabályozásával, valamint az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásával kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzetgazdasági Minisztériumot, illetve nemzetgazdasági minisztert, jb) az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért és az állami vagyon felügyeletéért való felelősséggel kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, illetve nemzeti fejlesztési minisztert, k) Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, illetve szociális és munkaügyi minisztert említ, ott ka) a szociális és nyugdíjpolitikával, a családpolitikával, a kábítószer-megelőzéssel és kábítószerügyi koordi nációs feladatokkal, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, a gyermek- és ifjúságpolitikával, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításának részeként a fogyatékosok esélyegyenlőségének előmozdításáért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, illetve nemzeti erőforrás minisztert, kb) a foglalkoztatáspolitikával, a szakképzéssel és felnőttképzéssel, a fogyasztóvédelemmel és a társadalmi párbeszéddel kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzetgazdasági Minisztériumot, illetve nemzetgazdasági minisztert, kc) a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításának részeként az egyenlő bánásmód biztosításáért, a romák társadalmi integrációjáért és a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelősséggel kapcsolatos feladatok tekintetében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert, l) társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli minisztert, illetve társadalompolitikai minisztert említ, ott Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert, m) polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli minisztert említ, ott ma) a polgári hírszerzési tevékenység kivételével a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításával, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ irányításáért való felelősséggel kapcsolatos feladatok tekintetében Belügyminisztériumot, valamint belügyminisztert, mb) a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatok tekintetében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert, mc) a polgári hírszerzési tevékenység irányításával kapcsolatos feladatok tekintetében Külügyminisztériumot, illetve külügyminisztert kell érteni. (2) A Miniszterelnökség, mint központi államigazgatási szerv a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból kiválással jön létre. (3) Amennyiben a 2. § (1) bekezdése eltérően nem rendelkezik, a jogszabályban meghatározott feladatok és hatáskörök tekintetében jogutódnak a) a Miniszterelnöki Hivatal esetén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, b) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium esetén a Belügyminisztériumot, c) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium esetén a Nemzetgazdasági Minisztériumot, d) az Oktatási ás Kulturális Minisztérium esetén a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, e) az Önkormányzati Minisztérium esetén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, f) a Pénzügyminisztérium esetén a Nemzetgazdasági Minisztériumot, g) a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esetén a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot kell tekinteni. 3. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – az országgyűlési képviselők 2010. évi általános választását követően megalakult Országgyűlés által választott miniszterelnök megválasztásával egyidejűleg lép hatályba. (2) E törvény 4. §-ának (1)–(2) bekezdése, 6. §-a és mellékletei a kihirdetés napján lépnek hatályba. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény, valamint a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény módosításáról szóló 2008. évi XX. törvény. (4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 10. § (2) bekezdése. (5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Nbtv. 1. § b) pontjában, 2. § (1) bekezdésében, 5. §-ában, 5. § i) pontjában, 19. § (3) bekezdésében, 57. § (1) bekezdésében a „Nemzetbiztonsági Hivatal” szövegrész helyébe az „Alkotmányvédelmi Hivatal” szöveg; az 5. § i) pontjában a „Nemzetbiztonsági Hivatalhoz” szövegrész helyébe az „Alkotmányvédelmi Hivatalhoz” szöveg lép. (6) Ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály Nemzetbiztonsági Hivatalt említ, ott Alkotmányvédelmi Hivatalt kell érteni. 4. § (1) A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „13. § (1) Az átalakításról, megszüntetésről – az alapításnak megfelelően – jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni, melyet legalább negyvenöt nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja előtt ki kell hirdetni (közzé kell tenni), mely határidőtől a központi államigazgatási szervek esetében törvényi rendelkezés, illetve bármely költségvetési szerv esetében, illetve az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő esetben kivételesen a Kormány eltérően rendelkezhet. Ha a költségvetési szervet bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozták létre, akkor a megszűnés tényét megállapító jogszabályt (határozatot) kell kiadni, melyet haladéktalanul ki kell hirdetni (közzé kell tenni).” (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy – a költségvetési törvény keretei között – az e törvény, valamint a miniszteri feladat- és hatáskörök gyakorlásához szükséges fejezetek közötti, illetve új fejezetekhez történő előirányzatátcsoportosításokat elvégezze. 5. § (1) Az e törvény 1. §-ában felsorolt minisztériumokat vezető miniszterek új feladat- és hatáskörének gyakorlásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról külön törvény rendelkezik. (2) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 14. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása szempontjából a 2. §-ban megjelölt minisztériumot, illetve közigazgatási szervet kell közigazgatási szervnek tekinteni. 6. § (1) A miniszterelnök, miniszter és a nem miniszter irányítása alá tartozó központi államigazgatási szerv – az autonóm államigazgatási szervek kivételével – vezetője (a továbbiakban: átadó) tisztségének megszűnése esetén, a hatásköre gyakorlása megszűnésének napján jegyzőkönyv felvétele mellett személyesen adja át munkakörét, feladat- és hatásköreinek gyakorlását, továbbá az általa vezetett szervet a jogszabály alapján az átadó munkakörébe kinevezett személy, illetve az átadó által vezetett szervnek az e törvényben meghatározott általános jogutódjának minősülő szerv kinevezett vezetője, illetve annak helyettese, valamint azok meghatalmazottai részére (a továbbiakban: átvevő) a (2)–(15) bekezdésekben meghatározott módon. (2) Az átadás-átvételi eljárás levezetője az átvevő. Az átvevő dönt az átadás-átvétel pontos helyéről, időpontjáról, továbbá az átvevőn kívüli jelenlévőkről, az átadás-átvételről készített jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) hitelesítésének módjáról, egyes részletek zárt kezeléséről, illetve titkosításáról, szó szerinti jegyzőkönyv felvételéről, továbbá adott esetben a nevében és helyette eljáró meghatalmazott személyről. A jegyzőkönyvet az átadó és az átvevő írja alá, a jegyzőkönyv mintáját és tartalmi követelményeit e törvény 1. számú melléklete tartalmazta. (3) Az átadás-átvétel során az átadó a részére használatra, illetve leltárfelelősséggel átadott, vagy egyébként a tisztségéből fakadóan birtokába került eszközöket, használati tárgyakat, egyéb dolgokat köteles teljeskörűen átadni, és ezek állapotáról, jog- és kellékszavatosságáról, valamint az átadás időpontjáig terjedő szabályszerű használatáról nyilatkozni. A személyi használatú eszközök esetében a személyi leltárában lévő dolgok szabályszerű leadásáról az átadó – az átadást megelőzően – gondoskodni köteles. A jegyzőkönyv ezen része külön íven kerül felvételre. (4) A jegyzőkönyvben az átadó teljes körű személyi felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért, és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért az 1. számú melléklet részét képező teljességi nyilatkozattal. (5) Amennyiben az átadás-átvétellel egyidejűleg szervezeti változás is történik, az átadás-átvétel a vonatkozó szabályozás alapján a feladat- és hatáskörök új gyakorlói, mint átvevők irányában együttesen történik meg azzal, hogy a (2) bekezdésben meghatározott átvevői jogokat az általános jogutód gyakorolja. (6) Az átadó, illetve az átvevő elháríthatatlan akadályoztatása esetén az átadás-átvételt az átvevő döntése szerint – akár részlegesen, akár az átadó helyettese által –, de legkésőbb az átadó hatásköre gyakorlásának megszűnését követő 3 napon belül le kell folytatni. (7) Az átadó az átadás-átvétel eredményességétől függetlenül a hatásköre gyakorlásának megszűnését követően is köteles az átadott munkakör, feladat- és hatáskör eredményes ellátása érdekében tájékoztatást adni és az átvevő rendelkezésére állni, különös tekintettel tisztázandó tények, adatok későbbi felmerülése esetén. (8) Az átadás-átvétel megtörténte az átadót – jogszabályból fakadó és adott esetben a tisztségének megszűnését követően is – terhelő kötelezettségektől és felelősségtől nem mentesíti. (9) Amennyiben az átadás-átvétel részben vagy egészben akár az átadó, akár az átvevő mulasztása miatt ellehetetlenül, annak eredményes megtörténtéig a mulasztó fél részére az átadás-átvétellel összefüggő jogviszonyán alapuló juttatás nem teljesíthető. (10) Amennyiben az átadó halála valamint tartós egészségügyi természetű akadályoztatása miatt válik szükségessé az átadás-átvétel, úgy az átadó helyettese jár el, mint átadó, és az átvevő megválasztását, kinevezését, megbízását követően az átvevő irányában gondoskodik az átadás-átvétel haladéktalan végrehajtásáról. (11) Az átadás-átvétel során az átadó a központi államigazgatási szervnél foglalkoztatott legmagasabb beosztású, az információtechnológiáért felelős vezető közreműködésével teljeskörűen átadja az általa vezetett szerv információtechnológiai infrastruktúráját, rendszereit, ide értve a szerv feladatainak ellátásához, illetve működésének biztosításához szükséges valamennyi alkalmazást és az általa kezelt adatvagyont (a továbbiakban: informatikai átadás-átvétel). Az informatikai átadás-átvételről szóló informatikai jegyzőkönyv tartalmi követelményeit és a hozzá tartozó teljességi nyilatkozatot e törvény 2. számú melléklete tartalmazza (a továbbiakban: informatikai jegyzőkönyv). (12) A jegyzőkönyvben és az informatikai jegyzőkönyvben (a továbbiakban együttesen: jegyzőkönyvek) az átadó és az átvevő az eljárással kapcsolatosan írásban észrevételeket tehetnek, amelynek teljesítése nem lehetetlenítheti el az átadás-átvételi eljárás eredményes végrehajtását. (13) A jegyzőkönyveket öt eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy példány az átadót illeti, a többi négy példány felhasználásáról az átvevő rendelkezik. (14) A miniszterelnök megbízatásának megszűnésekor az átadó miniszterelnök a Kormány, a kormánybizottságok és a kormányhivatalok esetében az 1. sz. mellékletben foglaltak megfelelő alkalmazásával átadás-átvételi dokumentáció elkészítéséről gondoskodik. A miniszterelnöki átadás-átvételhez kapcsolódóan a kormányhivatalok vezetői az 1. sz. melléklet szerinti teljességi nyilatkozatot tesznek, függetlenül attól, hogy megbízatásuk a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével együtt nem szűnik meg. (15) A miniszterelnök megbízatásának megszűnésekor az államháztartásért felelős miniszter a kincstár, az adópolitikáért felelős miniszter az állami adóhatóság és az államadósság-kezelő szervezet esetében a (11) bekezdésben, valamint az 1. sz. mellékletben foglaltak megfelelő alkalmazásával átadás-átvételi dokumentáció elkészítéséről, mint átadó gondoskodik. A kincstár, az állami adóhatóság, valamint az államadósság-kezelő szervezet vezetője az 1. sz. melléklet szerinti teljességi nyilatkozatot tesznek, függetlenül attól, hogy megbízatásuk a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével együtt nem szűnik meg. 7. § Felhatalmazást kap a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, hogy a 6. § (1) bekezdésben meghatározott vezetők irányítása, illetve felügyelete alá tartozó központi államigazgatási szervekkel, illetve költségvetési szervekkel, valamint alapítványokkal és gazdasági társaságokkal kapcsolatos átadás-átvételi eljárására vonatkozó szabályokat rendeletben határozza meg. Sólyom László s. k., Dr. Schmitt Pál s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke