← Magyarország

295/2012. (X. 16.) Korm. rendelete az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és

Röviden

Ez a rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos jelentések hitelesítését végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról szól, meghatározva az ehhez szükséges feltételeket és eljárásokat.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
295/2012. (X. 16.) Korm. rendelete az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról. A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 28. § (1) bekezdése b)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 14. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében a Kormány a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya a) az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszeréről szóló törvény (a továbbiakban: Ükt) és a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 600/2012/EU bizottsági rendelet) szerinti hitelesítő szervezeteknek a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: NAT tv.) és 600/2012/EU bizottsági rendelet szerinti akkreditálására és a hitelesítő szervezetek nyilvántartására, továbbá b) az üvegházhatású gázok kibocsátásaival kapcsolatos hitelesítési tevékenység végzésére akkreditált hitelesítő szervezetekre terjed ki. 2. § A hitelesítő szervezetek akkreditálását a NAT tv., a 600/2012/EU bizottsági rendelet és e rendeletben meghatározott szabályok szerint kell elvégezni. 3. § E rendelet alkalmazásában: 1. hitelesítő szervezet: a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület) által akkreditált jogi személy vagy szervezet; 2. EU ETS hitelesítő szakértő: a 600/2012/EU bizottsági rendelet 3. cikk 22. pontjában meghatározott fogalom; 3. EU ETS vezető hitelesítő szakértő: a 600/2012/EU bizottsági rendelet 3. cikk 21. pontjában meghatározott fogalom; 4. más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet: EGT-államban akkreditálási igazolást szerzett hitelesítő szervezet; 2. A hitelesítő szervezetek akkreditálásának feltételei 4. § Hitelesítési tevékenység folytatására azt a jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot vagy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét (a továbbiakban együtt: szervezet) lehet akkreditálni, amely a kérelem benyújtása idején megfelel a NAT tv. 18. § (2a) bekezdésében meghatározott feltételeknek, valamint a) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül és szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, továbbá b) rendelkezik a 10. § szerinti biztosítékkal. 3. Akkreditálás iránti kérelem 5. § (1) Az akkreditálás iránti kérelemhez csatolni kell: a) a kérelmező hatályos létesítő okiratát vagy annak hiteles másolatát, b) a 10. § (2) bekezdésben meghatározott biztosíték rendelkezésre állásáról szóló pénzügyi intézmény által kiadott igazolást vagy a biztosítási szerződés másolatát, c) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező – munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében – a 600/2012/EU bizottsági rendeletnek megfelelő EU ETS hitelesítő szakértőket és köztük legalább egy EU ETS vezető hitelesítőt foglalkoztat, d) a foglalkoztatott EU ETS hitelesítő szakértő és vezető EU ETS hitelesítő nevét, levelezési címét, születési idejét, telefonszámát, faxszámát, elektronikus levelezési címét, e) a foglalkoztatott EU ETS hitelesítő szakértő és EU ESTS vezető hitelesítő szakképesítését biztosító oktatási intézmény (egyetem, főiskola, kar, szak) megjelölését, diplomájának (oklevelének) számát és keltét, szakképzettségét, foglalkozását, beosztását, f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetése igazolásának másolatát, g) az alkalmazott hitelesítési eljárások, valamint a hitelesítési tevékenységgel kapcsolatos független felülvizsgálati, felelősségi, adatkezelési, képzési, összeférhetetlenségi és minőségirányítási rendet meghatározó belső szabályzatot, h) a vezető tisztségviselők, a munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban foglalkoztatott EU ETS hitelesítő szakértők, EU ETS vezető hitelesítő szakértők 30 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát, i) a kérelmező 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, j) közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírás-mintát, illetve annak hiteles másolatát. (2) Az akkreditálás iránti kérelemben meg kell határozni, hogy a hitelesítő szervezet mely szakterület vagy szakterületek tekintetében kíván hitelesítési tevékenységet végezni. A szakterületek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza. (3) Amennyiben a hitelesítő szervezet több szakterület vonatkozásában kíván hitelesítési tevékenységet végezni, az akkreditálás során be kell mutatnia, hogy minden gyakorolni kívánt szakterület vonatkozásában legalább két EU ETS hitelesítő szakértővel munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban áll. 4. Hitelesítő szervezetek akkreditálása 6. § (1) A Testület minden egyes a NAT tv. és a 600/2012/EU bizottsági rendelet szerinti értékeléshez külön értékelő csoportot jelöl ki. Az értékelő csoport egy vezető minősítőből és – szükség szerint – a NAT tv. szerinti minősítőkből, valamint szakértőkből áll, akik megfelelnek a 600/2012/EU bizottsági rendelet 56. cikkében, 57. cikk (2) bekezdésében és 58–59. cikkében foglalt követelményeknek. (2) Az akkreditált státusz odaítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a Testület a 600/2012/EU bizottsági rendelet 3. mellékletében foglalt tartalommal akkreditálási okiratot bocsát ki, a hitelesítő szervezetet bejegyzi az akkreditált hitelesítői szervezetek nyilvántartásába és a hitelesítő szervezet számára nyilvántartási számot állapít meg. (3) Az akkreditált hitelesítő szervezet a státusz fennállása alatt bármikor kérelmezheti az akkreditált státusz területének bővítését, szűkítését, az akkreditált státusz részleges vagy teljes felfüggesztését, részleges vagy teljes visszavonását. Az akkreditált státusz területének szűkítésére vonatkozó kérelmet – ha az Európai Unió jogi aktusa vagy törvény másként nem rendelkezik – a Testület nem utasíthatja el. (4) Az akkreditált hitelesítő szervezet a státusz fennállása negyedik évében kérelmezheti az akkreditált státusz megújítását. A kérelem elbírálására a 600/2012/EU bizottsági rendelet, a NAT tv. és e rendelet szabályait kell alkalmazni. (5) A (3) bekezdés szerinti felfüggesztés megszüntetése feltételeinek fennállásáról és az akkreditált státusz fenntartásáról a Testület rendkívüli felügyeleti eljárásban dönt. (6) Amennyiben a hitelesítő szervezet akkreditálását a Testület a NAT tv. 23. § a)–b) alapján vonja vissza, a hitelesítő szervezet a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem akkreditálható. 5. Az EU ETS hitelesítő szakértővel szembeni személyi követelmények 7. § (1) EU ETS hitelesítő szakértő az a természetes személy lehet, aki rendelkezik a 2. mellékletben megjelölt szakirányú felsőfokú végzettséggel, illetve képesítéssel (a továbbiakban együttesen: végzettség) és legalább ötéves szakmai gyakorlattal, valamint megfelel a 2. mellékletben meghatározott szakmai követelményeknek. (2) Az EU ETS hitelesítő szakértő, az akkreditált hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és könyvvizsgálója nem tarthat fenn összeférhetetlen üzleti kapcsolatot a) a hitelesítési tevékenységével érintett üzemeltetővel, légi jármű üzembentartóval, b) más hitelesítő szervezettel, nyilvántartásba vett más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezettel vagy c) kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezettel. (3) Az EU ETS hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és könyvvizsgálója nem lehet a hitelesítési tevékenységgel érintett üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója vagy közeli hozzátartozója. (4) Az EU ETS hitelesítő szakértő egyidejűleg csak egyetlen hitelesítő szervezettel létesíthet munkaviszonyt vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyt. (5) A (2)–(4) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenséget annak felmerülésétől számított 25 napon belül be kell jelenteni a Testületnek, és a felmerüléstől számított 45 napon belül meg kell szüntetni és a megszüntetésről a Testületet egyidejűleg tájékoztatni kell. (6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti összeférhetetlen üzleti kapcsolatnak minősül, ha a) a hitelesítő szervezet, az EU ETS hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy azok közeli hozzátartozója részesedéssel rendelkezik a hitelesítési tevékenységgel érintett üzemeltetőben vagy légi jármű üzembentartóban, b) az üzemeltető vagy a légi jármű üzemben tartó részesedéssel rendelkezik a részére hitelesítési tevékenységet végző akkreditált hitelesítő szervezetben, c) a hitelesítő szervezetben és az üzemeltetőben vagy a légi jármű üzembentartóban ugyanaz a személy részesedéssel rendelkezik, d) a hitelesítő szervezet, az EU ETS hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy azok közeli hozzátartozója és a hitelesítési tevékenységgel érintett üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó és azok vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója között a hitelesítési tevékenység függetlenségének befolyásolására alkalmas egyéb jogviszony áll fenn. (7) A (2) bekezdés b)–c) pontja szerinti összeférhetetlen üzleti kapcsolatnak minősül, ha a) a hitelesítő szervezet, annak vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója, vagy az EU ETS hitelesítő szakértő részesedéssel rendelkezik más hitelesítő szervezetben, nyilvántartásba vett más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetben vagy kibocsátási egység kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezetben, b) a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy az EU ETS hitelesítő szakértő más hitelesítő szervezet, nyilvántartásba vett más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet vagy kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója, c) a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy az EU ETS hitelesítő szakértő és a más hitelesítő szervezet, nyilvántartásba vett más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet vagy kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezet és azok vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója között a hitelesítési tevékenység függetlenségének befolyásolására alkalmas egyéb jogviszony áll fenn. (8) Hitelesítő szervezet hitelesítési tevékenységet legalább két, a hitelesítő szakterületére vonatkozó szaktudással rendelkező, a hitelesítővel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló EU ETS hitelesítő szakértő útján végezhet. 6. A más tagállamban akkreditált hitelesítő akkreditált státuszának elismerése és nyilvántartása 8. § (1) Más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet Magyarországon hitelesítési tevékenységet kizárólag akkor folytathat, ha e szándékát bejelentette a Testületnek, szerepel a más tagállamban akkreditált hitelesítők nyilvántartásában és a Testület a 600/2012/EU bizottsági rendelet 66. cikke és a NAT tv. 24. § (1a) bekezdése szerint elismeri akkreditált státuszát. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés a következőket tartalmazza: a) más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet levelezési címe, telefonszáma, faxszáma, elektronikus levelezési címe, b) a társasági jogi formájától függően a szervezet valamely nyilvános közjogi nyilvántartási folyamatának megnevezése és azonosítója, c) az eredeti akkreditálási igazolás másolata, annak magyar vagy angol nyelvű fordítása, a kiállító hatóság neve, címe, telefonszáma, elektronikus levelezési címe, és d) a 10. § (2) bekezdésben meghatározott biztosíték rendelkezésre állásáról szóló pénzintézeti igazolás vagy a biztosítási szerződés másolata, illetve a (4) bekezdésben meghatározott esetekben igazolás a felelősségbiztosításról vagy biztosítékról, továbbá az igazolások magyar fordítása. (3) Nem kell a 10. § szerint biztosítékot képeznie annak a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetnek, aki a Magyarország területén végzett hitelesítési tevékenységre is kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással vagy egyéb megfelelő biztosítékkal rendelkezik. 9. § (1) A 8. § szerinti bejelentést követő 30 napon belül a Testület a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetet nyilvántartásba veszi. (2) A más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza: a) a hitelesítő szervezet azonosító adatai (név, székhely, saját államában a társasági formától függő regisztrációs szám, telefonszám, elektronikus levelezési cím), b) a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet nyilvántartási száma, c) a hitelesítési tevékenységre irányuló jogosultságot megállapító dokumentum száma vagy a hitelesítő szervezet azonosítója, d) a hitelesítési tevékenységre irányuló jogosultság szakterülete, e) a tevékenység megtiltására vonatkozó bejegyzések. (3) A Testület a más tagállamban akkreditált hitelesítőt törli a nyilvántartásból, ha a) a Testület vagy az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszeréről szóló törvényben kijelölt hatóság megállapítja, hogy a hitelesítő szervezet a vonatkozó jogszabályokat szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megsértette, b) a hitelesítő szervezet a bejelentés során valótlan információt szolgáltatott, c) a hitelesítő szervezetet akkreditáló tagállam a Testületet értesíti, vagy más módon a Testület tudomására jut, hogy a hitelesítő szervezet akkreditált státuszát visszavonták. (4) A Testület a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet magyarországi hitelesítési jogosultságát felfüggeszti a) ha a pénzügyi biztosítékot felhasználták, korlátozták vagy az megszűnt, annak 10. § (2) bekezdés szerinti összegben történő helyreállításáig, b) ha a hitelesítő szervezetet akkreditáló tagállam a Testületet értesíti, vagy más módon a Testület tudomására jut, hogy a hitelesítő akkreditálását felfüggesztették, e felfüggesztés helyreállításáig, c) a 7. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettség megszegése esetén az összeférhetetlenség megszüntetéséig. (5) Amennyiben a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetet a (3) bekezdés a) vagy b) pontja alapján törölték, a törlést követően két évig nem jegyezhető be sem az akkreditált hitelesítő szervezetek, sem a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetek nyilvántartásába. (6) A (3) bekezdés szerinti intézkedésekkel kapcsolatban a Testület haladéktalanul megteszi a 600/2012/EU bizottsági rendelet 71. cikkében foglalt intézkedéseket és értesíti a környezetvédelmi hatóságot. 7. Biztosíték 10. § (1) A biztosíték formája pénzügyi intézménynél lekötött és elkülönített pénzösszeg, pénzügyi intézmény által vállalt kezesség, bankgarancia, vagy biztosítóval kötött felelősségbiztosítás lehet. (2) Az (1) bekezdés szerinti biztosíték összege legalább tizenöt millió forint. (3) Az (1) bekezdés szerinti biztosíték felhasználása, korlátozása, megszűnése esetén azt 45 napon belül a (2) bekezdésnek megfelelő szintre helyre kell állítani. A biztosíték felhasználásáról, korlátozásáról, megszűnéséről, továbbá helyreállításáról a hitelesítő a Testületet 8 napon belül értesíti. (4) A hitelesítő szervezet a hitelesítési tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szerint felel. A hitelesítő szervezet köteles a hitelesítési tevékenységével okozott károk fedezetére a hitelesítői tevékenysége teljes tartama alatt e rendelet szerint biztosítékot fenntartani. 8. A hitelesítő szervezetek felügyelete 11. § A Kormány a hitelesítő szervezetek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Testületet jelöli ki. 9. Záró rendelkezések 12. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) A 11. § 2013. május 1-jén lép hatályba. (3) A 15. § (1) bekezdése 2013. április 30-án lép hatályba. (4) A 15. § (2) bekezdése 2013. január 31-én lép hatályba. 13. § A 10. § (3) bekezdését az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeiről szóló 183/2005. (IX. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 4. §-a alapján engedéllyel rendelkező hitelesítő szervezet és a Korm. rendelet e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 17. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban szereplő hitelesítő szervezet esetében 2013. május 1-től kell alkalmazni. 14. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII. 11. ) Korm. rendelet 36. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Az együttes végrehajtási projektek megvalósításáról és működtetéséről készített éves hitelesített jelentést a 2012. évre vonatkozóan 2012. november 15-éig kell a miniszternek megküldeni.” 15. § (1) Hatályát veszti az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeiről szóló 183/2005. (IX. 3.) Korm. rendelet. (2) Hatályát veszti az 5. § (1) bekezdés i) és j) pontja. 16. § Ez a rendelet a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és tonnakilométer adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.