📄 Jogszabály szövege
295/2012. (X. 16.) Korm. rendelete az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról.
A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 28. §
(1) bekezdése b)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 14. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében a Kormány a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya
a) az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszeréről szóló törvény (a továbbiakban: Ükt) és
a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására
vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről,
valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban:
600/2012/EU bizottsági rendelet) szerinti hitelesítő szervezeteknek a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről,
feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: NAT tv.) és
600/2012/EU bizottsági rendelet szerinti akkreditálására és a hitelesítő szervezetek nyilvántartására, továbbá
b) az üvegházhatású gázok kibocsátásaival kapcsolatos hitelesítési tevékenység végzésére akkreditált hitelesítő
szervezetekre terjed ki. 2. § A hitelesítő szervezetek akkreditálását a NAT tv., a 600/2012/EU bizottsági rendelet és e rendeletben meghatározott
szabályok szerint kell elvégezni. 3. § E rendelet alkalmazásában:
1. hitelesítő szervezet: a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület) által akkreditált jogi személy vagy
szervezet; 2. EU ETS hitelesítő szakértő: a 600/2012/EU bizottsági rendelet 3. cikk 22. pontjában meghatározott fogalom;
3. EU ETS vezető hitelesítő szakértő: a 600/2012/EU bizottsági rendelet 3. cikk 21. pontjában meghatározott fogalom;
4. más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet: EGT-államban akkreditálási igazolást szerzett hitelesítő szervezet;
2. A hitelesítő szervezetek akkreditálásának feltételei 4. § Hitelesítési tevékenység folytatására azt a jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot vagy külföldi
vállalkozás magyarországi fióktelepét (a továbbiakban együtt: szervezet) lehet akkreditálni, amely a kérelem
benyújtása idején megfelel a NAT tv. 18. § (2a) bekezdésében meghatározott feltételeknek, valamint
a) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül és
szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, továbbá b) rendelkezik a 10. § szerinti biztosítékkal.
3. Akkreditálás iránti kérelem 5. § (1) Az akkreditálás iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező hatályos létesítő okiratát vagy annak hiteles másolatát,
b) a 10. § (2) bekezdésben meghatározott biztosíték rendelkezésre állásáról szóló pénzügyi intézmény által kiadott
igazolást vagy a biztosítási szerződés másolatát, c) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező – munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében
– a 600/2012/EU bizottsági rendeletnek megfelelő EU ETS hitelesítő szakértőket és köztük legalább egy EU ETS
vezető hitelesítőt foglalkoztat, d) a foglalkoztatott EU ETS hitelesítő szakértő és vezető EU ETS hitelesítő nevét, levelezési címét, születési idejét,
telefonszámát, faxszámát, elektronikus levelezési címét, e) a foglalkoztatott EU ETS hitelesítő szakértő és EU ESTS vezető hitelesítő szakképesítését biztosító oktatási
intézmény (egyetem, főiskola, kar, szak) megjelölését, diplomájának (oklevelének) számát és keltét,
szakképzettségét, foglalkozását, beosztását, f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetése igazolásának másolatát,
g) az alkalmazott hitelesítési eljárások, valamint a hitelesítési tevékenységgel kapcsolatos független felülvizsgálati,
felelősségi, adatkezelési, képzési, összeférhetetlenségi és minőségirányítási rendet meghatározó belső
szabályzatot, h) a vezető tisztségviselők, a munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban foglalkoztatott
EU ETS hitelesítő szakértők, EU ETS vezető hitelesítő szakértők 30 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi
bizonyítványát, i) a kérelmező 30 napnál nem régebbi cégkivonatát,
j) közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési)
eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírás-mintát, illetve annak hiteles másolatát.
(2) Az akkreditálás iránti kérelemben meg kell határozni, hogy a hitelesítő szervezet mely szakterület vagy szakterületek
tekintetében kíván hitelesítési tevékenységet végezni. A szakterületek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Amennyiben a hitelesítő szervezet több szakterület vonatkozásában kíván hitelesítési tevékenységet végezni,
az akkreditálás során be kell mutatnia, hogy minden gyakorolni kívánt szakterület vonatkozásában legalább két EU ETS
hitelesítő szakértővel munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban áll.
4. Hitelesítő szervezetek akkreditálása 6. § (1) A Testület minden egyes a NAT tv. és a 600/2012/EU bizottsági rendelet szerinti értékeléshez külön értékelő csoportot
jelöl ki. Az értékelő csoport egy vezető minősítőből és – szükség szerint – a NAT tv. szerinti minősítőkből, valamint
szakértőkből áll, akik megfelelnek a 600/2012/EU bizottsági rendelet 56. cikkében, 57. cikk (2) bekezdésében és
58–59. cikkében foglalt követelményeknek. (2) Az akkreditált státusz odaítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a Testület a 600/2012/EU bizottsági
rendelet 3. mellékletében foglalt tartalommal akkreditálási okiratot bocsát ki, a hitelesítő szervezetet bejegyzi
az akkreditált hitelesítői szervezetek nyilvántartásába és a hitelesítő szervezet számára nyilvántartási számot állapít
meg. (3) Az akkreditált hitelesítő szervezet a státusz fennállása alatt bármikor kérelmezheti az akkreditált státusz területének
bővítését, szűkítését, az akkreditált státusz részleges vagy teljes felfüggesztését, részleges vagy teljes visszavonását.
Az akkreditált státusz területének szűkítésére vonatkozó kérelmet – ha az Európai Unió jogi aktusa vagy törvény
másként nem rendelkezik – a Testület nem utasíthatja el.
(4) Az akkreditált hitelesítő szervezet a státusz fennállása negyedik évében kérelmezheti az akkreditált státusz
megújítását. A kérelem elbírálására a 600/2012/EU bizottsági rendelet, a NAT tv. és e rendelet szabályait kell
alkalmazni. (5) A (3) bekezdés szerinti felfüggesztés megszüntetése feltételeinek fennállásáról és az akkreditált státusz fenntartásáról
a Testület rendkívüli felügyeleti eljárásban dönt. (6) Amennyiben a hitelesítő szervezet akkreditálását a Testület a NAT tv. 23. § a)–b) alapján vonja vissza, a hitelesítő
szervezet a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem akkreditálható.
5. Az EU ETS hitelesítő szakértővel szembeni személyi követelmények
7. § (1) EU ETS hitelesítő szakértő az a természetes személy lehet, aki rendelkezik a 2. mellékletben megjelölt szakirányú
felsőfokú végzettséggel, illetve képesítéssel (a továbbiakban együttesen: végzettség) és legalább ötéves szakmai
gyakorlattal, valamint megfelel a 2. mellékletben meghatározott szakmai követelményeknek.
(2) Az EU ETS hitelesítő szakértő, az akkreditált hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és
könyvvizsgálója nem tarthat fenn összeférhetetlen üzleti kapcsolatot a) a hitelesítési tevékenységével érintett üzemeltetővel, légi jármű üzembentartóval,
b) más hitelesítő szervezettel, nyilvántartásba vett más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezettel vagy
c) kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezettel.
(3) Az EU ETS hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és
könyvvizsgálója nem lehet a hitelesítési tevékenységgel érintett üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó vezető
tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója
vagy közeli hozzátartozója. (4) Az EU ETS hitelesítő szakértő egyidejűleg csak egyetlen hitelesítő szervezettel létesíthet munkaviszonyt vagy
foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyt. (5) A (2)–(4) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenséget annak felmerülésétől számított 25 napon belül be kell
jelenteni a Testületnek, és a felmerüléstől számított 45 napon belül meg kell szüntetni és a megszüntetésről
a Testületet egyidejűleg tájékoztatni kell. (6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti összeférhetetlen üzleti kapcsolatnak minősül, ha
a) a hitelesítő szervezet, az EU ETS hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő
bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy azok közeli hozzátartozója részesedéssel rendelkezik a hitelesítési
tevékenységgel érintett üzemeltetőben vagy légi jármű üzembentartóban, b) az üzemeltető vagy a légi jármű üzemben tartó részesedéssel rendelkezik a részére hitelesítési tevékenységet
végző akkreditált hitelesítő szervezetben, c) a hitelesítő szervezetben és az üzemeltetőben vagy a légi jármű üzembentartóban ugyanaz a személy
részesedéssel rendelkezik, d) a hitelesítő szervezet, az EU ETS hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő
bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy azok közeli hozzátartozója és a hitelesítési tevékenységgel érintett
üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó és azok vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja,
könyvvizsgálója között a hitelesítési tevékenység függetlenségének befolyásolására alkalmas egyéb jogviszony
áll fenn. (7) A (2) bekezdés b)–c) pontja szerinti összeférhetetlen üzleti kapcsolatnak minősül, ha
a) a hitelesítő szervezet, annak vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója, vagy
az EU ETS hitelesítő szakértő részesedéssel rendelkezik más hitelesítő szervezetben, nyilvántartásba vett más
tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetben vagy kibocsátási egység kereskedelmi szolgáltató tevékenységet
végző más gazdálkodó szervezetben, b) a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy az EU ETS hitelesítő
szakértő más hitelesítő szervezet, nyilvántartásba vett más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet vagy
kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezet vezető
tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója, c) a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy az EU ETS hitelesítő
szakértő és a más hitelesítő szervezet, nyilvántartásba vett más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet vagy
kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezet és azok vezető
tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója között a hitelesítési tevékenység
függetlenségének befolyásolására alkalmas egyéb jogviszony áll fenn. (8) Hitelesítő szervezet hitelesítési tevékenységet legalább két, a hitelesítő szakterületére vonatkozó szaktudással
rendelkező, a hitelesítővel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló EU ETS hitelesítő szakértő
útján végezhet. 6. A más tagállamban akkreditált hitelesítő akkreditált státuszának elismerése és nyilvántartása
8. § (1) Más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet Magyarországon hitelesítési tevékenységet kizárólag akkor
folytathat, ha e szándékát bejelentette a Testületnek, szerepel a más tagállamban akkreditált hitelesítők
nyilvántartásában és a Testület a 600/2012/EU bizottsági rendelet 66. cikke és a NAT tv. 24. § (1a) bekezdése szerint
elismeri akkreditált státuszát. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés a következőket tartalmazza:
a) más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet levelezési címe, telefonszáma, faxszáma, elektronikus levelezési
címe, b) a társasági jogi formájától függően a szervezet valamely nyilvános közjogi nyilvántartási folyamatának
megnevezése és azonosítója, c) az eredeti akkreditálási igazolás másolata, annak magyar vagy angol nyelvű fordítása, a kiállító hatóság neve,
címe, telefonszáma, elektronikus levelezési címe, és d) a 10. § (2) bekezdésben meghatározott biztosíték rendelkezésre állásáról szóló pénzintézeti igazolás vagy
a biztosítási szerződés másolata, illetve a (4) bekezdésben meghatározott esetekben igazolás
a felelősségbiztosításról vagy biztosítékról, továbbá az igazolások magyar fordítása.
(3) Nem kell a 10. § szerint biztosítékot képeznie annak a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetnek, aki
a Magyarország területén végzett hitelesítési tevékenységre is kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással vagy egyéb
megfelelő biztosítékkal rendelkezik. 9. § (1) A 8. § szerinti bejelentést követő 30 napon belül a Testület a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetet
nyilvántartásba veszi. (2) A más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a) a hitelesítő szervezet azonosító adatai (név, székhely, saját államában a társasági formától függő regisztrációs
szám, telefonszám, elektronikus levelezési cím), b) a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet nyilvántartási száma,
c) a hitelesítési tevékenységre irányuló jogosultságot megállapító dokumentum száma vagy a hitelesítő szervezet
azonosítója, d) a hitelesítési tevékenységre irányuló jogosultság szakterülete,
e) a tevékenység megtiltására vonatkozó bejegyzések. (3) A Testület a más tagállamban akkreditált hitelesítőt törli a nyilvántartásból, ha
a) a Testület vagy az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszeréről szóló törvényben kijelölt hatóság
megállapítja, hogy a hitelesítő szervezet a vonatkozó jogszabályokat szándékosan vagy súlyos gondatlanságból
megsértette, b) a hitelesítő szervezet a bejelentés során valótlan információt szolgáltatott,
c) a hitelesítő szervezetet akkreditáló tagállam a Testületet értesíti, vagy más módon a Testület tudomására jut,
hogy a hitelesítő szervezet akkreditált státuszát visszavonták. (4) A Testület a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet magyarországi hitelesítési jogosultságát felfüggeszti
a) ha a pénzügyi biztosítékot felhasználták, korlátozták vagy az megszűnt, annak 10. § (2) bekezdés szerinti
összegben történő helyreállításáig, b) ha a hitelesítő szervezetet akkreditáló tagállam a Testületet értesíti, vagy más módon a Testület tudomására jut,
hogy a hitelesítő akkreditálását felfüggesztették, e felfüggesztés helyreállításáig,
c) a 7. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettség megszegése esetén az összeférhetetlenség
megszüntetéséig. (5) Amennyiben a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetet a (3) bekezdés a) vagy b) pontja alapján törölték,
a törlést követően két évig nem jegyezhető be sem az akkreditált hitelesítő szervezetek, sem a más tagállamban
akkreditált hitelesítő szervezetek nyilvántartásába. (6) A (3) bekezdés szerinti intézkedésekkel kapcsolatban a Testület haladéktalanul megteszi a 600/2012/EU bizottsági
rendelet 71. cikkében foglalt intézkedéseket és értesíti a környezetvédelmi hatóságot.
7. Biztosíték 10. § (1) A biztosíték formája pénzügyi intézménynél lekötött és elkülönített pénzösszeg, pénzügyi intézmény által vállalt
kezesség, bankgarancia, vagy biztosítóval kötött felelősségbiztosítás lehet. (2) Az (1) bekezdés szerinti biztosíték összege legalább tizenöt millió forint.
(3) Az (1) bekezdés szerinti biztosíték felhasználása, korlátozása, megszűnése esetén azt 45 napon belül a (2) bekezdésnek
megfelelő szintre helyre kell állítani. A biztosíték felhasználásáról, korlátozásáról, megszűnéséről, továbbá
helyreállításáról a hitelesítő a Testületet 8 napon belül értesíti.
(4) A hitelesítő szervezet a hitelesítési tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szerint
felel. A hitelesítő szervezet köteles a hitelesítési tevékenységével okozott károk fedezetére a hitelesítői tevékenysége
teljes tartama alatt e rendelet szerint biztosítékot fenntartani.
8. A hitelesítő szervezetek felügyelete 11. § A Kormány a hitelesítő szervezetek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Testületet jelöli ki.
9. Záró rendelkezések 12. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A 11. § 2013. május 1-jén lép hatályba.
(3) A 15. § (1) bekezdése 2013. április 30-án lép hatályba.
(4) A 15. § (2) bekezdése 2013. január 31-én lép hatályba.
13. § A 10. § (3) bekezdését az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és
szakmai feltételeiről szóló 183/2005. (IX. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) e rendelet
hatálybalépését megelőző napon hatályos 4. §-a alapján engedéllyel rendelkező hitelesítő szervezet és
a Korm. rendelet e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 17. § (3) bekezdésében meghatározott
nyilvántartásban szereplő hitelesítő szervezet esetében 2013. május 1-től kell alkalmazni.
14. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló
2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII. 11. ) Korm. rendelet 36. §-a a következő
(4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Az együttes végrehajtási projektek megvalósításáról és működtetéséről készített éves hitelesített jelentést
a 2012. évre vonatkozóan 2012. november 15-éig kell a miniszternek megküldeni.”
15. § (1) Hatályát veszti az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai
feltételeiről szóló 183/2005. (IX. 3.) Korm. rendelet. (2) Hatályát veszti az 5. § (1) bekezdés i) és j) pontja.
16. § Ez a rendelet a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására
vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és tonnakilométer adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint
a hitelesítők akkreditációjáról szóló 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapít meg. Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.