📄 Jogszabály szövege
2/2016. (II. 25.) BM utasítása a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek értesítési rendjéről.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdésének c) pontja alapján az alábbi utasítást (a továbbiakban: utasítás)
adom ki:
1. Általános rendelkezések 1. § Az utasítás hatálya kiterjed
a) a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) hivatali szervezeteire (a továbbiakban: hivatali egységek);
b) a BM Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2014. (IX. 5.) BM utasítás (a továbbiakban: BM SZMSZ)
1. melléklet 4. függelékében meghatározott, a belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) által irányított
önálló belügyi szervekre; továbbá
c) azon gazdasági társaságokra, amelyek felett a miniszter vagy a miniszter irányítása alatt álló állami vezető
szakmai irányítást vagy felügyeletet gyakorol
[a továbbiakban az a)–c) pontban meghatározottak együttesen: BM szerv].
2. § Értesítési feladat elrendelhető:
a) készenlét elrendelése során,
b) a készenlét fokozása érdekében vagy
c) az önálló belügyi szervek által bevezetett rendkívüli intézkedések részeként, illetve
d) az értesítési feladatok gyakorlása és ellenőrzése céljából.
3. § Az önálló belügyi szerv az utasítás előírásait a kormányügyeleti rendszer létrehozásáról szóló kormányhatározat
alapján működtetett riasztási rendszerére vonatkozó eltérő rendelkezések figyelembevételével alkalmazza.
4. § A BM szerv személyi állományának értesítését elrendelheti
a) a miniszter,
b) a miniszter megbízásából a rendészeti államtitkár és
c) az önálló belügyi szerv vezetője a 49. §-ban meghatározott esetben, valamint
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek által megbízólevéllel ellátott személyek.
5. § A személyi állomány értesítése lehet
a) részleges, ha az értesítés valamely BM szervre vagy valamely BM szerv meghatározott állománycsoportjára,
b) teljes, ha az értesítés valamennyi BM szervre vagy – a mentesítettek kivételével – valamely BM szerv teljes
személyi állományára
terjed ki. 2. A BM szervek értesítése az elrendelésről
6. § Az értesítés az elrendelésre jogosultak által történhet
a) személyesen,
b) hírközlő eszközön keresztül vagy
c) az ügyeleti szolgálatok útján szóban vagy írásban.
7. § Az értesítés személyesen történő elrendelése esetén az ügyeleti szolgálat vagy az ügyelettel nem rendelkező szerv
vezetője
a) ellenőrzi az elrendelő személyazonosságát, elrendelési jogosultságát,
b) az értesítés vételét követően megkezdi az Értesítési Tervben foglalt feladatok végrehajtását,
c) indokolt esetben intézkedik az ügyeleti szolgálat megerősítéséről,
d) az értesítés befejezéséről tájékoztatja az elrendelőt (ügyeletét).
8. § Az értesítés hírközlő eszközön történő elrendelése esetén az ügyeleti szolgálatnak, illetve az értesítésre kijelölt
vezetőnek – a BM Ügyelet visszahívásával – ellenőriznie kell az elrendelés jogosságát és hitelességét.
9. § Az értesítést a 16–18. §-ban előírt szövegű utasítással és a bekövetkezett esemény megjelölésével kell küldeni.
Az értesítés – szabadon megfogalmazott szövegként – tartalmazza továbbá az elrendelő személy nevét, az érintett
BM szervek vagy személyek körét, a korlátozó intézkedéseket és egyéb közléseket.
10. § A miniszter, a rendészeti államtitkár vagy az általuk megbízólevéllel ellátott személy által elrendelt értesítés esetén
a) a BM hivatali egységek,
b) az önálló belügyi szerv vezetőjének és
c) az önálló belügyi szerv ügyeleti szolgálatának
értesítésével összefüggő feladatokat – a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek
ügyeleti szolgálatai által teljesítendő tájékoztatási kötelezettség rendjéről, valamint a Kormányügyelet működéséről
szóló 33/2011. (XII. 2.) BM utasításban meghatározottak szerint – a BM Ügyelet végzi.
11. § A BM Ügyelet a BM szervek értesítéséről a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró rendészeti államtitkár
közreműködésével gondoskodik.
3. A BM szerv személyi állománya értesítésének szabályai
12. § A BM szervek személyi állományából értesíteni kell mindazon személyeket, akikre vezetői döntés, illetve beosztásuk
alapján a 2. § szerinti helyzetek kezeléséhez szükség van.
13. § Az értesítést úgy kell megszervezni, hogy az biztosítsa a személyi állomány szolgálati vagy munkahelyére
a meghatározott normaidőn belül történő beérkezését.
14. § Sikertelen értesítés esetén az értesítést legalább egyszer meg kell ismételni.
15. § A személyi állomány tekintetében külön nyilatkozatban kell megjeleníteni a személyi állomány hozzájárulását
az értesítéshez szükséges személyes adatok (név, lakó- vagy tartózkodási hely, vezetékes és mobil telefonszám)
rögzítéséhez, melyeket csak az értesítési feladat végrehajtásához lehet felhasználni.
16. § A személyi állomány értesítése a „SZOLGÁLATI (MUNKA-) HELYÉRE VONULJON BE!” szöveg közlésével történik.
Az írásban elrendelt értesítésen fel kell tüntetni az elrendelés időpontját. A szóban, a hírközlő eszközön keresztül vagy
kiértesítő útján történő értesítés megtörténtének időpontjáról kimutatást kell vezetni.
17. § Ha az értesített személy lakó- vagy tartózkodási helyének jellege, valamint a bevonulási kötelezettség időszaka
indokolja, a BM szerv vezetője engedélyezheti utólagos megtérítési kötelezettség mellett taxiszolgáltatás
igénybevételét. Ez esetben az értesítésen a szöveg kiegészül a „BEVONULÁSHOZ TAXIT VEHET IGÉNYBE!” szöveggel.
18. § Gyakorlat elrendelése esetén a 16. § és a 17. § szerinti szöveg a „GYAKORLAT!” kifejezéssel kezdődik.
19. § A személyi állománynak az értesítés vétele után a szolgálatteljesítési vagy munkahelyére a lehető legrövidebb időn
belül be kell vonulnia.
20. § Az értesítés elrendelése esetén a beérkezés normaideje maximum 6 óra, amely az elrendelés időpontjától kezdődik.
A beérkezés normaidejét a BM szerv vezetője – a feladat indokoltságának és jellegének függvényében –
csökkentheti.
21. § Ha a berendelt személy beérkezése a meghatározott normaidőn belül nem lehetséges, vagy az értesítésben
foglaltak teljesítésében akadályoztatva van, arról haladéktalanul tájékoztatnia kell szolgálati elöljáróját vagy vezetőjét
és – ha ilyen működik – a BM szerv ügyeletét.
22. § (1) A BM szerv vezetője mentesíti a szolgálatteljesítési vagy munkahelyre történő bevonulás alól
a) a várandós nőket a várandósság orvosi megállapításának idejétől,
b) azokat az egyedülálló szülőket, akiknek 18 éven aluli gyermekük van, ha annak felügyeletét más nem tudja
ellátni,
c) azokat, akiknek gondozásra szoruló közeli hozzátartozójuk van, és annak felügyeletéről, gondozásáról más
módon gondoskodni nem tudnak,
d) az egészségügyi szabadságon lévőket,
e) a rendelkezési állományban lévőket annál a szervnél, ahol rendelkezési állományban vannak,
f ) az átrendelteket, az átirányítottakat, a kirendelteket és a külföldi szolgálati kiküldetésen lévőket az eredeti
szolgálati vagy munkavégzési helyükön,
g) a felmentési idejüket töltőket,
h) a tartalékállományban lévőket,
i) a személyi állomány szolgálati beosztásából felfüggesztett tagját,
j) a könnyített szolgálatot ellátó hivatásos állományúakat és
k) az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrend esetén elrendelt értesítés kivételével a különleges
foglalkoztatási (szenior) állományban lévőket.
(2) Ha a személyi állomány mindkét tagja BM szervnél foglalkoztatott, és 18 éven aluli gyermekük vagy gondozásra
szoruló közeli hozzátartozójuk van, és felügyeletéről más módon gondoskodni nem tudnak, az érintett szervek vagy
szervezeti egységek vezetői – egyeztetést követően, a szolgálati érdek figyelembevételével – rendelkeznek arról,
hogy melyik fél kötelezett a bevonulásra abban az esetben, ha mindkét BM szervnél egyidejűleg rendeltek el értesítést.
4. Az értesítési feladatok tervezése 23. § A BM szerv az értesítés végrehajtására az 1. mellékletben meghatározott formában Értesítési Tervet és annak
mellékleteként a 2. melléklet szerinti Értesítési Névjegyzéket készít, amelyet a BM szerv vezetője hagy jóvá.
24. § Az Értesítési Terv tartalmazza
a) az elrendelésre jogosultak beosztásának megnevezését,
b) az elrendelés céljának megjelölését,
c) az elrendelés jogosultságának ellenőrzési módját,
d) az értesítés szövegét,
e) az értesítés vétele utáni teendőket, az értesítési megbízott feladatait,
f ) az értesítési feladatok végrehajtásának normaidejét,
g) a felügyeleti és az együttműködő szervekkel való kapcsolattartás rendjét,
h) az értesítéssel berendelt személyek munkavégzésére és munkarendjére vonatkozó szabályokat,
i) az eseményekről történő tájékoztatás rendjét,
j) a jelentéstétel rendjét,
k) a személyi állomány értesítésére vonatkozó szabályokat,
l) az Értesítési Névjegyzéket a BM szerv személyi állományáról,
m) a BM Ügyelet elérhetőségi adatait (BM/városi/mobil/faxszám, e-mail cím).
25. § Az Értesítési Névjegyzék naprakészen tartásáról a BM szerv vezetője gondoskodik.
26. § A BM szerv vezetőjének, valamint az ügyeleti szolgálatnak készen kell állnia – a távközlési, illetve informatikai
berendezések üzemen kívül kerülése esetén is – a saját személyi állománynak, valamint az alárendelt szervek
vezetőjének, értesítési megbízottjának vagy ügyeletének értesítésére. Ennek biztosítására az ügyeleti szolgálat
nyilvántartja a BM szerv vezetőjével, valamint az értesítési megbízottal a szolgálatteljesítési vagy munkaidőben és
az az után történő összeköttetés módját.
5. Az értesítés gyakorlásának és ellenőrzésének rendje 27. § Az értesítés gyakoroltatására és ellenőrzésére a BM szervnél a 4. §-ban felsorolt vezetők jogosultak.
28. § A BM szervnél az értesítés gyakoroltatását és ellenőrzését – a jóváhagyott terveknek megfelelően – váratlanul és
a hivatali szolgálatteljesítési vagy munkaidő kezdete előtt legalább 4 órával vagy a szolgálatteljesítési vagy munkaidő
végét követően legalább 4 órával később kell elrendelni és levezetni.
29. § A BM szerv vezetője a vezetése vagy irányítása alá tartozó személyi állomány vonatkozásában kétévente ellenőrzi
az értesítés és a bevonulás rendjét.
30. § A valós feladat végrehajtása érdekében elrendelt, éles értesítési feladatok végrehajtása esetén a tárgyévben
az értesítési gyakorlat elrendelése mellőzhető, ha az éles értesítési feladat végrehajtása a BM szerv bevonulásra
kötelezett állományának több mint 50%-át érintette.
31. § A BM szerv vezetője a gyakorló értesítés időpontjáról a felettes szervet tájékoztatja, és a gyakorlatról jelentést készít,
amelyet a rendészeti államtitkár útján felterjeszt a miniszternek.
32. § A gyakorlatok és ellenőrzések alkalmával a 22. §-ban felsoroltakon túlmenően nem rendelhetők be
a) a szolgálati okból távollévők és
b) az alap- vagy pótszabadságon lévők.
33. § Az ellenőrzésről szóló jelentésben értékelni kell
a) a vezetői és személyi állomány intézkedő képességét és gyakorlottságát,
b) a tervek és egyéb okmányok naprakészségét, kezelhetőségét és összehangoltságát,
c) az ügyeleti szolgálatok felkészültségét,
d) a szolgálati okmányok naprakészségét,
e) az értesítési rendszer működőképességét,
f ) az ellenőrzésben érintett állomány létszámát,
g) az értesítési feladat begyakorlottságát és végrehajtásának színvonalát (különösen a végrehajtás
fegyelmezettsége, öltözet, felszerelés, munkaképesség elérése),
h) az ellenőrzés végrehajtásának költségét.
34. § A gyakorlatok értékelése „Megfelelő”, illetve „Nem megfelelő” minősítésű lehet. „Megfelelő”, ha az ellenőrzött BM szerv
értesített személyi állományának legalább kétharmada a szolgálati helyére normaidőn belül beérkezett, a vezető
állomány szakszerű intézkedéseivel, a beosztottak felkészültségével, az ügyeleti szolgálat tevékenységével,
az értesítési tervek adattartalmának naprakész állapotban tartásával, továbbá az értesítéshez szükséges technikai
eszközök alkalmazhatóságával eléri a teljes működési készenlétet. Egyéb esetben az eredmény „Nem megfelelő”.
„Nem megfelelő” minősítés esetén a hiányosságok megszüntetése után, de legkésőbb hat hónapon belül újabb
gyakorlatot kell elrendelni.
35. § A gyakorlaton törekedni kell arra, hogy az értesítési feladatok – lehetőség szerint – teljes körűen végrehajtásra
kerüljenek, a BM szerv elérje az elrendelt, a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek
készenlétbe helyezésének, különleges jogrendi feladatokra való felkészülésének és ellenőrzésének rendjéről szóló
BM utasítás szerinti készenléti fokozatot.
6. A BM hivatali egységek értesítésének sajátos szabályai
36. § A BM szerv vezetője az értesítési feladatok végrehajtására értesítési megbízottat vagy megbízottakat jelöl ki.
37. § A BM önálló szervezeti egységei vezetőinek, valamint értesítési megbízottainak értesítését a BM Ügyelet hajtja végre.
38. § A BM Értesítési Tervét a BM Rendészeti Államtitkárság állítja össze, és a miniszter megbízásából a rendészeti államtitkár
hagyja jóvá.
39. § A BM önálló szervezeti egységének vezetője az általa vezetett szervezet vonatkozásában a BM Értesítési Tervében
foglaltakra tekintettel készíti el az önálló szervezeti egység Értesítési Tervét.
40. § A BM önálló szervezeti egységének vezetője az Értesítési Névjegyzékben történő adatváltozás esetén haladéktalanul
megküldi a rendészeti államtitkárnak a megváltozott értesítési adatokat, aki azokat továbbítja a BM Ügyeletnek.
41. § A BM Ügyelet által értesített vezető és az értesítési megbízott értesíti az Értesítési Névjegyzékben meghatározott
személyeket.
42. § Az értesítési megbízott
a) a BM Ügyelettől kapott értesítésről tájékoztatja a BM önálló szervezeti egységének vezetőjét, ezt követően
a BM önálló szervezeti egysége Értesítési Névjegyzéke alapján értesíti az abban szereplő személyeket,
b) akadályoztatása esetén tájékoztatja a BM önálló szervezeti egységének vezetőjét, aki gondoskodik
helyettesítéséről, és a helyettesítéssel megbízott személy adatairól, elérhetőségeiről haladéktalanul tájékoztatja
a BM Rendészeti Államtitkárság Rendészeti Koordinációs Főosztályát és a BM Ügyeletének vezetőjét,
c) az értesítendő személyek köréről, elérhetőségéről naprakész nyilvántartást vezet,
d) értesítés elrendelése esetén haladéktalanul jelenti a továbbértesítési feladat megkezdését a szervezet
vezetőjének,
e) az értesítési feladat végrehajtását jelenti a szervezet vezetőjének és – legkorábban – az elrendeléstől számított
1 óra elteltével a BM Ügyeletnek. 43. § A BM önálló szervezeti egységeit a BM Ügyelet az elrendelést követő 1 órán belül értesíti az Értesítési Névjegyzékben
szereplő személyek értesítésével.
44. § A személyi állomány az értesítés vételét követően az alábbi normák szerint vonul be szolgálati (munka-) helyére:
a) budapesti lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezők tömegközlekedési eszközök nappali üzemideje alatt
2 órán belül, éjszakai üzemideje alatt 3 órán belül, taxi igénybevétele esetén 1 órán belül,
b) vidéki lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezőknek az értesítést követően induló első tömegközlekedési
eszközzel meg kell kezdeni a szolgálati vagy munkahelyre történő bevonulást.
45. § Az értesítéssel berendelt személyek munkavégzésére a beosztásuk, illetve állománykategóriájuk szerinti
szolgálatteljesítésre vagy munkavégzésre megállapított szabályok vonatkoznak.
46. § Ha az értesítés során a berendelt állomány tagja akadályoztatva van a feladat végrehajtásában, az akadály elhárulása
után haladéktalanul meg kell kezdenie a feladat végrehajtását.
47. § Ha az értesítési feladattal érintett szervezeti egység tagját az értesítési megbízott nem értesítette, annak vezetője
beérkezése után gondoskodik a szervezeti egység tagjának utólagos értesítéséről, berendeléséről.
7. Az önálló belügyi szervek értesítésének szabályai 48. § Az ügyeleti szolgálattal nem rendelkező önálló belügyi szervnél annak vezetője köteles gondoskodni az értesítési
feladatok ellátásáról.
49. § Az önálló belügyi szerv vezetője a személyi állománya vonatkozásában értesítési feladatot rendelhet el
a) ha a központi utasítás kiadásához szükséges idő miatti késedelem különösen jelentős hátrányt (életveszélyt,
anyagi kárt) okozna,
b) természeti, ipari és civilizációs katasztrófa, tömegszerencsétlenség vagy ezek veszélye esetén,
c) az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának megvédése, az anyagi értékek megóvása (megőrzése) céljából,
d) váratlanul jelentkező szolgálati feladatok erő-eszköz szükségletének biztosítására.
50. § Az önálló belügyi szerv vezetője által elrendelt értesítésről és a megtett intézkedésekről – amint az lehetővé válik –
tájékoztatni kell a felettes szerv vezetőjét és a szolgálati elöljárót, továbbá különleges jogrendi feladatok végrehajtása
esetén a fővárosi, megyei, védelmi bizottság elnökét.
51. § Az önálló belügyi szerv vezetője részletesen szabályozza a vezetése, illetve az irányítása alá tartozó szervek értesítésével
összefüggő feladatokat.
52. § Az önálló belügyi szerv vezetője gondoskodik arról, hogy az érintett személyi állomány az értesítéssel összefüggő
feladatait részletesen ismerje meg, és ezen utasítás szerint gyakorolja be.
8. A gazdasági társaságok értesítésének szabályai 53. § A miniszter vagy a miniszter irányítása alatt álló állami vezető tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság
ezen utasítás szerinti feladatokat a gazdaságbiztonságra, a nemzetgazdaság védelmi felkészítésére és a védelmi célú
tartalékolásra vonatkozó jogszabályokban foglalt eltérésekkel hajtja végre.
54. § A gazdasági társaság vezetője ezen utasítás alapján köteles gondoskodni az Értesítési Terv és az Értesítési Névjegyzék
elkészítéséről, valamint az értesítési feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtéséről.
55. § A gazdasági társaság értesítését a büntetés-végrehajtási szervezet központi szervének ügyeleti szolgálata a székhelyen
található büntetés-végrehajtási szerv közreműködésével hajtja végre.
9. Záró rendelkezések 56. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő 15. napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti
a) a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állományának túlszolgálat teljesítésére, illetve rendkívüli
munkavégzésre történő berendeléséről szóló 1/1998. (IK Bv. Mell 1.) IM utasítás és
b) az Igazságügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó szervek minősített időszakban és
katasztrófahelyzetben ellátandó riasztási feladatairól szóló 3/2004. (IK. 7.) IM utasítás 1. § b) pontja.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.