192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelete az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről.

192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelete az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről. A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés f) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Általános elő írások 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a) az építési beruházások támogatására kiírt, terület-igénybevétellel járó településfejlesztési pályázatok elbírálása során a pályázatok tartalma és a településrendezési eszközökben foglaltak összhangjának igazolására, b) az építésügyi hatósági engedélykérelem és mellékleteinek, dokumentációjának előkészítésére, c) a kivitelezési tervdokumentáció szakszerű ellenőrzésére, d) az energiát használó épület energetikai jellemzőinek vizsgálata alapján, annak eredményeiről energetikai tanúsítvány kiállítására. (2) E rendelet alkalmazásában: 1. településrendezési szakértői tevékenység: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továb biak ban: Étv.) 16. § (1) bekezdése szerinti tevékenység; 2. építésügyi igazgatási szakértői tevékenység: az Étv. 33/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenység; 3. tervellenőri tevékenység: az Étv. 38/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenység; 4. beruházáslebonyolítói tevékenység: az Étv. 38/B. § (1) bekezdése szerinti tevékenység; 5. energetikai tanúsítói tevékenység: az Étv. 38/C. § (1) bekezdése szerinti tevékenység; 6. szakmagyakorlási tevékenység: az 1–3. pontban foglalt tevékenységek gyakorlása; 7. tagállam: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény ben tagállamként meghatározott állam; 8. tagállami állampolgár: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény ben tagállami állampolgárként és tagállam állampolgárával azonos megítélés alá eső személyként meghatározott személy; 9. területi szakmai kamara: a területi mérnöki kamarának, illetve a területi építész kamarának a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvény ben meghatározott közigazgatási ügyben eljáró szerve. 2. § (1) Szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a szakmagyakorlási tevékenység szakterülete szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamara folytatja le. (2) A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei: a) az e rendeletben meghatározott szakmai feltételek teljesítése, b) a jogosultsági vizsga letételének vagy a jogosultsági vizsga alóli mentesség igazolása a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak kivételével. (3) Az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység engedélyezését a területi építész kamara folytatja le. Az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység engedélyezéshez a kérelmezőnek – a jogosultsági vizsga helyett – a külön jogszabályban meghatározott építésügyi vizsgát kell teljesíteni, kivéve, ha építésjogi szakokleveles mérnök végzettséggel rendelkezik. (4) Harmadik országbeli állampolgár számára viszonosság alapján engedélyezhető szakmagyakorlási tevékenység. (5) A szakmagyakorló az adataiban bekövetkezett változást nyolc munkanapon belül írásban köteles bejelenteni a területi szakmai kamarának. A SZAKMAGYAKORLÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSÉNEK, A BERUHÁZÁSLEBONYOLÍTÓI ÉS AZ ENERGETIKAI TANÚSÍTÓI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK FELTÉTELEI Szakirányú végzettség 3. § (1) A szakmagyakorlási tevékenység – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – engedélyezéséhez, valamint a beruházáslebonyolítói és az energetikai tanúsítói tevékenység folytatásához a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továb biak ban: jogosultsági rendelet) 3. § (1) bekezdésében meghatározott szakirányú szakképzettség szükséges. (2) A tervellenőri tevékenység folytatásához a jogosultsági rendelet szerinti teljes körű tervezési jogosultság, illetve ezen jogosultságnak megfelelő szakirányú, a felsőoktatásban mesterfokozatú képzésben megszerzett szakképzettség (korábban egyetemi végzettség) szükséges. Szakmai gyakorlat 4. § (1) Szakmai gyakorlati időként a szakirányú felsőfokú szakképzettség megszerzését követő, a kérelmezett tevékenység szakterületének megfelelő a) településtervezői, b) építészeti-műszaki tervezési, c) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói, d) felsőoktatási intézményben településtervezési szaktárgy-oktatói, e) építésügyi műszaki szakértői, f) építési műszaki ellenőri, g) településrendezési szakértői, h) felelős műszaki vezetői, i) beruházáslebonyolítói, j) építésügyi és építésfelügyeleti hatósági, k) az építésüggyel kapcsolatos kutatási, fejlesztési, l) építésügyi igazgatási szakértői tevékenység folytatásának időtartamát, valamint a (3)–(5) bekezdésben foglaltakat kell figye lembe venni. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakmai gyakorlati idő a) a településrendezési szakértői tevékenység engedélyezéséhez nyolc év; b) az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység engedélyezéséhez öt év; c) a tervellenőri tevékenység engedélyezéséhez nyolc év; d) beruházáslebonyolítói tevékenység folytatásához öt év; e) energetikai tanúsítói tevékenység folytatásához egy év. (3) A településrendezési szakértői tevékenység engedélyezéséhez a szakmai gyakorlati időbe az (1) bekezdés a), d) és j) pontjában meghatározott tevékenység vehető figye lembe. (4) Az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység engedélyezéséhez a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott gyakorlati idő szakmai tartalmát legalább három év építésügyi hatóságnál (ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is) végzett gyakorlattal kell igazolni. (5) A tervellenőri tevékenység engedélyezéséhez a szakmai gyakorlati időbe az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tevékenység vehető figye lembe. A jogosultsági vizsga 5. § (1) A jogosultsági vizsgát – amely a szakmagyakorlási tevékenységhez kapcsolódó szakmai ismeretek elsajátításának az igazolása – az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott eljárási rend szerint a Magyar Építész Kamara, illetve a Magyar Mérnöki Kamara (a továb biak ban együtt: országos szakmai kamara) bonyolítja le. (2) A jogosultsági vizsga általános és különös részből áll. A jogosultsági vizsga követelményrendszerét az 1. melléklet tartalmazza. (3) A jogosultsági vizsgabizottság (a továb biak ban: vizsgabizottság) legalább három- és legfeljebb öttagú testület. A vizsgabizottságot az országos szakmai kamara hozza létre és működteti. A vizsgabizottság elnökből, szakmai elnökből és tagokból áll. A vizsgabizottság elnöke az építésügyért felelős miniszter által megbízott személy, szakmai elnöke az országos szakmai kamara szakterületi képviselője, tagjai a szakmai érdek-képviseleti szervezetek és a 3. § (1) bekezdés szerinti szakképzettséget képző felsőoktatási intézmények javaslatára a szakmai elnök által felkért személyek. (4) A jogosultsági vizsga díja összesen 34 000 forint, amelyből az általános követelményrendszerű részek díja 6000-6000 forint, a különös követelményrendszerű részek díja 11 000-11 000 forint. A jogosultsági vizsga – sikertelenség esetén részben vagy egészben – megismételhető. A javítóvizsga díja a jogosultsági vizsga díjával azonos. (5) A jogosultsági vizsga díját a jogosultsági vizsgára történő jelentkezéskor kell megfizetni a vizsgát szervező országos szakmai kamara elkülönítetten vezetett számlájára. A jogosultsági vizsga díjáról az országos szakmai kamara elkülönített nyilvántartást vezet. A díj kizárólag a vizsgaszervezés, -lebonyolítás fedezetére használható fel. Az országos szakmai kamara a felügyeletét ellátó miniszter számára a vizsgadíj tételes felhasználásáról készített nyilvántartását évente megküldi. (6) A jogosultsági vizsgától az országos szakmai kamarának a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvény ben meghatározott közigazgatási ügyben eljáró szerve részben eltekint, ha a) a kérelmező a kérelemtől eltérő e rendelet szerinti szakmagyakorlási jogosultság, valamint építészeti-műszaki tervezői vagy építésügyi műszaki szakértői szakmagyakorlási jogosultság valamely szakterületén már eredményes jogosultsági vizsgát tett, vagy b) a kérelmező építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a szakmagyakorlási jogosultsági vizsga követelményrendszerével részben megegyezik. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Az engedély iránti kérelem és mellékletei 6. § (1) A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem a 2. melléklet szerinti tartalommal a szakterület szerint hatáskörrel rendelkező, a kérelmező lakóhelye szerinti területi szakmai kamaránál terjeszthető elő. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a 3. §-ban foglalt szakirányú végzettséget igazoló oklevél hiteles másolatát, ha ez a területi szakmai kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre, b) a szakirány elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevél melléklet másolatát, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy a területi szakmai kamara azt a szakirány megállapítása érdekében kéri, c) a szakmai gyakorlat igazolását, d) a jogosultsági vizsga eredményes letételének vagy a vizsga alóli mentességnek az igazolását. (3) A végzettséget tanúsító oklevél közjegyző által hitelesített másolata helyett az eredeti dokumentum egyidejű bemutatása esetén elfogadható a területi kamara által az eredeti okiratról készített és hitelesített másolat. A kérelem elbírálása 7. § (1) Ha a kérelem hiányos, a területi szakmai kamara tizenöt munkanapos határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel. (2) A területi szakmai kamara a településrendezési szakértői és a tervellenőri tevékenység engedélyezési eljárásban az ille té kes területi mérnöki, illetve területi építész kamara elnökségének véleményét beszerzi a kamarai tagfelvétel, valamint a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítása céljából. (3) A kérelemnek helyt adó egyszerűsített határozat tartalmazza a) az oklevél megnevezését, számát, szakát, szakirányát és kibocsátóját, b) a szakmagyakorlási tevékenység megnevezését, c) a jogosultság azonosítására alkalmas névjegyzéki jelölést (a 3. melléklet szerinti betűjel, a területi kamara kódja és a regisztrációs szám), d) a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése igazolása elmaradásának a 10. § (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeiről történő tájékoztatást. A beruházáslebonyolítói és energetikai tanúsítói tevékenység bejelentése és mellékletei 8. § (1) A beruházáslebonyolítói és az energetikai tanúsítói tevékenységre vonatkozó bejelentésnek – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény ben meghatározott adatokon kívül – tartalmaznia kell a) a 3. § szerinti szakirányú végzettséget igazoló oklevél hiteles másolatát, ha ez a területi szakmai kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre, b) a szakirány elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevél melléklet másolatát, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy a területi szakmai kamara azt a szakirány megállapítása érdekében kéri, c) a szakmai gyakorlat igazolását, d) a jogosultsági vizsga eredményes letételének vagy a vizsga alóli mentességnek az igazolását, e) a bejelentésben közölteket igazoló íratok másolatát, a bejelentést tevő nyilatkozatát a bejelentés tartalmának hitelességéről, ezzel a jogszabályban előírt feltételek teljesítéséről, amivel egyidejűleg az iratmásolatok hitelességét is igazolja. További hitelesítés nem követelhető meg. (2) A végzettséget tanúsító oklevél közjegyző által hitelesített másolata helyett az eredeti dokumentum egyidejű bemutatása esetén elfogadható a területi kamara által az eredeti okiratról készített és hitelesített másolat. 9. § (1) A területi szakmai kamara a bejelentő számára a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg névjegyzéki jelölést ad. (2) A területi szakmai kamara eltiltja a tevékenység folytatásától és ezzel egyidejűleg – a névjegyzéki jelölés hatálytalanítása mellett – a névjegyzékből törli azt, aki a bejelentésben valótlan adatközlést és hitelesítési nyilatkozatot tett a jogszabályban előírt feltételekkel való rendelkezéséről és ezt bármely hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett ellenőrzés igazolja, vagy ha a jogszabályban előírt feltételekkel már nem rendelkezik. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása, a tevékenység szüneteltetése 10. § (1) A területi szakmai kamara a névjegyzékből törli azt a személyt, aki továbbképzési kötelezettségét a külön jogszabályban előírt időközönként nem igazolja. (2) A területi szakmai kamara a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítéséről kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki. (3) A szakmagyakorlási, a beruházáslebonyolítói és az energetikai tanúsítói tevékenység folytatása szüneteltethető. A szüneteltetés időtartamát a területi szakmai kamaránál be kell jelenteni. A szüneteltetés időtartama alatt szakmagyakorlási tevékenység nem végezhető, a továbbképzési kötelezettség teljesítését nem kell igazolni. (4) A külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő elteltét köve tően a (3) bekezdés szerint szüneteltetett szakmagyakorlási, a beruházáslebonyolítói és az energetikai tevékenység abban az esetben folytatható, ha a szakmagyakorlási tevékenység szüneteltetésének megszüntetését kérő személy a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségének teljesítését igazolja. A településrendezési szakértői tevékenység 11. § (1) A szakértői vizsgálatnak – a megbízás keretein belül – az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. A településrendezési szakértő köteles megbízójának figyelmét felhívni minden olyan tényre, amely az általa ismert adatok alapján szakértői véleményének kialakítását befolyásolja, és amelynek ismerete a megbízónak érdeke. (2) A szakértői véleményen fel kell tüntetni a szakértő nevét, szakértői nyilvántartási számát, a szakértői szakterületének megnevezését. (3) A településrendezési szakértői szakterületeket és a névjegyzékben alkalmazható jelöléseket a 3. melléklet tartalmazza. A névjegyzék vezetése 12. § (1) A területi szakmai kamarák külön jogszabályban meghatározott módon – a 6. és 8. §-ban meghatározott adatok alapján – közös, az országos szakmai kamarák által működtetett, szakterületenként fejezetekre bontott, nyilvános elektronikus névjegyzéket vezetnek, amelyet folyamatosan aktualizálnak a 2. § (5) bekezdés szerint a szakmagyakorlási, a beruházásbonyolítói és energetikai tanúsítói tevékenységet folytató adatszolgáltatása, valamint a továbbképzési kötelezettségének 10. § szerinti igazolása alapján. A névjegyzékben rögzíteni kell a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésének tényét. (2) A névjegyzéket vezető területi szakmai kamara a nyilvántartásba vett 9. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezeteket és más jogi személyeket az (1) bekezdés szerinti névjegyzékben azok külön kérelmére tünteti fel. A névjegyzékből való törlés és kizárás 13. § (1) Törölni kell a névjegyzékből azt a személyt, a) aki bejelentette, hogy az adott tevékenységet nem kívánja tovább folytatni, b) aki elhalálozott, c) aki a továbbképzési kötelezettségét nem igazolta, d) akivel kapcsolatban a névjegyzéki bejegyzést köve tően merült fel olyan tény vagy adat, amely a névjegyzéki bejegyzést nem tette volna lehetővé. (2) Ha a névjegyzékből való törlésre az (1) bekezdés c) pontja alapján került sor, a névjegyzékbe történő ismételt felvétel csak a továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása után engedélyezhető. (3) A névjegyzékből való törlést köve tően az e rendeletben meghatározott adatokat a területi szakmai kamara tíz évig őrzi meg. Gazdálkodó szervezetek nyilvántartása 14. § A területi szakmai kamara a településrendezési szakértői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetet és más jogi személyt kérelmére nyilvántarthatja, ha az igazolja, hogy rendelkezik a tevékenység folytatásához szakmagyakorlási engedéllyel rendelkező taggal vagy alkalmazottal. Összeférhetetlenségi szabályok 15. § (1) A szakmagyakorlási tevékenység nem folytatható összeférhetetlenség esetén. (2) Összeférhetetlennek minősül, ha a településrendezési szakértő olyan pályázati dokumentáció, településrendezési eszköz vizsgálatát végzi, amelynek összeállításában vagy tervezésében maga vagy közeli hozzátartozója részt vett. Tagállami állampolgárokkal kapcsolatos sajátos szabályok 16. § (1) Valamely tagállam állampolgára – a szabad szolgáltatásnyújtás keretében folytatott tevékenység kivételével – a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelmét a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerinti szakmai képesítésének elismerése iránti kérelmével egyidejűleg nyújtja be az adott szakmagyakorlási tevékenység tekintetében hatáskörrel rendelkező Budapesti Építész Kamarához, illetve Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához. (2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) magyar nyelvű fordításban: aa) a 6. § (1) bekezdésben, a 6. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat, ab) a küldő vagy származási ország ille té kes szerve által kiállított – a küldő vagy származási országbeli jogosultságra vonatkozó – igazolást, beleértve a szakirányú szakmai gyakorlat jellegét, szakirányát, teljesítésének helyét, időtartamát, ac) a küldő vagy a származási országban a szakmagyakorlás engedélyezésére jogosult szakmai szervezet megnevezését és címét, b) magyar nyelvű, részletes szakmai önéletrajzot és a referencia munkák felsorolását, c) az állampolgárság igazolását. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelmet és mellékleteit az elismerési eljárást lefolytató hatóság a szakmai képesítés elismeréséről szóló jogerős határozatával együtt haladéktalanul megküldi a területi szakmai kamarának. (4) A területi szakmai kamara a megküldött iratok alapján a) a tevékenység folytatását engedélyezi és a szakmagyakorlót az elkülönítetten vezetett névjegyzékbe bejegyzi, vagy b) elutasítja a kérelmet. Záró rendelkezések 17. § Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök