26/2016. (X. 14.) ORFK utasítása a Rendőrség Beszerzési Szabályzatáról.

26/2016. (X. 14.) ORFK utasítása a Rendőrség Beszerzési Szabályzatáról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv beszerzéseinek egységes szabályozása érdekében kiadom az alábbi utasítást: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás hatálya 1. Az utasítás (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv valamennyi szervére (a továbbiakban együtt: rendőri szerv). 2. A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed a rendőri szerv minden: a) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó árubeszerzésre, építési beruházásra, építési koncesszióra, szolgáltatásra és szolgáltatási koncesszióra; b) a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény hatálya alá tartozó árubeszerzésre, építési beruházásra, építési koncesszióra, szolgáltatásra és szolgáltatási koncesszióra; c) a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a  központi államigazgatási szervek és a  rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó árubeszerzésre, építési beruházásra, építési koncesszióra, szolgáltatásra és szolgáltatási koncesszióra; d) a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a  központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó beszerzési eljárásra; e) a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a  kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 247/2014. Korm. rendelet) hatálya alá tartozó beszerzési eljárásra; f ) a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről szóló 316/2015. (X. 30.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó beszerzési eljárására; g) olyan visszterhes szerződés megkötésére irányuló beszerzésre, amelynek becsült értéke eléri vagy meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat, de nem minősül az a)–f ) alpont szerinti beszerzési eljárásnak; h) olyan visszterhes szerződés megkötésére irányuló beszerzésre, amelynek becsült értéke nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat és nem tartozik a b) és az f ) alpont hatálya alá (a továbbiakban: értékhatár alatti beszerzés) [az a)–h) alpontok a továbbiakban együtt: beszerzési eljárás]. 2. Értelmező rendelkezések 3. A Szabályzat alkalmazásában: a) ajánlatkérő: a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti költségvetési szervnek minősülő rendőri szerv; b) belső ellenőrzés: a rendőri szerv belső ellenőrzés céljára létrehozott szervezeti eleme által lefolytatott ellenőrzés; c) döntéshozó: a  beszerzési eljárás során az  eljárás eredményét befolyásoló döntéseket, valamint az  eljárások eredményét jóváhagyó személy; d) felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó: a  Közbeszerzési Hatóság által vezetett felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékben szereplő személy; e) közbeszerzési eljárás: olyan beszerzési eljárás, amely a  Kbt. szerinti eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatos cselekmények összességét foglalja magában; f ) lebonyolító: az  a  rendőri szerv állományába nem tartozó személy, szervezet, akivel/amellyel a  rendőri szerv a  beszerzési eljárás lefolytatására megbízási szerződést köt, vagy a  rendőri szerv azon szervezeti egysége, eleme, amely a beszerzéssel kapcsolatos jogszabályi előírások betartásáért felel. 3. Alapelvek 4. Az ajánlatkérő nevében eljáró személyek kötelesek a beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályban meghatározott alapelvek betartására. Az  eljárás tekintetében bármilyen, az  eljárás tisztaságát veszélyeztető cselekmény észlelése esetén haladéktalanul a szolgálati elöljárót, valamint az eljárásért felelős személyt, továbbá a döntéshozót írásban szükséges tájékoztatni. 4. Összeférhetetlenség 5. Az összeférhetetlenségre a beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályban meghatározott szabályokat kell alkalmazni. Az összeférhetetlenségi szabályok betartásáért a döntéshozó a felelős. 6. A rendőri szerv nevében eljáró, illetve a beszerzési eljárás előkészítésébe bevont személyek a beszerzési eljárásba történő bevonásukat megelőzően az ajánlatkérő részére kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy esetükben összeférhetetlenség nem áll fenn, ide értve az értékhatár alatti beszerzéseket is. 5. A beszerzési eljárásokban részt vevő személyek 7. A rendőri szerv beszerzési eljárásában az alábbi személyek vesznek részt: a) a döntéshozó; b) a bíráló bizottság elnöke (eljárásért felelős személy); c) a rendőri szerv nevében eljáró, az eljárásba bevont további személyek, így különösen a bíráló bizottság tagjai, valamint a bíráló bizottság munkáját támogató szakértők; d) a lebonyolító vagy a lebonyolító közreműködője; e) a döntéshozó eseti döntése és a Kbt. 27. § (3) bekezdése alapján felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó; f ) a döntéshozó eseti döntése alapján a  beszerzési eljárásban való részvételre kijelölt, illetve bevont további személy(ek) vagy szervezet(ek). 8. A 7. pontban felsorolt személyek feladatait és felelősségét a rendőri szerv közbeszerzési szabályzatában részletesen szabályozza. 9. A rendőri szerv beszerzési eljárásaiban részt vevő személyeknek a beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályban előírt szakértelemmel kell rendelkezni. II. FEJEZET RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK 6. A beszerzési eljárások lefolytatásának rendje 10. Beszerzési eljárásokban ajánlatkérő: a) az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) költségvetése terhére, vagy az  ORFK részére részben vagy egészben uniós forrásból megvalósuló, illetve a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes (a továbbiakban: gazdasági főigazgató) által kijelölt, az ORFK-t érintő beszerzések esetén, valamint jogszabály által meghatározott esetben az ORFK; b) az ORFK dologi előirányzata terhére megvalósuló, az a) alpontba nem tartozó beszerzések esetén a Készenléti Rendőrség (a továbbiakban: KR); c) a rendőri szervek költségvetése terhére, illetve részben vagy egészben uniós forrásból megvalósuló, az a)–b) alpontokba nem tartozó (köz)beszerzések esetén a rendőri szerv. 11. Az uniós értékhatárt meghaladó becsült értékű beszerzési eljárások lebonyolítója a  KR Költségvetési Igazgatóság (a  továbbiakban: KR KIG). Ezen rendelkezés alól a  rendőri szerv indokolással ellátott, írásban felterjesztett kérelme alapján a  gazdasági főigazgató adhat felmentést, illetve az  uniós forrásból részben vagy egészben megvalósuló beszerzést – a becsült értéktől függetlenül – a rendőri szerv saját hatáskörben is lebonyolíthatja, de a lebonyolítással írásban megbízható a KR KIG is. 12. A KR KIG részére adott megbízásnak tartalmaznia kell legalább a beszerzés fedezetének igazolását, a becsült érték meghatározásához kapcsolódó vizsgálat – közbeszerzési eljárás esetében a Kbt. 28. § (2) bekezdése szerint elkészített – dokumentumait, a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást, a kezdeményező rendőri szerv által delegálni kívánt bizottsági tagok, póttag(ok) felsorolását. Az  eljárásban a  bizottság elnökét és a  beszerzés tárgya szerinti, jogi és a pénzügyi szakértelemmel rendelkező tagot a kezdeményező rendőri szerv biztosítja. 13. A Kbt. hatálya alá tartozó, az uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű, valamint – értékhatárra tekintet nélkül – a  központosított közbeszerzési eljárás második, verseny újranyitásával/konzultációval vagy megrendeléssel megvalósuló szakaszát a rendőri szerv saját hatáskörben lebonyolíthatja. 14. Értékhatártól függetlenül – amennyiben jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz eltérően nem rendelkezik – a KR KIG köteles lebonyolítóként eljárni a rendőri szerv részére a nem uniós támogatásból megvalósuló alábbi tárgyú beszerzések során: a) a rendőri szerv egészét tekintve összességében nagy mennyiségben szükségessé váló és az egységesítés vagy egyéb gazdálkodási cél elérése érdekében célszerűen egy eljárásban beszerzendő áruk, építési beruházások és szolgáltatások, úgy mint: aa) fegyverzeti anyagok, ab) védő és kényszerítő eszközök, ac) vegyi védelmi anyagok, ad) speciális (rendőri technikai) eszközök, ae) bűnügyi technikai anyagok, af ) a személyi juttatások körében nyújtott ellátások (pl. cafetéria), ag) IT eszközök és szolgáltatások, ah) rádiótechnikai eszközök és szolgáltatások, ai) gépjárművek, aj) villamos energia, ak) földgáz, al) 250 millió forint bruttó beruházási összeget meghaladó építési beruházások, am) a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, annak mellékleteiben meghatározottak szerinti biztonsági okmányok; b) az a)  alpontban fel nem sorolt, a  gazdasági főigazgató írásbeli döntése alapján e  körbe vont áruk, építési beruházások és szolgáltatások. 15. Amennyiben az ajánlatkérő rendőri szerv helyett a KR KIG a 11. pont alapján bonyolít le közbeszerzési eljárást, akkor az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzatát kell irányadónak tekinteni. 16. Amennyiben több ajánlatkérő rendőri szerv közösen folytat le közbeszerzési eljárást olyan módon, hogy a Kbt. 29. § (2) bekezdése alapján maguk közül kiválasztott ajánlatkérőt hatalmaznak meg a közbeszerzési eljárás lefolytatására, úgy az eljárás során a meghatalmazott rendőri szerv közbeszerzési szabályzatát kell irányadónak tekinteni. 17. A 247/2014. Korm. rendelet hatálya alá tartozó beszerzéseket a  rendőri szerv önállóan végzi, ide értve a  Nemzeti Kommunikációs Hivatal felé elektronikus portálon történő igénybejelentési és előírt időszaki adatszolgáltatási kötelezettségeket. Amennyiben a Nemzeti Kommunikációs Hivatal valamely bejelentett igény tekintetében a rendőri szerv részéről megvalósítandó, saját hatáskörű – azaz nem a 247/2014. Korm. rendelet szerinti – eljárás lefolytatását hagyja jóvá, úgy ezen beszerzésekre a 10–16. pontot kell alkalmazni. 18. A 2.  pont a)–h)  alpontja szerinti beszerzésekre vonatkozó részletszabályokat a  rendőri szerv határozza meg a 4. pontban foglaltakkal összhangban. 7. A közbeszerzések ellenőrzése 19. A rendőri szerv belső ellenőrzését végrehajtó szervezeti elem évente legalább egyszer, az éves ellenőrzési tervben meghatározott módon ellenőrzi a  megelőző költségvetési év közbeszerzési tevékenységét. A  rendőri szerv belső ellenőrzését végrehajtó szervezeti elem tagja a 7. pontban szereplő személy nem lehet. 20. Az ORFK Költségvetési Ellenőrzési Iroda éves feladatterve szerint vagy szúrópróbaszerűen, illetve az  országos rendőrfőkapitány egyedi utasítása alapján a  rendőri szerv közbeszerzési eljárását, illetve azok bármely eljárási cselekményét részben vagy egészében ellenőrizheti, beleértve a szerződések előkészítését, a fedezet rendelkezésre állását, a  személyi és tárgyi feltételeket. Az  ORFK Költségvetési Ellenőrzési Iroda állományának tagja a  7.  pontban szereplő személy nem lehet. 21. A gazdasági főigazgató részére a  közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének haladéktalanul jelentenie kell, ha a közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslati eljárás indul. 8. A beszerzések központi felügyelete 22. A gazdasági főigazgató felelős a beszerzések központi felügyeletéért. 23. A rendőri szerv által folytatott, a gazdasági főigazgató által esetileg írásban kijelölt beszerzési eljárások beszerzésszakmai megfelelőségének, szakszerűségének központi felügyeletét a gazdasági főigazgató által kijelölt felülvizsgáló végzi. A felülvizsgálandó beszerzési eljárást és az eljárás tekintetében vizsgálandó feladatot a gazdasági főigazgató esetileg jelöli ki írásban. A kijelölt beszerzési eljárást felülvizsgáló feladatai az alábbiak lehetnek: a) a részére felülvizsgálatra kijelölt beszerzési eljárás megküldött dokumentációját beszerzési szempontból felülvizsgálja, egyezteti a  rendőri szerv éves közbeszerzési tervében foglaltakkal, írásban jelentést készít a dokumentáció előkészítettségéről, és szükség esetén javaslatot tesz a dokumentáció tartalmának beszerzés szakmai szempontból szükséges kiegészítésére, módosítására; b) vizsgálja a megindítani tervezett beszerzési eljárás és a korábban már lefolytatott, illetve az adott vizsgálati időszakra tervezett beszerzési eljárások vonatkozásában a beszerzésre vonatkozó jogszabályban szabályozott egybeszámítási kötelezettség (részekre bontás tilalma) érvényesülését, erről írásban jelentést készít, és javaslatot tesz annak maradéktalan betartására; c) a döntéshozó segítőjeként részt vehet a közbeszerzési eljárás cselekményein, az eljárás irataiba betekinthet, a  közbeszerzési eljárásban részt vevő személyeknek – utasításnak nem minősülő – tanácsot adhat, szabálytalanság észlelése esetén javaslatot tehet a döntéshozó részére; d) a c) alpont szerinti beszerzési eljárás befejezését követően a  lefolytatott eljárásról – a gazdasági főigazgató utasítása esetén – jelentést terjeszt fel a  gazdasági főigazgatónak az  eljárás során szerzett személyes tapasztalatai alapján; e) a beszerzésekkel kapcsolatos jogszabályváltozások beszerzési dokumentumokba történő beépülését figyelemmel kíséri. 24. A 10. pont a) alpontja szerinti eljárások esetében a döntéshozó hatáskörébe tartozó eljárási döntések megalapozottságát előzetesen a felülvizsgáló megvizsgálja. Ennek során az átadott iratok alapján a gazdasági főigazgató mint döntéshozó által jóváhagyásra kerülő dokumentumok összetételének, előkészítettségének, az eljárásra vonatkozó jogszabályban meghatározott egyes eljárási cselekményeknek érintett dokumentumba történő beépülésének beszerzés szempontú megfelelőségének vizsgálata történik. A döntés-előkészítő, megfelelőségi vizsgálat keretében végzett tevékenység csak a jóváhagyásra megküldött irat(ok)ra terjed ki. Szükség esetén kiterjedhet a megküldött irat(ok) egyes tartalmi elemei ellenőrzése érdekében a közbeszerzési dokumentumok vonatkozó részeinek és az eljárási cselekményeknek a vizsgálatára. A döntés-előkészítő tevékenység nem terjed ki a beszerzési eljárás teljes iratanyagának közbeszerzési, jogi és műszaki szempontú ellenőrzésére. 25. A rendőri szerv a  Kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek eszközbeszerzéseiről szóló 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozat szerinti felmentési kérelmeit a  gazdasági főigazgató továbbítja a Belügyminisztérium részére, majd a kérelem jóváhagyását követően tájékoztatja a rendőri szervet. 26. A kijelölt felülvizsgáló tájékoztatja a rendőri szervet a gazdasági főigazgató által meghatározott központi beszerzési stratégiáról, illetve ellenőrzi a meghatározott beszerzési stratégia beépülését az eljárásokba. 27. A közbeszerzési eljárások felügyeletére, felülvizsgálatára irányuló felügyelői tevékenység végzésének követelményei: a) felsőfokú végzettség; b) beszerzési és közbeszerzési eljárások lebonyolításában szerzett legalább 3 év, közbeszerzési szakjogász végzettség esetén legalább 2 év igazolt szakmai tapasztalat, gyakorlat. 28. A közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz rendelkezésén alapuló tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettség vagy engedélykérés – amennyiben a  rendőrségen kívüli szervezet irányába történik – kizárólag az  ORFK Gazdasági Főigazgatóságon keresztül történhet, kivéve a  honlapon történő közzétételi kötelezettséget – ide értve Közbeszerzési Hatóság ált működtetett KBA-EHR rendszer felületét is –, valamint a  közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerinti, az eljárás megindítására vagy szerződés módosítására irányuló kérelmet követő kapcsolattartást. 9. A munkavédelmi felügyelő és a közegészségügyi felügyelő részvétele a beszerzési eljárásban 29. A beszerzés előkészítése keretében a műszaki leírás elkészítéséért felelős szervezeti elem a munkavédelmi felügyelő bevonásával ellenőrzi, hogy a  beszerzés tárgya a  jogszabályok és a  közjogi szervezetszabályozó eszközök szerinti  veszélyesnek minősített munkahelyek, technológiák, berendezések, munkaeszközök körébe tartozik-e (a  továbbiakban: veszélyes beszerzési tárgy). Az  ellenőrzés eredményét a  munkavédelmi felügyelő feljegyzésben rögzíti, amelyet a beszerzési eljárás irataihoz kell iktatni. 30. Veszélyes beszerzési tárgyra vonatkozó beszerzési eljárás csak akkor indítható meg, ha a tárgyra vonatkozó műszaki leírást a munkavédelmi felügyelő ellenjegyezte. 31. A munkavédelmi felügyelő a veszélyes beszerzési tárgy műszaki leírását ellenjegyzésével akkor látja el, ha az tartalmaz minden olyan követelményt és előírást, amelyek teljesülése és megléte esetén a  veszélyes beszerzési tárgy – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerinti – munkavédelmi üzembe helyezésének nem lenne akadálya. 32. Egészségügyi berendezések, illetve olyan eszközök beszerzéséhez, amelynek használata során biológiai, kémiai, illetve egyes fizikai (ionizáló és nem ionizáló sugárzás) kockázati tényezőkkel kell számolni, a  beszerzési eljárásba minden esetben be kell vonni a  rendőri szerv területileg illetékes közegészségügyi-járványügyi felügyelőjét vagy annak hiányában alapellátó orvosát. A beszerzési eljárás csak akkor indítható meg, ha a tárgyra vonatkozó műszaki leírást a közegészségügyi-járványügyi felügyelő vagy annak hiányában az alapellátó orvos ellenjegyezte. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 33. Ez a Szabályzat a közzétételét követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően megindított beszerzési eljárásokra kell alkalmazni. 34. A Szabályzat hatálya alá tartozó rendőri szerv köteles saját közbeszerzési szabályzatát az utasítás hatálybalépésétől számított 60 napon belül felülvizsgálni, és indokolt esetben módosítani vagy új szabályzatot alkotni, és az erről készült jelentést a gazdasági főigazgatónak felterjeszteni. 35. Hatályát veszti a Rendőrség Beszerzési Szabályzatáról szóló 12/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás. Papp Károly r. altábornagy s. k., országos rendőrfőkapitány