📄 Jogszabály szövege
13/2008. (I. 30.) Korm. rendelete a 2008–2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól.
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (5) bekezdés a)–b) pontjában és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. §
(5) bekezdés b)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján
a Kormány a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések 1. § (1) A 2008. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: második kereskedési időszak) vonatkozó Nemzeti Kiosztási Tervet (a továbbiakban: Kiosztási Terv), továbbá a Kiosztási Terv hatálya alá tartozó létesítmények előzetes listáját (10. melléklet) és üzemeltetőik részére kiosztani tervezett kibocsátási egységek
mennyiségét e rendelet tartalmazza.
(2) E rendelet szabályait
a) a meglévő létesítmények számára térítésmentesen
kiosztandó teljes kibocsátási egységmennyiség meghatározására és e mennyiségnek az ágazatok közötti felosztására,
b) az új belépő tartalékba tartozó, térítésmentesen kiosztásra kerülő egységmennyiség meghatározására,
c) az együttes végrehajtási tartalékba tartozó egységmennyiség meghatározására,
d) a térítésmentesen kiosztásra nem kerülő egységmennyiség meghatározására,
e) a létesítmények bezárása esetén követendő eljárásra
kell alkalmazni.
2. § E jogszabály alkalmazásában:
a) együttes végrehajtási projekt: az ENSZ Éghajlatvál
tozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény
2. § 9. pontja szerinti projekt;
b) épületrész: a távhővel ellátott építménynek (épület,
műtárgy), ingatlannak funkcionálisan önálló, külön vagy
közös tulajdonában lévő része (lakás, üzlethelyiség, lépcsőház stb.);
c) jóváírás: a létesítmények részére kiosztott kibocsátási egység mennyiség jóváírása a létesítményhez rendelet
üzemeltetői számlákon a nemzeti forgalmi jegyzékben;
d) kettős elszámolású kibocsátás-csökkentéssel járó
együttes végrehajtási projekt: a külön jogszabály szerinti
közvetlen kettős elszámolású kibocsátás-csökkentést vagy
közvetett kettős elszámolású kibocsátás-csökkentést megvalósító együttes végrehajtási projekt;
e) kiosztás: a környezetvédelmi és vízügyi miniszter
(a továbbiakban: miniszter) által a létesítmények részére
e rendeletben lévő szabályoknak megfelelően megállapított kibocsátási egységmennyiség;
f) környezetvédelmi hatóság: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség;
g) létesítmény vagy berendezés üzembe helyezése: a
próbaüzemet követően a rendes üzemmenet megkezdése;
h) meglévő létesítmény: 2007. január 18-án jogerős és
érvényes kibocsátási engedéllyel rendelkező létesítmény;
i) nem üzemelő létesítmény: a 2007. január 18-át megelőzően kibocsátási engedélyt kapott, de az üvegházhatású
gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló
2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) 1. számú
mellékletében felsorolt tevékenységet nem folytató üzemeltető.
A kiosztható kibocsátási egységek mennyisége 3. § (1) A második kereskedési időszakban az Üht. által
meghatározott kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerében összesen az 1. melléklet 5. pontjában meghatározott mennyiségű kibocsátási egység osztható ki évente.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kibocsátási egységmennyiség tartalmazza:
a) a 2005–2007 időszakban is a rendszer hatálya alá
tartozó iparágak meglévő létesítményei számára 2008 és
2012 között térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységmennyiséget,
b) a 2008. január 1-jétől a rendszerbe bevonásra kerülő
ágazatok létesítményei számára 2008 és 2012 között térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységmennyiséget,
c) az új belépők számára tartalékként elkülönített, térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységmennyiséget,
d) kettős elszámolású kibocsátás-csökkentéssel járó, a
2005. évben még meg nem valósult együttes végrehajtási
projektek számára elkülönített tartalékot,
e) az ingyenesen ki nem osztott kibocsátási egységmennyiséget.
4. § (1) A 3. § (2) bekezdés e) pontja szerinti mennyiséghez
a kereskedési időszak végén hozzáadódik az új belépő és
az együttes végrehajtási projekt tartalékban megmaradó
egységek mennyisége.
(2) A teljes, kiosztásra kerülő kibocsátási egységmennyiséget, ezen belül a 3. § (2) bekezdésének b) pontjába tartozó létesítmények számára kiosztandó mennyiséget
csökkenteni kell, amennyiben a 2005. évi kibocsátások a
2. melléklet 2.2–2.4 pontja szerinti utólagos hitelesítés során nem érik el az 1 432 188 tonna szén-dioxid egyenértéket.
(3) A teljes, kiosztásra kerülő kibocsátási egységmennyiséget csökkenteni kell a 9. mellékletben szereplő
létesítmények engedélyének 2008. február 28. előtt történő visszavonása esetén az intézmények 2005. évi hitelesített kibocsátásával.
(4) A teljes, kiosztásra kerülő kibocsátási egységmennyiségen felül, a kettős elszámolás által érintett,
2005-ben már megvalósult együttes végrehajtási projektek
számára a 3. § (1) bekezdése szerinti mennyiségen felül kioszthatók további egységek azon tevékenység alapján,
amelyek 2005-ben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv (a továbbiakban: 2003/87/EK irányelv) hatálya alá tartozó létesítményekben már eredményeztek kibocsátás-csökkentést
vagy -korlátozást, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben ezen projekttevékenységek alapján 2005-ben megvalósult kibocsátás-csökkentés vagy -korlátozás a 14. §
szerinti adatokkal van alátámasztva és hitelesítve.
(5) Az ingyenesen ki nem osztott kibocsátási egységekkel való rendelkezés szabályairól külön jogszabály rendelkezik.
A kibocsátási egységek
meglévő létesítmények számára történő kiosztása
5. § (1) A második kereskedési időszakra létrehozott teljes
kibocsátási egységmennyiség kiosztása az üvegházhatású
gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló
2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól
szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
Üht. Vhr.) szerint történik.
(2) Amennyiben a Nemzeti Kiosztási Listán (a továbbiakban: Kiosztási Listán) szereplő valamely létesítmény
a tárgyidőszak kezdete előtt, vagy a tárgyidőszak valamely
időpontjában bezár, a bezárás évét követő időszakban részére nem kerül jóváírásra a lista szerint meghatározott kibocsátási egységmennyiség.
(3) A nem üzemelő létesítményeket a Kiosztási Lista
tartalmazza, azonban számukra kibocsátási egység nem
kerül kiosztásra. A nem üzemelő létesítményekre vonatkozó további szabályokat az Üht. Vhr. tartalmazza.
Kibocsátási egységek kiosztása
az új belépő tartalékból 6. §
(1) Az új belépő létesítmények, a nem üzemelő létesítmények és azok a létesítmények, melyekben 2005. december 31-e után a 7. § (3) bekezdése szerinti lényeges változás történt, vagy 2005. december 31-ét követően kerültek
üzembe helyezésre, a számukra elkülönített tartalékból
(a továbbiakban: új belépő tartalék) kérhetik a kibocsátási
egységek térítésmentes kiosztását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kiosztás az Üht. Vhr.
11. §-ának megfelelően, továbbá a jelen rendeletben foglalt részletes szabályok szerint történik.
(3) Az új belépő tartalék a 4. mellékletben szereplő táblázat szerint oszlik meg az egyes évek között.
7. § (1) Az új belépő tartalékból történő részesedést megalapozó esemény a (2) bekezdés szerinti, kibocsátási engedéllyel rendelkező létesítmény üzembe helyezése.
(2) Az új belépő tartalékból az alábbi létesítmények
üzemeltetői részesülhetnek:
a) olyan létesítmény, amelyre az üzemeltető az Üht.
3. § g) pontja ga) alpontjának megfelelően 2007. január
18-át követően kapott kibocsátási engedélyt, vagy
b) olyan létesítmény, melynek az Üht. 4. §-a szerinti kibocsátási engedélye lényeges változásnak minősülő esemény következtében módosul a 2005. december 31-i állapothoz képest, vagy amely 2005. december 31-ét követően
került üzembe helyezésre.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti lényeges változásnak minősülnek az alábbiak:
a) villamosenergia-termelői engedélyhez kötött és legalább 50 MWe erőművi teljesítménnyel rendelkező tüzelőberendezések esetén a 2005. december 31-i állapothoz
képest a létesítmény bemenő hőteljesítményének legalább
10%-os növekedése, vagy
b) az a) pont alá nem tartozó létesítmények esetében
olyan átalakítás vagy fejlesztés, amelynek következtében a
létesítmény bemenő hőteljesítménye vagy az Üht. 1. számú melléklete szerinti mértékegységben kifejezett kapacitása, illetve amennyiben az adott tevékenység vonatkozásában nem került meghatározásra mértékegység, akkor a
létesítmény termelési kapacitása a 2005. december 31-i állapothoz képest 10%-ot meghaladó mértékben nőtt.
(4) Az új belépő tartalékból történő részesedés további
feltételei:
a) a kapcsolt villamos energia és hőtermelésre áttérő,
korábban hőtermelő létesítmények üzemeltetői a villamosenergia-termelés mennyisége alapján részesülhetnek az új
belépő tartalékból. A korábban villamosenergia-termelő
létesítmények a hőtermelés mennyisége alapján részesülhetnek az új belépő tartalékból,
b) a távhő-termelő létesítmények abban az esetben jogosultak kiosztásra, amennyiben a kapacitásbővítésnek
tulajdonítható többlettermelés vagy az új kapacitás termelése olyan, korábban nem távhővel ellátott új fogyasztók
ellátását szolgálja, amelyeknél a szolgáltatott hőmennyiség mérése és szabályozása épületrészenként történik.
(5) Nem részesedhet az új belépő tartalékból:
a) a jóváhagyott együttes végrehajtási projekt;
b) a kibocsátás-kereskedelem hatálya alá tartozó léte
sítmény berendezéseinek új üzemeltetőhöz kerülése esetén, e berendezésekre tekintettel az új üzemeltető.
8. § (1) A miniszter – ha ennek feltételei a 7. § szerint fennállnak – az Üht. Vhr.-ben, valamint a 4., 5. és 6. mellékletben foglalt szabályok szerint megállapítja az új belépő létesítmény bázisadatát.
(2) Az új belépő létesítmény számára kiosztható kibocsátási egységmennyiség meghatározása a 7. mellékletben található képletek alkalmazásával történik, a létesítmény bázisadata alapján. Amennyiben az új belépő tartalék éves
mennyisége nem elegendő a meghatározott bázisadatoknak
megfelelő kibocsátási egységmennyiség maradéktalan kiosztására, a miniszter az egyes üzemeltetők részére meghatározott egységmennyiséget egyenlő arányban csökkenti.
(3) A 7. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti kapacitásnövekedés esetén, amennyiben a 6. mellékletben foglalt
képlet nem alkalmazható – azaz a bázisadat meghatározására szolgáló adat nem áll rendelkezésre, továbbá az
5. melléklet 3–13. pontjaiban szereplő szabályok szerint
sem adható meg –, akkor a bázisadat meghatározása az
előző évi termeléshez rendelt kibocsátási egységmennyiség kapacitásbővítéssel arányos növelésével történik.
(4) A (3) bekezdés szerinti éves termelés évente utólag, a
ténylegesen megvalósult termelés alapján kerül megállapításra.
9. § (1) Amennyiben az adott évre meghatározott tartalékrész nem kerül teljes egészében kiosztásra, az a következő
évi tartalékrészt gyarapítja.
(2) A bezáró létesítmények részére megállapított, de az
5. § (1)–(2) bekezdése alapján jóvá nem írt kibocsátási
egységek – kivéve a 11. § (3) bekezdése szerint értékesített
kibocsátási egységeket – az új belépők tartalékába kerül
nek, ezek a második kereskedési időszak hátralévő éveinek tartalékrészei között arányosan kerülnek szétosztásra.
(3) Az új belépő tartalékban a második kereskedési időszak végén megmaradó egységek értékesíthetők vagy a
következő kereskedési időszakra átvihetők.
Bezáró létesítmények kibocsátási egységeinek
kezelése 10. § (1) Amennyiben egy üzemeltető a létesítmény bezárását
követően 6 hónapon belül Magyarország területén egy
vagy több, a bezáró létesítménnyel megegyező gazdasági
tevékenységet végző létesítményt helyez üzembe, és megfelel a 7. § (2) bekezdés szerinti feltételeknek (a továbbiakban együttesen: új létesítmény), akkor az új belépő tartalékból történő kibocsátási egység igénylése helyett a bezárás bejelentésével egyidejűleg a környezetvédelmi hatóság
útján a minisztertől kérelmezheti a bezáró létesítmény kibocsátási egységeinek megtartását a kereskedési időszak
hátralévő éveire.
(2) A bezáró létesítmény üzemeltetője akkor jogosult a
kibocsátási egységeinek megtartására, ha
a) az új létesítmény üzembe helyezése az (1) vagy
(4) bekezdésben meghatározott időszakban történt, és
b) az új létesítmény kibocsátásainak legnagyobb hányadáért felelős gazdasági tevékenység a TEÁOR szerinti
osztályozásban a negyedik számjegyig megegyezik a bezáró létesítmény által végzett tevékenységgel.
(3) A hatóság a kérelemről haladéktalanul tájékoztatja a
minisztert. Amennyiben a létesítmény az (1)–(2) bekezdésben foglaltaknak megfelel, a miniszter a kibocsátási
egységek megtartását határozatban hagyja jóvá.
(4) A 6 hónapos határidő kérelemre legfeljebb 12 hónapra meghosszabbítható, ha az üzemeltető bizonyítja,
hogy az új létesítmény a régi bezárásától számított 6 hónapon belül technikai vagy egyéb körülmények miatt nem
helyezhető üzembe.
(5) A bezáró létesítmény egységeinek megtartására való
jogosultság meghatározása céljából több bezáró létesítmény kibocsátási egységeinek átvitele során a legutolsó
bezárás időpontját kell alapul venni, több új létesítmény
esetén pedig a legutolsó üzembe helyezés időpontját.
(6) Amennyiben az új létesítmény kapacitása meghaladja a bezáró létesítmény kapacitását, a bezáró létesítmény
kibocsátási egységeit az új létesítmény üzemeltetője teljes
egészében megtarthatja. A két létesítmény közötti kapacitáskülönbözetre az új belépő tartalékra vonatkozó szabályok érvényesek.
11. § (1) A bezáró létesítmény egységeinek megtartására jogosult az új létesítmény üzemeltetője, amennyiben:
a) a bezáró létesítmény üzemeltetője,
b) a bezáró létesítmény üzemeltetőjének jogutódja, vagy
c) lakossági vagy ipari távhő termelőjeként a bezáró léte
sítménnyel azonos fogyasztói kör részére végez szolgáltatást. (2) Nem jogosult a kibocsátási egységek megtartására
az üzemeltető, ha az ő jogellenes tevékenysége vagy mulasztása eredményezte a létesítmény bezárását.
(3) Részben vagy egészben állami tulajdonú létesítmény bezárása esetén a bezáró létesítmény jóvá nem írt kibocsátási egységeit az állami tulajdoni részesedés arányában a miniszter értékesítheti, vagy hozzáadhatja az új belépő tartalékhoz.
12. § A bezáró létesítmény egységei az üzembe helyezést követő év február 28-án kerülhetnek jóváírásra az új létesítmény számára. Az üzemeltető az üzembe helyezést az Üht.
Vhr. szerint jelenti be a hatóságnak.
A nemzetközi rugalmassági mechanizmusokból
származó kibocsátás-csökkentési és igazolt
kibocsátás-csökkentési egységek felhasználása
a kibocsátási egységek visszaadása során
13. § A kibocsátás-kereskedelemben részt vevő létesítmények üzemeltetői az együttes végrehajtási és a tiszta fejlesztési mechanizmus projektekből származó kibocsátás-csökkentési egységeket és igazolt kibocsátás-csökkentési egységeket az Üht. 11. §-a szerinti visszaadás során az
Üht. 14. §-a szerinti beszámítás keretében felhasználhatják, létesítményenként az adott évben visszaadott kibocsátási egységek mennyiségének legfeljebb 10%-áig.
Együttes végrehajtási projekt tartalék 14. § (1) A kettős elszámolású kibocsátás-csökkentéssel járó
együttes végrehajtási projektekre az 1. mellékletben meghatározott tartalék kerül elkülönítésre.
(2) A 8. mellékletben meg nem nevezett további kettős
elszámolású kibocsátás-csökkentéssel járó együttes végrehajtási projektek nem hagyhatók jóvá.
15. § (1) A kettős elszámolású kibocsátás-csökkentéssel járó
együttes végrehajtási projektek által 2008. január 1. és 2012.
december 31. között elért éves kibocsátás-csökkentést külön
jogszabály szerint kell nyomon követni és hitelesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerint hitelesített kibocsátás-csökkentés elismerésére legfeljebb a 8. mellékletben az adott
projekt számára meghatározott kibocsátás-csökkentési
egység mennyiség adható át, olyan módon, hogy ezzel
egyidejűleg megegyező számú kibocsátási egység kerül
törlésre az együttes végrehajtási projekt tartalékból. Az átadás részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.
Záró rendelkezések 16. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A második kereskedési időszakban az új belépő tartalékból történő kiosztást első alkalommal 2008. december
1-jétől 2009. január 5-ig lehet kérni. A határidő jogvesztő.
(3) A 2005–2007 közötti időszakban az üvegházhatású
gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmére vonatkozó
Nemzeti Kiosztási Terv és Nemzeti Kiosztási Lista kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának
részletes szabályairól szóló 66/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 2008. december 1-jén hatályát veszti.
(4) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való
megfelelést szolgálja:
a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei
Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló,
2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
b) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei
Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv
projektmechanizmusaira tekintettel történő módosításáról
szóló, 2004. október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelv 1. cikke,
c) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a kiotói jegyzőkönyvben meghatározott
projekttevékenységek esetében a kibocsátási egységek Közösségen belüli kereskedelmi rendszere szerint történő üvegházhatást okozó gázkibocsátás-csökkentések kétszeres elszámolásának elkerüléséről szóló, 2006. november 13-i
2006/780/EK bizottsági határozat 3. és 4. cikkei.
(5) Ez a rendelet a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek
egységesített és biztonságos rendszeréről szóló, 2004. december 21-i 2216/2004/EK bizottsági rendelet 42., 44.,
48. és 53. cikkeinek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.