17/2015. (VII. 31.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási rendjéről.

17/2015. (VII. 31.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási rendjéről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23.  § (4)  bekezdés c)  pontjában meghatározott jogkörömben eljárva, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdése és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13.  § (2)  bekezdés a)  pontja alapján, a  Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2014. (X. 15.) GVH [13/2014. (X. 22.) GVH] utasítás 80. § 18. pontjában foglalt tárgykörben – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet rendelkezéseire figyelemmel – a  Gazdasági Versenyhivatal kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási rendjét az alábbiak szerint állapítom meg: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) Ez  az  utasítás határozza meg a  Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: Hivatal) pénzgazdálkodásának körébe tartozó tevékenységek végrehajtásának általános rendjét. (2) Az utasítás hatálya alá tartozó tevékenység során biztosítani kell, hogy a Hivatal a) fizetőképessége fizetési kötelezettségei esedékességének időpontjában biztosított legyen, b) ne lépje túl a rendelkezésre álló pénzügyi kereteket, c) által felhasznált előirányzatok alakulása áttekinthető és ellenőrizhető legyen, előre jelezve egy esetleges szükséges beavatkozást. (3) Az utasítás hatálya − az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) rendelkezéseinek keretei között, külön normatív utasítás eltérő rendelkezése hiányában, valamint a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel − kiterjed a  Hivatal költségvetésének kiadási előirányzatait terhelő valamennyi fizetési kötelezettség vállalására, valamint a bevételek beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére. (4) Az Ávr. 53. § (1) bekezdése szerint előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetésekre az utasításnak csak a teljesítés igazolására, valamint az érvényesítésre, utalványozásra és nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 2. § Az utasítás alkalmazásában a) kötelezettségvállalás: a Hivatal költségvetésének kiadási előirányzatait terhelő fizetési kötelezettség vállalása az Áht. 1. § 15. pontjában, valamint az Ávr. 45. §-ában foglaltak szerint, b) fedezetigazolás: annak igazolása, hogy a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges szabad fedezet az Ávr. 56. § (3) bekezdése szerinti vizsgálat alapján rendelkezésre áll, c) jogi ellenjegyzés: annak igazolása, hogy a  kötelezettségvállalási dokumentum megfelel az  alaki, tartalmi jogszabályi követelményeknek, d) pénzügyi ellenjegyzés: az Áht. 37. § (1) bekezdésének második mondatában meghatározottak igazolása, e) teljesítésigazolás: az Ávr. 57. § (1) bekezdésében meghatározottak ellenőrzése és igazolása, f ) érvényesítés: az Ávr. 58. § (1) bekezdésében meghatározottak ellenőrzése és igazolása, g) utalványozás: kiadás teljesítésének, bevétel beszedésének vagy elszámolásának írásbeli elrendelése. 3. Kötelezettségvállalási dokumentum 3. § Kötelezettségvállalás történhet a) közszolgálati jogviszony létesítésére irányuló kinevezési okmány, ösztöndíjas foglalkoztatási szerződés, munkaszerződés, b) megbízási, vállalkozási, támogatási vagy egyéb magánjogi szerződés, c) megrendelés, d) belföldi vagy ideiglenes külföldi kiküldetés elrendelése, e) szerződés megkötésére, támogatás nyújtására vonatkozó jognyilatkozat, f ) az Ávr. 45. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok, g) pályázati kiírás, ha az nem kerül visszavonásra, vagy h) bármilyen egyéb elnevezésű, tényleges vagy feltételhez kötötten előálló fizetési kötelezettséget jelentő okirat, szerződés útján (a továbbiakban együtt: kötelezettségvállalási dokumentum). 4. Kötelezettségvállalásra jogosultak 4. § (1) A Hivatal költségvetése terhére kötelezettségvállalásra jogosult a) az elnök – távollétében halaszthatatlan ügyekben a főtitkár – értékhatár nélkül, b) a  Hivatal működésével és működtetésével összefüggő, illetve a  főtitkár által irányított szervezeti egységek feladatainak ellátásához szükséges kiadások tekintetében a főtitkár értékhatár nélkül, c) a  Hivatal működésével és működtetésével összefüggő kiadások tekintetében egymillió forint értékhatárig a Költségvetési Iroda vezetője, d) az OECD–GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ feladatainak ellátásához szükséges kiadások tekintetében – gazdasági eseményenként tízmillió forint értékhatárig – a Nemzetközi Iroda vezetője, e) az elnök és főtitkár együttes távolléte esetén, ha az halaszthatatlan, ea) a Versenytanács feladatainak ellátásához szükséges kiadások tekintetében a Versenytanács elnöke értékhatár nélkül, eb) az ea) alpont alá nem tartozó esetben az általános elnökhelyettes értékhatár nélkül. (2) A Hivatal pénzügyi fizetőképessége érdekében az elnök ideiglenesen korlátozhatja a kötelezettségvállalási jogköröket, illetve értékhatárokat. 5. Kötelezettségvállalás kezdeményezése 5. § (1) A kötelezettségvállalást az a szervezeti egység kezdeményezi, amelynek feladata ellátásához arra szükség van, illetve amelynek az  a  feladatkörébe tartozik (a továbbiakban: kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység). A kezdeményezés a kötelezettségvállalási dokumentum tervezetéhez az 1. melléklet szerinti kötelezettségvállalási előlap (a továbbiakban: előlap) megfelelő részének kitöltésével történik. Az előlapot egy példányban kell elkészíteni. Nem szükséges előlap a 3. § a) és d) pontjában megjelölt kötelezettségvállalási dokumentumok mellé. (2) A kötelezettségvállalási dokumentum előkészítése a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység feladata, amely felelős annak szakmai tartalmáért. (3) A  kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység gondoskodik az  Ávr. 50.  § (1a)  bekezdése szerinti nyilatkozatnak a  kötelezettségvállalási dokumentumba foglalásáról, továbbá arról, hogy a  kötelezettségvállalási dokumentum tartalmazza a szerződő fél részéről az Ávr. 50. § (1a) bekezdésében meghatározott, a nyilatkozatban foglaltak változása esetén fennálló tájékoztatási kötelezettségnek, valamint a  valótlan tartalmú nyilatkozat jogkövetkezményének tudomásul vételét rögzítő nyilatkozatot is. (4) A  kötelezettségvállalási dokumentumot annyi példányban kell előkészíteni, hogy a  Hivatal részére – a kötelezettségvállalás jellegétől függően – legalább egy eredeti példány rendelkezésre álljon. 6. A kötelezettségvállalási dokumentum tervezetének előzetes vizsgálata, fedezetigazolás 6. § (1) A  kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a  kötelezettségvállalási dokumentum tervezetét – ahol az szükséges – az előlappal együtt a kötelezettségvállalás előzetes nyilvántartásba vétele, valamint a fedezetigazolás céljából megküldi a Költségvetési Irodának. (2) A Költségvetési Iroda a kötelezettségvállalási dokumentum tervezete alapján az előlapon rovatonkénti bontásban igazolja a fedezet meglétét. (3) Ha valamely rovaton a szükséges előirányzat nem áll rendelkezésre, de más rovatokról átcsoportosításra van lehetőség, a Költségvetési Iroda vezetője kezdeményezi az előirányzat-átcsoportosítást. (4) Ha a  fedezet a  Hivatal költségvetésében nem áll rendelkezésre és előirányzat-átcsoportosítással sem biztosítható, a  Költségvetési Iroda ezt az  előlapon jelzi, és az  előlapot, valamint kötelezettségvállalási dokumentum tervezetét visszaküldi a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egységnek. (5) Ha a  fedezet biztosított, a  Költségvetési Iroda az  előlapon rögzíti a  kötelezettségvállalás analitikus nyilvántartási számát, majd a) a  7.  § (1)  bekezdése szerinti esetben az  előlapot a  kötelezettségvállalási dokumentum tervezetével haladéktalanul továbbítja a jogi ellenjegyzésre jogosultnak, b) az a) pont alá nem tartozó esetben elvégzi a pénzügyi ellenjegyzést. 7. A kötelezettségvállalás ellenjegyzése 7. § (1) Százezer forintot elérő vagy azt meghaladó értékű kötelezettségvállalás esetén – a  3.  § a), c) és d)  pontja szerinti kötelezettségvállalási dokumentumok kivételével – a  kötelezettségvállalási dokumentum jogi ellenjegyzése szükséges. (2) Jogi ellenjegyzésre az elnök által kijelölt vagy megbízott személy jogosult azzal, hogy ugyanazon gazdasági esemény tekintetében a jogi ellenjegyző nem lehet azonos a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző személlyel. (3) A jogi ellenjegyzés az ellenjegyzés tényének a kötelezettségvállalási dokumentum Hivatalnál maradó példányainak utolsó oldalán – szerződés esetén a  kötelezettségvállaló aláírása alatt – a „Jogi ellenjegyzés:” szöveg rögzítésével, az ellenjegyzésre jogosult keltezéssel ellátott aláírásával, továbbá a kötelezettségvállalási dokumentum valamennyi további oldalának szignálásával történik. (4) A  pénzügyi ellenjegyzésre az  (1)  bekezdés szerinti esetben csak a  jogi ellenjegyzést követően kerülhet sor. A  jogi ellenjegyző e célból az előlapot a kötelezettségvállalási dokumentum tervezetével együtt haladéktalanul továbbítja a Költségvetési Irodának. (5) A  pénzügyi ellenjegyzés az  ellenjegyzés tényének a  kötelezettségvállalási dokumentum valamennyi példányának utolsó oldalán – szerződés esetén a kötelezettségvállaló aláírása alatt – a „Pénzügyi ellenjegyzés:” szöveg rögzítésével, az ellenjegyzésre jogosult keltezéssel ellátott aláírásával, továbbá a kötelezettségvállalási dokumentum valamennyi további oldalának szignálásával történik. (6) Az  ellenjegyzés tényét, valamint a  kötelezettségvállalási dokumentum megfelelőségével kapcsolatos esetleges észrevételeket az előlapon is rögzíteni kell. (7) Ha az  ellenjegyzésre jogosult a  kötelezettségvállalási dokumentum tervezetének megfelelőségével kapcsolatban észrevétellel él, az  előlapot és a  kötelezettségvállalási dokumentum tervezetét javításra visszaküldi a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egységnek. A javítást követően az ellenjegyzési folyamatot – ahol az szükséges, a jogi ellenjegyzéssel – elölről kell kezdeni. (8) Az  ellenjegyzés megtörténte után a  pénzügyi ellenjegyző a  kötelezettségvállalási dokumentum tervezetét – ahol az szükséges – az előlappal együtt haladéktalanul továbbítja a kötelezettségvállalásra jogosultnak. 8. A kötelezettségvállalási dokumentum aláírása 8. § (1) A  kötelezettségvállalás tényét a  kötelezettségvállalási dokumentum valamennyi példányának kötelezettségvállaló általi megfelelő – hiteles kiadmánynak minősülő – aláírása, továbbá a 7. § (5) bekezdése szerinti pénzügyi ellenjegyzése, és – ahol az szükséges – a hiánytalanul kitöltött és aláírt előlap igazolja. (2) A kötelezettségvállaló a) a kötelezettségvállalást követően a kötelezettségvállalási dokumentumot és – ahol az szükséges – az előlapot haladéktalanul megküldi a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egységnek, vagy b) ha a  kötelezettségvállalással nem ért egyet, ezt a  tényt – szükség szerint annak indokaival együtt – haladéktalanul közli a  kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egységgel a  kötelezettségvállalási dokumentum és – ahol az szükséges – az előlap egyidejű visszaküldése mellett. 9. § A kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a kötelezettségvállalást követően a) – ahol szükséges – gondoskodik a kötelezettségvállalási dokumentum valamennyi példányának egyéb felek által történő aláírásáról, illetve a megrendelés kiküldéséről, b) a kötelezettségvállalási dokumentum valamennyi fél általi aláírása, illetve a megrendelés visszaigazolása után haladéktalanul eljuttatja a  Költségvetési Irodának a  kötelezettségvállalási dokumentum egy ellenjegyzett eredeti példányát, illetve a megrendelés visszaigazolását, valamint az előlap valamennyi szükséges aláírással ellátott eredeti példányát. 9. Kötelezettségvállalás módosítása, meghiúsulása 10. § (1) A kötelezettségvállalás módosításának eljárási rendje megegyezik a kötelezettségvállalás eljárási rendjével. (2) A kötelezettségvállalás meghiúsulása esetén a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység haladéktalanul írásban értesíti a Költségvetési Irodát. Az értesítésnek tartalmaznia kell a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, összegét, valamint a meghiúsulás okának rövid ismertetését. (3) Az értesítés alapján a Költségvetési Iroda törli a kötelezettségvállalást a nyilvántartásból. 10. Teljesítésigazolás 11. § Az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek teljesítéséhez nem szükséges külön teljesítésigazolás. 12. § (1) A  teljesítésigazolásra jogosult személyt – ha nem azonos a  kötelezettségvállalóval – a  kötelezettségvállalási dokumentumban meg kell jelölni. (2) Ha a  teljesítésigazolásra jogosult személyében változás következik be, a  teljesítést igazoló személyt –  a  kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység javaslatára – a  kötelezettségvállaló jelöli ki a  javaslat előterjesztését követően haladéktalanul. (3) A  Hivatal működésével és működtetésével összefüggő, százezer forintot el nem érő értékű kötelezettségvállalás tekintetében a teljesítésigazolásra – ha az elnök a (4) bekezdés alapján eltérően nem rendelkezik – a Költségvetési Iroda vezetője jogosult. (4) Az elnök a kötelezettségvállalások meghatározott körére nézve általános jelleggel is kijelölheti a teljesítésigazolásra jogosult személyt. (5) Ha a teljesítésigazolásra jogosult személy nem kerül külön kijelölésre, a teljesítés igazolására a kötelezettségvállaló köteles. 13. § (1) A teljesítésigazolás – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – külön bizonylaton történik. (2) Ha a fizetési kötelezettség teljesítése számla vagy egyéb számviteli bizonylat (a továbbiakban együtt: számla) alapján történik, a  teljesítésigazolást a  számlán kell elvégezni az  erre szolgáló, a  2.  mellékletben meghatározott feliratú bélyegzőlenyomattal. A bélyegzőlenyomatot a teljesítésigazolást végző keltezéssel és az aláírásával hitelesíti. 14. § (1) Ha a teljesítésigazolást végző a teljesítést nem vagy csak részben ismeri el, erről – indokai megjelölésével – írásban értesíti a kötelezettségvállalás jogosultját, és – ha számla kiállítására került sor – egyúttal visszaküldi részére az eredeti számlát. Az értesítésben hivatkozni kell a visszaküldött számla számára és összegére. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti értesítés és a  visszaküldött számla másolatát a  teljesítésigazolást végző tájékoztatásul megküldi a Költségvetési Iroda és a kötelezettségvállaló részére is. 11. Érvényesítés 15. § Az érvényesítés tényét az érvényesítő a teljesítésigazolást követően, a Hivatal által alkalmazott integrált pénzügyi és számviteli nyilvántartó rendszerből nyert utalványon aláírásával igazolja. 12. Utalványozás 16. § Az utalványozás tényét az utalványozó az érvényesítést követően a 15. § szerinti utalványon aláírásával igazolja. 17. § A bevételeket – a személyi kifizetésekkel kapcsolatos Kincstári elszámolásokból adódó rendező tételek kivételével – egyedileg kell utalványozni. 13. A kötelezettségvállalások nyilvántartása 18. § (1) A kötelezettségvállalásnak az Ávr. 56. §-a szerinti nyilvántartásba vételéről a Költségvetési Iroda gondoskodik. (2) A  kötelezettségvállalások nyilvántartása a  Hivatal által alkalmazott integrált pénzügyi és számviteli nyilvántartó rendszerben történik. (3) A  kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele az  informatikai rendszer által generált sorszámmal történik, melyet az előlapra és a kötelezettségvállalási dokumentumra is fel kell vezetni. (4) A  kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan a  Költségvetési Iroda olyan naprakész analitikus nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege. 14. Felhalmozási előirányzatok felhasználása 19. § A felhalmozási előirányzatok felhasználása teljesítésarányosan történik. A Költségvetési Iroda a nyilvántartásba vett kötelezettségvállalások alapján intézkedik a teljesítésarányos támogatási keret megnyitásáról. 15. Likviditási terv 20. § A likviditási tervet az Ávr. 122. § (1) bekezdésének megfelelően a Költségvetési Iroda készíti el, és gondoskodik annak az Ávr. 122. § (3) bekezdésében előírt felülvizsgálatáról, valamint a Magyar Államkincstárnak történő megküldéséről. 16. Aláírásra jogosultak kijelölése, illetve megbízása; a jogosultságok nyilvántartása 21. § (1) A  kötelezettségvállalásra, a  jogi ellenjegyzésre, a  pénzügyi ellenjegyzésre, az  érvényesítésre és az  utalványozásra jogosult személyt – ha a  jogosultság nem jogszabályból következik – e  jogosultságokra kijelölő feljegyzésnek tartalmaznia kell a) a kijelölt személy nevét és beosztását, b) a jogkör megnevezését és terjedelmét, valamint c) a kijelölés érvényességének időtartamát. (2) Ha a jogi ellenjegyző e tevékenységét megbízás alapján látja el, a megbízási szerződésre megfelelően alkalmazni kell az (1) bekezdésben foglaltakat. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti feljegyzés, illetve a  (2)  bekezdés szerinti megbízási szerződés egy eredeti példányát haladéktalanul meg kell küldeni a Költségvetési Irodának. (4) A kijelölés tekintetében az Ávr. szerinti összeférhetetlenségi szabályok betartásáért, illetve képesítési követelmények figyelembevételéért a kijelölő felel. (5) A kötelezettségvállalásra, a pénzügyi ellenjegyzésre, a teljesítésigazolásra, az érvényesítésre, valamint az utalványozásra jogosult személyekről és aláírásmintájukról a Költségvetési Iroda a 3. melléklet szerinti nyilvántartást vezet. 17. Záró rendelkezések 22. § Ez az utasítás 2015. szeptember 1-jén lép hatályba. 23. § A gépjárművek igénybevételének és használatának rendjéről szóló 10/2014. (VI. 2.) GVH [10/2014. (VI. 5.) GVH] utasítás 4. § (5) bekezdésében az „1500 km” szövegrész helyébe a „2000 km” szöveg lép. 24. § Hatályát veszti a  Gazdasági Versenyhivatal kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási rendjéről szóló 2/Eln./2013. [2/2013. (II. 28.) GVH] utasítás. Dr. Juhász Miklós s. k., elnök