11/2006. (V. 16.) GKM utasítása a kincstári vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó engedélyezési eljárás rendjéről.

11/2006. (V. 16.) GKM utasítása a kincstári vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó engedélyezési eljárás rendjéről. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/C. §-ának (2) bekezdésében, 109/F. §-ának (1) bekezdésében, (2) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint (6) bekezdésében és 109/G. §-ában foglaltak végrehajtására a következőket rendelem el: 1. § Az utasítás hatálya, fogalmak (1) Az utasítás hatálya olyan vagyonelem kincstári vagyonkörbe történő bekerülésének, illetve kincstári vagyonkörből való kikerülésének, továbbá vagyonkezelői jog átruházásának (megszerzésének vagy elidegenítésének) előzetes engedélyezésével kapcsolatos eljárásra terjed ki, amelyért a gazdasági és közlekedési miniszter, mint a felügyeleti szerv vezetője, vagy mint a részvényesi (tulajdonosi) jogok gyakorlója, illetve alapító (a továbbiakban: miniszter) felelős az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) és a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról szóló 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) szerint. (2) A jelen utasítás alkalmazásában a) Vagyonelem: aa) ingatlan, ab) társasági részesedés (ideértve a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt is) ac) gép, berendezés, felszerelés, jármű, készlet b) Előterjesztő: ba) központi költségvetési szerv, mint vagyonkezelő [R. 2. § b) pont] bb) egyéb vagyonkezelő [R. 2. § c) pont] 2. § Döntési jogosultsággal rendelkezők köre (1) A miniszter tulajdonosi joggyakorlása körébe utalt társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyonelemeket érintő változások kizárólag a miniszter egyetértésével kezdeményezhetők. (2) Az Áht. valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) szerinti központi költségvetési szerv esetén gazdasági társaság, közhasznú társaság alapítására, illetve gazdasági társaságban és közhasznú társaságban érdekeltség szerzéséhez a Kormány jóváhagyása szükséges. A központi költségvetési szerv kezdeményezése alapján a miniszter – egyetértése esetén – az engedély megadása érdekében előterjesztést nyújt be a Kormányhoz. (3) Az Áht. 109/C. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 109/F. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a), b) pontjában megjelölt, a kincstári vagyon kezelőjének kijelöléséhez, a vagyonkezelői jog megszerzéséhez és a kincstári vagyon elidegenítéséhez az érintett szerv felügyeletét ellátó szerv vezetője, alapítója, illetve a részvényesi (tulajdonosi) jogok gyakorlója részéről szükséges egyetértés megadására, illetve megtagadására a miniszter nevében a gazdaság-koordinációs és pénzügyi helyettes államtitkár jogosult. (4) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. §-a (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az érintett szerv felügyeletét ellátó szerv vezetője részéről szükséges engedély kiadására, illetve megtagadására a miniszter nevében a gazdaság-koordinációs és pénzügyi helyettes államtitkár jogosult. 3. § A kincstári vagyonkörbe kerülés eljárási rendje (1) Az előterjesztő, aki a kérelem szerint a vagyon kezelőjévé válik (a továbbiakban: Előterjesztő) a kincstári vagyoni körbe kerülést megelőzően benyújtja az adott vagyonelem vonatkozásában a GKM vagyonkezelési ügyeinek (feladatainak) intézésével megbízott szervezeti egységéhez – a Vagyongazdálkodási Főosztályhoz – a kérelmét. Ingatlan esetében ezzel egyidejűleg az Előterjesztő R. 3. § (2) bekezdése szerint értesíti a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot (a továbbiakban: KVI) a vagyontárgy megszerzésének szándékáról. (2) A kérelmet a Vagyongazdálkodási Főosztály felülvizsgálja (tartalmi, formai szempontból) és megfelelőség esetén az érintett, szakmai felügyeletet ellátó főosztályhoz – szükség esetén más érdekelt szervezeti egységhez is – továbbítja minisztériumi belső egyeztetés érdekében. Nem megfelelő kérelem benyújtása esetén felhívja az Előterjesztetőt a kérelem módosítására, illetve hiánypótlásra, szükség esetén a hatályos jogszabályok és előírások betartására. (3) Ingatlan esetében a kérelemhez csatolni kell: a) az ingatlan részletes bemutatását, illetve külön kísé rőlevélben a kincstári vagyonkörbe történő bekerülést megalapozó szakmai érveket, részletes gazdaságossági indoklást, b) az ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap egy hónapnál nem régebbi hiteles másolatát (egy eredeti és egy másolati példány); c) 3 millió Ft-os (nettó) forgalmi érték felett 3 hónapnál nem régebbi, hivatásos értékbecslő (engedélyszámmal rendelkező) által készített forgalmi értékbecslést, 3 millió Ft értékhatárig elegendő az adó- és értékbizonyítvány beszerzése, 300 ezer Ft érték alatt csak az Előterjesztő vezetőjének nyilatkozata igazolja az ingatlan értéket. Az Elő terjesztő vezetője munkajogi felelőssége ismeretében köteles megtenni nyilatkozatát. Ingatlanok kisajátítása esetén értékbecslés helyett az illetékes Közigazgatási Hivatal kisajátítást elrendelő határozatát kell becsatolni. Az értékbecslésben a belső ellentmondás-mentesség megléte szükséges. (4) Az kérelemhez csatolt egyes dokumentációknak (adatlap, a tulajdoni lap, az értékbecslés, védettség esetén a védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértő nyilatkozata, valamint a kísérőlevélben lévő indoklások) egymással megegyező tartalmúnak kell lenniük. Ellentmondás esetén a Vagyongazdálkodási Főosztály hiánypótlás keretében megkísérli annak feloldását. (5) Az előterjesztéshez az 1. mellékletben szereplő adatlapot szükséges csatolni az alábbiakra figyelemmel: a) adatlap értelemszerű, teljes kitöltése (minimum 3 eredeti példányban); b) forgalmi érték pontos (egyező) feltüntetése az adatlapon (az áfatartalomra való utalással). (6) Az előterjesztéshez csatolt egyes dokumentációknak egymással megegyező tartalmúnak kell lenniük. Ellentmondás esetén a Vagyongazdálkodási Főosztály hiánypótlás keretében megkísérli annak feloldását. (7) A kérelem véleményezésében közreműködő szervezeti egységek az iratokat állásfoglalásuk csatolásával 5 napon belül visszaküldik a véleményt kérő illetékes Vagyongazdálkodási Főosztály részére. (8) A Vagyongazdálkodási Főosztály a beterjesztett iratok alapján, a kapott állásfoglalásokat figyelembe véve a R. 27. §-a (2) bekezdésének h) pontjára is figyelemmel legkésőbb 5 napon belül kezdeményezi az engedély, vagy az egyetértés kiadását illetve megtagadását. A Vagyongazdálkodási Főosztály a kérelem hivatalos beérkezésétől számított 30 napon belül érdemi választ köteles küldeni az Elterjesztőnek. A határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra biztosított idő. (9) Az Áht. 109/A. §-ának (2) bekezdése szerinti társasági részesedésnél (tagsági jogokat megtestesítő értékpapír) a kincstári vagyonkörbe történő bekerülés esetén az Előterjesztő kérelmének tartalmaznia kell a létesítő okirat (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály) tervezetéhez kapcsolt, a feladatellátás tartalmát, jellemzőit, feltételeit leíró részletes indokolást az Ámr. 18. számú mellékletében foglaltak szerint. 4. § A döntést követő eljárási rend (1) A Vagyongazdálkodási Főosztály az egyetértés, az engedély, illetve a Kormány jóváhagyásának kiadásáról, vagy a kérelem elutasításáról a megfelelő dokumentációk egyidejű megküldésével értesíti az Előterjesztőt. (2) Egyetértés kiadása esetén egyidejűleg felhívja az Előterjesztőt, hogy a KVI (vagy a pénzügyminiszter) döntéséről adjon tájékoztatást a Vagyongazdálkodási Főosztály részére, a kincstári vagyon változásának követhetősége érdekében. (3) Az Előterjesztő gondoskodik a további ügyintézésről. Végleges jogi kötelezettségvállalást keletkeztető megállapodás csak a felügyeleti szerv által megadott engedély, illetve egyetértő nyilatkozat birtokában köthető, vagy a kincstári vagyonkört érintő megállapodásban fel kell tüntetni, hogy annak hatálybalépése a felügyeleti szerv egyetértő nyilatkozatától függ. (4) Az Előterjesztő a R. 3. §-a (3) bekezdésében foglaltak szerint ingatlan és társasági részesedés kincstári vagyoni körbe történő bekerülésre vonatkozó jogügyletet annak megkötésétől számított 5 napon belül köteles bejelenteni a KVI-nek. (5) A vagyonkezelési jog – törvényben meghatározott kivételtől eltekintve – a vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlan esetében a szerződésen alapuló vagyonkezelési jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. (6) A vagyonkezelő a kincstári vagyon változásának követhetősége, valamint az adatszolgáltatási kötelezettsége teljesíthetőségének érdekében a számviteli jogszabályok, valamint a KVI által a Magyar Közlöny mellékleteként kiadott Hivatalos Értesítő (HÉ) 2006/13. számában közzétett, a „Kincstári Vagyon Nyilvántartási Szabályzata” szerinti adatok nyilvántartására kötelezett. 5. § A kincstári vagyon kincstári vagyonkörből való kikerülése (értékesítése) és a vagyonkezelési jog átruházása (1) Az értékesítés fogalmát az R. 2. §-ának d) pontja határozza meg. (2) A kincstári vagyoni körből történő kikerülésre vonatkozó szabályozás a következő vagyonelemekre terjed ki: a) ingatlan, b) társasági részesedés, c) központi költségvetési szerv vagyonkezelő [az R. 2. §-ának b) pontja] esetében a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó értéket meghaladó gép, felszerelés, jármű, készletek értékesítése. (3) A Vagyongazdálkodási Főosztály a hatályos jogszabályokban foglalt rendelkezésekre figyelemmel értesíti az Előterjesztőt arról, hogy a kincstári körből történő kikerülés esetén az R. 30. és 31. §-ai szerint milyen formában bonyolítható le az értékesítés, illetőleg a vagyonkezelőtől további szükséges dokumentumokat kér be. 6. § Ingatlan kincstári vagyonkörből való kikerülése (értékesítése) és a vagyonkezelési jog átruházása (1) Ingatlan esetében az alábbi iratok csatolása szükséges: a) Az ingatlan részletes bemutatása, illetve külön kísérőlevélben az értékesítést megalapozó szakmai érvek, indokok összefoglalása és részletes gazdaságossági indoklása, valamint költségvetési szerv esetén a bevétel felhasználására vonatkozó javaslat. b) Tulajdoni lap egy hónapnál nem régebbi hiteles másolata (egy eredeti és egy másolati példány). c) 60 napnál nem régebbi, hivatásos értékbecslő (engedélyszámmal rendelkező) által készített forgalmi értékbecslés. Az értékbecslésben a belső ellentmondás-mentesség megléte szükséges. (2) Az előterjesztéshez a 2. mellékletben foglalt adatlapot szükséges csatolni az alábbiakra figyelemmel: a) adatlap értelemszerű, teljes kitöltése (minimum 3 eredeti példányban); b) az értékbecslésben szereplő forgalmi érték pontos (egyező) feltüntetése az adatlapon (az áfatartalomra való utalással); c) a bevételhányadból a tartozások kielégítésének prioritási sorrendje, a hatályos jogszabályoknak megfelelően szerepeljen az adatlapon a központi költségvetési szervnél; d) annak egyértelmű megjelölése, hogy a bevételhányad a központi költségvetési szervnél betervezésre került-e vagy sem. (3) Szükséges mellékelni az Előterjesztő cégszerű nyilatkozatát a köztartozásokról. (4) Az előterjesztéshez csatolt egyes dokumentációknak (adatlap, a tulajdoni lap, az értékbecslés, nyilatkozat a köztartozásokról, védettség esetén a védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértő nyilatkozata, valamint a kísérőlevélben lévő indoklások) egymással megegyező tartalmúnak kell lenniük. Ellentmondás esetén a Vagyongazdálkodási Főosztály hiánypótlás keretében megkísérli annak feloldását [3. § (8) és (9) bekezdése]. (5) Az egyetértés beszerezése iránti kérelem előterjesztése azonos a kincstári vagyoni körbe bekerülésnél (3. §) leírtakkal. (6) A 2. § (1), valamint (3) bekezdése szerinti egyetértés megszerzését követően az Előterjesztő az R. 30. és 31. §-aiban foglaltak szerint jár el a KVI felé. (7) Egyetértés kiadása esetén a Vagyongazdálkodási Főosztály egyidejűleg felhívja az Előterjesztőt, hogy a KVI, illetve a kincstári vagyonért felelős miniszter döntéséről adjon tájékoztatást a Vagyongazdálkodási Főosztály részére a kincstári vagyon változásának követhetősége érdekében. (8) A vagyonkezelő a kincstári vagyoni körből való kikerülést, értékesítést követő 60 napon belül – az Ámr. 6/a. melléklet szerinti adattartalommal – köteles tájékoztatást adni a pénzügyminiszter, a KVI, valamint a felügyeleti szerv számára. A vagyonkezelő nyilvántartja: a) az ingatlan könyv szerinti értékét, forgalmi értékét, az értékesítésből származó bruttó bevételt, az esetleges részletfizetés nettó összegét, a bevétel jóváírásának időpontját, a következő időszakra áthúzódó hátralék összegét, várható teljesítési idejét; b) az értékesítéssel kapcsolatban felmerült kiadások tekintetében az egyéb jogcímen felmerült és a bevételből levonható kiadásokat, a költségvetési befizetési kötelezettség teljes összegét és szándékát, az értékesítéssel kapcsolatban felmerült kiadások összesített összegét; c) a költségvetési befizetési kötelezettség esetleges részletösszegét, a költségvetési befizetési kötelezettség teljesítésének időpontját, a költségvetési befizetési kötelezettség esetleges hátralékának összegét; d) az értékesítés nettó bevételét; a GKM állásfoglalását, valamint a KVI döntését. (9) A vagyonkezelői jog átruházásánál – amennyiben a vagyonkezelési szerződés előírja a miniszter egyetértő nyilatkozatának szükségességét – a benyújtás, elbírálás és jóváhagyás tekintetében az utasítás jelen §-ában előírt eljárási rendet szükséges alkalmazni. 7. § Társasági részesedés kincstári vagyonkörből történő kikerülése és vagyonkezelési jog átruházása (1) Társasági részesedés kincstári vagyonkörből történő kikerülése és vagyonkezelési jog átruházása esetén az Előterjesztő kérelmének az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a társasági részesedés részletes bemutatását, b) külön kísérőlevélben a társasági részesedés kincstári vagyonkörből történő kivonását (értékesítését) megalapozó szakmai érveket, indokok összefoglalását és részletes gazdaságossági indoklását, c) a társaság hatályos alapító okiratának és 15 napnál nem régebbi cégkivonatának egy példányát, d) a részesedés forgalmi értékének meghatározását, illetőleg értékesítéskor a minimális eladási árra tett javaslatot. (2) Az előterjesztéshez a 3. mellékletben szereplő adatlapot szükséges csatolni az alábbiakra figyelemmel: a) adatlap értelemszerű, teljes kitöltése (minimum 3 eredeti példányban); b) a könyv szerinti és a forgalmi érték pontos (egyező) feltüntetése az adatlapon (az áfatartalomra való utalással). (3) Az előterjesztéshez csatolt egyes dokumentációknak egymással megegyező tartalmúnak kell lenniük. Ellentmondás esetén a Vagyongazdálkodási Főosztály hiánypótlás keretében megkísérli annak feloldását. 8. § Központi költségvetési szerv használatában, illetve kezelésében lévő gépek, felszerelések, járművek, készletek kincstári vagyonkörből történő kikerülése (1) Központi költségvetési szerv vagyonkezelő [az R. 2. §-ának b) pontja] esetében a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott – jelenleg 20 millió Ft – egyedi könyv szerinti bruttó értéket meghaladó gép, felszerelés, jármű, készlet értékesítése, kincstári vagyonkörből történő kikerülése esetén az Előterjesztő központi költségvetési szerv kérelmének az alábbiakat kell tartalmaznia: a) az ingó vagyontárgy részletes bemutatását és az egyértelműen beazonosítható leltári számának ismertetését, b) külön kísérőlevélben az ingó vagyontárgy értékesítését megalapozó szakmai érvek, indokok összefoglalását és részletes gazdaságossági indoklását, c) 3 hónapnál nem régebbi, hivatásos ingóforgalmi szakértő által készített forgalmi értékbecslés. Az értékbecslésben a belső ellentmondás-mentesség megléte szükséges. (2) Az előterjesztéshez a 4. mellékletben szereplő adatlapot szükséges csatolni az alábbiakra figyelemmel: a) adatlap értelemszerű teljes kitöltése (minimum 3 eredeti példányban), b) az értékbecslésben szereplő forgalmi érték pontos (egyező) feltüntetése az adatlapon (az áfatartalomra való utalással), c) az előterjesztéshez csatolt egyes dokumentációknak egymással megegyező tartalmúnak kell lenniük. Ellentmondás esetén a Vagyongazdálkodási Főosztály hiánypótlás keretében megkísérli annak feloldását. 9. § Egyéb, a vagyonkezeléssel összefüggő szabályok (1) Amennyiben megállapítható, hogy a kérelem benyújtását megelőzően jogi kötelezettségvállalás történt az Előterjesztő részéről a miniszter egyetértésének hiányában, úgy a Vagyongazdálkodási Főosztálynak lehetősége van az egyetértés megtagadására javaslatot tenni, illetve az előterjesztő szervezet vezetőjének fegyelmi és/vagy anyagi felelősségre vonását kezdeményezni. (2) Ingatlanok esetében a KVI minden egyes kérelmet helyrajzi számonként kezel, illetve vizsgál, ezért a kérelmek összeállítása, elbírálása és jóváhagyása is külön helyrajzi számonként kell, hogy történjen. Amennyiben egy ügyhöz kapcsolódóan több mint öt, külön helyrajzi számmal rendelkező ingatlan érintett, akkor az adatlapokat összefűzve kell benyújtani úgy, hogy az utolsó lapon – az összes helyrajzi szám felsorolása mellett – szerepel az Előterjesztő javaslata a miniszter, vagy a miniszter képviseletében eljáró gazdaság-koordinációs és pénzügyi helyettes államtitkár nyilatkozata. (3) A kincstári vagyonhoz kapcsolódó eljárási rend betartását, illetve betartatását, valamint a kincstári vagyonnal való megfelelő, ésszerű és hatékony gazdálkodás követelményét – feladatok meghatározásával – be kell építeni a GKM tulajdonosi jogkörébe, illetve felügyelete alá tartozó szervek vezetőinek ösztönzési rendszerébe. (4) A Belső Ellenőrzési Főosztály a költségvetési szervek költségvetési ellenőrzései keretében, illetve eseti felkérés alapján folyamatosan végzi a társaságok és az intézmények kincstári vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet, valamint a Belső Ellenőrzési Kézikönyv alapján. 10. § Záró rendelkezések (1) Ez az utasítás 2006. június 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a kincstári vagyonra vonatkozó engedélyezési eljárási rendjéről szóló 2/2003. (I. 31.) GKM utasítás hatályát veszti. (2) A hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekre a 2/2003. (I. 31.) GKM utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter