22/2015. (IX. 18.) ORFK utasítása az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv épületeibe történő be- és kiléptetés szabályairól, a

22/2015. (IX. 18.) ORFK utasítása az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv épületeibe történő be- és kiléptetés szabályairól, a belső rend és biztonság fenntartásáról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv épületeibe történő be- és kiléptetés, valamint a belső renddel és biztonsággal kapcsolatos feladatok egységes végrehajtása érdekében kiadom az alábbi utasítást: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Ezen utasítás hatálya kiterjed: a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) központi szervére (a továbbiakban: ORFK); b) a Készenléti Rendőrségre, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központra, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központra, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetre, valamint a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra (a továbbiakban együtt: területi szerv); c) a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre (a továbbiakban: helyi szerv). 2. Ezen utasítást nem kell alkalmazni a Rendőrségi Igazgatási Központ, valamint a Rendőrmúzeum 1087 Budapest, Mosonyi utca 5. szám alatti épülete tekintetében. 3. Ezen utasítás alkalmazásában objektumőr: a fegyveres biztonsági őrség állományának vagy a hivatásos, a  közalkalmazotti, illetve kormánytisztviselői állomány tagja, valamint a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényi feltételeknek megfelelő személy, akit a területi vagy helyi szerv vezetője objektumőri feladatok ellátására kijelöl. II. FEJEZET RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK 1. A be- és kiléptetés, valamint a tartózkodás rendje 4. A Rendőrség épületeibe (a továbbiakban: épület) – az utasítás eltérő rendelkezésének hiányában – csak a jogosultságot igazoló okmánnyal (igazolvánnyal) vagy külön – szóbeli vagy írásbeli – engedéllyel lehet be- és kilépni. 5. Aki szemmel láthatóan ittas, bódult állapotban van, vagy ruházatának, személyes higiéniájának elhanyagolt volta miatt egészségügyi kockázatot jelenthet, annak az épületbe történő beléptetését az objektumőr megtagadja. Ha  az  épületbe ilyen állapotban belépni kívánó személy a Rendőrség állományába tartozik, az objektumőr – a beléptetés megtagadásával egyidejűleg – annak közvetlen vezetőjét értesíteni köteles. 6. Az épületbe történő be- és kilépést igazolvány felmutatása nélkül, továbbá kísérés nélkül az épületben történő tartózkodást a következő személyek számára kell biztosítani: a) a köztársasági elnök; b) a miniszterelnök; c) az Országgyűlés elnöke; d) az Alkotmánybíróság elnöke; e) a Kúria elnöke; f ) a belügyminiszter; g) a legfőbb ügyész és helyettesei; h) a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) államtitkárai; i) az országos rendőrfőkapitány és helyettesei; j) az érintett épületben működő szerv vezetője és helyettesei; k) az objektum parancsnoka. 7. A fogadó szervezeti elem vezetője a 6. pont a)–h) alpontjában meghatározott személyek fogadásakor – igény esetén, előzetes egyeztetés alapján – felkészített kíséretet köteles biztosítani. 8. Az épületbe történő be- és kilépést igazolvány felmutatásával, annak ellenőrzése után, az épületben történő tartózkodást kísérés nélkül a következő személyek számára kell biztosítani: a) a Kormány tagjai; b) a BM helyettes államtitkárai; c) az Alkotmánybíróság tagjai; d) az Állami Számvevőszék elnöke; e) a Kúria elnökhelyettese; f ) az alapvető jogok biztosa és helyettesei; g) az országgyűlési, valamint a magyar európai parlamenti képviselők; h) a BM Rendészeti Államtitkárság főosztályvezetői; i) a Független Rendészeti Panasztestület elnöke és tagjai, valamint az általuk írásban erre felhatalmazott, a  Független Rendészeti Panasztestülettel közszolgálati jogviszonyban álló munkatársai, a felhatalmazásuk felmutatása esetén; j) a Honvéd Vezérkar főnöke; k) a Rendőrség, valamint a Határőrség nyugállományú tagjai; l) a 6. pontban felsoroltak kíséretében levő személyek; m) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója és igazgatói, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság parancsnoka és helyettesei, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke és elnökhelyettesei, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója és igazgatói, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója és igazgatói; n) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői és helyetteseik; o) az Országos Bírósági Hivatal vezetője és helyettesei; p) az Országgyűlési Őrség állománya; q) a feladatkörében eljáró ügyész. 9. A Rendőrség hivatásos állományának, valamint a BM és a Rendőrség kormánytisztviselői, igazságügyi alkalmazottai és közalkalmazotti állományának tagjai igazolványuk felmutatása után, illetve – amennyiben az ehhez szükséges feltételek fennállnak – a be- és kiléptetésre irányadó belső normában meghatározott eszköz (pl. belépőkártya) segítségével léptethetőek be az épületbe, és az ott-tartózkodásuk kísérés nélkül biztosítható. 10. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar hallgatói és a rendészeti szakközépiskolák tanulói számára a részükre kiállított igazolvány felmutatása után – tanulmányaikkal összefüggő feladatok ellátása, valamint humánigazgatási vagy gazdasági ügyeik intézése érdekében – biztosítani kell az épületbe történő belépést, illetve ott a kísérés nélküli tartózkodást. 11. A polgármesterek és a megyei közgyűlés elnökei számára igazolványuk felmutatását követően biztosítani kell az  illetékességi területükön lévő területi vagy helyi szerv épületébe történő belépést és ott a kíséréssel történő tartózkodást. 12. A 8. pont m) és n) alpontjában meghatározott szervek állományának tagjai számára – az együttműködési megállapodásokban foglaltak teljesítése érdekében végzett közös munka céljából – az épületbe történő belépés és ott a fogadó személy rendelkezésre állása esetén történő tartózkodás a szolgálati igazolványuk felmutatása esetén biztosítható. 13. A feladatkörében eljáró bíró az épületbe a bírói igazolványa felmutatásával léptethető be, és tartózkodása ott kíséréssel, az eljárási cselekmény befejezéséig biztosítható. 14. A feladatkörében eljáró ügyvéd az épületbe az ügyvédi igazolványa felmutatásával, illetve belépési céljának megjelölésével a regisztrációt követően léptethető be, és ott-tartózkodása a folyamatban lévő, általa képviselt üggyel kapcsolatos tevékenység végzése céljából, kíséréssel biztosítható. 15. A médiatartalom-szolgáltatók munkatársai az újságírói vagy szerkesztőségi igazolvány felmutatásával, csak a fogadó szervezeti elem vezetőjének engedélyével léptethetőek be az épületbe. Az épületen belüli kísérésükről a fogadó szervezeti elem vezetője köteles gondoskodni. A médiatartalom-szolgáltatók részére szervezett vagy nyilvános eseményekre érkező újságírók és forgatócsoportok beléptetése a rendező szerv vezetője által kijelölt személy jelenlétében történhet. 16. Az objektumőr az épületbe történő beléptetéskor – a helyi sajátosságoknak megfelelően manuális módon vagy informatikai rendszeren keresztül – rögzíti a Rendőrség személyi állományába, valamint a 6. és 8–10. pontban meghatározott személyi körhöz nem tartozó személy nevét, személyazonosításra alkalmas fényképes igazolványának számát, az 1. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltését követően a személyt ellátja belépésre és tartózkodásra feljogosító egyedi azonosítóval ellátott eszközzel (a továbbiakban: belépőkártya). 17. A személyi szabadságában korlátozott személyek épületbe történő beléptetése során az objektumőr a 16. pontban foglaltak szerint rögzíti a személy adatait, de belépőkártyával nem látja el. 18. A belépni kívánó személynek az épületben történő tartózkodása jogszerűségéért, folyamatos kíséréséért a fogadó szervezeti elem vezetője a felelős. 19. A belépni kívánó személy – ezen utasítás eltérő rendelkezése hiányában – az épületbe kizárólag kísérővel engedhető be. Az épületből történő kilépésnél a belépőkártyát az objektumőr visszakéri, és annak sértetlenségét szemrevételezéssel ellenőrzi. 20. Az épületben tartandó rendezvény esetén a be- és kiléptetés, valamint a kísérés megszervezéséről az objektumparancsnok előzetes értesítése mellett a rendezvényt szervező gondoskodik. 21. Az épületben külső szervek vagy szervezetek által vállalt karbantartási, javítási és egyéb munkát végzők beléptetését, mozgását, valamint a munkavégzés idején alkalmazandó biztonsági intézkedéseket az objektumparancsnok határozza meg. 22. A Magyar Rendvédelmi Karnak és az érdek-képviseleti szerveknek a 8. pont k) alpontjában meghatározott személyi körbe nem tartozó tisztségviselőjét e minőségében – a jogcím megjelölésével és a Magyar Rendvédelmi Kar vagy az  érdek-képviseleti szerv által kiadott, személyazonosításra alkalmas, arcképmással ellátott igazolványának bemutatását követően – az objektumőr belépteti. 23. A 22. pontban meghatározott személyeknek a hivatali munkaidőn túli benntartózkodásának rendjét az objektumparancsnokok – a helyi sajátosságok figyelembevételével, a jogszabályban rögzített érdek-képviseleti jogosultságok gyakorlásának korlátozása nélkül – határozzák meg. 2. Állatok bevitele 24. A területi vagy helyi szerv területére vagy épületébe szolgálati ló szakképzett személy – lehetőség szerint a ló lovasa – kíséretében, az állat-egészségügyi és a balesetvédelmi rendszabályok betartásával vihető be. A balesetvédelmi rendszabályok betartásáért és betartatásáért a lovas vagy a lovat kísérő személy a felelős. 25. A Rendőrség alkalmazásában lévő, egyedi azonosítóval (mikrochip) rendelkező, nagytestű szolgálati kutya pórázon vezetve és szájkosár használatával, szakképzett személlyel – lehetőség szerint a kutya vezetőjével – vihető be az  épületbe. A közepes testű, agresszív viselkedést nem tanúsító, valamint a kistestű szolgálati kutyák esetében a  szájkosár használata nem kötelező. A kutyák kézben tartásáért, az állat-egészségügyi és balesetvédelmi rendszabályok betartásáért és betartatásáért a kutya vezetője a felelős. 26. Ha a szolgálati kutya tényleges feladat-végrehajtás céljából (pl. robbanóanyag-keresés) kerül az épületen belül alkalmazásra, az adott szolgálati alkalmazás szabályai az irányadók. 27. Az épületbe látássérült személy közlekedését segítő vakvezető kutya – a vakvezető kutyák részére kialakított felszereléssel (hámmal szerelve és vezetve) szájkosár nélkül – külön ellenőrzés nélkül bevihető, ha a kutya kiképzését igazoló megkülönböztető jelzés rajta jól látható. 28. A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ objektumaiba a kutyák bevitelének és ott-tartózkodásának szabályait a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ igazgatója határozza meg. 29. Az épületben – kutyavásár és szerződés alapján végzett bértartás alá tartozó kutya kivételével – csak nyilvántartásba vett szolgálati állatok tartózkodhatnak. A kutyavásár és a szerződés alapján végzett bértartás alá tartozó kutyának az  épületbe történő bevitelét megelőzően az objektumparancsnok által eseti jelleggel kijelölt, a megfelelő szakértelemmel rendelkező személy ellenőrzi az állat egészségügyi könyvét, majd az abban szereplő adatok dokumentálását követően kerülhet sor az állat bevitelére. 3. Vezetői feladatok 30. A területi vagy helyi szerv vezetője hivatali munkaidőben a be- és kilépő személyek ellenőrzésére, a be- és kiléptetés szabályainak betartatására legalább egy fő objektumőrt jelöl ki. 31. Ha a rendőrségi objektumban a személyi és tárgyi feltételek adottak, az érkező személyek fogadására, regisztrálására, eligazítására az ügyfélirányítói portaszolgálatra vállalkozás keretében foglalkoztatott munkavállaló is alkalmazható. 32. A területi vagy helyi szerv vezetője egyes, különleges célokat szolgáló épület-, illetve területrészre [lőszerraktár, fegyverszoba, bűnjelkamra, nyilvántartó helyiségek, hírközpont, számítógépközpont, biztonsági berendezések jelzőközpontjai, kihallgató helyiségek (ha ott kihallgatás folyik), ügyeleti helyiségek, minősített iratok kezelésére szolgáló helyiségek stb.] történő belépést a 6. pont a)–f ) alpontjaiban, illetve a 8–10. pontokban felsoroltak részére előzetes írásbeli kérelemre – a tartózkodási feltételek részletes meghatározásával – egyedi belépési engedély kibocsátása útján teszi lehetővé. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az adott épület-, illetve területrészen szolgálatot teljesítők, valamint a szolgálati feladatuk (pl. ellenőrzés, kísérés, ügyintézés) ellátásához egyébként belépésre jogosultak körére. 33. A területi és a helyi szerv vezetője határozza meg a hivatali munkaidőn kívüli időszakban az élőerős őrzés nélkül maradt épületbe történő belépés rendjét, amelynek ki kell térnie: a) az élőerős őrzés nélküli épület zárásának kötelezettségére; b) a riasztórendszer beüzemelésének kötelezettségére; c) a hivatali munkaidőn kívüli időszakban az épületbe belépők körének meghatározására; d) az épület zárására; e) a riasztórendszer inaktiválására feljogosított személy megjelölésére; f ) az épület kinyitásának rendjére (a felnyitásra jogosultak felsorolásával, valamint a szükséges kulcsok és kódok elhelyezési-tárolási rendjével) abban az esetben, amikor az épületben történt, illetve az épületet érintő rendkívüli esemény következett be, vagy az épület kinyitása egyéb okból szükséges, és a szolgálatban lévő állomány akadályoztatva van ennek teljesítésében. 34. A területi és a helyi szerv vezetője a 33. pontban meghatározottakon túl szükség esetén – a helyi sajátosságoknak, illetve az épület specifikumainak megfelelően – további külön szabályokat határozhat meg. 35. Az objektumparancsnokok az épületben való tartózkodás rendjét oly módon kötelesek meghatározni, hogy a 16. pontban meghatározott, valamint az épületben történő tartózkodásra kizárólag kísérővel jogosult személyek csupán a tartózkodás céljának megfelelő helyiségekbe, épület- és területrészekre juthassanak be. 36. Azokat a helyiségeket, ahol nem tartózkodnak, zárva kell tartani (pl. irodahelyiségek, pince, padlás, kazánház). A helyiségek kulcsainak őrzését, tárolásának módját a helyi adottságoknak megfelelően az objektumparancsnokok határozzák meg. 4. Csomag, tárgy be- és kivitele 37. A személyi használatú, valamint a szolgálati tevékenység végzéséhez szükséges tárgyakon kívül egyéb tárgy, illetőleg csomag bemutatására a be- és kiléptetéskor az objektumőr köteles az érintett személyt felhívni és a csomagot, tárgyat  ellenőrizni. Ez alól kivételt képeznek az Állami Futárszolgálat, valamint az ügyintézők útján továbbított hivatalos küldemények. 38. A Rendőrség tulajdonában levő, leltárkészlet részét képező, kis és nagy értékű tárgyi eszközök és készletek épületbe történő be- és kivitele kizárólag megfelelően kitöltött, érvényes engedéllyel történhet. A be- és kivitel további rendjét az objektumparancsnokok a helyi sajátosságoknak megfelelően saját hatáskörben határozzák meg. 39. A gépjárműveknek a területi vagy helyi szerv területére vagy épületébe történő behajtásának és várakozásának rendjét az objektumparancsnokok a helyi sajátosságoknak megfelelően saját hatáskörükben határozzák meg. Az Állami Futárszolgálat gépjárműveivel – az érvényes futárigazolvány felmutatása mellett – a területi vagy helyi szerv területére vagy épületébe be lehet hajtani. 5. Az objektumparancsnokok kijelölése, szakirányítás 40. A területi és helyi szerv vezetője az objektumparancsnokot írásban bízza meg, aki köteles biztosítani a be- és kiléptetés szabályainak betartását, valamint a belső rend és biztonság fenntartását. 41. Ezen utasításban meghatározott feladatok végrehajtásának szakirányítását és ellenőrzését az ORFK rendészeti főigazgatója látja el. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 42. Az épület tervezése, átépítése, illetve felújítása során minden esetben vizsgálni kell, hogy az épület a belső rend és biztonság követelményeinek mennyiben felel meg. Az ezzel kapcsolatos véleményezés érdekében az elkészített terveket a végleges kivitelezés előtt az ORFK Gazdasági Főigazgatóságnak kell megküldeni, ahol a szakmai koordinációt követően az ORFK gazdasági főigazgató dönt a megvalósíthatóságról. 43. A 6. pont a)–f ) alpontjában, valamint a 8. pont a)–g), j), l), m), o) alpontjában meghatározott személyek belépéséről készített összefoglaló jelentést – az általuk kért bármilyen kivizsgálásról, egyéb anyagokról, a tett intézkedésekről – a látogatással érintett területi vagy helyi szerv vezetője a szolgálati út betartásával, soron kívül terjeszti fel az ORFK rendészeti főigazgatójához, aki gondoskodik annak a BM rendészeti államtitkárához történő továbbításáról. 44. A területi és helyi szerv vezetője köteles gondoskodni arról, hogy az utasításban foglaltakról a 31. pont alapján kijelölt személyek megfelelő oktatásban részesüljenek. 45. Az objektumparancsnokok gondoskodnak arról, hogy az utasításban foglalt elvek alapján – a helyi sajátosságokra tekintettel – az épületvédelmi tervek, őrutasítások, valamint a be- és kiléptetésre vonatkozó szabályok (pl.  a  kulcsdobozok kezelése, a személyes szabadságukban korlátozottak kísérése) az utasítás hatálybalépésétől számított 60 napon belül felülvizsgálatra, indokolt esetben átdolgozásra, illetve kidolgozásra kerüljenek. Ennek során – összhangban a biztonsági előírásokkal – az érintett területi vagy helyi szerv jellegének, feladatainak, elhelyezési körülményeinek figyelembevételével kell a konkrét szabályokat meghatározni. Azokban az épületekben, ahol más szervek, szolgálatok is elhelyezésre kerültek, az érintett területi vagy helyi szerv vezetőjének tájékoztatásával kell a szabályokat meghatározni. 46. Ez az utasítás a közzétételét követő tizenötödik napon lép hatályba. 47. Hatályát veszti a Magyar Köztársaság Rendőrsége épületeibe történő be- és kiléptetés szabályairól, a belső rend és biztonság fenntartásáról szóló 48/2008. (OT 28.) ORFK utasítás. 48. Hatályát veszti a) a 45. pont az utasítás hatálybalépését követő 61. napon; b) a 47. pont az utasítás hatálybalépését követő napon. Papp Károly r. altábornagy s. k., országos rendőrfőkapitány