4/2013. (III. 29.) LÜ utasítása az ügyészségi alkalmazottak hivatalos célú nemzetközi tevékenységéről.

4/2013. (III. 29.) LÜ utasítása az ügyészségi alkalmazottak hivatalos célú nemzetközi tevékenységéről. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki: I. Fejezet AZ ÜGYÉSZSÉGI ALKALMAZOTTAK HIVATALOS CÉLÚ NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE 1. § (1) Az ügyészségi alkalmazottak belföldi vagy külföldi hivatalos célú nemzetközi tevékenységét – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerinti eltéréssel – a legfőbb ügyész a Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályának (a továbbiakban: Főosztály) az 1. melléklet szerint előterjesztett javaslatára engedélyezi. Ha a hivatalos célú nemzetközi tevékenység elvégzésére javasolt ügyészségi alkalmazott a legfőbb ügyész helyettes közvetlen vagy közvetett alárendeltségében dolgozik, a javaslatot az érintett legfőbb ügyész helyettes véleményével kell előterjeszteni. (2) Ha a javaslattételt nem előzi meg pályáztatás, a Főosztály beszerzi a hivatalos célú nemzetközi tevékenység elvégzésére jelölt ügyészségi alkalmazott elvi hozzájárulását és a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményét. (3) A legfőbb ügyész helyettesek, továbbá a Főosztályt vezető főosztályvezető ügyész hivatalos célú nemzetközi tevékenyégét a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész külföldi hivatalos célú nemzetközi tevékenységét (a továbbiakban: külföldi kiküldetés) a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes javaslattétel nélkül engedélyezi. (4) Az Országos Kriminológiai Intézet ügyészségi alkalmazottainak hivatalos célú nemzetközi tevékenységét a Főosztály javaslatára a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes engedélyezi. 2. § (1) A hivatalos célú nemzetközi tevékenység engedélyezésére irányuló javaslatnak ki kell terjednie a költségvetési keret engedélyezésére is, és tartalmaznia kell a Gazdasági Főigazgatóság fedezetigazolását. A fedezetigazolási záradéknak külön kell tartalmaznia a hivatalos célú nemzetközi tevékenység kapcsán előreláthatóan felmerülő minden kiadás, illetve a várható tényleges költség mértékét. (2) Amennyiben a hivatalos célú nemzetközi tevékenység tényleges költsége 10%-kal meghaladja az eredetileg engedélyezett keretet, az engedélyeztetési eljárást meg kell ismételni. 3. § (1) A hivatalos célú nemzetközi tevékenység engedélyezéséről a Főosztály a Gazdasági Főigazgatóságot az engedély eredeti példányának megküldésével, a munkáltatói jogkör gyakorlóját pedig átiratban tájékoztatja. (2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az engedélyezéséről való tudomásszerzést követően felhívja az érintett ügyészségi alkalmazott figyelmét az utasításban foglaltak megismerésére. A figyelemfelhívásnak különösen arra kell kiterjednie, hogy a hivatalos célú nemzetközi tevékenységet végző ügyészségi alkalmazott a szervezéshez szükséges személyes adatairól köteles tájékoztatást adni a Főosztálynak, illetve arra, hogy a hivatalos célú nemzetközi tevékenységét mindenkor a szakmai feladat és a takarékossági szempontok együttes figyelembevételével kell elvégezni. II. Fejezet AZ ÜGYÉSZSÉGI ALKALMAZOTTAK HIVATALOS CÉLÚ NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÉNEK ELRENDELÉSE 4. § (1) Ha a belföldi hivatalos célú nemzetközi tevékenységet a szolgálati helytől eltérő helységben kell elvégezni, az arra jogosultnak a vonatkozó szabályok szerint el kell rendelnie az érintett ügyészségi alkalmazott belföldi kiküldetését. Ha a belföldi hivatalos célú nemzetközi tevékenységet a szolgálati helyen kell elvégezni, formális elrendelésére nincs szükség. Ebben az esetben a Főosztálynak a 3. § (1) bekezdésében írt tájékoztatása alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója biztosítja, hogy az érintett ügyészségi alkalmazott a belföldi hivatalos célú nemzetközi tevékenységet elvégezhesse. (2) Az ügyészségi alkalmazottak külföldi kiküldetését a legfőbb ügyész vagy a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes engedélye alapján a Főosztály rendeli el a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon. III. Fejezet A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 5. § (1) Az utasítás alkalmazási körében akkor kell a kötelezettségvállalásokat a Gazdasági Főigazgatósággal ellenjegyeztetni, ha az egyes hivatalos célú nemzetközi tevékenységek szervezése során az egy szállítótól történő egyedi megrendelések meghaladják a 100 000 forintot. (2) Ha a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére az értékhatár miatt nem volt szükség, a teljesítésigazolással ellátott számlát a megrendelő egy másolati példányával kell megküldeni a Gazdasági Főigazgatóságnak a számla kiegyenlítése céljából. IV. Fejezet A BELFÖLDI HIVATALOS CÉLÚ NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI 6. § (1) A belföldi hivatalos célú nemzetközi tevékenység elvégzése céljából elrendelt belföldi kiküldetés esetén a napidíjra, az utazási költség és a szállásköltség megtérítésére a belföldi kiküldetés szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) Belföldi hivatalos célú nemzetközi tevékenység esetén az ügyészség nemzetközi költségvetési keretének terhére elszámolható: a) konferencia részvételi díja, b) kommunikációs eszközök hivatalos célú használatának költsége, c) hivatalos csomagok szállításának költsége, d) a nemzetközi programhoz kapcsolódó étkezés költsége, e) 6 óra előtt és 22 óra után felmerült taxiköltség, illetve a nap bármely szakában felmerült taxiköltség abban az esetben, ha a tömegközlekedési eszközök igénybevétele a belföldi hivatalos célú nemzetközi tevékenység elvégzését jelentősen megnehezítené, illetőleg ha a taxi használata egészségügyi vagy protokoll szempontok miatt szükséges, f) magasabb vezető állású ügyész esetén a protokolláris költség. V. Fejezet A KÜLFÖLDI KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI Úti okmányok 7. § (1) A külföldi kiküldetést lehetőség szerint személyazonosító igazolvánnyal vagy magánútlevéllel kell teljesíteni. Ha a tranzit-, vagy célországba való beutazás útlevélhez kötött, magánútlevél hiányában a legfőbb ügyész szolgálati útlevél igénylését engedélyezi. A legfőbb ügyész szolgálati útlevél igénylését a vízumkötelezettség kiváltása céljából, vagy protokoll szempontok alapján is engedélyezheti. (2) A diplomata és szolgálati útlevelek beszerzéséről, nyilvántartásáról és kezeléséről a Főosztály gondoskodik. Napidíj és költségtérítés A napidíjra és a költségtérítésre vonatkozó közös szabályok 8. § (1) A kiküldöttet külföldi tartózkodása idejére külföldi napidíj és költségtérítés illeti meg. (2) Amennyiben a kiküldöttet fogadó külföldi szerv a kiküldött részére legalább a 11. § (1) bekezdésének megfelelő napidíjat, ösztöndíjat vagy hasonló jellegű juttatást, illetőleg szállást, utazási vagy dologi költségtérítést biztosít, úgy az ügyészség a kiküldött részére ugyanezeket a juttatásokat nem biztosítja. A Főosztály a kiküldött részére ilyen esetekben is megköti a baleset-, betegség- és poggyászbiztosítást. (3) A külföldi kiküldetéssel kapcsolatban belföldön esetlegesen felmerülő napidíjra és a szállásköltség megtérítésére a belföldi kiküldetés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A külföldi kiküldetéssel kapcsolatban belföldön felmerülő utazási költségeket a 18. § alapján, az ügyészség nemzetközi költségvetési keretének terhére kell elszámolni. 9. § (1) A Főosztály a kiküldött részére fizetendő előleg tartalmáról és összegéről a külföldi kiküldetés kezdőnapját legalább négy munkanappal megelőzően tájékoztatja a Gazdasági Főigazgatóságot. Az előleg a kiküldött részére legfeljebb a kiküldetés kezdőnapja előtt tíz munkanappal adható át. Az előleg felvétele személyesen vagy meghatalmazott útján történhet. (2) A külföldi kiküldetés elmaradása esetén az előleget legkésőbb az elmaradásról való tudomásszerzéstől számított három munkanapon belül vissza kell fizetni. Ha a kiküldött a visszafizetésben akadályozott, a határidőt az akadályoztatás megszűnésétől kell számítani. 10. § (1) A kiküldöttnek a felvett előleggel a külföldi kiküldetésből történő hazatéréstől számított három munkanapon belül a Gazdasági Főigazgatóságon – személyesen vagy meghatalmazott útján – a 3. melléklet szerinti nyomtatványon, a számlák vagy számviteli elszámolásra alkalmas bizonylatok egyidejű csatolásával el kell számolnia. Minden egyes idegen nyelvű számla vagy bizonylat mellé ki kell állítani a 4. melléklet szerinti fordítási bizonylatot. (2) Ha a felvett előleg meghaladja a jogszerűen felhasznált összeget, akkor a különbözetet az elszámolással egyidejűleg a kiszolgáltatott pénznemben vissza kell fizetni. (3) Ha a felvett előleg kevesebb volt, mint a jogszerűen felhasznált összeg, a különbözetet a Gazdasági Főigazgatóság készpénzben a kiküldött részére utólagosan megtéríti, lehetőség szerint az elszámolható bizonylaton feltüntetett és a Magyar Államkincstár által forgalmazott pénznemben. (4) A napidíj összege után a kiküldöttet a hatályos jogszabályoknak megfelelően terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség. A napidíj 11. § (1) A kiküldött részére a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló jogszabályban megállapított összegű napidíj jár. (2) A külföldi napidíj számításakor Magyarország államhatára átlépésének időpontját a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló jogszabály alapján kell megállapítani. (3) Nem illeti meg napidíj azt a kiküldöttet, aki négy óránál rövidebb időt tölt külföldön. A négy óránál hosszabb, de nyolc óránál rövidebb külföldi kiküldetést teljesítő személy a napidíj felére jogosult. (4) Ha a kiküldött a külföldi kiküldetés időtartama alatt díjtalan ebédben, illetve vacsorában részesül, az adott naptári napra járó napidíját étkezésenként 30%-kal csökkenteni kell. A költségtérítés általános szabályai 12. § (1) A kiküldöttet a külföldi kiküldetés során a külföldi napidíjon felül a) utazási költségtérítés, b) szállásköltség-térítés, c) a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó dologi költségtérítés illeti meg. (2) A külföldi kiküldetés költségeinek elszámolása során a Legfőbb Ügyészség nevére és címére kiállított számlával vagy más számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt költségek téríthetők meg. Utazási költségtérítés 13. § (1) Repülőgéppel történő utazás esetén a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe. (2) Egyéb kiküldött részére turistaosztályú repülőjegy váltható. Magasabb komfortosztályú repülőjegy igénybevételét a legfőbb ügyész indokolt esetben engedélyezheti. (3) Diszkont légitársaság járatára csak a kiküldött írásbeli nyilatkozatba foglalt kérésére váltható jegy. A nyilatkozatnak ki kell terjednie arra is, hogy a kiküldött vállalja az utazás kapcsán indokoltan felmerülő járulékos költségek előlegezését. 14. § Vonattal történő utazás esetén a kiküldött I. osztályú utazásra jogosult. 15. § (1) Ha a gépjármű vezetője az utazási költség-előleget nem a szükséges pénznemben kapta, csak akkora mennyiségű valutát válthat be az adott ország fizetőeszközére, amekkora a gépjármű külföldön történő használatához kapcsolódó legszükségesebb mértékű költségeket fedezi. (2) Gépjárművel történő utazás esetén üzemanyagot csak akkor és csak akkora mértékben lehet valutáért vásárolni, ha és amekkora mértékben az utazáshoz szükséges üzemanyag Magyarország területén történő tankolással nem biztosítható. 16. § Hivatali gépjárművel történő utazás esetén – a célállomás távolságát és megközelíthetőségét, valamint a szükséges megérkezés időpontját alapul véve – az indulási időpontok megadása és – a kötelező pihenőidőre vonatkozó szabályokra is figyelemmel – a gépjárművezetők számának meghatározása a Gazdasági Főigazgatóság feladata. A gépjárművezetők személyének kijelölése a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. Az 5. melléklet szerinti tulajdonosi hozzájárulás kitöltéséről és a gépjárművezető részére való átadásáról a Gazdasági Főigazgatóság gondoskodik. 17. § (1) A Főosztály a gazdaságossági és célszerűségi szempontok figyelembevételével és a kiküldött hozzájárulásával engedélyezheti a saját gépjármű külföldi kiküldetés céljából történő használatát. (2) Saját gépjármű külföldi kiküldetés céljából történő használata a 6. melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával, belföldre érvényes, valamint a külföldi kiküldetés időtartamára és a külföldi kiküldetés során érintett országok területére megkötött, teljes körű kiegészítő casco biztosítás megléte esetén engedélyezhető. A formanyomtatványt két példányban kell kitölteni, a biztosítási kötvény másolatát a biztosítási költség elszámoláshoz csatolni kell. (3) Olyan gépjármű külföldi kiküldetés céljából történő használatához, amely nem a kiküldött tulajdonában áll, az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor adható engedély, ha a kiküldött a gépjármű használati jogának a tulajdonostól történő megszerzését teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal igazolja. (4) Saját gépjármű külföldi kiküldetés céljából, belföldön vásárolt üzemanyaggal történő használata esetén a kiküldött a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján igazolás nélkül elszámolható, a vonatkozó jogszabályban meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adóhatóság által havonta közzétett üzemanyagár alapján számított üzemanyagköltség forintban való megtérítésére jogosult. Saját gépjármű külföldi kiküldetés céljából, külföldön vásárolt üzemanyaggal történő használata esetén a kiküldött a számlával igazolt üzemanyagköltség Magyar Államkincstár által forgalmazott külföldi pénznemben való megtérítésére jogosult. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján igazolás nélkül elszámolható személygépkocsi normaköltség minden esetben forintban illeti meg a kiküldöttet. 18. § (1) A külföldi kiküldetés során utazási költségként elszámolható továbbá: a) a beutazáshoz szükséges vízum díja, b) utazási jegy és illeték, c) az utazáshoz kapcsolódó biztosítások díja: baleset-, betegség- és poggyászbiztosítás, repülőjegy-biztosítás (sztornóbiztosítás), a külföldre, illetve a kifejezetten a külföldi kiküldetés teljesítése céljából belföldre megkötött casco biztosítás, d) a legfőbb ügyész és legfőbb ügyész helyettes utazása esetén a repülőtéri kormányváró és egyéb VIP váró költsége, illetve az ott igénybe vett szolgáltatások díja, e) bel- és külföldön a lakástól (tartózkodási helytől) az indulási helyszínig és vissza megtett út, valamint a külföldi kiküldetéssel kapcsolatban igénybe vett helyi és helyközi tömegközlekedés költsége, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint a taxi használatának díja, f) gépjárművel történő utazás esetén az autópálya- és úthasználati díj, parkolási költség, indokolt esetben gépjármű-mosatási költség, valamint a gépjármű használatával kapcsolatban szükségesen felmerülő egyéb díjak (pl. alagút díj, híd díj, komp viteldíj stb.), g) diszkont légitársasággal való utazás esetén az indokoltan felmerülő járulékos költségek. (2) A kiküldött a bel- és külföldön 6 és 22 óra között igénybe vett taxi költségét csak akkor számolhatja el, ha a tömegközlekedési eszközök igénybevétele a külföldi kiküldetést jelentősen megnehezítené, illetőleg a taxi használata egészségügyi vagy protokoll szempontok miatt szükséges. Szállásköltség-térítés 19. § (1) A legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes a középosztályúnál magasabb kategóriájú szállást vehet igénybe. Más kiküldött középkategóriájú szállás igénybevételére jogosult. Ennél magasabb kategóriájú szállás igénybevételét indokolt esetben a legfőbb ügyész engedélyezheti. (2) A szállodai számlán külön tételként megjelenő – a szálláshoz kapcsolódó adókon és kötelezően fizetendő étkezés költségén kívül – minden további fogyasztás és szolgáltatás költsége a kiküldöttet terheli. Ez alól kivétel a kommunikációs eszközök hivatalos célú használatának költsége, amely dologi költségként elszámolható. Dologi költségtérítés 20. § A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó dologi költségként elszámolható: a) konferencia részvételi díja, b) gépjárművel való utazáshoz vásárolt térkép vételára, c) kommunikációs eszközök hivatalos célú használatának költsége, d) hivatalos csomagok szállításának költsége, e) hét napot meghaladó időtartamú külföldi tartózkodás esetén a mosatási és vasaltatási költség, f) a napidíjnak, illetve költségelőlegnek a tranzit- vagy célország fizetőeszközére való beváltásából és az elszámoláshoz szükséges visszaváltásából származó árfolyam-különbözet, g) magasabb vezető állású ügyész esetén a protokolláris költség. VI. Fejezet A HIVATALOS CÉLÚ NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉG ELVÉGZÉSÉNEK IGAZOLÁSA 21. § (1) A hivatalos célú nemzetközi tevékenység elvégzéséről beszámolót kell készíteni. Több érintett esetén a közülük legmagasabb beosztású ügyészségi alkalmazott jelöli ki a beszámolót elkészítő személyt. (2) A beszámolót a hivatalos célú nemzetközi tevékenység elvégzésétől számított 15 munkanapon belül a Főosztályra közvetlenül, elektronikus formában kell megküldeni. A megküldéskor a szerzőnek nyilatkoznia kell arról, hogy pozitív döntés esetén a beszámolónak az ügyészségi intraneten való közzétételéhez hozzájárul-e. (3) Konkrét ügyben végzett hivatalos célú nemzetközi tevékenység esetén a beszámolónak arra kell szorítkoznia, hogy a szakmai eredményeket tartalmazó jelentés melyik szervezeti egység mely ügyszámú iratai között került elhelyezésre. (4) A beérkezett beszámoló alapján a Főosztály gondoskodik a hivatalos célú nemzetközi tevékenység elvégzésének a PERSONA személyügyi és továbbképzési nyilvántartási rendszerben való rögzítéséről. (5) Külföldi kiküldetés esetén a kiküldetésben eltöltött idő szükségességét és a kiküldetési feladat elvégzését a Főosztály a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon igazolja. Belföldi hivatalos célú nemzetközi tevékenység elvégzése céljából elrendelt belföldi kiküldetés esetén az igazolás a kiküldetést elrendelő feladata, a belföldi kiküldetésre vonatkozó szabályok szerint. A beszámolót ebben az esetben – hivatali úton – a belföldi kiküldetés elrendelőjének is meg kell küldeni. VII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. § Ez az utasítás 2013. március 30-án lép hatályba, egyidejűleg az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseiről és juttatásairól szóló 8/1996. (ÜK 7.) LÜ utasítás 27–39/A. §-a hatályát veszti. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész