350/2016. (XI. 18.) Korm. rendelete a Nemzeti Szakértői és Kutató Központról.

350/2016. (XI. 18.) Korm. rendelete a Nemzeti Szakértői és Kutató Központról. A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135.  § (2b)  bekezdésében és az  igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 1. § (2) bekezdése tekintetében az  igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 3. § tekintetében az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 4. § és a 20. § (2) bekezdése tekintetében a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a  bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5. § tekintetében az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 11.  § tekintetében a  kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83.  § (2)  bekezdés a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 12.  § tekintetében a  harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111.  § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 13. § tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 14.  § és az  1.  melléklet tekintetében az  igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139.  § (1)  bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 15.  § tekintetében a  nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 16.  § tekintetében a  Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100.  § (1)  bekezdés d)  pontjában, valamint az  emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a  gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (4) bekezdés a), b) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 17.  § tekintetében a  Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá az  egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a  Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 41. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 18.  § tekintetében a  nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12.  § (5)  bekezdés  a), b), d) és  e)  pontjában és a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A.  § (1)  bekezdés  a)–b)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 19. § tekintetében a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 20. § (1) bekezdése tekintetében az  igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 20.  § (3)  bekezdése tekintetében a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) A  Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (a  továbbiakban: NSZKK) a  Kormány által alapított központi költségvetési szerv. (2) Az  NSZKK igazságügyi szakértői intézmény, az  igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 1. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó egyéb igazságügyi szerv. (3) Az NSZKK-t főigazgató vezeti. A főigazgató tevékenységét főigazgató-helyettesek segítik. 2. § (1) Az  NSZKK-t – az  Iasz.-ban és az  e  rendeletben meghatározott kivételekkel – a  rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja. (2) Az  igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a  továbbiakban: Szaktv.) 30.  § (2)  bekezdés b)  pontja alapján az országos rendőrfőkapitány gyakorolja az NSZKK irányításával összefüggő következő hatásköröket: a) az NSZKK gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy megbízásának visszavonása, b) az NSZKK tevékenységének szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése, c) jogszabályban meghatározott esetekben az NSZKK döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, d) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, e) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, f ) az NSZKK vezetőjével kapcsolatos – az  Iasz. alapján más személy hatáskörébe nem tartozó – munkáltatói jogkörök gyakorlása. (3) Az  NSZKK állományába tartozó alkalmazottak felett a  munkáltatói jogköröket – ha az  Iasz. vagy a  (2)  bekezdés eltérően nem rendelkezik – az NSZKK vezetője gyakorolja. (4) Az NSZKK szervezeti és működési szabályzatát a miniszter az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével hagyja jóvá. (5) Az  országos rendőrfőkapitány a  (2)  bekezdés a)  pontja szerinti hatáskörét az  igazságügyért felelős miniszter véleményének kikérésével gyakorolja. (6) Az  országos rendőrfőkapitány közreműködik a  miniszterrel az  NSZKK bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodása rendszeres figyelemmel kísérésében, költségvetésének tervezésében. (7) Az NSZKK igazságügyi szakágának tekintetében a) a miniszter a törvényességi ellenőrzés hatáskörét, b) az országos rendőrfőkapitány a (2) bekezdés b) és e) pontja szerinti hatáskörét az igazságügyért felelős miniszter bevonásával gyakorolja. 3. § (1) Az NSZKK-ban dolgozó felsőfokú végzettségű tisztviselőket az Iasz. 105. §-a szerinti beosztási pótlék illeti meg. (2) Az NSZKK főigazgatójának alapilletménye az Iasz. 4. számú melléklete III. fizetési osztály legmagasabb fokozatának 1,5-szerese, a helyettesének az Iasz. 4. számú melléklete III. fizetési osztály legmagasabb fokozatának 1,25-szöröse. 4. § A Kormány a  bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az  Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a  bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény szerinti a) szakértői nyilvántartó szervként, b) a büntetőeljárás alá vont és az elítélt személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szervként az NSZKK-t jelöli ki. 5. § A Kormány az  arcképelemzési nyilvántartásról és az  arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény szerinti arcképelemző tevékenységet végző szervként az NSZKK-t jelöli ki. 6. § (1) Az NSZKK alaptevékenységeként ellátja a Szaktv. 30. § (3) bekezdése szerinti igazságügyi szakértői tevékenységet, valamint az ahhoz kapcsolódó igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi és nyilvántartási feladatokat. (2) Az NSZKK az (1) bekezdésben, a 4. §-ban és az 5. §-ban foglalt feladatain túl – a Szaktv. 30. § (3) bekezdés d) pontja szerinti egyéb, jogszabályban meghatározott tevékenysége keretében – a) szaktanácsadói tevékenységet végez, b) biztosítja az igazságügyi szakértői szakágak megfelelő szakértői működtetéséhez szükséges feltételeket, c) gondoskodik az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv bűnügyi pszichológiai és poligráfos hazugságvizsgálati tevékenységének egységes elvek szerinti végrehajtásáról, d) közreműködik a bűnügyi technikai tevékenység tudományos megalapozásában, ennek érdekében eljárási és módszertani javaslatokat dolgoz ki, e) bűnügyi pszichológiai és poligráfos hazugságvizsgálatot, valamint halottvizsgálati szaktanácsadói tevékenységet végez, továbbá biztosítja az ezekhez szükséges egységes feltételeket, f ) felkérés alapján részt vesz a szakmai, illetve a kriminalisztikai képzésekkel és továbbképzésekkel kapcsolatos előadások, a bűnügyi technikusok képzésével és továbbképzésével kapcsolatos előadások, szakmai képzések megtartásában, g) teljesíti a nemzetközi kötelezettségből eredő, jogszabályban meghatározott adattovábbítási kötelezettségét, h) részt vesz a  szakértői tevékenységgel, valamint a  szakértői nyilvántartással kapcsolatban az  európai uniós tagságból eredő feladatok végrehajtásában, i) az  igazságügyi szakértői, valamint a  4.  §-ban foglalt feladata tekintetében műszaki vizsgálati és elemző tevékenységet végez, j) igazságügyi szakértői tevékenység ellátására rendelkezésre álló kapacitás kihasználását célzó alkalmazott kutatást folytat a hatás- és kompetenciakörökbe tartozó szakterületeken annak érdekében, hogy a tudomány mindenkori állásának megfelelő, megalapozott szakvélemények elkészítéséhez szükséges szakmai háttér álljon rendelkezésre. 7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1–6. §, a 8. §, a 11–20. §, valamint az 1. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba. 8. § Az NSZKK az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek és a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet összeolvadásával jön létre. 9. § (1) Az  NSZKK-nál 2017. január 1-jétől az  igazságügyi szakértői és szakértőjelölti feladatok ellátására irányuló munkakörökben hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy nem foglalkoztatható. A  Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetnél 2016. december 1-jén az ilyen munkakörökben foglalkoztatott, hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy 2016. december 10-ig nyilatkozik arról, hogy foglalkoztatását 2017. január 1-jétől a) az NSZKK-n igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, b) az NSZKK-nál az ilyen munkakörökön kívül eső munkakörbe vagy szolgálati beosztásba vezényléssel vagy c) az általános rendőrségi feladatok ellátásra létrehozott szerv más szervezeti egységénél – a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézethez vezényelt állomány esetében az  eredeti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv valamely szervezeti egységénél – hivatásos szolgálati jogviszonyban kívánja folytatni. (2) Az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti esetben a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a  továbbiakban: Hszt.) 96.  §-a alapján megkötendő, az  igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezésről szóló megállapodást legkésőbb 2016. december 31-ig meg kell kötni. (3) Az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti esetben a  Hszt. 65.  §-a szerinti vezénylésről szóló munkáltatói intézkedést legkésőbb 2016. december 31-ig ki kell adni. (4) Az  (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a hivatásos állomány tagja részére a nyilatkozat megtételétől számított 8 napon belül a  Hszt. 86.  § (1)  bekezdés b)  pontjában foglaltaknak megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani. A  hivatásos állomány tagjának nyilatkozata alapján a  felajánlott szolgálati beosztásba történő áthelyezésére vagy a Hszt. 86. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felmentésére legkésőbb 2016. december 31-ig intézkedni kell. 10. § A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetnél 2016. december 1-jén a  9.  § (1)  bekezdésében meghatározott munkakörökön kívül eső szolgálati beosztásban foglalkoztatott hivatásos állomány esetében legkésőbb 2016. december 20-ig ki kell adni a  Hszt. 65.  §-a szerinti vezénylésről szóló munkáltatói intézkedést, vagy – erre irányuló megállapodás esetén – meg kell kötni a  Hszt. 96.  §-a szerinti, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezésről szóló megállapodást. 11. § Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 30.  § (4)  bekezdés a)  pontjában az „az Igazságügyi Szakértői és Kutatóintézetek” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ” szöveg lép. 12. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 57. § (4) bekezdésében a „Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Szakértői és Kutató Központot” szöveg lép. 13. § (1) A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 9. §-a a következő w) ponttal egészül ki: (A Készenléti Rendőrség az  ORFK – közvetlenül az  országos rendőrfőkapitány útján ellátott – irányítása alatt önálló feladat- és hatáskörrel, országos illetékességgel önálló szervként) „w) a  büntetőeljárásról szóló törvényre tekintettel bűnügyi technikai feladatokat lát el, ennek keretében végzi a  meghatározott bűnügyi helyszínek esetében a  gyakorlati tevékenységet, illetve végzi az  általános rendőri szerv bűnügyi technikai tevékenységének szakmai irányítását.” (2) Hatályát veszti a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés c) pontja, 2. § (5) bekezdése, 10/A. §-a, 1. melléklet 2. pont 2.3. alpontja. 14. § (1) A  szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a  meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szakterületkr.) 2. számú melléklete az 1. melléklete szerint módosul. (2) A Szakterületkr. a) 2. számú melléklet 2.  pont a)  alpontjában az „ISZKI Budapesti Orvosszakértői Intézet” szövegrész helyébe az „NSZKK” szöveg, b) 2. számú melléklet 2.  pont b)  alpontjában az „Igazságügyi Szakértői és Kutatóintézet” szövegrész helyébe az „NSZKK” szöveg, c) 2. számú melléklet 3.  pont a)–c) és g)  alpontjában az  „ISZKI Toxikológiai Intézet” szövegrész helyébe az „NSZKK” szöveg, d) 2. számú melléklet 6., 11. és 12.  pontjában, 3. számú melléklet 6.  pontjában a  „Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet” szövegrész helyébe az „NSZKK” szöveg, e) 4. számú melléklet 1.  pont i) és o)  alpontjában a „Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet” szövegrész helyébe az „NSZKK” szöveg, f ) 4. számú melléklet 1. pont p) alpontjában az „Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek” szövegrész helyébe az „NSZKK” szöveg lép. (3) Hatályát veszti a Szakterületkr. 2. számú melléklet 2. pont a) és b) alpontjában a „Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet” szövegrész. 15. § A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló 38/2011. (III. 22.) Korm. rendelet Mellékletében foglalt táblázat 18. sorában a „Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Szakértői és Kutató Központ” szöveg lép. 16. § A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 13. § (12) bekezdésében a „Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Szakértői és Kutató Központ” szöveg lép. 17. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcsere részletes szabályairól, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 15/2013. (I. 28.) Korm. rendelet a) 11.  § (1)  bekezdés nyitó szövegrészében a  „Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (a  továbbiakban: BSZKI)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (a továbbiakban: NSZKK)” szöveg, b) 11. § (1) bekezdés c) pontjában az „a BSZKI” szövegrész helyébe az „az NSZKK” szöveg lép. 18. § A Liget Budapest projekt keretében megvalósuló egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az  eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 546/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Liget Budapest projekt keretében) „a) az  Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, valamint a  Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Budapest XIII. kerület, 28056 helyrajzi számú ingatlanon,” (megvalósuló beruházásokkal összefüggő, az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket.) 19. § Az egyes európai uniós jogi aktusokban rögzített bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere részletes szabályairól szóló 113/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet 3.  melléklete szerinti Formanyomtatvány a) pont 1. és 2. alpontjában a „Bűnügyi Szakértő és Kutatóintézet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Szakértői és Kutató Központ” szöveg lép. 20. § (1) Hatályát veszti az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetekről szóló 304/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. (2) Hatályát veszti a szakértői nyilvántartó szerv, valamint a büntetőeljárás alá vont és az elítélt személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szerv kijelöléséről szóló 401/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet. (3) Hatályát veszti a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény végrehajtásáról szóló 154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelet a) 1.  melléklet I. Az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv című táblázat B:3 mezője, valamint b) 2. melléklet I. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv című táblázat 4. sora. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök