← Magyarország

303/2013. (VII. 31.) Korm. rendelete az egyes nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyokról és a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő lénye

Röviden

Ez a rendelet a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyokról, az ezzel kapcsolatos lényeges adatokról és azok bejelentésének rendjéről szól. Meghatározza, hogy mely munkakörök és jogviszonyok esnek nemzetbiztonsági ellenőrzés alá, és hogyan kell bejelenteni az ellenőrzött adatokban bekövetkezett változásokat.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
303/2013. (VII. 31.) Korm. rendelete az egyes nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyokról és a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő lényeges adatokról, valamint a lényeges adatok bejelentésének rendjéről. A Kormány a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, a 14. § tekintetében az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 27. § (1) bekezdés b) pontjában, a 15. § tekintetében a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 37. § b) pontjában, a 16. § tekintetében a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 37. § e) pontjában, a 17.  § tekintetében a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.  évi CXL.  törvény 175.  § (2) bekezdés g) pontjában, a 18. § tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés l) pontjában, a 19. § n) pontja tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. A nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő lényeges adatok, valamint a lényeges adatok bejelentésének rendje 1. § (1) A  nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995.  évi CXXV.  törvény (a  továbbiakban: Nbtv.) 2. számú mellékletében meghatározott biztonsági kérdőív szempontjából lényeges adatok, tények és körülmények (a továbbiakban: adatok) körét az 1. melléklet tartalmazza. (2) Az  Nbtv. szerint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy (a  továbbiakban: ellenőrzött személy) az  (1)  bekezdésben meghatározott adatokban történt változást az  e  rendeletben foglaltak szerint köteles bejelenteni a nemzetbiztonsági ellenőrzést kezdeményező (a továbbiakban: kezdeményező) felé. (3) Az Nbtv. 71. § (2) bekezdésében a változás-bejelentési kötelezettség teljesítésére meghatározott határidőt a) a belföldről és külföldről származó jövedelemmel kapcsolatos változás esetében a tárgyévet követő év május 31. napjától, b) a jogszabály alapján bírósági, hatósági nyilvántartásba vétellel bekövetkező változás tekintetében a határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani. 2. § (1) A  változás-bejelentési kötelezettség a  kitöltött és aláírt biztonsági kérdőívnek a  kezdeményező számára történő átadását követő naptól kezdődően a  nemzetbiztonsági ellenőrzés tartama alatt áll fenn. A  változás-bejelentési kötelezettség az  adatoknak a  biztonsági kérdőívben feltüntetett adatállapotában, ha már történt változásbejelentés, az utolsó változás-bejelentésben feltüntetett adatállapotában történt változás esetén áll fenn. (2) Ha az  ellenőrzött személy vagy – az  5.  § szerinti esetben – a  kezdeményező az  adatokban történt változás bejelentésére az Nbtv.-ben vagy e rendeletben előírt határidőt elmulasztja, a bejelentésében az akadályoztatás okát is meg kell jelölnie. 3. § (1) A  változás-bejelentési kötelezettséget a  2.  mellékletben meghatározott adattartalom szerinti adatlap kitöltésével kell teljesíteni. (2) Az  ellenőrzött személy a  kitöltött és aláírt adatalapot zárt borítékban személyesen, meghatalmazott útján, postai úton vagy kézbesítő igénybevételével juttatja el a kezdeményező számára. A zárt borítékon a címzettként megjelölt kezdeményező és az  átadóként megjelölt ellenőrzött személy mellett fel kell tüntetni, hogy nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos adatváltozást tartalmaz a küldemény. (3) A  küldemény postai úton vagy kézbesítő igénybevételével történő továbbítása esetén a  (2)  bekezdésben meghatározott zárt borítékot egy másik borítékba helyezve, a külső borítékon a küldemény tartalmára utalás nélkül kell továbbítani. 4. § A  kezdeményező a  3.  § (2)  bekezdésében meghatározott küldeményt felbontás nélkül, haladéktalanul továbbítja a  nemzetbiztonsági ellenőrzést folytató nemzetbiztonsági szolgálat (a  továbbiakban: nemzetbiztonsági szolgálat) számára. 5. § Az  Nbtv. 2. számú mellékletében meghatározott biztonsági kérdőív I–IV.  pontjaiban foglalt, az  1.  § (1)  bekezdés szerinti olyan adatokban bekövetkezett változásokról, amelyeket az  ellenőrzött személy Nbtv. 74.  §-a szerinti foglalkoztató szervezete jogszabály alapján vezetett személyügyi nyilvántartása tartalmaz, az  ellenőrzött személy erre vonatkozó írásbeli hozzájárulása esetén, a  nemzetbiztonsági ellenőrzésnek az  Nbtv. 69.  § (1)  bekezdésében, valamint a  69.  § (2)  bekezdés d), f ) és g)  pontjában megjelölt kezdeményezője a  változás tudomására jutásától számított 8 napon belül tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot. 6. § A  kezdeményező a  nemzetbiztonsági szolgálatnak az  adatváltozással összefüggő megkeresését haladéktalanul továbbítja az ellenőrzött számára. 2. Egyes nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyokról 7. § Ezen alcím alkalmazásában foglalkoztató szervezet a) a Miniszterelnökség, b) a minisztériumok, c) a kormányhivatalok, d) a központi hivatalok, e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, valamint a  rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kivételével a rendvédelmi szervek, f ) a Magyar Honvédség, g) a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint h) az a)–g) pont szerinti szervek által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek. 8. § A  foglalkoztató szervezettel az  Nbtv. szerinti foglalkoztatási jogviszonyban (a  továbbiakban: foglalkoztatási jogviszony) vagy a  Polgári Törvénykönyv szerinti szerződéses jogviszonyban álló vagy ilyen jogviszonyt létesíteni szándékozó személyek esetében az e rendelet 9–11. §-ban és a 3–11. mellékletében meghatározott a) munkakör betöltésére irányuló foglalkoztatási jogviszony, illetve b) feladat ellátására irányuló a Polgári Törvénykönyv szerinti szerződéses jogviszony minősül az Nbtv. 74. § i) pont in) vagy io) alpontja szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonynak. 9. § A Miniszterelnökségen minden foglalkoztatási jogviszony nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik. 10. § (1) A  minisztériumok hivatali szervezetében a  következő munkakörök betöltésére irányuló jogviszonyok minősülnek az Nbtv. 74. § i) pont in) alpontja szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonynak: 1. a minisztérium kabinetfőnöke, a miniszteri kabinet valamennyi munkaköre, 2. az állami vezetők titkárságának valamennyi munkaköre, 3. a főosztályvezető, a főosztályvezető helyettesítésére kijelölt főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető, 4. a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó, 5. az integritás tanácsadó, 6. a belső ellenőr, 7. a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatban a minisztériumban kijelölt biztonsági megbízott. (2) A  7.  § (1)  bekezdése c)–g)  pontjában meghatározott szerveknél a  következő munkakörök betöltésére irányuló jogviszonyok minősülnek az  Nbtv. 74.  § i)  pont in)  alpontja szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonynak: 1. a belső ellenőr, 2. az integritás tanácsadó. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakon kívül az Nbtv. 74. § i) pont in) alpontja szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonynak minősül a  foglalkoztatási jogviszonyban vagy a  Polgári Törvénykönyv szerinti szerződéses jogviszonyban álló személy esetében a  kezdeményezésre jogosult által meghatározott olyan funkcionális jellegű, a  foglalkoztató szervezet közhatalmi tevékenységét nem érintő munkakör, amelynek betöltője a  feladatellátásával összefüggésben jogellenes befolyással vagy leplezett támadással fenyegetett. (4) A  foglalkoztató szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban vagy a  Polgári Törvénykönyv szerinti szerződéses jogviszonyban álló személy jogviszonya az Nbtv. 74. § i) pont in) alpontja szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonynak minősül, ha külszolgálatra jelölik vagy helyezik ki. 11. § (1) A  minisztériumok hivatali szervezetében a  következő munkakörök betöltésére irányuló jogviszonyok minősülnek az Nbtv. 74. § i) pont io) alpontja szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonynak: 1. a biztonsági vezető, 2. a rendszerbiztonsági felügyelő, 3. a rendszeradminisztrátor, 4. a titkos ügykezelő, 5. a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi igazgatási munkában részt vevő munkakör, 6. a minősített beszerzési eljárásban döntés-előkészítő vagy döntéshozó munkakör, 7. a rejtjelező tevékenységet ellátó munkakör. (2) A  7.  § (1)  bekezdése c)–g)  pontjában meghatározott szerveknél a  következő munkakörök betöltésére irányuló jogviszonyok minősülnek az  Nbtv. 74.  § i)  pont io)  alpontja szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonynak: 1. a biztonsági vezető, 2. a rendszerbiztonsági felügyelő, 3. a rendszeradminisztrátor, 4. a titkos ügykezelő. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül az Nbtv. 74. § i) pont io) alpontja szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonynak minősül a foglalkoztató szervezettel 1. a 10.  § alá nem tartozó, a  kezdeményező által meghatározott munkakör ellátásra irányuló foglalkoztatási jogviszony, vagy 2. a kezdeményező által meghatározott feladat ellátásra irányuló Polgári Törvénykönyv szerinti szerződéses jogviszony feltéve, hogy a  jogviszony alapján a  munkakört betöltő vagy feladatot ellátó személy „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adat megismerésére vagy felhasználására jogosult. 3. Záró rendelkezések 12. § Ez a rendelet 2013. augusztus 1-jén lép hatályba. 13. § (1) Az Nbtv. 76/A. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek változás-bejelentési kötelezettsége – a 2. § (1)  bekezdésében foglaltaktól eltérően, – első alkalommal, az  1.  mellékletben meghatározott adatoknak a  2013. augusztus 1-jén fennálló állapotához képest bekövetkező változásaira vonatkozóan áll fenn. (2) Az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról első alkalommal, a) az (1)  bekezdésben meghatározott személyek a  2013. augusztus 1-jétől 2013. december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan, b) a rendelet hatálybalépése után nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyba lépők, a  biztonsági kérdőívnek a kezdeményező részére történő átadásától 2013. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan 2014. május 31-ig kötelesek bejelentést tenni. (3) A  nemzetbiztonsági ellenőrzésnek az  5.  §-ban meghatározott kezdeményezője a  rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül, a (4) bekezdésben foglalt jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel írásban felhívja a  vele foglalkoztatási jogviszonyban álló, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt a  változás-bejelentés kezdeményező általi teljesítéséhez szükséges írásbeli hozzájárulás átadására. A  nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nyilatkozata alapján, a  hozzájárulásban megjelölt adatkörre nézve a  kezdeményező a  rendelet hatálybalépését követő 90. naptól kezdve teljesíti változás-bejelentési kötelezettségét az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (4) Ha a  nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a  rendelet hatálybalépését követő 60. napig nem, vagy nem teljeskörűen járul hozzá a  változás-bejelentés kezdeményező általi teljesítéséhez, az  5.  §-ban meghatározott adatokra (vagy ezen adatoknak a  hozzájárulással nem érintett körére) vonatkozó bejelentési kötelezettségét a rendelet hatálybalépését követő 90. napig köteles teljesíteni az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. 14. § Az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól szóló 78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az  (1)  bekezdés szerinti feladatra alkalmas tanúsítványt és aláírás-létrehozó adatot külön jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyt betöltő személyek csak a kormányzati hitelesítés-szolgáltatás keretében vehetnek igénybe.” 15. § A  Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a  minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához – kivéve azon esetet, amikor a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján a  Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke a  kezdeményező – a  minősített adatot kezelő szerv biztonsági vezetője a  (2) és (4)  bekezdésben hivatkozott adatlapot a  nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott hozzájárulás vagy szakvélemény másolatával együtt megküldi a  Nemzeti Biztonsági Felügyelet részére.” 16. § Az  iparbiztonsági ellenőrzés és a  telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet 4. § (4) és (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A  nemzetbiztonsági szolgálat végrehajtja a  gazdálkodó szervezet tulajdonosai, a  vezető testületébe tartozó személyek, a  kijelölésre kerülő biztonsági vezető, valamint a  titkos ügykezelő és helyettese, a  rendszerbiztonsági felügyelő, a  rendszeradminisztrátor, továbbá a  minősített szerződésben való igazolt részvétel esetén annak előkészítésében és végrehajtásában érintett személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését. (5) A  (4)  bekezdésben meghatározott személyek a  nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995.  évi CXXV.  törvény 2.  számú mellékletében szereplő kérdőíveket a  (2)  bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül kitöltik, és postai úton visszajuttatják az  NBF részére, amelynek alapján az  NBF elnöke kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenőrzést.” 17. § (1) A  szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az  állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 114. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A  kormányzati hitelesítés-szolgáltató szolgáltatásait a  nemzetbiztonsági szolgálatok és a  Terrorelhárítási Központ munkatársai részére az  illetékes szolgálattal írásban megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint nyújtja.” (2) Az  R. 47.  § (1)  bekezdés a)  pontjában a „fontos és bizalmas munkakörben foglalkoztatott” szövegrész helyébe, valamint a 74. § a) és b) pontjában a „fontos és bizalmas munkakört betöltő” szövegrész helyébe a „nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyban álló” szöveg lép. 18. § A  rendészeti alapvizsgáról és a  rendészeti szakvizsgáról, a  Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint a  rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a  rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről szóló 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 1. melléklete a 12. melléklet szerint módosul. 19. § Hatályát veszti a) a Belügyminisztérium és a  belügyminiszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreiről és a  nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjének megállapításáról szóló 3/2010. (X. 21.) BM rendelet, b) a fontos és bizalmas munkakörökről, valamint a  biztonsági ellenőrzés szintjéről szóló 34/1997. (V. 30.) BM rendelet, c) a fontos és bizalmas munkakörökről, valamint a  biztonsági ellenőrzések szintjéről szóló 41/2007. (XII. 14.) HM rendelet, d) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, valamint a közigazgatási és igazságügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szerveknél a  fontos és bizalmas munkakörökről, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjének megállapításáról szóló 21/2011. (VII. 13.) KIM rendelet, e) a fontos és bizalmas munkakörökről, valamint a  biztonsági ellenőrzés szintjéről szóló 2/2006. (III. 14.) KüM rendelet, f ) a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumban, továbbá a  közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szerveknél a  fontos és bizalmas munkakörökről és a nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjének megállapításáról szóló 10/2009. (III. 12.) KHEM rendelet, g) a fontos és bizalmas munkakörökről, valamint a  biztonsági ellenőrzés szintjének megállapításáról szóló 90/2007. (XI. 17.) GKM rendelet, h) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban, továbbá a  nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szerveknél a  fontos és bizalmas munkakörökről és a nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjének megállapításáról szóló 23/2008. (XI. 18.) NFGM rendelet, i) a fontos és bizalmas munkakörök megállapításáról és a biztonsági ellenőrzés szintjéről szóló 13/2006. (XII. 7.) OKM rendelet, j) a Pénzügyminisztérium és a  pénzügyminiszter irányítása alá tartozó szervezetek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról szóló 34/1996. (XII. 21.) PM rendelet, k) a fontos és bizalmas munkakörökről, valamint a  biztonsági ellenőrzés szintjéről szóló 15/2010. (V. 13.) SZMM rendelet, l) a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a vidékfejlesztési miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreiről és a nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjének megállapításáról szóló 61/2011. (VI. 30.) VM rendelet, m) a fontos és bizalmas munkakörökről, valamint a  biztonsági ellenőrzés szintjéről szóló 11/2005. (IV. 13.) EüM rendelet, n) az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a  titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről szóló 180/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 13. §-ában a „„C” típusú” szövegrész. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.