29/2003. (VI. 2.) AB határozata

29/2003. (VI. 2.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet utólagos felülvizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testületének az ,,Önkormányzati és intézményi pályázatokat előkészítő önkormányzati alkalmazottak érdekeltségi javadalmazásáról’’ szóló 47/2001. (XII. 18.) Ökt. számú rendelete alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője törvényességi észrevételt tett Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) az ,,Önkormányzati és intézményi pályázatokat előkészítő önkormányzati alkalmazottak érdekeltségi javadalmazásáról’’ szóló 47/2001. (XII. 18.) Ökt. számú rendeletére (a továbbiakban: Ör.), amelyet a Képviselő-testület nem fogadott el. A hivatalvezető az Alkotmánybírósághoz előterjesztett beadványában rámutatott arra, hogy az Ör. megalkotására nincs felhatalmazása a Képviselő-testületnek. A hivatalvezető kifejtette, hogy az Ör.-nek az érdekeltségi javadalmazásra vonatkozó rendelkezései munkaviszonnyal összefüggő kérdések, melyeket külön törvények szabályoznak és azok nem adnak felhatalmazást ilyen tartalmú önkormányzati szabályozásra, továbbá az Ör. sérti a munkáltatói jogokat.

II. Az Alkotmánybíróság a döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta:

A jegyző

Ennek feltétele, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapítson meg.

1. §(1) Ezen rendelet hatálya kiterjed Csongrád Város

Önkormányzata és intézményei — ideértve a polgármesteri hivatalt is — által benyújtott pályázatokat előkészítő önkormányzati köztisztviselőkre, közalkalmazottakra, munkaviszonyban lévő alkalmazottaira, szolgálati jogviszonyban alkalmazottakra, közhasznú és közcélú foglalkoztatottakra (továbbiakban: önkormányzati alkalmazottak).

2. §(1) Támogatást nyert önkormányzati vagy intézményi pályázatot előkészítő önkormányzati alkalmazott(ak)

részére a következő mértékű és összegű javadalmazás állapítható meg:

Ha a pályázattal nyert összeg:

0—50 E Ft közötti a javadalmazás összege 5 E Ft 50—1000 E Ft között 6%, a javadalmazás maximális, halmozott összege 8 E Ft 100—500 E Ft között 3%, a javadalmazás maximális, halmozott összege 20 E Ft 500—1000 E Ft között 2%, a javadalmazás maximális, halmozott összege 30 E Ft 1000—18 000 E Ft között 1%, a javadalmazás maximális, halmozott összege 200 E Ft 18 000—36 000 E Ft között 0,5%, a javadalma zás maximális, halmozott összege 290 E Ft 36 000 E Ft-nál magasabb összegnél 0,3%.

3. §(1) Támogatásban nem részesült pályázat előkészítéséért is megállapítható elismerés, ha a pályázat időben

benyújtásra került, a kiírás szerinti tartalmi és formai követelményeknek megfelelt, az elutasítás indoka kizárólag a pénzügyi keret hiánya.

Ha a pályázott összeg:

100—1000 E Ft között 4 E Ft 1000 E Ft-nál magasabb összeg 0,5%

4. §(1) Amennyiben a pályázat előkészítésében több

alkalmazott vett részt, a javadalmazás összegének felosztásáról legkésőbb a pályázat elbírálásáig, írásban meg kell állapodni. Ha a megállapodásban az intézmény vezetője is érintett, a megállapodást a polgármesterrel láttamoztatni kell.

5. §(1) A javadalmazás megállapítására a polgármester

egyetértésével az intézmény vezetője, az önkormányzat pályázata, 2 vagy több intézmény közös pályázata, illetve az intézményvezető érintettsége esetén pedig a polgármester jogosult.

Az önkormányzati alkalmazottak munkájának elismerése a munkavégzésre irányadó szabályok szerint történhet. Megállapította az Alkotmánybíróság, hogy az önkormányzati alkalmazottak munkaviszonyára, közszolgálati jogviszonyára, közalkalmazotti jogviszonyára, szolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokat külön törvények határozzák meg. Ezen törvények egyike sem ad a Képviselőtestületnek felhatalmazást az Ör. tartalma szerinti szabályozásra, tehát a Képviselő-testületnek törvényi felhatalmazása sincs az Ör. megalkotására. A hivatkozott törvények meghatározzák a munkáltatói jogok gyakorlóját, ezzel szemben az Ör. munkáltatói jogokról, a pályázatok előkészítésében részt vevő önkormányzati alkalmazottak javadalmazásáról, azok mértékéről döntött, elvonva a munkáltatók egyes hatásköreit. Ez viszont ellentétes azokkal a törvényi rendelkezésekkel, amelyek a munkáltatói jogok gyakorlását szabályozzák. A Képviselő-testület jó cél — a pályázatokat előkészítő munka elismerése és ösztönzése — érdekében törvénysértő megoldást választott. Ha a képviselő-testület megfelelő pénzügyi fedezetet biztosít, a munkáltatók azonos elvek szerint elismerhetik és ösztönözhetik a pályázatok elkészítésében résztvevőket.

Az önkormányzati köztisztviselők tekintetében a munkáltatói jogokat — meghatározott körben a polgármester egyetértésével — a jegyző gyakorolja az Ö tv. 36. § (2) bekezdés b) pontja alapján. Következésképen a jutalmazás — az Ör. szerinti tisztázatlan tartalmú ,,javadalmazás’’ — a jegyző hatáskörébe tartozik. A jegyzőnek ezt a hatáskörét az Ör. törvénysértő módon elvonta, a köztisztviselők tekintetében törvénysértő rendelet az Alkotmány 44/A. §

A Kjt. 2. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi. Következésképpen közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket — hatáskör hiányában — önkormányzati rendelet nem szabályozhat, emiatt az Ör. a közalkalmazottak tekintetében is törvényellenes.

Az Mt. 13. § (1) bekezdése szerint a munkaviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, illetőleg törvényi felhatalmazás alapján egyéb jogszabály szabályozza. Törvény nem ad felhatalmazást az önkormányzati képviselő-testületeknek az Ör. szerinti tartalommal való szabályozásra, e tekintetben sincs felhatalmazása az önkormányzatnak a rendelet megalkotására, így az Ör. az Mt. szerint alkalmazottak tekintetében ugyancsak törvénysértő.

A szolgálati jogviszonyban állók tekintetében is sérti az Ör. a munkáltatói jogok gyakorlását, mert azokat az Szt.

36. §(2) bekezdés alapján az állományilletékes parancsnok gyakorolja

Az idézett törvények a munka elismerésére — többek között — a jutalmat intézményesítik. Az Ör. az önkormányzati alkalmazottaknak javadalmazás megállapítását teszi lehetővé, de nem határozza meg a ,,javadalmazás’’ tartalmát, fogalmát. Az Alkotmánybíróság számos határozatában — először a 11/1992. (III. 5.) AB határozatában — rámutatott arra, hogy ,,a jogbiztonság — az Alkotmánybíróság értelmezésében — az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei, és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára előre ... láthatóak legyenek... A jogbiztonság megköveteli a jogszabályok olyan világos és egyértelmű megfogalmazását, hogy mindenki, akit érint, tisztában lehessen a jogi helyzettel, ahhoz igazíthassa döntését és magatartását, s számolni tudjon a jogkövetkezményekkel. Ideértendő az is, hogy ki lehessen számítani a jogszabály szerint eljáró más jogalanyok és állami szervek magatartását’’. (ABH 1992, 77, 84, 91—92.) Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. által használt ,,javadalmazás’’ fogalma nem tesz eleget az előzőekben megfogalmazott, a jogbiztonság érvényesülését szolgáló követelményeknek.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Képviselő-testület törvényi felhatalmazás nélkül, a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel ellentétesen, tehát az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközés miatt alkotmányellenesen alkotta meg az Ör.-t, ezért azt megsemmisítette.

A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény

41. §án alapul

Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró