130/2011. (VII. 18.) Korm. rendelete a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének és gazdálkodásának egyes speciális szabályairól.

130/2011. (VII. 18.) Korm. rendelete a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének és gazdálkodásának egyes speciális szabályairól. A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés d) pontjában, a 4–6. § tekintetében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (1) bekezdés h) pontjában, a 8. § tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés zsj) pontjában, a 9. § tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés a) pontjában, a 12–13. § tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés u) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra, így a) az Információs Hivatalra, b) az Alkotmányvédelmi Hivatalra, és c) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra (a továbbiakban együtt: Szolgálatok). 2. A Szolgálatok és a Magyar Államkincstár kapcsolata 2. § (1) A Szolgálatok a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) ügyfelei, amelyek saját gazdasági szervezeteik útján a tervezéssel, előirányzat-felhasználással, a hatáskörükbe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával és nyilvántartásával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, valamint a beszámolási kötelezettséggel, adatszolgáltatással és a belső kontrollrendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat az e rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével saját maguk látják el. (2) A Szolgálatok a Kincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlát érintő kiadások és bevételek teljesítése során a költségvetési támogatás fejezeti elosztási számlára történő visszautalására, a központi beruházásokra, a lakástámogatásra, a tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadásokra és bevételekre, valamint az európai uniós támogatásokra vonatkozó tranzakciós kódokon kívül más tranzakciós kódot nem használnak. (3) A Kincstár a Szolgálatok számláinak forgalmáról az Állami Számvevőszéken, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalon, a Nemzetgazdasági Minisztériumon és a fejezetet irányító szerv erre feljogosított munkatársain kívül egyéb szervnek, személynek adatot nem szolgáltathat. A számlák egyenlegéről – az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a fejezetet irányító szerv kivételével – kizárólag a fejezetet irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter) engedélyével közölhető adat. A Szolgálatok számláit vezető kincstári fiók a Szolgálatok számláinak forgalmáról a Kincstár más szerveinek sem szolgáltathat adatot. (4) A Szolgálatok házipénztárába befolyt bevételeket értékhatártól függetlenül a kincstári egységes számlára nem kell befizetni, azokról minden hónap végén – a 7. § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatás részeként – kell elszámolni. Ugyanakkor gondoskodni kell – amennyiben szükséges – a bevételeknek megfelelő összegű előirányzat-módosítások végrehajtásáról. A bevételek – a bevételi előirányzaton felüli többletbevétel kivételével – addig is közvetlenül felhasználhatók a kiadások teljesítésére. (5) A Szolgálatok házipénztárukban az erről szóló miniszteri utasításban meghatározott összegig tarthatnak készpénzt. 3. § (1) A Szolgálatok kötelezettségvállalásaikat saját hatáskörben vezetik. (2) A Kincstárnak a Szolgálatok számláinak kifizetés előtti fedezet vizsgálatakor csak a rendelkezésre álló likviditási fedezetet kell figyelembe vennie. (3) A Szolgálatok az 5 millió forint feletti kötelezettségvállalásaik együttes összegéről, valamint a tárgyévben vállalt, de a következő évek előirányzatait terhelő 5 millió forint feletti kötelezettségvállalásaik együttes összegéről évente kétszer, július 10-ig és november 30-ig tájékoztatják a fejezetet irányító szerv vezetőjét. A fejezetet irányító szerv vezetője 5 munkanapon belül a kötelezettségvállalások együttes összegéről értesíti az államháztartásért felelős minisztert. 3. Gazdálkodás az állami vagyonnal 4. § (1) A Szolgálatok az állami vagyonról saját hatáskörben vezetnek nyilvántartást. A nyilvántartás adattartalmáról és részletezettségéről – ide nem értve a 6. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokat –, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaságnak (a továbbiakban: MNV Zrt.) történő adatszolgáltatás tartalmáról, az állami vagyon vagyonkezelésével, használatával, hasznosításával összefüggő, a Szolgálatok sajátos tevékenységéhez kötődő, illetve azzal összefüggésben álló jogosultságokról és kötelezettségekről az MNV Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződésben kell rendelkezni. (2) A Szolgálatok az állami vagyonról a könyvviteli mérleg szerinti részletezettségben küldenek adatot az MNV Zrt-nek. (3) A Szolgálatok vagyonkezelői szerződéseit az MNV Zrt. kizárólag a miniszter egyetértésével szüntetheti meg felmondással. 5. § (1) A Szolgálatok a használatukban, illetve vagyonkezelésükben lévő és feladataik ellátásához feleslegessé vált ingatlanokat az MNV Zrt. megbízása alapján értékesíthetik, vagy a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint adhatják bérbe. (2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az MNV Zrt. előzetes engedélye és tájékoztatása nélkül jogosult a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján a titkos információgyűjtő, valamint a titkos adatszerző tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat térítésmentesen biztosítani az erre törvény által feljogosított szervezetek részére. (3) Az ajánlatkérés tényét nem kell nyilvánosságra hozniuk a Szolgálatoknak, amennyiben a használatukban, illetve vagyonkezelésükben lévő, feladataik ellátásához feleslegessé vált, a számvitelről szóló törvény szerinti vagyontárgyakat zártkörű pályázat útján értékesítik. (4) A (3) bekezdésben meghatározott értékesítések során nem kötelező közjegyző igénybevétele, ha az értékesítési folyamatot legalább három főből álló, a Szolgálatok főigazgatói által kinevezett bizottság felügyeli. A bizottság tagja nem lehet olyan személy, aki az értékesítési eljárás eredményében bármilyen okból érdekelt, vagy akitől egyéb okból nem várható el az értékesítési eljárás szabályszerűségének tárgyilagos megítélése. 6. § (1) A Szolgálatok főigazgatói az Nbtv. 63. § (2) bekezdése alapján a miniszter jóváhagyásával meghatározzák azon ingatlanok körét, amelyek speciális működési kiadásból finanszírozott ingatlannak minősülnek. (2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokról a Szolgálatok elkülönített nyilvántartást vezetnek. (3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokat a Szolgálatok saját hatáskörben értékesíthetik. Az így szerzett bevétel a 11. § (9) bekezdése szerinti speciális bevétel. A bevételt teljes egészében – speciális kiadásként – az (1) bekezdés szerinti ingatlanok vételére, felújítására, felszerelésére, illetve bővítésére kell fordítani. Ettől a Szolgálat főigazgatója a miniszter jóváhagyásával térhet el. (4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok vonatkozásában az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet IX. fejezetében meghatározottak nem alkalmazhatóak. (5) Az (1) bekezdés szerinti bérelt ingatlanon végzett felújítás költségeit a Szolgálatok vagyonában nem kell kimutatni, azt a bérbeadóval egyeztetett módon a bérleti díjban kell lehetőleg érvényesíteni. Amennyiben a felújítás költsége a fenti módon nem érvényesíthető, akkor azt a speciális működési kiadások terhére kell elszámolni. (6) Az (1) bekezdés szerinti bérlemény létesítéséhez kapcsolódó, a bérleti díjon felüli biztosíték (kaució) összegét a speciális működési kiadások, illetve bevételek terhére kell elszámolni. 4. Beszámolási rendszer és adatszolgáltatás 7. § (1) A Szolgálatok költségvetését (kiadásait és bevételeit) az éves költségvetési törvény és az éves költségvetés végrehajtásáról szóló törvény előkészítése és az Országgyűlés elé terjesztése során Szolgálatonként, a költségvetési törvényben szereplő kiemelt előirányzatok szerinti bontásban kell szerepeltetni. A törvényjavaslatok indoklását is ezen részletezés szerint kell elkészíteni. (2) A Szolgálatok a Nemzetgazdasági Minisztérium előírásai szerinti éves költségvetési javaslat és az éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló éves elemi költségvetési beszámoló tervezetét, továbbá a jogszabályokban előírt adatszolgáltatásokat (elemi költségvetés, éves és féléves elemi költségvetési beszámoló) a fejezetet irányító szerv részére küldik meg. (3) A fejezetet irányító szerv a Nemzetgazdasági Minisztérium előírásai szerinti éves költségvetés javaslatát és az éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló éves elemi költségvetési beszámoló tervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes szervének, valamint az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának küldi meg. Az elemi költségvetést és az elemi beszámolót a fejezetet irányító szerv a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes szervének küldi meg. (4) A fejezetet irányító szerv a jogszabályokban előírt, a (2) bekezdésben fel nem sorolt adatszolgáltatásokat a (8) bekezdés szerint meghatározott összevont formában a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes szervének küldi meg. Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 230. § (3) bekezdése szerinti adategyeztetés is csak az e bekezdés szerinti adatokkal történhet. (5) A (3) bekezdés szerinti részletezések nem tartalmazhatnak a Szolgálatok létszámára és személyi juttatásaira vonatkozóan „hivatásos” és „közalkalmazott” felosztásnál részletesebb bontású adatokat. (6) A Szolgálatok a költségvetésük végrehajtásáról saját módosított teljesítés szemléletű adataikból a vonatkozó jogszabály szerinti havi pénzforgalmi jelentést készítenek, és a Kincstárnak, valamint a fejezetet irányító szervnek a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig küldik meg. (7) A Szolgálatok időközi mérlegjelentéseit a fejezetet irányító szerv a Kincstárnak nem továbbítja. (8) Az adatszolgáltatásokról készített összesítésekben a Szolgálatok által megadott a) személyi juttatások kiemelt előirányzatot az „Alapilletmények”, b) a munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatot a „Társadalombiztosítási járulék”, c) a dologi kiadások kiemelt előirányzatot az „Egyéb dologi kiadások”, d) az ellátottak pénzbeli juttatásai kiemelt előirányzatot a „Támogatásértékű működési kiadás társadalombiztosítási alapok kezelőinek”, e) az intézményi beruházások kiemelt előirányzatot a „Gépek, berendezések és felszerelések vásárlása, létesítése”, f) a felújítások kiemelt előirányzatot az „Ingatlanok felújítása”, g) kölcsönök kiemelt előirányzatot a „Felhalmozási célú támogatási kölcsön nyújtása államháztartáson kívülre”, h) az intézményi működési bevételek kiemelt előirányzatot az „Egyéb sajátos bevétel”, i) a felhalmozási bevételek kiemelt előirányzatot a „Gépek, berendezések, felszerelések értékesítése” soron kell megjeleníteni. 8. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/I. §-a szerinti törzskönyvi nyilvántartás a Szolgálatokról a Szolgálat nevét, nyilvántartási számát, székhelyét, az alapító nevét, az alapító (megszüntető) okirat keltét, az alapítás (átalakítás, megszüntetés) időpontját, a Szolgálat gazdálkodási jogkörét, foglalkoztatási jogviszonyait, az irányító szerv megnevezését, a vezető nevét, kinevezésének időpontját, a Szolgálat finanszírozásának módját, az illetményszámfejtés módját, az alapító okirat szerinti alaptevékenységét, adószámát és KSH statisztikai számjelét, Kiemelt Adózók Igazgatósága kizárólagos illetékességi körébe tartozását, a Szolgálat esetleges megszüntetése esetén az azzal kapcsolatos adatokat tartalmazhatja. (2) A törzskönyvi nyilvántartás szerinti, de kincstári nyilvántartásba nem vehető adatokat a Szolgálatok tartják nyilván. Ezen adatokról külső szerv csak a főigazgató engedélyével kaphat tájékoztatást. 9. § Amennyiben a Szolgálatok alaptevékenységük ellátása érdekében saját felhasználás céljából eszközöket, illetve termékeket állítanak elő, ezen eszközök, illetve termékek vonatkozásában nem kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (14) bekezdése szerinti, önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályokat alkalmazni. 10. § A Szolgálatok előirányzataik terhére elszámolhatják a feladataik végrehajtása során felmerülő kiadásaikat a feladat végrehajtásában érintett munkavállaló nevére, címére kiállított készpénzfizetési számla alapján is az Ámr. 76. §-ában meghatározott szakmai teljesítésigazolás megléte esetén. 5. Speciális kiadások és bevételek 11. § (1) A Szolgálatok költségvetéseiben az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásaik fedezésére elkülönített előirányzatot a dologi kiadások kiemelt előirányzaton belül egy összegben a „Egyéb dologi kiadások” előirányzaton kell tervezni és elszámolni, függetlenül attól, hogy az személyi jellegű, felhalmozási, felújítási célú vagy dologi kiadás. Ilyen kiadás esetén az elszámolás alapokmányául számla, munkavállaló nevére, címére, illetve fedőnévre kiállított számla vagy egyéb számviteli bizonylat – ideértve a számlát helyettesítő belső bizonylatot vagy a számlával egy tekintet alá eső okiratot is – elfogadható az Ámr. 76. §-ában meghatározott szakmai teljesítésigazolás megléte esetén. (2) A speciális működési kiadások körébe eső, az Nbtv. 63. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott, személyi jövedelemadó-köteles kifizetések után levont adót a Szolgálatok havonta egy összegben utalják át az adóhatóságnak. (3) A Szolgálatok alapfeladatai ellátásához szükséges speciális kiadások teljesítéséhez Magyarországon működő pénzforgalmi szolgáltatóknál fizetési számla, devizaszámla nyitható. A számláról, devizaszámláról sem a Szolgálatoknak, sem a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónak nem kell a Kincstár részére adatot szolgáltatnia. (4) A (3) bekezdésben szereplő számlákra történő pénzmozgások teljes összegét a pénzmozgás időpontjában a megfelelő jogcímeken a Szolgálatoknál kiadásként kell könyvelni. (5) A (3) bekezdésben szereplő számlákról kizárólag speciális kiadások teljesíthetőek. A számlákról teljesített eszközbeszerzések esetén a beszerzett eszközök a Szolgálatok vagyonkezelésébe kerülnek. (6) A (3) bekezdésben szereplő számlán keletkezett kamat az érintett szolgálat speciális bevétele. (7) A Szolgálatok a (3) bekezdésben szereplő számlákról tranzakció mélységig a számviteli rendszertől elkülönített nyilvántartást vezetnek. A számlák év végi egyenlegét nem kell a könyvviteli mérlegben szerepeltetni. A számlák év végi egyenlegéről, összetételéről (tőke, lekötött tőke, kamat), annak indokolásáról az éves elemi költségvetési beszámoló szöveges indokolásában, annak külön mellékletében kell – a műveleti szempontokat figyelembe véve – tájékoztatni a fejezetet irányító szervet. Ezt a mellékletet a miniszter külön jóváhagyja. (8) A Szolgálatok áthúzódó speciális kiadásaik fedezetére év végén házipénztárukban elkülönített módon készpénzt tarthatnak. Ebből a tárgyévet követő év január 15. napjáig történő kifizetést a tárgyév terhére kell elszámolni. (9) A Szolgálatok költségvetéseikben az alaptevékenységgel összefüggő speciális bevételeiket a működési bevételek kiemelt előirányzaton belül egy összegben az „Egyéb sajátos bevétel” előirányzaton tervezik és számolják el. Az ilyen bevételekről elkülönített nyilvántartást kell vezetni és azok éves összegéről az éves beszámoló szöveges indokolásában, annak külön mellékleteként kell – a műveleti szempontokat figyelembe véve – tájékoztatást adni a fejezetet irányító szerv részére. A Szolgálatok az ilyen bevételek teljes összegét felhasználhatják kiadásaik fedezésére. (10) Az (1) és (3)–(6), valamint a (8) bekezdés szerinti speciális működési kiadásokra és bevételekre vonatkozó felhasználás, bizonylatolás, elszámolás és ellenőrzés részletes szabályait a miniszter külön utasításban határozza meg. 6. A Szolgálatok felügyeleti belső ellenőrzése 12. § A Szolgálatok felügyeleti belső ellenőrzését a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) rendelkezései szerint kell lefolytatni azzal az eltéréssel, hogy a fejezetet irányító szerv – a Szolgálatok belső és felügyeleti belső ellenőrzésére vonatkozóan – a Ber. 22. § (2) bekezdése alapján kidolgozott éves ellenőrzési terv, valamint az összeállított összefoglaló éves ellenőrzési terv, továbbá a Ber. 29/A. § (5) bekezdésében előírt beszámoló és összefoglaló beszámoló, valamint a Ber. 31. § (2) bekezdése szerinti éves ellenőrzési jelentés és éves összefoglaló ellenőrzési jelentés elkészültéről az ott jelölt határidőkig tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert. 13. § A Szolgálatok éves elemi költségvetési beszámolóinak megbízhatósági ellenőrzését a fejezetet irányító szerv végzi el és annak eredményéről a tárgyévet követő év július 15-ig tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert. 7. Záró rendelkezések 14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 15. § A Ber. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó ellenőrzések lefolytatására az e rendeletben foglaltakat a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének és gazdálkodásának egyes speciális szabályairól szóló 130/2011. (VII. 18.) Korm. rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.” 16. § Hatályát veszti a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának egyes szabályairól szóló 32/2004. (III. 2.) Korm. rendelet. Semjén Zsolt s. k., miniszterelnök-helyettes