11/2011. (II. 22.) Korm. rendelete a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályairól.

11/2011. (II. 22.) Korm. rendelete a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályairól. A Kormány a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontjában, a 9. § és a 12. § a) pontja tekintetében a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdésének b) pontjában, a 10. § tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdésének b) pontjában, a 11. § és a 12. § b) pontja tekintetében a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el: 1. § (1) A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 15. §-ában meghatározott földrészletekről vagyonnyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) vezet, amelynek alapjául az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás, az Országos Erdőállomány Adattár adatállománya, a Természetvédelmi Információs Rendszer és a régészeti lelőhelyek tekintetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által vezetett nyilvántartás szolgál. (2) A nyilvántartás az e rendeletben meghatározott adatokat, jogokat, tényeket tartalmazza informatikai adatbázisban rögzített módon. A nyilvántartás részét képezi továbbá az okirattár, amely az e rendeletben meghatározott adatokhoz, jogokhoz, tényekhez kapcsolódó, az NFA-nál vagy jogelődjénél keletkezett, illetve hatóságoknál, vagy más szervnél keletkezett, és az NFA-nál rendelkezésre álló okiratokat tartalmazza, ideértve a kapcsolódó térképállományt is. (3) Ha a nyilvántartásban szereplő adatok, jogok, tények és az (1) bekezdésben meghatározott hatósági nyilvántartásokba bejegyzett adat, tény, jog között eltérés van, az NFA a hatósági nyilvántartásban foglaltakat tekinti irányadónak és a nyilvántartást haladéktalanul hozzáigazítja a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokhoz, jogokhoz, tényekhez. 2. § A nyilvántartást települések szerint, azon belül a földrészletek helyrajzi száma szerint kell vezetni. 3. § (1) A nyilvántartás tartalmazza a földrészlet tulajdoni lapjának I. részén szereplő adatokat, ideértve az ingatlan-nyilvántartásba jogi jellegként feljegyzett tényeket is. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a nyilvántartás a földrészlet következő adatait, jellemzőit tartalmazza: a) művelés alól kivett terület esetében arra vonatkozó leírást, hogy az milyen mező-, erdőgazdálkodási tevékenységet szolgál, vagy milyen mező-, erdőgazdálkodási tevékenységhez szükséges; b) a földrészlet arra vonatkozó – helyszíni ellenőrzés alapján megállapított – jellemzőjét, hogy jövedelmező mezőgazdasági művelésre nem, vagy kevésbé alkalmas; c) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) alapján erdőnek, vagy erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló földterületnek minősülő földrészlet (alrészlet) esetében az Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdészeti területazonosító adatokat; d) a földrészlet könyv szerinti értékét. 4. § A nyilvántartás a földrészlethez kapcsolódó alábbi jogokat (terheket) és az ezekkel kapcsolatos adatokat tartalmazza: a) a Magyar Állam tulajdonszerzésének jogcímét és időpontját; b) a Magyar Államot megillető tulajdoni hányadot; c) az ingatlan-nyilvántartásba a Magyar Állam tulajdoni illetőségére bejegyzett (feljegyzett): ca) földhasználati jogot, cb) életjáradéki jogot, cc) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jogot, cd) jelzálogjogot (önálló zálogjogot), ce) végrehajtási jogot; d) az ingatlant terhelő telki szolgalmi jogot; e) az ingatlan-nyilvántartásba a Magyar Állam tulajdoni illetőségére feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat; f) ha a földrészleten vagyonkezelői jog áll fenn: fa) a vagyonkezelő megnevezését, székhelyét (telephelyét), fb) a vagyonkezelő kezelésében lévő hányadot vagy területet, és annak piaci értékét; fc) a vagyonkezelői jog kezdő és lejárati időpontját, vagy a határozatlan idejű vagyonkezelői jogra történő utalást, fd) a vagyonkezelői jog ellenértékének összegét, vagy az ingyenesség tényét, fe) az ellenérték megfizetésének esedékességét, ff) az esetleges tartozás tényét, a tartozás összegét, és a tartozás fennállásának kezdő időpontját; g) ha a földrészleten haszonbérlet áll fenn: ga) a haszonbérlő nevét, (megnevezését), lakcímét (székhelyét,telephelyét), gb) a haszonbérelt terület nagyságát, ha nem az egész földrészleten áll fenn a haszonbérlet, gc) a haszonbérlet kezdő és lejárati időpontját, gd) a haszonbérleti díj összegét, ge) a haszonbérleti díj megfizetésének esedékességét, gf) az esetleges díjtartozás tényét, a tartozás összegét, és a tartozás fennállásának kezdő időpontját; h) ha a földrészlet az Evt. alapján erdőnek, vagy erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló földterületnek minősül: ha) az erdőgazdálkodó megnevezését, székhelyét (telephelyét), hb) az erdőgazdálkodói kódot; i) ha a földrészletet érintően – az Nfatv. 18. § (5) bekezdésében meghatározott módon – megbízási szerződés áll fenn: ia) a megbízott nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét, telephelyét), ib) a megbízás kezdő és lejárati időpontját, ic) a megbízási szerződés szerinti ellenértéket. 5. § A nyilvántartás a földrészlethez kapcsolódó alábbi tényeket tartalmazza: a) az Nfatv. 18. § (1) bekezdésében meghatározott, valamelyik hasznosítási módra vonatkozó javaslatot; b) haszonbérleti, értékesítési pályázati felhívásban, árverési hirdetményben való közzététel tényét, és időpontját, c) a hasznosításhoz kapcsolódó gazdasági információkat, így különösen: melioráció, értéknövelő beruházás tényét, annak értékét; d) a földrészletet érintő peres eljárás esetében: da) a peres eljárás tárgyát és a bírósági ügyiratszámot, db) az NFA perbeli jogállását; e) a földrészlet tulajdonjogát vagy használatát, hasznosítását érintő hatósági döntések miatti korlátozásokat, szankciókat, a hatósági döntés ügyiratszámának megjelölésével; f) a földrészletnek – az Nfatv. 21. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint – a részarány-tulajdonos részére történő felajánlhatóságára vonatkozó javaslatot; g) a földrészletnek a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása érdekében, az érintett magántulajdonosok számára csereterületként történő felajánlhatóságára vonatkozó javaslatot; h) annak a kormányhatározatnak a számát, amely alapján a földrészlet szociális földprogram meg valósítása céljából került a települési (fővárosban: kerületi) önkormányzat vagyonkezelésébe; i) az Nfatv. 16. § (6) bekezdése vagy az Nfatv. 34. § (5) bekezdése alapján a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára fennálló megtérítési vagy fizetési kötelezettség fennállásának tényét, a kötelezettség mértékét, és a jogosult megnevezését. 6. § Ha a nyilvántartásban szereplő földrészlet a Nemzeti Földalapból kikerül, a földrészletet az NFA haladéktalanul törli a nyilvántartás számítógépes adatbázisából. Az NFA a törölt földrészletekről jegyzéket vezet. A jegyzék tartalmazza a törlés időpontjában fennálló, e rendelet szerint nyilvántartott adatokat, tényeket, jogokat (ide nem értve a haszonbérlőnek, vagyonkezelőnek, erdőgazdálkodónak, és a megbízottnak a személyes adatait), és a törlés alapjául szolgáló tény, körülmény leírását, oly módon, hogy a kapcsolódó okiratok az okirattárból visszakereshetők legyenek. 7. § A vagyonnyilvántartás vezetésének részletes szabályait az NFA – az agrárpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott – szabályzatban határozza meg. A szabályzatot az NFA a honlapján közzéteszi. 8. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. 9. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép „(2) Az NFA az Nfatv. 27. §-ában foglalt jegyzéket a földrészletek hasznosításáról szóló terv alapján készíti el és teszi közzé.” (2) Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § (1) A védett természeti területnek minősülő földrészlet tulajdonjogát csak csere útján lehet átruházni. (2) A földrészletnek eladás, vagyonkezelésbe adás vagy csere útján történő hasznosítására vonatkozó döntés megalapozásához el kell végeztetni az érintett földrészlet forgalmi értékbecslését (a továbbiakban: értékbecslés). Az eladásra, vagyonkezelésbe adásra vagy cserére vonatkozó döntés az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg. (3) A vagyonkezelői jog alatt álló földrészlet tulajdonjoga akkor ruházható át, ha az adásvételi szerződés megkötése előtt a vagyonkezelési szerződés megszüntetésre kerül, és a felek a 41. § (2) bekezdése szerint elszámoltak egymással.” (3) Az R. a következő 4/A–4/D. §-sal egészül ki: „4/A. § Az értékbecslést – az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló rendelet alapján – az agrár-vidékfejlesztésért és az erdőgazdálkodásért felelős miniszter által termőföld-értékbecslés, vagy az erdőérték és kárértékelés szakterületet érintően nyilvántartásba vett szakértő, vagy az NFA által vezetett értékbecslői névjegyzékben (a továbbiakban: névjegyzék) szereplő személy vagy gazdálkodó szervezet végezhet. A névjegyzékbe felvett értékbecslőnek az NFA részére végzett értékbecslési tevékenysége végzésekor is meg kell felelni a 4/B. §-ban foglalt feltételeknek. 4/B. § (1) Az NFA pályáztatás útján választja ki azt a személyt vagy gazdálkodó szervezetet, akit, vagy amelyet a névjegyzékbe felvesz. (2) Az (1) bekezdés szerinti pályáztatási eljárásban pályázóként az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet vehet részt, aki, illetve amely üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő tevékenységet folytató személyként vagy erre jogosult gazdálkodó szervezetként az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság által – a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján – vezetett nyilvántartásban szerepel, és e tevékenység végzését a pályázat benyújtását megelőző 5 évre visszamenőlegesen igazolja. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl pályázóként az a természetes személy is részt vehet, a) aki a pályázat benyújtásakor az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőkről vezetett névjegyzékben szerepel, vagy b) aki rendelkezik ba) felsőfokú agrármérnöki, kertészmérnöki, erdőmérnöki, vagy meliorációs mérnöki képesítés mellett ingatlanközvetítői, vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő szakképesítéssel, és bb) az a) pontban foglalt képesítéseknek megfelelő 5 év szakmai gyakorlattal. (4) A (2) bekezdésben foglaltakon túl pályázóként olyan gazdálkodó szervezet is részt vehet, amelynek a pályázat benyújtásakor a) legalább egy személyesen közreműködő természetes személy tagja vagy alkalmazottja, egyéni vállalkozó esetén – ha a tevékenységet nem maga látja el – legalább egy foglalkoztatottja a (3) bekezdésben meghatározott valamelyik feltételnek megfelel, b) tevékenységi köre között szerepel az ingatlanérték-becslés, és e tevékenyég végzését a pályázat közzétételét megelőző 5 évre igazolja, és c) minimum 10 millió forint értékű szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik. (5) Gazdálkodó szervezet esetében – a (2) bekezdésben, illetve a (4) bekezdésben foglaltakon túl – a pályázat benyújtásának feltétele, hogy a pályázat benyújtásának napját megelőző 2 lezárt évre vonatkozó (egyszerűsített) mérlegének és eredmény kimutatásának valamennyi eredménye pozitív legyen. (6) A pályázatban a pályázó természetes személynek, illetve gazdálkodó szervezet pályázó esetében a gazdálkodó szervezettel jogviszonyban álló, az e rendeletben foglalt előírásokat teljesítő természetes személynek nyilatkoznia kell arról, hogy neve és lakcíme az e rendelet szempontjából releváns tevékenységére vonatkozó jogszabályok előírásai alapján nyilvános-e, és amennyiben nem, úgy nyertessége esetére ezen adatainak az e rendelet szerinti kezeléséhez hozzájárul. (7) Érvénytelen a pályázat, ha a pályázó nem felel meg az e §-ban írt követelményeknek, vagy vele szemben a pályázat benyújtásáig vagy a pályáztatási eljárás alatt az Nfatv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás indult vagy döntés született. (8) Az NFA a pályázati felhívásban szakirányú ismeretanyagra, és tapasztalatra, értékbecslési referenciákra vonatkozó feltételeket írhat elő. (9) A pályázati felhívást az NFA internetes honlapján, az NFA székhelyén az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, és az NFA területi irodáinak hivatali helyiségében kell közzétenni. 4/C. § (1) A pályázati eljárás alapján a nyertes pályázót az NFA a névjegyzékbe veszi. A névjegyzéknek legalább tartalmaznia kell az értékbecslő: a) nevét, gazdálkodó szervezet esetén a megnevezését, b) lakcímét, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyét, c) (szak)képesítésének megnevezését, valamint az azt tanúsító bizonyítvány (oklevél) számát, és d) névjegyzékbe vételének számát. (2) A névjegyzéknek az (1) bekezdésben foglalt adatait az NFA az internetes honlapján közzéteszi. A nyilvántartásban szereplő minden további adatról a bíróság, nyomozó hatóság megkeresésére az NFA tájékoztatást köteles adni, harmadik személy részére történő tájékoztatás megadásához az érintett névjegyzékben szereplő természetes személy írásbeli hozzájárulása szükséges. (3) A névjegyzékből törölni kell azt a) a természetes személyt, vagy egyéni vállalkozót, aki aa) meghalt, ab) törlését kéri, b) azt a gazdálkodó szervezetet, amely három hónapon keresztül nem tud eleget tenni a 4/B. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek. (4) A névjegyzékben szereplő értékbecslő köteles az NFA-t tájékoztatni a 4/B. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel megszűnéséről, az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt adatok megváltozásáról, valamint a (3) bekezdés b) pontjában foglalt tényről, a feltétel megszűnésétől, a változástól, a tény bekövetkeztétől számított 15 napon belül. 4/D. § A földrészletek értékbecslésére vonatkozó szabályokat, az értékbecslési módszert az NFA szabályzatban határozza meg. A szabályzatot az NFA a honlapján közzéteszi.” (4) Az R. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell az érintett földrészlet fekvése szerinti település nevét, helyrajzi számát, a kezdeményezett hasznosítás típusát, az azt megalapozó szakmai és gazdaságossági érveket, indokokat, a kedvező irányú hatások, illetve esetleges hátrányok bemutatását. Ha a kérelem a földrészlet tulajdonjogának átruházására irányul, a kérelemnek tartalmaznia kell az ajánlott ellenszolgáltatás összegét, valamint nyilatkozatot arról, hogy amennyiben a pályáztatás, illetve az árverés eredményeként a kérelmezővel köti meg a szerződést az NFA, a kérelmező viseli az értékbecslés díját.” (5) Az R. 10. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az NFA a regisztrációs díjra és a biztosítékra kamatot nem fizet. Ha azonban az e §-ban előírt visszafizetési határidőt elmulasztja, akkor a Ptk. 301. § és 301/A. §-a szerinti késedelmi kamat egyidejű megfizetésére köteles.” (6) Az R. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A jogosult részére a jogának gyakorlása érdekében kivonatolt nyertes pályázatot kell átadni. A kivonatolt nyertes pályázatban megismerhetetlenné kell tennie a nyertes pályázatban szereplő törvény által védett titkot, a hivatás gyakorlásához kötött titkot, és a személyes adatokat, ide nem értve a 22. §-ban meghatározott személyes adatokat.” (7) Az R. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Elfogadó nyilatkozat hiányában a 23. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal, hogy a szerződéskötés határidejének kezdő napja a 27. § (4) bekezdésében meghatározott 15 napos határidő lejártát követő nap.” (8) Az R. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha az adásvételi szerződés tárgya termőföld, a szerződésben rögzíteni kell a vevő azon kötelezettségét, hogy azt a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 21. § (3) bekezdésének a)–e), g)–h) és l) pontjában foglaltak kivételével 5 évig más célra nem hasznosítja. Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a birtokbaadás időpontja nem lehet korábbi, mint a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.” 10. § A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának vezetéséhez szükséges feladatok ellátása érdekében a Hivatal havonta elektronikus úton átadja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet részére a régészeti lelőhelyek és a régészeti védőövezetek azonosító adatait tartalmazó havonként aktualizált adatbázist.” 11. § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek szociális földprogram meg valósítása céljából az önkormányzatok számára történő ingyenes tulajdonba vagy vagyonkelezésbe adásának szabályairól szóló 263/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szr.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A hirdetmény közzétételét megelőzően a tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adásra kijelölt földrészletek forgalmi értékbecslését az NFA köteles elvégeztetni. Értékbecslést a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendeletben meghatározott szakértő, illetve NFA által vezetett értékbecslői névjegyzékben szereplő személy vagy gazdálkodó szervezet végezhet.” 12. § Hatályát veszti a) az R. 12. § (1) bekezdésében „ , a nyertes pályázó a szerződéskötésig” szövegrész, b) az Szr. 1. § (5) bekezdése. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök