18/2009. (XII. 29.) ÖM utasítása az Önkormányzati Minisztérium és a hivatásos katasztrófavédelmi szervek minősített időszaki pénzügyi, anyagi, technik

18/2009. (XII. 29.) ÖM utasítása az Önkormányzati Minisztérium és a hivatásos katasztrófavédelmi szervek minősített időszaki pénzügyi, anyagi, technikai, híradó és informatikai feladatainak tervezéséről és végrehajtásáról. Az Önkormányzati Minisztérium (a továbbiakban: ÖM) és a hivatásos katasztrófavédelmi szervek minősített időszaki pénzügyi, anyagi, technikai, híradó és informatikai feladatainak egységes tervezése és végrehajtása érdekében kiadom az alábbi utasítást: 1. Az utasítás hatálya az ÖM szervezeti egységeire, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra (a továbbiakban: OKF) és területi szerveire terjed ki (az OKF és területi szervei a továbbiakban együtt: szervek). 2. Az utasítás alkalmazásában minősített időszak: a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényben meghatározott rendkívüli állapot, megelőző védelmi helyzet, szükségállapot, a 19/E. § szerinti helyzet, a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 2. § (2) bekezdése szerinti veszélyhelyzet, valamint és a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. § f) pontja szerinti katasztrófahelyzet. 3. Az 1. pontban felsoroltak minősített időszakra meghatározott feladatai végrehajtásához szükséges pénzügyi, anyagi, technikai, híradó és informatikai eszközöket, felszereléseket, objektumokat és szolgáltatásokat (a továbbiakban: minősített időszaki igények) a felkészülés időszakában kell megtervezni és biztosítani. 4. A minősített időszakban végrehajtandó feladatokra való felkészülés, a minősített időszaki igények kielégítéséhez szükséges feltételek megtervezése és biztosításának előkészítése: a) a szerveknél meglévő békeidőszaki, illetőleg a minősített időszakra létrehozott készletekből, b) folyótermelésből, c) a nemzetgazdaság védelmi célú tartalékainak kialakí tásával, d) rögzített hadiipari kapacitások előkészítésével, e) közvetlen export-import előkészítésével, f) a nemzetgazdaságtól történő igénybevétel előkészíté sével történik. 5. A tervezés során a szerveknek minősített időszakban más működési helyre történő kitelepüléssel nem kell számolni. 6. A szerveknek a minősített időszaki és az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetekkel kapcsolatos igényeik tervezésénél az alábbiakat kell figyelembe venni: a) a minősített időszakban végrehajtandó feladataikat, b) a szervezési állománytáblázatokban meghatározott létszámokat, c) a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok személyi állományának létszámát (a hatályos jogszabályokban meghatározott mértékben), d) a polgári védelmi szervezetek létszámát, e) az ellátandó lakosság létszámát (a jogszabályokban meghatározott körben és mértékben), f) az érvényben lévő normákat és mérőszámokat, g) a minősített időszakban várható igénynövekedést, h) a helyi veszélyeztetettségi sajátosságokat és védelmi lehetőségeket. 7. A szerveknek a felkészülés időszakában az anyagi, technikai biztosításhoz a következő anyagnemekből célszerű készletekkel rendelkezniük: a) vegyi védelmi anyagok, eszközök, b) elhelyezési eszközök, ruházati anyagok, c) élelem, d) üzemanyag, e) híradó és informatikai eszközök, f) fegyverzeti és pirotechnikai anyagok. 8. A 7. pontban meghatározott készletek biztosítása az ÖM központi minősített időszaki készletéből (az OKF kezelésében lévő Állami Céltartalék, a továbbiakban: ÁC) és a szerveknél létrehozott minősített időszaki szervi készletekből (a továbbiakban: SZK), forgalmazónál készletezett anyagokból (hajtó és kenőanyag vonatkozásában a készletkezelő a MOL Nyrt.), védelmi célú tartalékokból, rögzített hadiipari kapacitásokból, igénybevétellel biztosított ingatlanokból és ingó dolgokból, a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok (a továbbiakban: MVB) által kiutalt kapacitásokból (termelési és szolgáltatási) történik. 9. Az ÁC-val kapcsolatos tartalékkezelői feladatok végrehajtásáért az OKF főigazgatója, az SZK anyagaira vonatkozóan, pedig a szerv vezetője a felelős. 10. Az ÁC anyagait, összetételét, mennyiségét a szervek javaslatainak figyelembevételével a KKB Titkárság vezetőjének előterjesztése alapján a közjogi és koordinációs szakállamtitkár hagyja jóvá. 11. Az SZK anyagait, összetételét, mennyiségét, felhasználásuk rendjét (cseréjét) a minősített időszaki feladatok figyelembevételével a területi szervek vezetői javaslatainak figyelembevételével az OKF főigazgatója határoz za meg, a közjogi és koordinációs szakállamtitkár tájékoztatását követően. 12. A szervek minősített időszaki igényeiket, illetve a meglévő minősített időszaki készleteiket a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) mellékleteiben meghatározott tervekben és ezen utasítás mellékletében meghatározott szervi készlettervben (a továbbiakban: SZKT) szerepeltetik. A terveket az OKF főigazgatója hagyja jóvá. 13. A 12. pont szerinti terveket – az SZKT kivételével – a szerveknek a Korm. rendelet mellékletei, valamint jelen utasítás előírásai figyelembevételével kell elkészíteniük, és évente az OKF főigazgatója útján április 30-ig megküldeniük a KKB Titkárság vezetője részére. 14. A minősített időszaki feladatok anyagi, technikai biztosításának végrehajtására a szerveknek intézkedési tervet, intézkedési tervkivonatot, valamint végrehajtási tervet kell készíteniük. Ezen tervek „NEM NYILVÁNOS” kezelési jelzésűek. 15. Minősített időszaki készletezés céljából az alábbi a)-e) pontokban meghatározott speciális termékek, szolgáltatások és eljárások beszerzésével kizárólagosan csak a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (a továbbiakban: BMSK Zrt.) bízható meg: a) fegyverzeti, pirotechnikai, optikai, vegyi védelmi, mentesítő, megsemmisítő, b) ruházati és ruházat felszerelési, védőfelszerelési, védőruházati, védőeszköz, c) vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris, d) műszaki (hadiműszaki), e) járműtechnikai anyagok és felszerelések. 16. Az SZK-ba a 15. pontban felsoroltakon túl más termékeket tervezni, illetve beszerezni a jóváhagyott SZKT figyelembevételével – a KKB Titkárság vezetője és a közjogi és koordinációs szakállamtitkár egyidejű tájékoztatása mellett – a területi szerv vezetőjének javaslatára az OKF főigazgató döntése alapján lehet. 17. Az ÁC és SZK tervekben a termékmennyiségek megváltoztatását – csökkentését vagy növelését –, valamint az ÁC-ból az SZK-ba történő átadást a közjogi és koordinációs szakállamtitkár engedélyezi. A termékmennyiségek megváltoztatására ÁC esetében a KKB Titkárság vezetője, SZK esetében az OKF főigazgatója tesz javaslatot. Az ÁC-val kapcsolatos feladatokat és azok vonatkozó költségeit a KKB Titkárság és az ÁC kezelését ellátó szerv közötti megállapodásban kell rögzíteni. 18. A készletekben elhelyezett, távközlési rendszerben működő berendezéseket, vegyi védelmi, gépjármű, műszaki, szaktechnikai eszközöket, berendezéseket használhatóságuk fenntartása céljából a felkészülés során, időszakonként indokolt üzemeltetni. Az üzemeltetés mértékét és körülményeit az OKF főigazgató javaslata alapján a közjogi és koordinációs szakállamtitkár határozza meg. 19. A minősített időszaki készletezésű anyagok és szolgáltatások pénzügyi fedezetének biztosítását és beszerzését a következők szerint kell végrehajtani: a) a szervi készletezésre, beszerzésre, korszerűsítésre, cserére tervezett anyagok és szolgáltatások költségfedezete az OKF javaslata alapján az ÖM fejezet költségvetésében, az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kerül tervezésre és jóváhagyásra, b) az ÁC eszközeinek beszerzéséhez, korszerűsítéséhez, pótlásához, valamint a szolgáltatások vásárlásához szükséges pénzügyi fedezet évente, a költségvetés tervezése során a törvénytervezet pénzügyminisztériumi fejezetének a védelmi felkészítés előirányzatai jogcímcsoportszámán kerül biztosításra, c) az ÁC eszközök felmerülő időszakos üzemeltetési, karbantartási költségeit a KKB Titkárság és az ÁC kezelését ellátó szerv közötti megállapodás alapján kell biztosítani. d) az ÁC-ba tartozó használhatatlanná vált anyagokat az OKF főigazgatója a KKB Titkárság vezetőjével együttműködve – a közjogi és koordinációs szakállamtitkár jóváhagyásával – köteles kivonni, selejtezni és értékesíteni. Az SZK esetében ugyanezen feladatokat a területi szerv vezetőjének javaslatára az OKF főigazgató döntése alapján kell végrehajtani. Az értékesítésből befolyt összeget kizárólag a minősített időszaki készlet visszapótlására lehet felhasználni. 20. A minősített időszaki készletezésű anyagok közül az elavult, de még használható anyagok, eszközök hasznosítását – a szavatossági idő lejárta előtt – a Béke készletbe történő áttételezéssel, átminősítéssel vagy értékesítéssel lehet megoldani, melyet a közjogi és koordinációs szakállamtitkár hagy jóvá. A hasznosításra az éves leltározások végrehajtását követően az OKF főigazgatója a KKB Titkárság vezetőjével együttműködve tesz javaslatot. 21. Minősített időszaki készletbe új eszköz rendszeresítésére a hatályos előírások alapján kerülhet sor. 22. Az ÁC-ból történő igénybevételt, felhasználást visszatérítési kötelezettség mellett, vagy Béke készletbe történő áttételezéssel a közjogi és koordinációs szakállamtitkár engedélyezheti. Az igénybevétel tényéről és az esetleges visszapótlás rendjéről az engedélyező szakállamtitkár részére az igénybevevő által, a KKB Titkárság útján jelentést kell készíteni. 23. Az SZK-ból történő igénybevételt, felhasználást és a visszapótlás rendjét a közjogi és koordinációs szakállamtitkár tájékoztatását követően az OKF főigazgatója engedélyezheti. 24. Az ÁC-t, valamint az SZK-t a Béke készlettől elkülönítve, a Béke készletre meghatározott módon kell nyilvántartani. A minősített időszaki készletekre vonatkozó okmányokon jól látható módon fel kell tüntetni az „M” készlet (anyag, eszköz, berendezés stb.) megjelölést. 25. A nyilvántartási feladatokat: a) az ÁC esetében az OKF, b) az SZK-t érintően, a készletek kezelését végrehajtó gazdasági szervezetek kötelesek végezni. 26. Az ÁC-t a KKB Titkárság vezetője a PEF bevonásával és az OKF-fel együttműködve a közjogi és koordinációs szakállamtitkár által jóváhagyott terv szerint évente legalább egy alkalommal átfogóan köteles ellenőrizni. Az SZK-t az OKF főigazgatója által jóváhagyott terv szerint a területi szerv vezetője köteles évente legalább egy alkalommal átfogóan ellenőrizni. 27. A minősített időszaki készletek ellenőrzésére jogosultak: a) a szervek teljes minősített időszaki készletére vonatkozóan aa) a miniszter, ab) a közjogi és koordinációs szakállamtitkár, ac) a KKB Titkárság vezetője, ad) a szervek vezetője és helyettesei, ae) az aa)-ad) pontokban felsorolt vezetők által kiren delt, a minősített időszaki készlet ellenőrzésére vonatkozó megbízólevéllel ellátott személyek, b) saját készletben lévő valamennyi anyagra vonatkozóan ba) a szervek vezetője, helyettesei, bb) az anyagnem szerint illetékes szerv vezetője, bc) az érintett szervnél az „M” feladatokkal megbízott személy. 28. Az igénykielégítésre vonatkozó gazdaságmozgósítási előszerződéseket, keret-megállapodásokat, illetve szerződéseket a kijelölt szolgáltatókkal és gazdálkodó szervezetekkel az anyagnemek szerint illetékes minisztériumokkal együttműködve a KKB Titkárság vezetőjének koordinálásával, a PEF vezetőjének és az ÖM Jogi Főosztály vezetőjének írásos megbízásával rendelkező személy ellenjegyzésével a közjogi és koordinációs szakállamtitkár köti meg. 29. A minősített időszaki igények forgalmazónál készletezett anyagokból történő kielégítését az igénylő szerv tervezi, a forgalmazónál történő tárolás biztosításának előkészítését és koordinálását a KKB Titkárság az anyagne mek szerint illetékes minisztériumok, és a gazdálkodó szervezetek kijelölt vezetőivel együttműködve végzi. 30. Az illetékes minisztériumokkal és a gazdálkodó szervezetekkel történt megállapodásoknak megfelelően a forgalmazónál készletezésre, illetve tárolásra kerülhet: a) üzemanyag (hajtó és kenőanyag, valamint autókemikáliák), b) étel- és húskonzerv. 31. A forgalmazónál készletezésre kerülő anyagok mennyiségének meghatározása a minősített időszaki folyamatos ellátás követelményeit alapul véve, a Korm. rendelet előírásainak megfelelően történik. A készletezett termékek minősített időszaki készletként kezelendők, felhasználásukra a minősített időszaki készletekre vonatkozó előírások, rendelkezések az irányadók. 32. A forgalmazónál tárolt készletek ellenőrzését a megállapodások, szerződések felülvizsgálatát az igénylő szerv évente március 31-ig hajtja végre. 33. Az érintett szervek a megállapodások, vagy szerződések megújításáról, a készletek esetleges változásáról, illetve ellenőrzéséről évente április 30-ig, az OKF főigazgatója útján adnak tájékoztatást a KKB Titkárság vezetőjének. 34. A nemzetgazdaság védelmi célú tartalékaiból (Gazdaságbiztonsági Tartalék, Állami Egészségügyi Tartalék, ÁC), rögzített hadiipari kapacitásokból igénykielégítést csak akkor lehet tervezni, ha a megfogalmazott igény minősített időszaki készletből, folyótermelésből, a forgalmazónál készletezett anyagokból nem elégíthető ki. 35. A védelmi célú tartalékok, illetve a rögzített hadiipari kapacitásokból igényelt termékek körét és mennyiségét, a KKB Titkárság a tartalékok felügyeletét ellátó minisztériumok illetékes szerveivel egyetértésben központilag határozza meg a szervek részére. 36. Az export-importból történő igénykielégítés csak akkor tervezhető, ha az igényelt termékek az előzőekben felsorolt módon nem biztosíthatók. 37. A szervek részére, az igénybejelentési tervekben szereplő szükségletek visszaigazolását a KKB Titkárság végzi, a biztosításban érintett ágazati minisztériumoktól kapott tájékoztatást követően. 38. Az igénybevételre vonatkozó minősített időszaki szükségletek meghatározása a szervek magasabb készenléti időszakra tervezett feladatainak figyelembevételével, a felkészülési időszakban meglévő és rendelkezésre álló technikai eszközök, továbbá objektumok, és saját kezelés ben működő szolgáltatási kapacitások maximális kihasználásának figyelembevételével történik. 39. A kapacitások ideiglenes igénybevételére vonatkozó igényeket a területileg illetékes MVB elnökének kell megküldeni. 40. Az igénykielégítésre vonatkozó keretmegállapodásokat a gazdálkodó szervezetekkel a közjogi és koordinációs szakállamtitkár – a KKB Titkárság koordinálásával – köti meg. A keretmegállapodások alapján az egyedi szerződéseket az illetékes szervek kötik meg, vagy érvényesíttetik újra. 41. Az élelmezési anyagokat: a) veszélyhelyzetben, szükségállapotban, valamint megelőző védelmi helyzetben elrendelt készenléti időszakban és a katasztrófahelyzetben az érvényben lévő béke gazdálkodási rend alapján, szükség esetén a minősített időszaki készletek igénybevételével, b) rendkívüli állapotban a minősített időszaki készletezési norma alapján a forgalmazónál tárolt étel- és húskonzerv (3 napi) felhasználásával, központi kiutalással, helyi beszerzés (folyó termelés) útján kell biztosítani. 42. Speciális gépjármű beszerzéssel csak azok a szervek számolhatnak, amelyek részére ilyen jellegű gépjárművet rendszeresítettek és az a nemzetgazdaságból igénybevétellel nem biztosítható. 43. A hajtó- és kenőanyag folyamatos biztosítása érdekében a felkészülési időszakban a területileg illetékes kijelölt szolgáltató telepeknél az OKF területi szerveinek minden évben – március 31-ig – a biztosítással kapcsolatos előírásokat szerződésben kell rögzíteni. Ha a biztosított üzemanyagkeretben, az átadás-átvétel feltételeiben, a tárgyévben változás nincs, úgy a megállapodást a kijelölt szolgáltató telep vezetőjével csak érvényesíttetni kell. A lebiztosítás végrehajtásáról a KKB Titkárság vezetőjét az OKF Főigazgatója minden év április 30-ig írásban tájékoztatja. 44. A készenléti fokozatok időszakában a szervek működéséhez és a teljes állomány ellátásához szükséges pénzügyi szükségletek megtervezését alapvetően a béke tervezési rend alapján az éves költségvetés tervezési rendjének részletes szabályai szerint kell végezni. 45. A szervek minősített időszaki híradó és informatikai háttere alapvetően a béke időszaki rendszerekre épül. 46. A minősített időszaki kommunikáció biztosítása érdekében az OKF a KKB Titkárság és a PEF közreműködésével készítsen tervet a minősített időszaki feladatok távközlési és informatikai biztosítására, melyet első alkalommal 2010. november 30-ig, majd azt követően évente jóváhagyásra terjesszen fel a közjogi és koordinációs szakállamtitkárnak, amely alapján: a) az OKF véleményének kikérése mellett az ÖM a minősített időszakokra vonatkozóan kössön együttműködési megállapodást a szolgáltatókkal, a stratégiailag fontos területeken való hálózati bővítésekre, b) a szerveknek meg kell tervezniük a riasztásra bevont személyek megfelelő technikai eszközökkel történő ellátását, c) a szerveknek biztosítaniuk kell a minősített időszaki feladatok végrehajtására beosztott személyek szükségleteit kielégítő híradó és informatikai eszközöket. 47. Az OKF főigazgatójának irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában az utasítás megjelenését követő 90 napon belül részletesen szabályoznia kell a minősített időszakok pénzügyi, anyagi, technikai, híradó és informatikai biztosításával összefüggő feladatokat, egyben iránymutatást kell adnia a szakmai felügyelete alá tartozó szervek részére e feladatok tervezésének és végrehajtásának módjára. 48. Ez az utasítás közzétételétől számított 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és szervei minősített időszaki pénzügyi, anyagi, technikai, híradó és informatikai feladatainak tervezéséről és végrehajtásáról szóló 16/2007. (BK 21.) ÖTM utasítás. Varga Zoltán s. k., önkormányzati miniszter