20/2011. (VII. 11.) KIM rendelete a központi közigazgatás integrált üdültetési rendszerébe tartozó üdülők igénybevételi rendjéről és hasznosítási szab

20/2011. (VII. 11.) KIM rendelete a központi közigazgatás integrált üdültetési rendszerébe tartozó üdülők igénybevételi rendjéről és hasznosítási szabályairól. Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 121. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjában és 9/A. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya alá tartoznak: a) a Miniszterelnökség, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 1. §-ában felsorolt minisztériumok (a továbbiakban: minisztériumok); b) a jogszabály alapján Kormány, illetve miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek; c) a jogszabály alapján miniszter szakmai irányítása vagy felügyelete alá tartozó, illetve minisztérium vagyonkezelésében lévő, kizárólagos állami tulajdonú gazdasági társaságok; d) a Köztársasági Elnök Hivatala, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Országgyűlési Biztos Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban az a)–d) pontok együtt: üdültető szervek); e) az üdültető szervekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek, ideértve az üdültető szervektől és jogelődeiktől nyugdíjba vonult személyeket is (a továbbiakban együtt: igényjogosult); f) az igényjogosultnak az integrált üdültetésben részt vevő kiskorú gyermeke, örökbefogadott, mostoha, nevelt gyermeke (a továbbiakban együtt: gyermek), házastársa, élettársa, jegyese, nappali rendszerű iskolai oktatásban részesülő – a befejezésre előírt életkort el nem érő – nagykorú gyermeke, felsőoktatási alap- vagy mesterképzésben nappali képzés munkarendje szerint tanulmányokat folytató nagykorú gyermeke [a továbbiakban az f) pont együtt: közeli hozzátartozó]. (2) A hősi halottá, a szolgálat halottjává és a fegyveres szerv halottjává nyilvánított elhunyt hivatásos és szerződéses állományú igényjogosult a) özvegye az (1) bekezdés e) pontja szerinti igényjogosulttal, b) gyermeke az (1) bekezdés f) pontja szerinti kiskorú és – a nappali rendszerű iskolai oktatásban, illetve felsőoktatási képzésben részesülő – nagykorú gyermekkel esik egy tekintet alá. 2. Az üdülők kijelölése és üzemeltetése 2. § (1) A központi közigazgatás integrált üdültetési rendszere az üdültető szervek igényjogosultjai és közeli hozzátartozói kedvezményes üdülését az e célra kijelölt üdülőszállók, oktatási központok és egyéb szálláshelyek (a továbbiakban együtt: üdülők) koordinált hasznosításával segíti elő. (2) A közigazgatási és igazságügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter megállapodásban jelöli ki az integrált üdültetési rendszerhez tartozó üdülőket. A miniszterek a megállapodást minden év december 31. napjáig felülvizsgálják és indokolt esetben kezdeményezik a megállapodás módosítását. (3) Az üdülők üzemeltetéséről és az integrált üdültetési rendszer működtetéséről a miniszter a Közgyűjteményi Ellátó Szervezet (a továbbiakban: KESZ) útján gondoskodik, amely e tevékenységéhez a Human-Jövő 2000 Egészségmegőrző és Oktatási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: szolgáltató) szolgáltatásait veszi igénybe. (4) A KESZ jogosult ellenőrizni a szolgáltatónál és az üdültető szerveknél – a Miniszterelnökség, az 1. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt szervezetek és a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – az e rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítését. Az üdültető szervek kötelesek a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, és a dokumentációkba a betekintést biztosítani. 3. Az üdülőkben nyújtható szolgáltatások 3. § A szükséges feltételek megléte esetén az üdülőkben a szolgáltató a következő szolgáltatásokat nyújthatja: a) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 55.10., 55.20., 55.30., 55.90.), b) vendéglátás (TEÁOR 56.10., 56.21., 56.29., 56.30.), c) belvízi személyszállítás (TEÁOR 50.30.), d) vízi szállítást kiegészítő szolgáltatás (TEÁOR 52.22.), e) szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR 77.21.), f) utazásszervezés (TEÁOR 79.12.), g) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 82.30.), h) sport, szabadidős képzés (TEÁOR 85.51.), i) máshová nem sorolt egyéb oktatás (TEÁOR 85.59.), j) oktatást kiegészítő tevékenység (TEÁOR 85.60.), k) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR 86.90.), l) sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 93.11.), m) vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR 93.21.-ből szórakoztató eszközök működtetése), n) testedzési szolgáltatás (TEÁOR 93.13.), o) egyéb sporttevékenység (TEÁOR 93.19.), p) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 93.29.), q) máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység (TEÁOR 94.99.), r) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 96.04.). 4. Az üdültető szervek kötelezettségei, az igazolások és a közeli hozzátartozók jogosultsága 4. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt szervezetek kötelesek üdülési referenst kijelölni, az 1. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt szervezetek pedig üdülési referenst jelölhetnek ki az üdültető szervnek az integrált üdültetési rendszerben való részvételéből eredő feladatok ellátására, a KESZ-szel, a szolgáltatóval és az igényjogosultakkal történő kapcsolattartásra. (2) Az üdültető szerv felel azért, hogy integrált üdültetésben csak az igényjogosult és közeli hozzátartozója részesüljön, továbbá gondoskodik az igényjogosultság igazolásáról és az integrált üdültetési rendszer működésének tervezéséhez szükséges, a KESZ részére történő adatszolgáltatásról. (3) Az 1. § (1) bekezdés e) pontjában megjelölt nyugdíjas igényjogosultságát utolsó munkáltatója, vagy annak jogutódja igazolja. 5. § (1) Az integrált üdültetésben a közeli hozzátartozó csak az igényjogosulttal együtt jogosult részt venni. A korosztály számára szervezett üdülésben az igényjogosult jogán önállóan üdültethető a hatodik és tizennyolcadik életév közötti gyermek, a szülői felügyeletet gyakorló igényjogosult nyilatkozata alapján. (2) Az igényjogosult a nagykorú gyermeke oktatási intézményétől kapott igazolással igazolja, hogy a nagykorú gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban részesül, illetve felsőoktatási alap- vagy mesterképzésben nappali képzés munkarendje szerinti tanulmányokat folytat. Igazolás hiányában az igényjogosultat a nagykorú gyermek után kedvezményes üdülési díj nem illeti meg. 5. Az üdülési díj 6. § (1) Az üdülői alapszolgáltatásokat az igényjogosult és közeli hozzátartozója kedvezményes üdülési díj ellenében veheti igénybe. (2) A kedvezményes üdülési díj az üdülői alapszolgáltatások kereskedelmi árának – üdülési díj – igényjogosulti díjkedvezménnyel csökkentett összege. 7. § (1) A szolgáltató – a KESZ-szel egyeztetve – az üdülőkben évenként alkalmazandó üdülési, illetve kedvezményes üdülési díjakra (a továbbiakban együtt: üdülési díjak) vonatkozó javaslatot készít és azt minden év január 31. napjáig megküldi a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának (a továbbiakban: közigazgatási államtitkár). (2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat az adott évre vonatkozóan tartalmazza az igénybe vehető üdülők listáját, az üdülési díjakat turnusonkénti és napi bontásban, a gyermekkedvezményeket, a külön szolgáltatások díját, valamint a jelentkezési és pótjelentkezési határidőket. (3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti javaslat alapján a közigazgatási államtitkár minden év február 15. napjáig megállapítja az adott évre vonatkozó, a (2) bekezdésben meghatározott díjakat, kedvezményeket és határidőket. (4) A szolgáltató és a KESZ a döntést követő 5 napon belül köteles a honlapján közzétenni a (3) bekezdésben foglalt döntést. 6. Az üdülői alapszolgáltatások és a turnus 8. § (1) A szolgáltató üdülői alapszolgáltatásként szállást, valamint – az üdülő felszereltségétől és az igényjogosult igényétől függően – reggeli, fél- vagy teljes panziós étkezési ellátást biztosít. (2) A fél- vagy teljes panzióra vonatkozó igényt az üdülésre jelentkezéssel egyidejűleg kell bejelenti. A jelentkezés időpontját követő bejelentés esetén a fél- vagy teljes panziós étkezés kereskedelmi áron vehető igénybe. 9. § (1) Az üdülőkben az elsődleges üdülési időtartam a turnus, amely a szerdától a következő hét szerdáig tartó, nyolc napot – hét éjszakát – magában foglaló időszak. A turnusok beosztását a szolgáltató végzi. (2) A szolgáltató kínálatának megfelelően az igényjogosult a turnustól eltérő időtartamú és az alapszolgáltatás körét meghaladó, vagy attól eltérő szolgáltatást nyújtó üdülést is igénybe vehet. 7. Jelentkezés az üdülésre 10. § (1) Üdülésre jelentkezni a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott jelentkezési lap igényjogosult által történő kitöltésével és aláírásával, valamint az üdülési feltételek egyidejű elfogadásával lehet. (2) A jelentkezési lapon a jelentkező igényjogosultságát az üdülési referensnek vagy az üdültető szerv által megbízott más személynek kell igazolnia. Ennek hiányában a szolgáltató a jelentkezési lapot nem fogadja be és a jelentkező kedvezményes üdülési díjra nem jogosult. (3) Az üdülési turnusra vonatkozó jelentkezési lapot el kell juttatni a szolgáltató értékesítési irodájához. Turnusnál rövidebb időtartamú üdülésre közvetlenül az üdülőben is – az üdülési jogosultság igazolásával – lehet jelentkezni a szolgáltató képviseletét ellátó személynél. 11. § (1) A jelentkezési határidő lejártáig az 1. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontjában megjelölt üdültető szervek igényjogosultjai jelentkezhetnek üdülésre. (2) A pótjelentkezési időszakban az üdültető szervek igényjogosultjai és az igényjogosultsággal nem rendelkező személyek (a továbbiakban: kereskedelmi vendégek) is jelentkezhetnek üdülésre. A kereskedelmi vendégek nem jogosultak igényjogosulti díjkedvezményre. (3) A szabad üdülési helyek foglalása – az (1)–(2) bekezdést figyelembe véve – a jelentkezés sorrendjében folyamatosan történik. A jelentkezés akkor tekinthető elfogadottnak, ha azt a szolgáltató értékesítési irodája visszaigazolja. (4) A szolgáltató az igényjogosult számára – az üdülő igazolása alapján – részvételi jegyet állít ki, amely tartalmazza az üdülő címét, az üdülés időpontját, az üdülésben résztvevők felsorolását, valamint igényjogosulti vagy közeli hozzátartozói minőségét, továbbá a kedvezményes üdülési díjat. 8. A kedvezményes üdülési díj befizetése 12. § (1) Az igényjogosult a jelentkezés visszaigazolását követő 8 napon belül a kedvezményes üdülési díj 20%-át előlegként köteles megfizetni a szolgáltatónak. (2) Az igényjogosult a kedvezményes üdülési díj teljes összegét legkésőbb az üdülés kezdőnapját megelőző 20 nappal köteles megfizetni a szolgáltatónak. 9. Az üdülés átruházása és módosítása 13. § (1) Az üdülés kezdőnapjáig az igényjogosult írásban a) a részvételi jegyen megjelölt üdülést – a szolgáltató egyidejű értesítése mellett – más igényjogosultra átruházhatja, b) kérheti a szolgáltatótól – szálláshely rendelkezésre állásától függően – a részvételi jegyen megjelölt üdülés időpontjának, az üdülésben résztvevő közeli hozzátartozó személyének, számának, vagy az üdülés helyszínének módosítását. (2) Amennyiben az átruházás, illetve a módosítás folytán a kedvezményes üdülési díj összege a) növekszik, a díjkülönbözetet aa) az (1) bekezdés a) pontja esetén az, akire az átruházás történt, ab) az (1) bekezdés b) pontja esetén az igényjogosult, egyidejűleg köteles megfizetni a szolgáltató értékesítési irodájának vagy az üdülőben a szolgáltató képviseletét ellátó személynek, b) csökken, a díjkülönbözetet a szolgáltató az átruházásról szóló értesítés kézhezvételétől, illetve az üdülés módosításától számított 15 napon belül visszafizeti ba) az (1) bekezdés a) pontja esetén annak, akire az átruházás történt, bb) az (1) bekezdés b) pontja esetén az igényjogosultnak. (3) Üdülésenként az üdülés egyszeri átruházása, illetve módosítása költségmentes. 10. Lemondás az üdülésről 14. § (1) A részvételi jegyen megjelölt üdülésről az igényjogosult az üdülés kezdőnapját megelőzően lemondhat, amennyiben az üdülési feltételek között vállalja a kedvezményes üdülési díj összegéhez igazodó, a (4) bekezdésben meghatározott összegű lemondási díj megfizetését. (2) Nem terheli lemondási díj az igényjogosultat, amennyiben a lemondást az üdülés kezdőnapját megelőző 21. napig írásban közli a szolgáltatóval. (3) Az üdülésről való lemondást írásban kell bejelenteni. A 12. §-ban foglalt határidők elmulasztását az üdülés lemondásának kell tekinteni. (4) Amennyiben a lemondás a) nem az igényjogosult írásbeli bejelentése, hanem a 12. § (2) bekezdésében foglalt határidő elmulasztása miatt következik be, akkor a kedvezményes üdülési díj 20%-a, b) az üdülés kezdőnapját megelőző 11. naptól a 20. napig terjedő időszak alatt történik, akkor a kedvezményes üdülési díj 30%-a, c) az üdülés kezdőnapját megelőző 6. naptól a 10. napig terjedő időszak alatt történik, akkor a kedvezményes üdülési díj 40%-a, d) az üdülés kezdőnapját megelőző 5. naptól az üdülés kezdőnapjáig terjedő időszak alatt történik, akkor a kedvezményes üdülési díj 50%-a a szolgáltatót illeti meg lemondási díjként. (5) A kedvezményes üdülési díjból a (4) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott lemondási díj levonása után fennmaradó részt, illetve a (2) bekezdés esetében a befizetett előleget, a szolgáltató a lemondásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül visszafizeti az igényjogosultnak. (6) Az igényjogosult mentesül a lemondási díj megfizetése alól, amennyiben a szolgáltatónak okirattal igazolja, hogy az igényjogosult, illetve a vele együtt üdülésre jelentkezett közeli hozzátartozó a) sürgősségi egészségügyi ellátást igénylő balesete, vagy b) – a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti – közeli hozzátartozójának halála miatt az üdülést nem tudja megkezdeni, illetve az üdülést meg kellene szakítania. 11. Az üdülők egyéb hasznosítása 15. § (1) Amennyiben az 1. § (1) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt szervezetek – a Miniszterelnökség és a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a 3. § szerinti szolgáltatást nyújtó rendezvényt szerveznek, ehhez a (2) bekezdésben meghatározott módon kötelesek igénybe venni a szolgáltató által az üdülőkben nyújtott szolgáltatásokat. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt szervezetek, az ott meghatározott szolgáltatások esetén – a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) keretei között – a) amikor a szolgáltatás becsült értéke az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát nem éri el, vagy ha a Kbt. szabályait az ott meghatározott kivételes okból nem kell alkalmazni, aa) kötelesek a szolgáltató szolgáltatásait igénybe venni, kivéve, ha belső szabályzatuk versenyeztetési kötelezettséget ír elő, ab) ha belső szabályzatuk versenyeztetési kötelezettséget ír elő, pályázati felhívást kötelesek küldeni a szolgáltatónak, b) azon egyszerű közbeszerzési eljárások esetében, amikor a szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, a Kbt. 251. § (2) bekezdése szerinti ajánlattételi felhívást – az ajánlattételre felhívott legalább három ajánlattevő egyikeként – kötelesek megküldeni a szolgáltatónak. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt szervezetek kötelesek a (2) bekezdés aa) alpontja alá tartozó igény felmerülésekor – a rendezvény jellegének, tervezett időpontjának és időtartamának, a résztvevők számának, valamint az igényelt szolgáltatások megjelölésével – soron kívül tájékoztatni a szolgáltatót, amely 8 napon belül nyilatkozik az igény teljesítésének feltételeiről. (4) Az (1) bekezdésben megjelölt szervezetek a (2) bekezdés ab) alpontja és b) pontja esetében a szolgáltató ajánlatát belső szabályzatuk, illetve a Kbt. szabályai szerint bírálják el. (5) Az (1) bekezdésben megjelölt szervezet mentesül a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség alól, ha a) a szolgáltatást a saját vagy az általa irányított szervezet vagyonkezelésben lévő ingatlanban valósítja meg, b) a szolgáltató írásban úgy nyilatkozik, hogy nem tudja az igényelt szolgáltatást nyújtani, vagy c) a szolgáltatónak okirattal igazolja, hogy a szolgáltató által a (3) bekezdés szerint meghatározott ellenértéknél legalább 20%-kal kedvezőbb ellenértéken tudja mástól a szolgáltatást beszerezni. (6) A szolgáltató a (2)–(3) bekezdés szerint bejelentett igényeket havonta összesíti és az adatokat a következő hónap 15. napjáig megküldi a KESZ-nek. (7) Az (1) bekezdésben megjelölt szervezetek kötelesek a 3. § szerinti szolgáltatást nyújtó előző évi rendezvényekről a (2) és (5) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó összefoglalót készíteni, amelyet minden év január 31. napjáig megküldenek a KESZ-nek. 12. Záró és átmeneti rendelkezések 16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő üdültetések esetében is alkalmazni kell. 17. § A 7. § (1)–(3) bekezdésétől eltérően a 2011. évi üdülési díjak megállapítására e rendelet hatálybalépését követő 8 napon belül kerül sor. A szolgáltató által e rendelet hatálybalépése előtt visszaigazolt jelentkezés esetén az üdülés díja nem változik. 18. § A 15. § (7) bekezdésétől eltérően a 15. § (1) bekezdésében megjelölt szervezetek a 2011. év tekintetében az e rendelet hatálybalépésétől 2011. december 31. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan kötelesek összefoglalót készíteni, amelyet 2012. január 31. napjáig küldenek meg a KESZ-nek. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter