2013. CLXXI. törvény a Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv felelősségről és jogorvoslatról szóló Nagojai–Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegy

2013. CLXXI. törvény a Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv felelősségről és jogorvoslatról szóló Nagojai–Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv felelősségről és jogorvoslatról szóló Nagojai–Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyve (a továbbiakban: Kiegészítő Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés a Kiegészítő Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Kiegészítő Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2013. október 28-i ülésnapján fogadta el. A BIOLÓGIAI BIZTONSÁGRÓL SZÓLÓ CARTAGENA JEGYZŐKÖNYVHÖZ CSATOLT, A FELELŐSSÉGRŐL ÉS JOGORVOSLATRÓL SZÓLÓ NAGOJAI–KUALA LUMPUR-I KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV A Kiegészítő Jegyzőkönyv Részes Felei, akik a  Biológiai Sokféleség Egyezmény Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvének (a továbbiakban: a Jegyzőkönyv) Részes Felei, figyelembe véve a Környezetről és Fejlődésről szóló Riói Nyilatkozat 13. elvét, megerősítve a Környezetről és Fejlődésről szóló Riói Nyilatkozat 15. elvében foglalt elővigyázatos megközelítést, felismerve annak szükségességét, hogy kár bekövetkezésekor vagy kellőképpen valószínűsíthető előfordulásakor megfelelő válaszintézkedéseket hozzanak a Jegyzőkönyvvel összhangban, tekintettel a Jegyzőkönyv 27. cikkére, a következőkben állapodtak meg: 1. cikk Célkitűzés E Kiegészítő Jegyzőkönyv célkitűzése, hogy hozzájáruljon a  biológiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartható hasznosításához, figyelembe véve az emberi egészségre gyakorolt kockázatokat is, az élő, módosított szervezetekre vonatkozó felelősség és jogorvoslat területén kialakított nemzetközi szabályok és eljárások biztosításával. 2. cikk Fogalmak használata (1) A Biológiai Sokféleség Egyezmény (a továbbiakban: az  Egyezmény) 2.  cikkében és a  Jegyzőkönyv 3.  cikkében használt fogalmak vonatkoznak e Kiegészítő Jegyzőkönyvre. (2) Ezenkívül e Kiegészítő Jegyzőkönyv alkalmazásában: a) „Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája”: az  Egyezmény Részes Feleinek konferenciája, amely a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgál; b) „kár”: a  biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására kifejtett olyan káros hatás, figyelembe véve az emberi egészségre gyakorolt kockázatokat is, amely: i. mérhető vagy egyéb módon megfigyelhető, figyelembe véve, ahol arra mód van, az  egy illetékes hatóság által elismert, tudományosan megalapozott alapelveket, amelyek tekintetbe vesznek minden, ember által előidézett és természetes változást; és ii. az alábbi (3) bekezdés értelmében jelentős; c) „gazdasági szereplő”: az élő, módosított szervezetek felett közvetlen vagy közvetett ellenőrzéssel rendelkező olyan személy, aki értelem szerint és a nemzeti jog meghatározása szerint lehet többek között az engedély tulajdonosa, az  a  személy, aki forgalomba hozta az  élő, módosított szervezetet, a  fejlesztő, a  gyártó, a bejelentő, az exportőr, az importőr, a szállítmányozó vagy a beszállító; d) „válaszintézkedések”: indokolt lépések i. a károk megelőzésére, minimalizálására, megfékezésére, csökkentésére vagy egyéb elkerülésére, az adott helyzettől függően; ii. a biológiai sokféleség helyreállítására az  alábbi fontossági sorrendben végrehajtott lépések keretében: a) a biológiai sokféleség helyreállítása abba az  állapotba, amelyben a  kár bekövetkezése előtt volt; vagy annak legközelebbi megfelelőjébe; ahol pedig az  illetékes hatóság úgy határoz, hogy ez nem lehetséges; b) a helyreállítás történhet többek között úgy, hogy a biológiai sokféleséget ért veszteséget ugyanannak a  biológiai sokféleségnek más komponenseivel helyettesítik a  hasznosítás ugyanazon vagy másik típusára vonatkozóan ugyanazon, vagy adott esetben alternatív helyszínen. (3) A „jelentős” káros hatást olyan tényezők alapján kell meghatározni, mint: a) a hosszú távú vagy maradandó változás, amely alatt olyan változás értendő, amelyet belátható időn belül a természet nem állít helyre; b) a biológiai sokféleség komponenseit károsan befolyásoló minőségi és mennyiségi változások mértéke; c) a biológiai sokféleség komponensei azon képességének csökkenése, hogy termékeket és szolgáltatásokat nyújtsanak; d) az emberi egészségre gyakorolt káros hatások mértéke a Jegyzőkönyv értelmében. 3. cikk Hatály (1) Ez a  Kiegészítő Jegyzőkönyv az  élő, módosított szervezetek határokon átnyúló mozgásából eredő károkra vonatkozik. Az érintett élő módosított szervezetek azok: a) amelyeket élelmiszerként vagy takarmányként történő közvetlen felhasználásra vagy feldolgozásra szántak; b) amelyeket zárt rendszerben történő felhasználásra szántak; c) amelyeket a környezetbe történő szándékos kibocsátásra szántak. (2) Tekintettel a  határokon átnyúló szándékos mozgásokra, ez  a  Kiegészítő Jegyzőkönyv a  fenti (1)  bekezdésben említett, az élő, módosított szervezetek engedélyezett használatából eredő károkra vonatkozik. (3) Ez a  Kiegészítő Jegyzőkönyv vonatkozik továbbá a  Jegyzőkönyv 17.  cikkében említett, határokon átnyúló véletlenszerű mozgásokból eredő károkra, valamint azokra a károkra, amelyek a Jegyzőkönyv 25. cikkében említett határokon átnyúló illegális mozgásokból származnak. (4) Ez a  Kiegészítő Jegyzőkönyv az  élő, módosított szervezetek olyan határokon átnyúló mozgásából eredő kárra vonatkozik, amely azután következett be, hogy e  Kiegészítő Jegyzőkönyv hatályba lépett azon Részes Fél tekintetében, amelynek joghatósága alá tartozó területére a határon átnyúló mozgás irányult. (5) Ez a  Kiegészítő Jegyzőkönyv a  Részes Felek nemzeti joghatósága alá tartozó területének határain belül történt károkra vonatkozik. (6) A Részes Felek a nemzeti jogukban meghatározott kritériumokat alkalmazhatják a joghatóságuk alá tartozó terület határain belül bekövetkezett károkra. (7) Az e  Kiegészítő Jegyzőkönyvet végrehajtó nemzeti jognak azokra a  károkra is vonatkoznia kell, amelyek a  nem Részes Felektől származó élő, módosított szervezetek határokon átnyúló mozgásából erednek. 4. cikk Ok-okozati összefüggés A kár és a  kérdéses élő, módosított szervezet közötti ok-okozati összefüggést a  nemzeti joggal összhangban kell megállapítani. 5. cikk Válaszintézkedések (1) Kár esetére a Részes Felek előírják az érintett gazdasági szereplő vagy szereplők számára, hogy az illetékes hatóság előírásai szerint: a) azonnal tájékoztassák az illetékes hatóságot; b) mérjék fel a kárt; és c) hozzanak megfelelő válaszintézkedéseket. (2) Az illetékes hatóság: a) azonosítja a kárt okozó gazdasági szereplőt; b) felméri a kárt; és c) meghatározza, hogy a gazdasági szereplőnek milyen válaszintézkedéseket kell tennie. (3) Amennyiben megfelelő információk, köztük a rendelkezésre álló tudományos információ vagy a Biológiai Biztonság kérdéseiben illetékes Információs Központban elérhető információk alapján kellőképpen valószínűsíthető, hogy időben történő válaszintézkedés nélkül a  kár be fog következni, ennek elkerülésére a  gazdasági szereplőnek megfelelő válaszintézkedéseket kell hoznia. (4) Az illetékes hatóság megfelelő válaszintézkedéseket tehet, különösen akkor, ha a gazdasági szereplő elmulasztotta azt. (5) Az illetékes hatóságnak joga van ahhoz, hogy a  gazdasági szereplővel megtéríttesse a  kár felmérésének és a  megfelelő válaszintézkedések végrehajtásának költségeit és az  azzal járó kiadásait. A  Részes Felek nemzeti joga rendelkezhet más olyan helyzetekről is, amelyekben a gazdasági szereplőtől nem követelhető meg a költségek és kiadások fedezése. (6) Az illetékes hatóságnak meg kell indokolnia azt a  döntését, amelyben válaszintézkedések meghozatalára kötelezi a gazdasági szereplőt. Az ilyen döntésekről értesíteni kell a gazdasági szereplőt. A nemzeti jognak rendelkeznie kell a  jogorvoslatról, beleértve az  ilyen döntések közigazgatási vagy jogi felülvizsgálatának lehetőségét is. Az  illetékes hatóság a nemzeti jognak megfelelően a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről is tájékoztatja a gazdasági szereplőt. Az  ilyen jogorvoslat igénybevétele nem akadályozza az  illetékes hatóságot abban, hogy a  megfelelő körülmények között válaszintézkedéseket hozzon, hacsak a nemzeti jog másként nem rendelkezik. (7) E cikk végrehajtása során és azzal a  céllal, hogy meghatározzák az  illetékes hatóság által megkövetelendő vagy meghozandó konkrét válaszintézkedéseket, a  Részes Felek adott esetben megállapíthatják, hogy a  polgári jogi felelősséget szabályozó nemzeti joguk rendelkezik-e már válaszintézkedésekről. (8) A válaszintézkedéseket a nemzeti joggal összhangban kell végrehajtani. 6. cikk Mentességek (1) A Részes Felek nemzeti jogukban az alábbi mentességekről rendelkezhetnek: a) elemi csapás vagy vis maior; és b) háború vagy polgári zavargás. (2) A Részes Felek, belátásuk szerint rendelkezhetnek a  nemzeti jogukban bármely egyéb mentességről vagy mérséklésről is. 7. cikk Határidők A Részes Felek nemzeti jogukban rendelkezhetnek: a) relatív és/vagy abszolút határidőkről, beleértve a válaszintézkedésekre vonatkozó határidőket is; és b) annak az időtartamnak a kezdetéről, amelyre a határidő vonatkozik. 8. cikk Pénzügyi korlátok A Részes Felek nemzeti jogukban rendelkezhetnek a  válaszintézkedésekkel kapcsolatos költségek és kiadások megtérítésére vonatkozó pénzügyi korlátokról. 9. cikk Visszkereseti jog Ez a Kiegészítő Jegyzőkönyv nem határol be vagy korlátoz olyan visszkereseti vagy kártérítési jogokat, amelyekkel valamely gazdasági szereplő bármely más személyekkel szemben élhet. 10. cikk Pénzügyi biztosíték (1) A Részes Felek fenntartják a jogot arra, hogy nemzeti jogukban pénzügyi biztosítékról rendelkezzenek. (2) A Részes Felek a  fenti (1)  bekezdésben említett jogukat a  nemzetközi jog szerinti jogaikkal és kötelezettségeikkel összhangban gyakorolják, figyelembe véve a Jegyzőkönyv preambulumának utolsó három bekezdését. (3) A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája a Kiegészítő Jegyzőkönyv hatályba lépése utáni első találkozóján felkéri a Titkárságot, hogy készítsen átfogó tanulmányt többek között az alábbiakról: a) a pénzügyi biztosítékokra vonatkozó mechanizmusok módozatai; b) e mechanizmusok környezeti, gazdasági és társadalmi hatásainak felmérése, különösen a fejlődő országokat érintően; és c) a pénzügyi biztosíték nyújtására szolgáló megfelelő egységek meghatározása. 11. cikk Az államok felelőssége a nemzetközi joggal ellentétes cselekményekért Ez a  Kiegészítő Jegyzőkönyv nem érinti az  államoknak az  általános nemzetközi jog szabályai szerinti jogait és kötelezettségeit az államoknak a nemzetközi joggal ellentétes cselekményekért való felelőssége tekintetében. 12. cikk Végrehajtás és kapcsolat a polgári jogi felelősséggel (1) A Részes Felek nemzeti jogukban rendelkeznek a  kár kezelésével kapcsolatos szabályokról és eljárásokról. E  kötelezettség végrehajtása érdekében a  Részes Felek rendelkeznek a  válaszintézkedésekről e  Kiegészítő Jegyzőkönyvvel összhangban, és adott esetben: a) meglévő nemzeti jogukat alkalmazhatják, ideértve, ahol alkalmazható, a polgári jogi felelősségre vonatkozó általános szabályokat és eljárásokat is; b) kifejezetten erre a célra polgári jogi felelősségre vonatkozó szabályokat és eljárásokat alkalmazhatnak vagy alakíthatnak ki; vagy c) a kettő kombinációját alkalmazhatják vagy alakíthatják ki. (2) Abból a  célból, hogy a  nemzeti jogukban megfelelő szabályokat és eljárásokat határozzanak meg a  2.  cikk (2)  bekezdése b)  pontjának meghatározása szerinti kárhoz kapcsolódó anyagi vagy személyben bekövetkező károkért való polgári jogi felelősségre vonatkozóan, a Részes Felek: a) továbbra is alkalmazzák a meglévő, a polgári jogi felelősségre vonatkozó általános jogukat; b) kifejezetten erre a célra alakítanak ki és alkalmaznak, vagy továbbra is alkalmaznak polgári jogi felelősségre vonatkozó jogszabályokat; vagy c) ezek kombinációját alakítják ki és alkalmazzák, vagy alkalmazzák továbbra is. (3) A fenti (1) és (2)  bekezdés b) vagy c)  pontjaiban említett polgári jogi felelősségre vonatkozó jogszabályok kialakításakor a Részes Felek, adott esetben többek között az alábbi elemekről rendelkeznek: a) kár; b) a felelősség mértéke, beleértve az objektív és a vétkességen alapuló felelősséget; c) a felelősség visszavezetése, ahol alkalmazható; d) kereset indításához való jog. 13. cikk Értékelés és felülvizsgálat A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája e  Kiegészítő Jegyzőkönyv hatékonyságát annak hatálybalépését követően öt évvel, és azt követően öt évenként felülvizsgálja, feltéve, hogy az  ilyen felülvizsgálatot igénylő információkat a  Részes Felek rendelkezésre bocsátják. A  felülvizsgálatot a  Jegyzőkönyv 35.  cikkében meghatározottak szerint a  Jegyzőkönyv értékelésének és felülvizsgálatának összefüggésében kell végezni, hacsak a jelen Kiegészítő Jegyzőkönyv Részes Felei másként nem határoznak. Az első felülvizsgálatnak magában kell foglalnia a 10. és 12. cikk hatékonyságának felülvizsgálatát is. 14. cikk A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája (1) Az Egyezmény 32.  cikkének (2)  bekezdése fenntartásával a  Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája e Kiegészítő Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgál. (2) A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája rendszeres felülvizsgálatnak veti alá az  e  Kiegészítő Jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtását, és mandátumának keretein belül ennek hatékony előmozdítását szolgáló döntéseket hoz. A  Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája végrehajtja az  e  Kiegészítő Jegyzőkönyv által, valamint értelemszerűen a  Jegyzőkönyv 29.  cikk (4) bekezdésének a) és f ) pontja által ráruházott feladatokat. 15. cikk Titkárság Az Egyezmény 24. cikke által létrehozott Titkárság e Kiegészítő Jegyzőkönyv Titkárságául is szolgál. 16. cikk Kapcsolat az Egyezménnyel és a Jegyzőkönyvvel (1) E Kiegészítő Jegyzőkönyv kiegészíti a Jegyzőkönyvet, azt nem változtatja meg és nem módosítja. (2) E Kiegészítő Jegyzőkönyv nem érinti az e Kiegészítő Jegyzőkönyv Részes Feleinek az Egyezmény és a Jegyzőkönyv szerinti jogait és kötelezettségeit. (3) Hacsak e  Kiegészítő Jegyzőkönyv másként nem rendelkezik, az  Egyezmény és a  Jegyzőkönyv rendelkezései értelemszerűen e Kiegészítő Jegyzőkönyvre is vonatkoznak. (4) A fenti (3) bekezdés sérelme nélkül e Kiegészítő Jegyzőkönyv nem érinti a Részes Felek nemzetközi jog szerinti jogait és kötelezettségeit. 17. cikk Aláírás E Kiegészítő Jegyzőkönyv aláírásra nyitva áll a  Jegyzőkönyv minden Részes Fele számára az  Egyesült Nemzetek Székházában, New Yorkban, 2011. március 7-től 2012. március 6-ig. 18. cikk Hatálybalépés (1) E Kiegészítő Jegyzőkönyv a Jegyzőkönyvben Részes Fél államok vagy regionális gazdasági integrációs szervezetek általi, megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló negyvenedik okiratnak a  letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba. (2) E Kiegészítő Jegyzőkönyv az olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet tekintetében, amely a fenti (1)  bekezdésben foglaltak szerinti negyvenedik okirat letétbe helyezése után erősíti meg, fogadja el vagy hagyja jóvá azt, illetve csatlakozik ahhoz, azt a  napot követő kilencvenedik napon lép hatályba, amelyen az  adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet letétbe helyezi a  megerősítésről, az  elfogadásról, a  jóváhagyásról vagy a csatlakozásról szóló okiratát, vagy – amennyiben az későbbi időpont – azon a napon, amikor a Jegyzőkönyv az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet tekintetében hatályba lép. (3) A fenti (1) és (2)  bekezdés alkalmazásában egy regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett okirat nem számítandó hozzá az ilyen szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratokhoz. 19. cikk Fenntartások E Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz nem fűzhető fenntartás. 20. cikk Felmondás (1) E Kiegészítő Jegyzőkönyv adott Részes Fél tekintetében történő hatálybalépésének időpontját követő két év elteltével a  Részes Fél bármikor felmondhatja e  Kiegészítő Jegyzőkönyvet a  Letéteményesnek címzett írásbeli nyilatkozat útján. (2) Az ilyen felmondás a  Letéteményessel való közlés időpontjától számított egy év elteltével, vagy a  felmondó nyilatkozatban megjelölt későbbi időpontban hatályosul. (3) A Jegyzőkönyvet a  Jegyzőkönyv 39.  cikkével összhangban felmondó Részes Felet úgy kell tekinteni, hogy e Kiegészítő Jegyzőkönyvet is felmondta. 21. cikk Hiteles szövegek E Kiegészítő Jegyzőkönyv eredeti példányát, melynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál helyezik letétbe. FENTIEK HITELÉÜL az arra kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak aláírták ezt a Kiegészítő Jegyzőkönyvet. KELT Nagojában, a kétezer-tizedik év október havának tizenötödik napján.” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2–3. § a Kiegészítő Jegyzőkönyv 18. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) A  Kiegészítő Jegyzőkönyv, illetve e  törvény 2–3.  §-a hatálybalépésének naptári napját a  külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a  Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) A törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a természetvédelemért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke